Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

flLAG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI Ara- 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 293. szám 1972. december 13., szerda Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az or­szággyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, lock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Megemlé­kezett az elhunyt dr. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselő­ről, majd bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt, valamint az 1973-ban esedékes tanács­választásokról szóló elnöki ta­nácsi bejelentést az országgyű­lés egyhangúlag tudomásul Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. vette. Apró Antal arról is tá- I jókoztatta a képviselőket, hogy 1 Faluvégi Lajos pénzügymi- j niszter és Szurdi István belke­reskedelmi miniszter — mi- | után' a legutóbbi ülésszakról I hivatalosan távol voltak — az ügyrendnek megfelelően írás­ban közölték válaszukat Og- nyenovics Milán, illetve Zám- bó József képviselő interpellá­ciójára. Az országgyűlés ezt követő­en elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. 1. Az 1973. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat; 2. A népgazdasági tervezés­ről szóló törvényjavaslat; 3. Az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltése, az új építési és közlekedési ál­landó bizottság megválasztása, valamint a különböző bizott­ságokban megüresedett helyek betöltése; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költ­ségvetésről szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A pénzügyminiszter beszámolója A Magyar Népközlársa. ság 1973. évi költségvetésé­ről szóló tör- véhy javaslat beterjesztése alkalmat ad arra, hogy egy­szersmind át. tekintsük a IV. ötéves terv végrehajtását ' is — kezdte expozéját a mi­niszter, majd rámutatott: — Az első, majd a máso­dik évben len­dületes gazda­sági fejlődés bontakozott ki, bár nehézségek es feszültségek is előtűntek. Gazdaságpoli­tikánk vonala töretlen; irá­nyítási rendszerünk alapelvei helyesek, kiállták a gyakorlat próbáját. Ennek is köszönhe­tő, hogy 1972-ben a gazdaság egyenletes fejlődéséről számol­hattunk be. A termelés és for­galom, a nemzeti jövedelem gyarapítása és az elosztás te­rén tervszerű munka folyt. Különösen örvendetes, hogy exportunk növekedése messze meghaladta a várakozásokat. Változatlanul gondunk, - hogy népgazdaságunk jövőbeni gyors növekedését egyelőre még nem alapozzuk meg kel­lően. A termelés gazdaságos­sága nem javul kielégítő mér­tékben, a gyártmány szerkezet átalakítása lassabban halad, mint szeretnénk. A fejlődés előrevivő ténye­zőinek erősítése gazdasági munkánk legfontosabb felada­ta. Ennek 'programját adja az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1972. novemberi állás- foglalása, melynek végrehaj­tására összpontosítják erejüket a dolgozók különböző rétegei, a munkáskollektívák és az irányítás valamennyi résztve­vője. Ezért nézhetünk bizako­dással a jövő esztendő elé is! A gazdasági épitőmunka fő követelményei 1973-ban a kö­vetkezők : 1. A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a haté­konyság további jelentős növe­kedésével; folytatódjék a gaz­daság szerkezetének korszerű­sítése. 2. A nemzeti jövedelem fel­használásában érjük el az öt­éves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozá­si alap meg mindig csak mér­sékeltebben növekedjek. A! fogyasztás bővülése adj oh mó- i dot életszinvonalpolitikai cél­jaink valóraváltásához, min­denekelőtt ahhoz, hogy az álla­mi ipar és építőipar munká­sainak reálbére és reáljöve­delme az átlagosnál gyorsab­ban emelkedjék. 3. Tovább erősödjék az or­szág gazdasági-, külkereske­delmi- és pénzügyi egyensú­lya. Az 1973. évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést át­fogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos nö­vekedésével számol. A termelés bővülése a nem­zeti jövedelem 4,5—5 száza­lékos növekedését alapozza meg. Ez az Előirányzat némi- j leg alacsonyabb az idei vár­hatónál, ami — az egyensúlyi követelményeket is mérlegel­ve — reálisabbá teszi a meg­valósítását. Az egyensúlyt to­vábbi szilárdítása most azt követeli, hogy a nemzeti jö­vedelem termelését biztonsá­gosan tervezzük, ne építsünk különösen jó mezőgazdasági •évre, viszont a ráfordítások viszonylagos csökkentését minden ágazatban erősen szorgalmazzuk. A döntő szere­pet ebben a termelés haté­konyságának fokozása, es a . költséggazdálkodás javitasa játssza. Erre alapoz az állami , költségvetés is, amikor lénye- j gében változatlan adórend- szer mellett, a vállalatoktól származó bevételek kereken 10 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Módosul 1973-ban a váfk*- 1 latoktól származó jövedelmek összetétele. A béremelkedések fedezetét több mint 50 száza­lékban az állam viseli, emiatt a költségvetés nyereségadóbe­vételének növekedése 1 mil­liárd forintot meghaladó ösz- szeggel kisebb lesz. Az adók kőéül az- .iUeUcpny '-dó. .aránya némileg növekszik, míg az esz- közlekötósi járuléké csökken. Ez összhangban van a szabá­lyozási rendszer továbbfej­lesztésére kialakuló távlati el­képzelése rnkkel. A költségvetés forgalmi - ado-bevételeit a dohányáruk és az égetett szeszesitalok fo­gyasztói árának elhatározott emelése több mint 1 milliárd forinttal gyarapítja. Számo­lunk azzal, hogy az, áremelés j társadalmi szempontból ked- I vezően befolyásolja a fogyasz­tási szerkezetet és várhatóan valamelyest mérsékli e cikke keresletét. A lakosságtól szár- j mazó bevételek a jövedelmek j bővülése alapján és a gépjár- j rnüadó emelése folytán nő­nek. Az új adótételeket a ki- l sebb és közepes műszaki tel­jesítményű gépkocsiknál — ilyen-a. kocsik 75 százaléka — havi 60- és 150 forint között állapítjuk meg. A lakossági adózás szabályainak túlnyo­mó többsége a már'végrehaj­tott változtatások után megfe­lel rendeltetésének, a tervsze­rűbb jövedelemszabályozás­hoz azonban nagyon követke­zetes alkalmazásukra van szükség. Minden bevételt egybevetve, az államháztartás 1973-ban 229.5 milliárd forintra számit. A bevételek növekedése szá­mottevő lesz, de még mindig nem éri el a kiadások szinvo- I naiát. A nemzeti jövedelem 1973-ra tervezett elosztási folyamatai f az állami költségvetés kiadási előirányzataiban is tükröződ- \ nek. A költségvetési kiadások- j nak több mint az egyötöde a j felhalmozással kapcsolatos. Ennek mérsékelt, mindössze 1—2 százalékos növekedési előirányzatát nagymértékben az határozza meg, hogy az ál­lami beruházások körében az| egyedi nagyberuházások ki- i adásai abszolút összegben j csökkennek valamelyest, a központi fejlesztési progra- | mokra viszont többet íordí- i tunk. A költségvetés a tanácsi | fejlesztési alapokba több mint j 11,2 milliárd forintot juttat, amely túlnyomórészt az állami lakásénítés finanszírozását szolgálja. A jövő esztendőben is vél- I lahrwnk kell, hogy egy-egy m- I dokolt és önmagában szüksé­gesnek látszó beruházás Meg­kezdését későbbre hala&ztjuk. Az erőforrások összpontosí­tott felhasználását igazolja, hogy a terv- és a költségvetés 1973-ban 23 egyedi nagyberu­házás befejezésével, és mind­össze 5 űj indításával számol. Az induló beruházások a kö­vetkezők: magyar—szovjet gázvezeték építése, a székes- fehérvári szélesszalaghenger- mű II. üteme, a leninvárasi kőolajfinomító, a dunaújvárosi hullámpapírgyár, a kiskörei vízlépcső II. üteme. Ezek gaz­daságunk távlati fejlesztése szempontjából egytől-egyig meghatározó és sok irányba kisugárzó vállalkozások. A költségvetési támogatások összege 1973-ban kereken 7 milliárd forinttal növekszik. E kiadások negyede termelési és forgalmi támogatás. Az ed­diginél nagyobb terhet vállal a költségvetés az importáruk drágulásának (pl. bőr, gyapjú stb.) közömbösítésére vagy mérséklésére. Ez alól kivétel az import fa drágulása, amely­nél a világpiaci árak emelke­dését érvényesítjük a hazai árukban. A jövő évben is számottevő a mezőgazdasági gépekre, gépalkatrészekre és műtrágyá­ra jutó költségvetési dotáció. A termelés ösztön zése érdeké­ben jelentősen növekszik a szarvasmarha, kisebb mérték­ben az élő sertés felvásárlási ára, úgyszintén az azokat fel­dolgozó iparágak termelői ára és ennek folytán, az állam ré­széről nyújtott fogyasztói ár- kiegészítés. Továbbra is vallott gazda­ságpolitikai elvünk, hogy a fogyasztói arányokat, általá­ban az árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, ügy azonban, hogy ezek ren­dezése társadalmilag elfogad­ható legyen. Bár több mező- gazdasági termék árának ren­dezése közgazdaságilag indo­kolt lenne, csak a tej- és tej­termékek fogyasztói árát emel­jük 1973-ban. A műanyag ta­sakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fil­lér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cik­kek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés to­vábbra is támogatja. A lakos­ság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illet­ve a jövedelmi színvonal szem­pontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdijakat, csalá­di pótlékot, gyermekgondozási segélyt és más szociális jut­tatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-töl havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a. költségvetés olda­laiéi azt mutatja, hogy a tej­es tejtermékek áremelése ke­reken 1,4 milliárd forinttal csökkenti, a szociális intézke­dések 2,3 milliárd forinttal nö­velik az állami kiadásokat. A tej áremeléssel érintett termékek közül a tejes pék­sütemények es a fagylalt ara változatlan, viszont a cukrá­szati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt v alame­lyest emelkedik. A költségvetés kiadásainak mintegy kétötöde — kereken 97 milliárd forint — a társa­dalmi közös fogyasztás cél­jait szolgálja. E kiadások több, mint 9 százalékkal növeked­nek, ezáltal fokozatosan meg­PPob&totbas a 2. oldalon.) Budapesten ülésezik a KGST jogi bizottsága December 12—15-e között Budapesten ülésezik a KGST jogi értekezlete. A tíz szocia­lista ország szakértőinek, jogá- I szainak, közgazdászainak ta­nácskozását tegnap délelőtt Eörsi Gyula akadémikus, az j értekezlet magyar tagozatának elnöke nyitotta meg, a Nép­hadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. / A négynapos tanácskozáson egyebek között a nemzetközi gazdálkodó szervezetek, közös vállalatok alapításának, műkö­désének, valamint a tagorszá­gok közötti szakosítás és koo­peráció jogi szabályait dolgoz­zák ki. ,,Köszöntünk chilei testvérünk” Allende Kubában Szűnni nem akaró lelkes I ünneplésben részesíti Kuba : népe a második napja Havan­nában tartózkodó dr. Salvador Allender chilei elnököt. Bár­merre jelenik meg a mindig mosolygó Allende, mindenütt a lakosság ujjongása kíséri. -Köszöntünk chilei testvé­rünk!-« -Allende elvtárs, Kuba melletted áll!« Ilyen és hason­ló jelmondatok láthatók a for­radalmi szigetország fővárosá­nak utcáin e napokban. A Kubai Kommunista Párt lapja, a Granma teljes címol­dalát betöltik a repülőtéri fo­gadtatás megható pillanatait megörökítő fényképeit:, amint Fidel Castro és a többi kubai vezető az első Kubába láto­gató latifi-amerikai elnököt köszönti. Le Dúc Tho és Kissinger ismét találkozott Thieu javaslata — a DIFK válasza | A francia főváros Neully- : Sur-Seine nevű elővárosában tegnap a késő délelőtti órák­ban megkezdte tanácskozását William■ Porter, a párizsi Viet- nam-értekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetője, valamint William Sullivan tá­vol-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár Xuan Thuy miniszterrel, a VDK delegációjának vezető­jével és Nguyen co Thach-csed, a VDK külügyminiszter-he­lyettesével. Ezzel