Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

A farmotoros Ikarusz ülé- Taggyűlés OZ autóbuszban sert — utasok helyett 00' — most azok foglalták el, akik szüntelenül fáradoz­nak, hogy az utasok kulturál­tan és gyorsan érjék el célju­kat. A Volán 13. sz. Vállalat személyforgalmi pártalapszer- vezetének kommunistái tartot­ták meg beszámoló taggyűlé­süket a kaposvári autóbusz­pályaudvaron egy erre az idő­re a forgalomból kivont jár­műben (bár szívesebben ta­nácskoztak volna megfelelőbb helyen is). Buszvezetők, taxisofőrök, kalauzok, a forgalom dolgozói voltak jelen. S az érkező, in­duló járművek motorjainak zúgása' szinte aláfestő »ze­nét* adott a személyforgalom kommunistáinak állandó ké­szenlétéhez, munkájához. Javuló politikai munka Vincze Károly, a pártszer­vezet titkára ismertette a ve­zetőség beszámolóját. Alap­szervezetük 1972-ben az elfo­gadott munkaterv szerint dol­gozott. Kommunistáik többsé­ge teljesítette a párttagsággal járó kötelezettségét. Ez jó ha­tással volt a környezetükre. Kedvezően befolyásolták a sze­mélyforgalom dolgozóinak po­litikai hangulatát, s mindenkor határozottan kiálltak pártunk politikája mellett — ez volt a titkári beszámoló lényege. Ennek megvalósítása azon­ban nagy feladatot jelentett. A gazdasági vezetéssel együtt tevékenykedtek a munkafegye­lem megszilárdításán, az idő­sebb és a fiatalabb gépkocsi- vezetők között tapasztalható ellentétek megszüntetésén. Ta­valy az utasok számával együtt a közúti baleseteké is növeke­dett. Három halálos baleset történt az év első felében, s eb­ből kettőt az autóbuszok okoz­tak; sók volt az üzemi baleset is. A pártvezetőség azt leérte, hogy elsősorban a kommunis­A többség teljesítette kötelezettségét ták mutassanak példát a fe­gyelmezett közlekedésben. Ne véljék társaikat: egységesen lépjenek fel a szabálytalanko­dók ellen, szálljanak síkra a közlekedési balesetek megelő­zése érdekében. — Munkájuk eredményeként az év második felében változás állt be. A javuló politikai munkát bizonyítja, hogy a párttagok többsége önként vállalta a sze­mélyforgalomnál működő ti- sennégy szocialista brigád pártfogását. Ebben Kele Já­nos, Kovács Béla, Kett Dezső- né, Tóth Dezső, Kígyósi Jó­zsef és Mór József mutattak elsősorban példát. Nem sikerült azonban lénye­gesen változtatni még a párt­oktatásban való részvétel hiá­nyosságain, azt elérni, hogy mirtden párttag kötelességének érezze a tanulást, valamint azt sem, hogy a taggyűléseken, a pártrendezvényeken pontosan megjelenjenek. Ezért hozott az alapszervezet olyan határoza­tot tavaly, hogy a pártfegye­lem, a szervezeti szabályzat megsértőit a jövőben követke­zetesen felelősségre vonja. — Javult a pártcsqportok munkája, átszervezésük, a bi- zalmik kiválasztása eredményt hozott. Javítani kell viszont a jövőben a pártépítést. Tavaly csak két űj tagot vettünk fel. Munkánk eredményesebbé té­tele érdekében jobb kapcsola­tot kell kialakítani a műszak dolgozóival is — mondta a be­számolóban többek között Vincze Károly párttitkár. Jobb munkafeltételeket Fontos és nagy felelősséggel járó feladat a személyszállítás — ez hangzott el a beszámoló­ban, s erről szóltak a vitában részt vevők is. A Volán jár­művei megyénkben évente 30 millió utast szállítanak, s ez a szám évről évre nő. Ezért nemcsak gazdasági, hanem po­litikai felelősségükről is szá­mot adtak azok, akik itt. a sze­mélyforgalom kommunistáinak tanácskozásán a jobb munka- körülmények megteremtését javasolták. Horváth Gyula, Kele János, Kocsis László, Barta Péter, Márton Lajos szó­vá tették a buszok rossz álla­potát, s kérték a jó kocsik szá­mának növelését, a szerelők felelősségteljesebb munkáját, pihenőhely létesítését a vidé­ken lakók számára, valamint a kommunisták gyakoribb tá­jékoztatását. Elmondták a kül­ső telephelyek gondjait, szóvá tették á pályaudvari parkoló­helyek kis számát, sürgették a forgalom és a műszak jobb együttműködését. — A pártvezetőségnek a jö­vőben nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy minden kom­munistának legyen állandó pártmegbízatása, ennek telje­sítését pedig következetesen kérjék számon. A pártfegye- lem megsértőit vo,nják felelős­ségre! Elsősbrban azokat a kommunistákat, akik gazdasá­gi munkájukat is felületesen látják el — mondta Kardos Gyula, a pályaudvar vezetője. Teljesítették gazdasági- politikai céljaikat Suri Sándor, a Volán 13. sz. Vállalat igazgatója elmondta hogy a személyforgalom dolgo zói eredményes évet hagytak maguk -mögött. — Az itt dolgozók munkájá­nak, a többiekkel való össze­fogásának eredménye, hogy Megteremthettük vállalatunk gazdasági egyensúlyát, felette­seink és a megye vezetői is jónak értékelik a megyei köz­lekedést. Elmondta, milyen intézkedé­seket tett és tesz a vállalat ve­zetősége a jobb munkakörül­mények megteremtéséért, új járművek beszerzéséért, s mi­lyen szervezeti intézkedéseket a kaposvári helyi, a megyei, illetve a nyári balatoni közle­kedés javítása érdekében. Azt kérte a személyforgalomban dolgozó kommunistáktól, hogy politikai munkával is segítsék a vállalatot céljainak elérésé­ben. Ezt szolgálták az elfogadott határozatok is, melyek a mun­kafegyelem további javítását, a politikai munka fokozását je­lölték meg — többek között — feladatul. Elhatározták az alapszervezetek kommunistái, hogy valamennyien csatlakoz­nak az Adj vért Vietnamnak! mozgalomhoz. A munkát kellően értékelő, a feladatokat jól meghatározó .aggyűlést tartottak a Volán 13. íz. Vállalat személyforgalmá­nak kommunistái. Ezt mond­ta felszólalásában Dudás Lajos, aki az alapszervezetnek átadta a városi pártbizottság köszö­netét, s elismerését fejezte ki a Volán kommunistáinak eddi­gi munkájáért. Szalai László MAI KOMMENTÁRUNK Hatékony segítséget! Lapunk tegnapi számában hírt adtunk róla, hogy az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek helyzetét elemezte; arról ta­nácskozott, hogy miként le­hetne továbbfejleszteni, ered­ményesebbé tenni támogatá­sukat. Ügy vélem, minden el­hangzott javaslat megkülön­böztetett érdeklődésre és fi­gyelemre tarthat számot So­mogybán. Mégpedig azért, mert termelőszövetkezeteink­nek csaknem a fele kedvezőt­len termőhelyi adottságok kör zött gazdálkodik, önmagáért beszél ez a tény, és hangsú­lyozni kell azt is, hogy az or­szágos gond a mi megyénké is. A hátrányos helyzetből kö­vetkező nehézségek is igen sokrétűek, és természetesen befolyásolják a megye egész mezőgazdaságának eredmé­nyeit. Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottságának ülésén elhangzottak egyeznek azok­kal a határozatokkal, amelye­ket a megyei pártbizottság a januári ülésén hozott. Ahogy akkor a pártbizottság- megál­lapította: kedvezőtlen adott­ságú szövetkezeteink többsé­gében a múlt évben sem ja­vult a gazdálkodási és a pénz­ügyi helyzet. A várhatóan veszteséges 18 szövetkezetből tíz kedvezőtlen adottságú. Az előző évben ebben a kategó­riában nyolc szövetkezet zár­ta veszteséggel az évet, az arány most rosszabb. Lehetne részletezni ezeknek a gazda­ságoknak krónikus gondja.it, az itt élő emberek hátrányo­sabb kereseti és életviszo­nyait. Élő valóság a mi me­gyénkben az a megállapítás, hogy »a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek tá­mogatása nemcsak gazdasági, hanem rendkívül fontos tár­sadalompolitikai kérdés-«. Ez a tény magyarázza, hogy az országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága is, a megyei pártbizottság is megkülönböz­tetett figyelmet fordít e kér­désre, illetve ezekre a gazda­ságokra. S a határozatok az őszinte, következetes segítség­adás szándékáról tanúskod­nak. A feladatok ismertek — o rendelkezésre álló pénz- és hiteleszközök okszerű fel- használása, a szarvasmarha­programba váló bekapcsoló­dás támogatása, komplex me­lioráció stb. —, most a vég­rehajtáson a sor. Sok szövetkezet helyzeté­ről, jövőjéről beszélünk, ami- kor a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kiemelt támo­gatásáról szólunk. Hatékony segítségre van szükség. V. M. Minden bejelentés közérdekű volt Mikor falugyűlés a falugyűlés? Új gép az Univerzalnál idáig kézzel végezték a hajlít ást és darabolást. Most az NDK-gyártmányú géppel natok alatt fel tudják darabolni a lapos, a T-vasakat és a koracél-darabokat pilla­Milyen intézkedéseket ter- I Ahhoz, hogy J , , .. , I valnns/n kiivi /ez a tanacs, hagy a község zöldség- és gyümölcseHátásá- naik hiányosságai megszűnje­nek? — Ezt kérte számon. a lakosság a Barcson megtartott két falugyűlés egyikén. A kákriáncsadak pedig azt kér­dezték: miért nem akarja megépíttetni a tanács a Kól- máncsát Istvánéival összekötő uitat? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekre keltett válaszolnia a ta­nácsok tisztségviselőinek az 1972 végén megtartott falu­gyűléseken. Mitől függ, hogy a lakosság elégedett-e a tanács munká­jával vagy sem? A fejlődés látható jeled ter­mészetesen a községi vezetők mellett szólnak, a korlátozott anyagi lehetőségek azonban a legjobb indulatú törekvések­nek is szárnyát szeghetik. Ez a tény rányomja bélyegét a falugyűlések hangulatára. Ki­mutatja azt is: egyes helye­ken mennyire számol a lakos­ság azzal, hogy az elképzelt fejlesztéséket — döntő mér­tékben — a község saját ere­jéből is megvalósíthatják. Mire következtethetünk eb­ből? Arra, hogy a falugyűlé­sek rendszeres megtartása ok­vetlenül szükséges. Egy idő után kialakul a helyes arány. a lakosság csak valóban kivihető követelmé­nyeket támasszon a tanácsok­kal szemben, ismerniük kell, mennyi pénze van. a. község­nek, és tudni kell: milyen ter­veket célszerű megvalósítani. A tanácsnak viszont — ahhoz, hogy közmegelégedésre tervez­hessen — ismernie kell a la­kosság igényeit. Erre a kölcsönös tájékozta­tásra kitűnő alkalom a falu­gyűlés. Nem is kell leülöm bizonyí­tani a gyűlések létjogosultsá­gát, elég, ha az 1972-as adato­kat összevetjük az első, az 1971-ben lezajlott falugyűlé­sek statisztikai kimutatásai­val. Akkor 182 községben át­lagosan 52 lakos jelent meg, most 243 településen átlag 85 részvevő képviselte a közvé­leményt, és csaknem 1200 köz­érdekű bejelentés hangzott él. Ügy is mondhatnánk: minden bejelentés közérdekű volt. A hozzászólások számának nö­vekedése pedig azt mutatja, hogy a falugyűlések alkalma­sak a közös feladatok megbe­szélésére, megkönnyítik az alapvető jelentőségű döntése­ket, és közvetlenebbé teszik a tanács és lakosság közötti kap­csolatot. Éppen ezért az is rendkívül fontos, hogyan ké­szítik elő ezeket a falugyűlé­seket TERVEK, REMENYEK A január is ad munkát a ►caposmérői Űj Élet Termelő- szövetkezet tagjai közül sok­nak. Prukner András tsz-el- nök elmondta, hogy tizenkét vagonnyi helyben tárolt ku­koricát morzsolnak és szállí­tanak a Somogy megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Most hordják a trágyát a cukorrépaföldekre. A szövetkezetnek kétszázhet­ven hold erdeje van. Ezekben a téli napokban azonban nem a csend honol ott. Most vág­ják a kitermelésre szánt fát. A vetésszerkezet ebben az évben jelentősen nem változik. Szálas takarmány lesz több csak, mivel a szarvasmarha­ágazatot kívánják fejleszteni. Száz fejős tehénnel gyarap­szik majd az állomány, s így összesen két&zázhúsz szarvas- marháról kell gondoskodniuk. A kötetlen tartásra térnek át, ennek módját más szövetke­zetekben is tanulmányozták a tsz vezetői. A sertéstelep elavult, régi épületekből áll. Ezt az ágaza­tot megszüntetik. Az idén egymillió forintot szánnak gépvásárlásra. Két traktort és több munkagépet vesznek majd. Egy új létesít­ményük résziben már elké­Sok a mérői feladat vár szövetkezetekre jezni. Szárító, daráló üzemel majd az úgynevezett »dunaúj­városi színben*, s lesz helye a kombájnok egy részének is. ötszáznegyven tagja van a íaposmérői termelőszövetke­zetnek, százkilencven az, aki­re számíthatnak. Az átlagélet­kor — bár fiatalok is vannak — öfcven év. A munkaerőhely­zet — Prukner András így mondta — annak ellenére sem rossz, hogy a közeli me­gyeszékhely ingázóvá teszi az emberek egy részét. Kaposmé- rőben inkább az a gond: ho­gyan foglalkoztassák a nőket. A tsz ugyanis gépesíti a cukor- i így oszlott meg: építőipari te­évben ezek Melégítőek vol­tak* — így mondta Prukner András elnök. n. Már számítják a tavalyi ter­melési értéket a Kaposmérői Építőipari Szövetkezetben. Nem kevesebb, mint negyven- három millió forintot várnak. Székelyt János elnökhelyettes, Hegedűs József főkönyvelő­helyettes & Weber József mű­szaki veaetőhelyettes adott át­tekintést eredményeikről, ter­veikről. A múlt évi termelési érték répatermesztést, így a kapá­sokra, szedőkre már nem lesz szükség. A Nagyatádi Kon­zervgyárral azonban több zöldségfélére szerződtek, mint tavaly, így kötik le a felsza­baduló munkaerőt Ez az »újság* az Űj Élet Tsz-ben. És mit várnak ettől az évtől? »Legalább olyan jő terméseredményeket, mint ta- fczúlt, ezt akarják végleg befe- Jíákmk iQgseass -a műk .­vékenység — 33 millió forint, asztalosipari termelés — 7 millió, egyéíb — 3 millió. Hosszú annak a sora, mennyi mindent építettek. A kaposvá­ri Arany János közben pél­dául KISZ-toázákat; felújítot­ták a Kossuth téri szakközép­kű murikat végeztek a megyei kórháznál. A gépészeti tevé­kenységnél említették ' meg, hogy a Pamutnyomó-ipari Vállalatnak kereken egymil­lió forint értékű központifű- tés-szerelést fejeztek be... A kiskorpád! hűtő-tárolónál még ennél is többet dolgoztak. A nagyatádi és a barcsi költ­ségvetési üzemek folyamatos murikát biztosítanak a mérői szerelőknek. Az idei év végién tizennégy lakásos társasházat kell átad­niuk az építőknek Kaposvá­ron, a Törocskei úton. S a Dimitrov utcában is megkez­dődik egy tizenkét lakásos társasház építése. Hárommillió forintos beruházás lesz ez. A tárgyalások még folynak az ötvenkét laikásos tömb lét­rehozására; ennek befejezése 1975 első félévére esne. A me­gyei kórház medikusszállásá­iskola épületét, dolgoztak a nak átalakítása is rájuk vár. S húskombinátnál, a szarkavári ; különleges munkát jelent majd sertéshízékonyság-vizsgáló ál- ■ a szennai műemléktemptam sL Ú30C OŰG forrni, éráé- tíelújriásL, Az Ingatlankezelő Vállalat­nak ebben az évben négymil­lió forint értékű munkát vé­geznek. De feladatok várnak rájuk a Pamutfonó-ipari Vál­lalatnál is. A kapacitásuk még nincs teljesen lekötve. Tár­gyalnak például a húskombi­náttal is. A festőrészleg — amelynek dolgozói főként az iskoláknál és óvodáknál dolgoznak — évek óta határidőre teljesíti kötelezettségeit. Éves viszony­latban mintegy 1 700 000 forin­tot tesz ki munkájuk értéke. Eredményességük elsősorban a jő szakembergárdának kö­szönhető. A Kaposmérői Építőipari Szövetkezet háromszáz em­bert foglalkoztat. A dolgozók többségét két saját autóbuszu­kon szállítják munkahelyükre, illetve haza. A tervük az, hogy az idén 45 millió forint értékű munkát ! végesnek eL é A munkából részt vállalnak a községi népfrontbiaattaágok és a párt vezetőségiek is. Ennek a mozgósításnak ugyan még nincs hagyományos módszere, szép példái viszont annál in­kább. A fonyódi járás néhány községében — a tanács írá­sos meghívóin, kívül — a ta­nácstagok személyesen is érte­sítették választóikat, Vonzó napirendi pont volt egyébként, hogy a települések vezetői számot adtak az 1971« es falugyűlésen elhangzott be­jelentések intézéséről. Termé­szetes, hogy az emberek tudni akarnak róla, volt-e valami ér­telme a véleménynyilvánításr nak. Ha igen, sikkor valószí­nű, hotgy jövőre még több részvevőre számíthat a tanácsa Vagyis a formai kérdésiek mel­lett rendkívül lényeges a tar­talmi előkészítés. Ámbár a ta­pasztalat azt mutatja, hiányos­ságok sokkal inkább a szerve­zésben fordultak elő. Például: a falugyűlés sok helyütt szo­rosan a tanácstagi beszámolok után következett. Érthető, ha a falugyűlésen kevesebben vettek részt, mint a beszámo­lón, hiszen a témakör csak­nem azonos. Kit érdekel egy­más után kétszer ugyanaz? Hasonló oka tehet annak is, hogy például a nagyatádi já­rás falugyűléseiről a tanácsta­gok jórészt hiányoztak. So- mogyudvairhelyen viszont nem ragaszkodtak az év végi .idő­ponthoz. Már a nváron meg­tartották a falugyűlést, akkor, amikor a közös tanáccsá szer­vezés indokolta a lakosság vé­leményének meghallgatását. Persze nemcsak a közös ta­náccsá szervezés idején, ha­nem később is igénylik az em­berek a véleménynyilvánítás tehetőségét. Ezt bizonyítja: a falugyűlések főként a társ­községekben sikerültek iga­zán, ott, ahol a tanács szék­helye távolabbra esik a lakos­ságtól, és így nehezebb a kap­csolattartás. Somogyzsitíán egyébként remekül megoldot­ták a távolság okozta gondot: a helyi termelőszövetkezet Szőcsány-pusztáról beszállí­tóba az éreklődőket a falu­Végül talán nem árt tisz­tázni: mikor falugyűlés egy falugyűlés. Akkor, ha a tele­pülésen élő családok mind­egyikének legalább egy tagja részt vesz rajta. És ha a taná­csok a jelentőségének megfe­lelően készítik élő, szervezik meg és bonyolítják te a falú* gyűléseket. Ha ebben a nép­front ‘ és minden társadalmi szerv részt válfrat. akkor á fa­lugyűlés betölti ’-■iv.'úását. Seres Zsuzsa Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents