Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
Sokan a vonatra panaszkodnak „De nehéz a hétfői kezdés...“ Négyezerhatszáz család gondolkodik a megyében ezekben a napákban, hetekben arról, hogy mi is legyen az általános iskola utolsó osztályát végző gyerekkel. Melyik szakma lenne legmegfelelőbb a számára? Pedagógusok, pszichológusok segítenek megkönnyíteni a választást, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy még mindig sok a jelentkező az úgynevezett divatos szakmákra, máshova pedig kevés, vagy egyáltalán nincs. Ennek egyik oka, 'hogy vannak szakmák, mesterségek, amelyeket egyáltalán nem, vagy alig ismernek. A mesterségek »címereit«, az egyes szakmák legjobban sikerült darabjait mutatta be az a kiállítás, amelyet tegnap nyitottak meg a kaposvári 503. ' sz. Ipari Szakmunkásképző In- j tézetben. A pályaválasztási ki- j állítás egyik célja éppen az 1 volt, hogy ezeket és készítőik munkáit bemutassa a pályaválasztás .elölt álló nyolcadikos fiúknak,.., lányoknak. A másik PILLANATKÉP A rakodók . A Somogyi Erdő- és Fafel- | dolgozó Gazdaság segesdi er- j dészetének a belegi vasútálio- j máson levő rakodót-elepén találkoztunk Vukk Jánossal, Török Józseffel és Sikora Zoltánnál. Nyárfarönköket kérgeitek. — A letisztított, fát vagonba rakjuk — mondták — és Fűzfőre vagy Dunaújvárosba viszi a vonat, ahol a papírgyárban dolgozzák fél. — Másféle fa is bőven van a rakodón. Ezt hova küldik? — A bányafát Komlóra, Tatabányára, Pécsre, azt a sok tűzifát pedig az ország különböző TÜZÉP-telepeire, főleg Budapestre. •— Vannak itt egészen nagy rönkök. Hogyan tudják azokat vagonra rakni? — A nagyokat főleg daruval és rakodógéppel. Ezek megkönnyítik munkánkat és gyorsabbá is teszik azt. Azért így is meg kell fogni néha egy_ egy darabot. A tűzifa nagy részét kézzel rakjuk a vasúti kocsikba. — Milyen a kereset? — Ahogy dolgozunk. Teljesítménybérben végezzük a munkát, tgy az az érdekünk, hogy megfogjuk a dolog végét. — Mit csinálnak, ha rossz idő van? — Ha esik, lemegyünk a melegedőbe. Hidegben kbit dolgozunk. Aki dolgozik, az nem fázik, sőt néha meg is izzad, akármilyen hideg az idő. Vukk János kabátja hajtókáján egy jelvény. — Törzsgárdajelvény — feleli kérdés nélkül.— Ez év november 7-én kaptam 15 éves munkám után, 800 forint jutalom kíséretében. A beszélgetés ideje alatt is gyorsan járt a'kézben a »szi- jókés«, s gyarapodott a kérgétől megfosztott nyárfácsomó, hogy mielőbb elszállíthassák, oda, ahol újabb munkáskezek és gépek várják e fontos nyersanyagot. K. J. feladat, — ahogy Sugár Imre, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában mondta, — a lehetőségek mellett bemutatni azt is, hogy a megyének milyen szakimul túlsókra van szüksége. Évek óta alig-aLig van jelentkező például a sütőipar szakmára, cipésznek is kevesen, mennek, és az építőipar egyes ágaiban — a kőműves, az á.cs, a vasbetonszerelő, a hidegpadloburkoló szakmában is sokkal több szakmunkást tudnának foglalkoztatni, mint amennyien jelentkeznek. A kiállításon a »-hiányszakmáikkal« is megismerkedhettek a szép számmal megjelent, érdeklődők, a kaposvári általános iskolák tanulói. A makettek, a szerszámok, képek mutatták be. hogy melyik szakma mivel, mit állít elő. A villamos berendezésektől a lakatosszerszámokon és az asztalos! pali termékeken keresztül a kenyérig sok minden látható. Tablók mutatják be a fiatal szakmunkásokat munka közben. A folyosókon elhelyezett képek, plakátok még a munkahelyi balesetek megelőzésére is felhívják a figyelmet. A pályaválasztási kiállítás december 20-ig tart nyitva. Megfigyelték már? Hétfőn ] gyakrabban késik el az ember. A vasárnapi pihenőnap miatt »kizökken« -a megszokott j ritmusból. Nehezebb a felkelés, sok a piszmogás, a gyere- | kék is lassabban öltöznek. Milyen tapasztalatai vannak : a kérdésről az .üzemi portás- j mák? Ezt kérdeztük - tegnap | előbb Kesztyűs Istvántól, a ; VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyárában. — Általában nincs baj az emberek pontosságával. Kivétel, ha késnek a vonatok. Sok a vidékről bejáró dolgozónk. Jó a veLeményem róluk. Csak a vonatokról rossz, meg a sorompókról. Ez utóbbinál a cseri sorompóra gondolok. Ha az autóbusz előtt lezárul, akkor bizony késnek az onnan járók. A Kaposvári Ruhagyárnál forma János portást hívtuk íék — Ma a délelőtti műszakosok közül hárman késtek el, a délutánosok közül senki sem. — Mire hivatkoztak a reggeli késők? — Vonatkésésre. Ezt el is hiszem, ha valamennyiük késik, akinek a vonatja abból az irányból érkezik. De ha csak egy-kettőnek »kesett az a vonat«, akkor nehéz elhinni. — Mi a teendője ilyenkor? — A belépőkönyvet el kell vennem, s be jegyzem az érke- aés időpontját. Van »Kesön- jövők könyve« is. Ezt tíznaponként adjuk le ellenőrzésre a gyár munkaügyi illetékesének. A többi már nem az én dolgom.... L. L. Szódavízre szomjazva A szifon olt áll az asztalon és sárgásán csillog, mintha jókedve lenne. Lehet, hogy az is van. De miért is ne lenne, amikor foglalkoznak, akarom mondani: foglalkozom vele. Napjában többször is. Küzdelem ez a javából, amelyből rendszeresen ó kerül ki győztesen. Oka van tehát a jókedvre. Az elején egyébként majdnem azt írtam »szifon« helyett, hogy »szódacsináló«. De még idejében visszafogtam magam e rút hazugságtól. Mert a szifon nem csinál szódavizet. Illetve: csak ha l-cedve tartja. Vegyük csak sorjába az okokat. Kezdetben vala a patron- hiány. Ismerjük a magyarázatát. Most végre van patron bőven. Az van. Gáz viszont nincs mindig benne. De azért j ha szerencsénk van, két-há- I rom patronnal már vígan szódává tudjuk alakítani V a »sima«. vizel. De menjünk csak sorban. Egy időben nem volt kiszúró tű. Márpedig éneikül mi böki ki a patron fémhártyáját? Aztán megoldódott ez is. Újra ihattunk... 1 S hol va,n már az az idó, amikor a kiszúró tű körüli gumi volt a hiánycikk? És hol van már az az idő, amikor a kéf fajta méretet és formát — a hagyományos szifonhoz és az újmódihoz szükségeset — nem tudtuk megkülönböztetni, s emiatt a patrónokból ömlő gáz a kezünkre fagyott? Boldog idők következtek el? No nem egészen. Most a kiszúró tű hegye törik el két-három üvegnyi szódavíz gyártása után. S így megy ez az idők végezetéig. Vagy mégsem? L. L. Somogy ' régészei! képeskönyve Dózsa György emlékünnepély Kutason (Tudósítónktól.) A kutas! általános iskola 145. sz. Dózsá György úttörőcsapata névadója születésének 500. évfordulója emlékére ünnepélyt rendezett melyen a csapat legjobb versmondói, énekesei szerepeltek. Műsorukban legjelesebb költőink Dózsával kapcsolatos versei, valamint fórra'1 "’mi. és népdalok szerepe'. k, A at vezetősége előző leg m oreste Dánffy Sándort, a kaposvári Csikv Gergely Színház művészét, aki készséggel vállalta. Dózsa György ceglédi beszédének magnóra mondását, melyet a csapat szavalókórusa ez alkalommal betétként használt fel műsorában. A csapat vezetősége kapcsolatot tart fenn több Dózsa György nevét viselő úttörő- j csapattal, köztük a' hódmezővásárhelyi iskola csapatával is. Az évforduló alkalmával saját készítésű díszes albumot 'seréltek a tanulók. Rendez- ’ényeikről tudósításokat küldenek egymásnak. Felvetődött egy közös nyári táborozásnak a gondolata is. Ha ez megvalósulna. mindkét csapat hasz-i nára váll». 1 Igen látogatott a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum egyik kiállítása, mely Somogy régészeti anyagait mutatja be. Havonta mintegy 2—2500-an tekintik meg a kiállítást. XXVT1I. évfolyam, 292. szám. Kedd, 1972. december 12. Melyiket válasszam? Vetélkedő, fotókiállítás Ifjúsági nap Nagybajomban A nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet és a községi KISZ-szervezet ifjúsági napra hívta vasárnap a környék fiaA zsűrielnök tisztet Horváth László országgyűlési képviselő, a Lenin Tsz elnöke és Vasvári János főmezögazdász látta el. táljait. Az egésznapos prog- ] játékvezető' pedig Gyenesei ram keretében sor került az István, a tsz fiatal agrármér- ifjúsági gyűlésre, melynek elő- | nőké volt. A szoros küzdelemadója Fenyő István, a KISZ | bői végül a nagybajomi, a megyei bizottságának társa volt. munka- j pálmajori KISZ-szervezet és a ' kaposvári Móricz Zsigmond Ezután négyórás küzdelem- i szakközépiskola csapata került ben mérték össze tudásukat a ! ki győztesen. KISZ-szervezetek szám szerint negyvennyolcán. A vetélkedő témája a mező- gazdaság volt. A kérdések között növénytermesztéssel, ál- j lattenyésztéssel, gépesítéssel, munkavédelemmel kapcsolatos feladatok szerepeltek, de volt politikai és gyakorlati is. fiataljai, ) programjába Az ifjúsági nap tartozott egy fotókiállítás, melyet a KISZ- klubban rendeztek meg. Hu- detz József fotóművész állatfotóit mutatták be. A kiállításon szerepelt a művész puli- fejet ábrázoló fotója is, amely Monte Carlóban nagydíjat kapott. TAZM Z0SVIÍ Nem tesz semmit... Varese egyik kávéházában házaspár ül az egyik asztalnál. A férj egyszerre csak így szól: — Nézd azt a csinos barna nőt, annál a sarokasztalnál! Rám mosolygott! — Nem tesz semmit .— vág vissza a feleség' —, amikor én először megláttalak, harsány nevetésre fakadtam. Dicséret A menyasszonyt egyik rokona így dicséri a vőlegénynek: — Kitűnően rajzol, lovagol, zongorázik, énekel és táncol. — A hibáiról már eleget hallottam — felel a vőlegény —. most inkább az erényeiről mondjon valamit. Jótanács — Mondja, kérem, lehet itt fürödni? — Nem tanácsolom, itt rengeteg a krokodil, — És hol nincs? — Ott lejjebb, ahol a folyó a tengerbe ömlik — vagy két kilométerre. — És ott- biztos, hogy nincs? — Egyetlenegy sincs, mérget vehet rá! A krokodil nagyon fél a cápától... Félreértés Egy amerikai cég igazgatója hivatja a főkönyvelőt, és így szói hozzá:, — A cégünknél végrehajtott átszervezéssel kapcsolatban azért kérettem önt, kedves Mr. Jackson, hogy köszönetét mondjak önnek és elbúcsúzzam öntől. — Mennyire sajnálom! És mikor hagy el bennünket az igazgató úr? Sítalpon a Szaharában Sítalpon a Szaharában? Kissé különösen hangzik. Két svájci fiatalember, aki egy Douze nevű kis tuniszi falucskába érkéz- tt, bizony éppen hogy a sza- harai homokon kötött si- lécet. Kiderült, hogy a síléc a homokon cseppet sem siklik rosszabbul, mint a havon. A sízők minden reggel felkapaszkodnak egy 300 méter magas homokbuckára és óránként 50 kilométeres sebességgel száguldanak alá. Az »egzotikus« sport annyira megtetszett a falucska lakóinak, hogy a helyi boltos egy tétel sítalpat hozatott és gyorsan eladta valamennyit. Azóta a falu apraja-nagyi a zajos vidámsággal siklik alá a homokon a magaslatról. Ki1 tudja, talán meghonosodik a trópusi sport ezen új fajtája? Talán nincs messze az az idő, amikor a homoksít az olimpiai versenyek műsorába is felveszik. Sammi Néplap Az MSZMP Somogy'megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja $ Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: ll-51fi. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ft* Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. /