egyidőben Choisy-le- Roi-ban megbeszélésre ültek össze a demokratikus Viet­nam és az Egyesült Államok tárgyaló-küldöttségének tech­nikai szakemberei. Le Dúc Tho és Henry Kis­singer kora délután — közép- i európai idő szerint 15 órakor : — folytatta tanácskozását. ; SAIGON Nguyen Van Thieu saigoni i elnök tegnap délelőtt beszédet I tartott a dél-vietnami parla­ment két házának együttes j ülésén. Jottányit sem engedve eddigi merev álláspontjából ismét azt hangoztatta, hogy kormánya nem fogad el sem­miféle olyan megállapodást, melyet -kívülről erőltetnének rá«. Ellenkező esetben — je­lentette ki az elnök — Dél- Vietnam -végsőkig folytatja a harcot«. A nyilatkozat egyetlen új elemeként — nyilvánvalóan a VDK — amerikai tűzszüneti megállapodás megtorpedózá­sának céljával — Thieu java­solta: a konfliktusban részve­vő három vietnami fél — Dél- Vietnam (Saigon), a felszaba­dító erők és a VDK — kará­csony első napja és újév kö­zött szüntessenek be minden harci tevékenységet, s a köz- benlevő időben a hadifoglyok kölcsönös szabadonbocsátásá- val egyidejűleg kezdjenek konzultációkat a rendezésre váró problémákról. Az ideig­lenes fegyverszünet ellenőrzé­sére Thieu az Egyesült Nem­zetek Szervezetét kérné fel. PÁRIZS: A Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány Párizs­ban tárgyaló küldöttségének szóvivője teignap délelőtt ke­mény szavakkal utasította vissza Thieu dél-vietnami el­nök -abszurd« javaslatát arra, hogy t csupán karácsonykor hirdessenek ki ideiglenes fegyvemyugvást Bél-Viet- narnban. — Ez az mditvány — hang­súlyozta a DIFK szóvivője — ismételten bebizonyította, hogy Thieu a béke es a nem­zeti megbékélés együí legna­gyobb akadálya. Ha az Egye­sült Államok valóban miha­marabb véget akar vetni a há­borúnak — folytatta a továb­biakban a szóvivő — nem ta­lál egyetlen érvet sem a VDK és az Egyesült Államok kö­zött létrejött megállapodás aláírását késleltető Thieu-féle 1 javaslat figyelembevetelere. APOLLO—17 Kétórás séta a Holdon Tegnap — közép-európai I idő szerint hajnali egy óra után — a két űrhajós kiszállt 1 a holdkompból, működésbe j hozta a holdautót, televíziós i kamerákat én antennákat álli- ! tott fel, elhelyezte az Apollo— 17 tudományos kutatóállomá- sanak műszereit. E kutatóállo­másnak öt feladatot kell tel­jesítenie ; — A holdtalajba jutatott termométerek adatokat szol­gáltatnak a felszín alatti talaj­réteg hőmérsékletéről, a hő­sugárzásról ; — a tömegspektrométer megállapítja a rendkívül vé­kony holdatmoszféra moleku- rális összetételét és sűrűségét; — egy mérőműszer regiszt­rálja a Holdra becsapódó mikro-meteoritokat és magu­kat a holdrészecskéket, ame­lyeket a becsapódások telka- varnak; — egy nehézségmérő igazol­hatja Albert Einstein elméleti föltevését a gravitációs hullá­mok létezéséről; : — az ötödi* .niGzer felfogja j majd' a Cérnán ék által hatra- 1 hagyott robbanóanyag explo­dalása nyomán keletkező rez- t géshullámo kát. Ami a holdautón tett kirán- I dulást illeti, itt a dolgok nem ; ügy alakultak, ahogyan Hous­tonban tervezték, s ahogyan eleinte kész tényként közölték is. Cérnán és Schmitt valóban a holdkomptól 2,2 kilométer távolságban levő Emory-krá- terl akarta -meglátogatni«, de a kétfajta anyag — egy söté- tebb és egy világosabb —, amiből mintát kellett volna venniük, körülbelül félúton, a kráter talajnál jobban különült el egymástól. így az űrhajósok itt álltak meg, s a tervezett időnek ugyancsak a felét, nem egy órát, hanem csak harminc percet töltöttek itt. A rövidítésre egyébként is szükség volt, mert Cérnán, miközben a két és fél méteres lyukakat fúrta a termométer­nek, a kelletenei több oxigént fogyasztott Kisebb probléma támadt a holdautó jobb hátsó sárhányó­jával is. amely útközben le­vált, s az űrhajósokat -be­szórta- a kerekek áltál felvert por. (MTI#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents