Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Telelői) cii az apróvadak Ifjúság véd »Imi tanács alakult Kagyatádon Hatszáz májusi vadkacsa van a Lábodi Állami Gazdaság; nagyzselléri telepén. Május végén kezdik meg a tojások kel­tetését, s ettől az állománytól tizennyolcezer kiskacsát vár­nak. A KISZ központi bizottsága intéző bizottságának 1970. évi határozata kimondja 'az ifjú­ságvédelmi KISZ-munka to­vábbfejlesztését. s ennek ér­telmében a járási KISZ-bi- zottságok mellett létre kellett hozni az ifjúságvédelmi taná­csot. A nagyatádi járási KISZ-bizottság s a járási—vá­rosi rendőrkapitányság együtt­működésével a tanács meg­alakult. Az ifjúságvédelmi tanács a KISZ-nek szerves része. A ta­nácsnak és az ifjúsági szövet­ségnek fő célja a fiatalság ál­talános és politikai nevelő­munkájának segítése. Mezei Ferenc, a járási KISZ-bizottság munkatársa erről a következőket mondta el: — Járásunkban, Csurgón és Nagyatádon már működik két ifjúságvédelmi csoport, 12—12 fővel. Tagjai mind ifjúkom­munisták. Az ifjúságvédelmi tanács nagy súlyt helyez a felvilágosító és a jogi propa­gandaelőadások szervezésére; a tanács tagjait is nagy kö­rültekintéssel választották meg az állami szervek s intézmé­nyek képviselőiből. Mun­kájában részt vesz ügyvéd, jogtanácsos, tanár, ifjúságvé­delmi előadó, járási népműve­lő és a járási KISZ-bizottság politikai munkatársa. A tanács tagjai már több éve dolgoznak az ifjúsági mozgalomban, sőt van köztük olyan is, aki több évtizede — tapasztalataikat természete­sen hasznosítják az ifjúságvé­delmi tanács munkájában is. — Ellenőrizzük az ifjúság- védelmi csoport tagjaival kö­zösen az italboltokat, a nyil­vános szórakozóhelyeket s a veszélyeztetett területeket — mondotta. — A járás sajátos helyzeté­ből adódóan — emelte ki vé­gül — az ifjúságvédelmi ta­nácsnak igen sok feladata lesz, s különösen a gyermekbűnö­zés megelőzését tekinti fon­tosnak. Ezért kapcsolatot te­remt a helyi tanácsok mellett működő gyérmék- és ifjúság- védelmi albizottságokkal, s nekik politikai irányítást, adott esetben gyakorlati se­gítséget ad majd. J. L. Politikai vitakörök Tudományos kutatás — 1971 A statisztika tükrében A fácánosban Jelenleg 1100 kakas és tyúk telel. Egy egy fácántyúktól körülbelül 35—40 tojást várnak, s ezeket a gazdaságban keltetik ki. Tavaly tizenháromezer fácánt te­lepítettek ki a területre. Tudományos kutatás. 1971. A Központi Statisztikai Hivatal 1972 decemberi kötetéből rö­vid búvárkodás után megtud­tuk: a tudománypolitikai irányelvek hatása mérhető ab­ban is, hogy 1971-ben többen dolgoztak a különböző kutatá­sokban. 1970-ben a kutatóhe­lyeken foglalkoztatottak szá­ma 64 400 volt, 1971-ben 70 600. a lakosság aktív keresőinek 1,41 százaléka. A létszámnöve­kedés 1971-ben a társadalom­tudományi kutatóhelyeken volt a legnagyobb mértékű. Vessünk egy pillantást a ku­tatási célokra fordított összeg­re: 1970-ben 7,7 milliárd fo­rint, 1971-ben 8,9 milliárd fo­rint volt, s ez utóbbi a nem­zeti jövedelem 2,95 százalékát jelentette. A kutatóhelyeken — az előző két évhez hasonlóan — munkában levő kutatási té­mák száma 1971-ben is emel­kedett. 12 700 eredményesen befejezett témával szemben ez' 15 600 új feladat kidolgozását jelenti. A televízió egy-egy Fő rum műsorára »ömlenek« a kérdések, lehet akár nemzet­közi, akár gazdaságpolitika: témájú a Fórum. A politika iránti érdeklődés a szocialista demokrácia fejlődésével meg­nőtt, az emberek érteni akar­ják, mi miért történt úgy, aho­gyan tapasztalják vagy , hírt kapnak róla. Van véleményük, és kíváncsiak társaik vélemé­nyére is. Különösen népszerű­ek az olyan politikai tájékoz­tatók, pártnapok, ahol az elő­adó nem súlyban mérhető pa­pírhalmazzal jelenik meg, ha­nem lehetővé teszi hallgatói számára, hogy kérdezzenek. Igénnyé vált a politikai esz­mecsere — tíz, tizenöt ember beszélgetése az általuk vá­lasztott témáról — tájékozott, felkészült pártmunkás segít­ségével. Ezt tapasztalva született a döntés, hogy fokozatosan lét­rehozzuk a politikai vitakörö­ket. A kis közösségben (cso­portban), alapsaervezetenkénl 10—15 ember körében folyó politikai eszmecsere fórumá­nak létrehozásával fejeződne be az a több éves munka, amely a szóbeli agitáció rend­szerének újjáalakítására irá­nyul. A politikai vitakör fel-' világosító, tájékoztató, értei- j mező, mozgósító funkciójával ugyanis a szóbeli agitáció fel- Az egyetemi, főiskolai tan- j adatait látja el. A szóbeli agi- széki kutatóhelyek száma 1970- tóciós rendsaer részeként fej ben Budapesten — 333, vidéken 404 volt. 1971-ben a vidéki tanszékek számára jelentősebb mértékben nőtt: a 832 fővárosi­val szemben már 509 a szá­muk. A tudományos kutatók több­sége 1770-ben és 1971-ben is műszaki tudományokkal fog­lalkozott. Nemcsak a legtöbb kutató dolgozik a műszaki tudomá­nyos témákban, hanem erre fordítják a legtöbb pénzt is. (Utána az agrártudományok fejlesztésére.) összesen 863 tudományos könyv, 13 859 cikk, 4198 beve­zetett újítás és 706 szabadalom I tartozik még a képhez. Megyei adatunk csak a me­zőgazdasági főiskoláról van. Itt hét tanszék foglalkozik kutatá­sokkal (a kutatók száma 67), s a kidolgozás alatt levő kuta­tási témák száma 28. FEKETE GYULA r~.------------------------------------J i A fiú meg a katonák 14. Most a másik irányból, a domb mögül fénylett föl né­hány autó lámpája. Megvárta, míg elhaladnak, és batyuval a hátán átlopakodott az úton. Eltéveszthette az irányt a nagy izgalomban, mert a sűrű sötétségben nem talált rá a szénaboglyákra. Eszébe jutott közben a kutya is, elmaradt valahol. Füttyögött neki, szó- ligatta. De semmi nesz, sehol semmi mozgás. Kódorgóit tovább a vaksötét­ben az út fölött, a dombolda­lon. Igen elnehezedett már a vállán a, batyu. Azóta meg is találhatta va­laki az oldalzsákot a boglya tövén. Benne a jó bicskák, az aranyak, a törhetetlen üveg, minden — nem ér annyit az egész kiborult rakomány. Már sírt a méregtől, fáradt­ság'ól; nem törődött az erősö­dő repülőgépzúgással. Volta­képp észre sem vette a repülő­zúgást, csak amikor kivilágoso- dni-t körülötte a táj. Alatta a domboldalon húsz vagy harminc lépésnyire a boglyák. Lehetséges, ott jött el közöttük a vaksötétben. Emlékezett rá, hogy szélről a harmadik boglyában turkált; zihálva, bukdácsolva szaladt odáig az elnehezedett batyuval. Lerosk;. It a tövébe, és kitapo­gatta a lyuk szájánál a ta­risznyát. Semmi vész. nem vitték el. Nem 's igen nyúlt bele senki: Somogyi Néplap ugyanolyan kitömött, mint volt. — Jól van, Grisa — mondta lihegve, hangosan. »Épp jókor küldték a Sztá- lin-gyertyát — tette gondolat­ban hozzá. — Épp a legjobb­kor.« Kialudt a fény a táj fölött, és egyszerre olyan sötét lett, félredolgát végezni is csak annyira merészkedett odébb, hogy a boglyát még elérje a karjával. Magára csavarta a pokrócát és bebújt a szénába, jó mé­lyen. Eszébe jutott a kutya: ak­kor kellett volna hívni, ami­kor az előbb kivilágosodott. Bár az igaz, sötétben is eltalál ide a kutya, ha akar. Azért ku­tya. — Csak ez az: honnan tudja, hogy a gazdája ide jött vissza? Még szag után sem keresheti a domboldalon a sok kódorgás miatt. S nem tudhatja azt egy oktalan állat, hogy ez a vacok éjjeli szállásnak készült. Nem akaródzott kikecme­regni megint a boglyából, és csak fektében füttyögött, szóli- gatta a kutyát. De semmi nesz a közelben. Lehet, végképp elbitangolt; kár volna érte pedig. Ezek már csak reggel jönnek a rakományért. Az volna a szüret, ha min­dent eldughatna addig. Szépen be lehetne pakolni a boglyák alá apródonkint az egészet, az eszeájgot is, mindent. De nem ér az semmit, ha úgysem jön értük soha. Mert idegen or­szágban nem lehet csak úgy, szabadon átjárni. Ilyenkor per­sze, ha menkúlés van. teszti majd az a tápszer veze­tőkben a politizálást. A vita­körben részt vevő párttagok ugyanis felkészítik önmagukat a politika hatékonyabb közve­títésére, a napi részkérdések­re, de az összefüggéseidre, a folyamatokra is utaló válaszok megadására. Ezzel »menetköz­ben« kialakítják a rétegagdtá- ció követelményének megfe­lelő helyi érvrendszert, segít­ve a párt napi politikájának sízervezebtdbb és színvonala­sabb közvetítését. A poütdíkai viltaikörben a politikai eszmecsere lehetősé­gét teremtjük meg, s ezzel se­gítjük, hogy növekedjen a párttagok politizáló készsége. A tapasztalatok ugyanis arra I témák S7ám= oá figyelmeztetnek, hogy szapo­rítani kell azokat a formákat, amelyek minél több párttag ' . ... ? számára teszik lehetővé a fel­megy rejtekhelyét készített mert ott van, közvetlenül aj ...... érvelésre a mee­idáig, de azt mind odahaza, Duna-parton, nem nagyon? készülést az er eiesre, a meg Magyarországon. Azokat akár- messze Pesttől; odáig látszot-J gy űzésire, a politizálásra, a fel- mikor megtalálja. tak este a fényszórók. És haj világosításra, a mozgósításra. Miskolcon van az első rej- más nem is, Magda nénje tud-J ^ vitakört éppen ilyen formá- tekhely. Egy borospincében, az ja, melyik az a város, mert mi-J Avas oldalában. kor Henrikkel NémetországbaJ ^ szánjuk, a t yo be A kéttornyú templomnál kell menekült, ott bízta rá őt aj széLgetesek során fejlődik a fölmenni a hegyre, onr^i a szállásadó asszonyra, Stefi né-J ---------------------------------------------­l egközelebb. Azt az egy Wnem nire. J szabad elfelejtenie, hogy zöld- Kivetkőzött Stefi néninél egy? re van festve a léckerítés: több német katona; ruhája, géppisz- zöld kerítést nem látott a kör- tolya, felszerelése, mindene nyéken, csak ezt. Azaz drótke- német volt, beszélni is németül rítés van zöld is, de ez. csak beszélt, csak a- civil ruhában léc. Maga a pincetulajdonos kezdett magyarul beszélni. De sem találná meg egyhamar azt olyan jól, senki sem foghatta a rejtekhelyei, mert honnan rá, hogy német, jutna eszébe, hogy ahol le van És nem is igazi német volt, deszkázva az ászokfa egy da- mert ott valahol lakott, egy rabon, ott a rejtekhely a desz- környékbeli faluban, ka alatt. _ Német pénzzel fizetett a há­Egy hosszúkás faláda, telis- zinéninek is a civil ruháért, s résztvevők politizáló készsége, gondolkodásmódjuk érvelőbb ' esz, erősödik a »politikai nizatuk«. Itt a politikáiban ;ártas, felkészült vitakörvezető segítségével a napi politikai (bel-, gazdaság-, kultúr-, párt- politika, nemzetközi politika) Időszerű kérdéseit értelmezhe­tik, elemző választ kaphatnak a politika részkérdéseiről és összefüggéseiről. Azokban a pártszervezetek­ben, ahol ez év őszétől műkö­dik majd a politikai vitakör, a körvezetők már megkapták a témajavaslatokat, és közülük a leginkább érdeklődésre szá- mottartót tűzik majd napi­rendre. Tapasztalataik, taná­csaik alapján haladunk hónap- ról-hónapra, hogy 1973 őszére már általánossá tudjuk tenni a politikai vitaköröket. Addigra módszertanilag is fel kell ké­szíteni a vitakörvezetőket. A szemináriumvezetésben gya­korlott, gazdag tapasztalatokat szerzett pártmunkásoknak most új, a korábbitól alapve­tően különböző feladatot kell ellátniuk: az aktuális, a mai politika kérdéseiről kell vitát vezetniök. Ez pedig nem -visz. szakérdezést", beszámoltatást, hanem politikai eszmecsere ki­alakítását feltételezi, nyílt, őszinte kérdésfeltevést, kendő­zetlen válaszokat, érvelést kö­vetel. A pártoktatási igazga­tóságok segítik a körvezetők módszertani orientálását, de akik ilyen pántmegbízatást kapnak, maguknak is fel kell készülniök erre az új feladat­ra. Akik már járattak be autót, azok tudják, hogy a legna­gyobb gondosságra, körülte­kintésre, türelemre az első ki­lométereknél van szükség. Ez a mi esetünkben is hasznos tanács. A körültekintő szerve­zőmunka, valamint a helyi igények figyelem-bevétele a si­ker két alapvető feltétele. De mindkettőnél fontosabb a vi- takörvezetók módszertani fel­készítése. E munka sokféle haszonnal jár majd. Tovább fog erősödni a helyi kiadói tevékenység, az érvrendszer sokoldalúbb, ha­tásosabb lesz. De mindenek­előtt megerősödik a szóbeli agitáció évről évre fejlődő rendszere, a párt tapasztalt propagandistáival, társadal­mi munkásaival gyarapodik az agitáció szervezett ereje, s így hatásosabban tudjuk majd közvetíteni a párt politikáját. Dr. Ritter Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője Huszonöt család tanácstagja Jó megjelenésű, > vés ember. Családja régi ka- I posfői, így aztán talán senki . sincs a faluban, aki ne ismer­né. Nemcsak a körzetéhez tar­tele zseblámpaelemmel. Lehet azt mondta (magyarul): — Te-itozó huszonöt család tagjai gye csak el, jóasszony, meg-^keresik föl ügyes-bajos dől száz látja, sokat fog még ez érni az talán ezer is. De ha ezer nincs is, biztosan van. Világíthatnak Volt az udvaron egy kerekes) vele otthon ki tudja meddig, s az a kivetkőzött katona) se petro, se gyufa nem kell oda hajította bele a géppiszto-j lyát Hajigáit még egyebet is) hozzá. gaikkal, hanem mások is. »Légy szíves, segíts!«, vagy: »Tedd szóvá a tanácsülésen...« A kaposfői tanácstitkárnő azt mondta, hogy Véber János iga­Csak villanykörte Kar, hogy a kútba — nem látta jól a klo-x —-------------------=­n em próbálta ki, valagit-e az zetajtó hasítékán, miket haji-f zi közéleti ember. Én is ilyen elem azzal a nagy villanykor- gál biztosan a töltényeket, f nek találtam. Kezdettől fogva tével, mert olyat keríthetett • volna azóta akármennyit; Pes- . Másnap reggelre eltűnt a ten még a félrehelyre is be házból a katona, Stefi néni van vezetve a villany. eln\eijf sorba állni. . ... __, ,, Kigondolta ő ezt, meg lefek­^ van fordítva a sarkából VgS utan Leoldozta a kert vé- a pinceajto, és a léckapun is gében fekvő, szétszáradt csó- letorvea zár. (»Hacsak azóta nakról a vasmacskát, és rögtön a tulajdonos... gondolta. ^ első merítésre sikerült ki- De nem hiszem en mit félt- halásznia a kútból a géppisz- sen. azt a két beütött fenekű tolvt hordót? Csak azt nyerné vele Hjába merigette azután, a. le la ka tolja, hogy megint töltényeket nem sikerült. Na-? ésekkel. Tudják róla, hogy nem feltörik, van-e benne bor. Es honnan volna bor, leghama­ott ül a falu ügyeinek irányí­tói között. Alkalmazottként dolgozott vállalatoknál, a ta­néinál, az Állami Biztosító­nál, 1964 óta a szövetkezet dol­gozója. A népművelési állandó bizottság elnöke. Maga is ott szerepelt a nemzetiségi cso­portban. Foglalkozott a KISZ rélbb ősszel lesz szüret.«) Az lesz az első dolga, hogy az P °n sajnálta pedig a tölténye-? tartozik a bólogató ‘tagok kö­ket. Akar volna, akár se töl­tény nélkül a géppisztoly. I zé. így aztán része van abban. A disznóól padlása tele volt? h°g-v Kaposfőn jobb a közvilá elemes ládát haza menekíti, kacatokkal — szétszedett esz-? gítás Műnurton vmv* tnorm n n n° Nemigen van petró a háznál már a front előtt sem lehetett kapni, az oljamécsest hozta le az apja a padlásról. váta, nyüst, gereben, kender-c ta és a tiló, guzsalyok — oda dugta elJ_ágj (erre különösen a pos- mozi körül volt szűk Szót emelt a tanács'-:: ■ a zsákmányt a kacatok közé. Lehetne azzal a géppisz-?azért is, hogy a nehéz helyzet A másik rejtekhely egy va- tolival nyúlra is vadászni. Van?ben élő öregektől ne kérjék a hogy^ megkérdezze 'a^várc^ne- ™~ P"*n “ községfejlesztési adót. A 68 vét. ? éves Gábriel Jánosné is rész­KötMtyű lesz megtelem, {■Folytatjuk.) ben neki köszönheti új lakóhá­rokonszen-1 zát. A régi ugyanis összedőlés- sel fenyegette, s Véber János járta ki, hogy a tanácstól és a tsz-től építőanyagot kapjon az idős asszony. Az építkezés alatt ő adott neki otthont. E példa alapján a bajban levők, a segítségre szorulók gyakran adják egymásnak a kilincset Véber János portáján. A tanácstitkámő még vala­mire fölhívta a figyelmet: Vé­ber János 1948 óta a tűzrendé­szet! albizottság elnöke, az ön­kéntes tüzelt 3k parancsnoka, "űzoitó százados, kitüntették a 25 éves sr. ógálati éremmel. Öröm csillant az ő szemében is, amikor erről a munkájáról beszélt: »A megelőzésre nagy gondot fordítunk, így a vörös kakas ritka vendég a mi köz­ségünkben. 1948 óta hat tűz­eset volt itt: Egy gondatlanság­ból, a többit a vonat és gyer­mekjáték okozta. Á járási ver­senyeken évek óta két rajjal •eszünk részi. Hatszor I< tünk lsük. A megyein ötször vol- mk a legjobbak a dunántúli megyék versenyén pedig egy esetben a harmadik helyre ke­rültünk.« ». M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents