Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
SzSlősldsIaki tragédia Élt tizenhat évet Drága diplomák - kevés haszonnal A ház mozdulatlanságba merevült. Az udvar közepére állok. háromszor is köszönök, egyre hangosabban. A szomszéd ház ablakán függöny rebben, de senkit sem látok. Egy percre felülkerekedik bennem: menjünk innen, hiszen tudjuk, amit kell. Láttuk a kddöntött kerítést, a virágágyáson ma is alattomosan csillogó üvegdarabokat. Az aktához kapcsolt helyszínrajz úgy vezet, mint a térkép. A kocsi itt vágódhatott az árokba, s ott, ahol krétanyomokat sejtek, ott érhette el a fiatal- asszonyt. Beszélni kell a férjével. S az édesanyját is megkeressük. — Czárral együtt katonáskodtam, nem voltunk barátok, de gyakran beszélgettünk. Amióta leszereltünk, csak egyszer találkoztunk. Autóval ment el a ház előtt — még vőlegény voltam —, s észrevett, hogy kinn álldogálok. Visszatolatott, kiszólt, hogy fia született. Gratuláltam. A feleségemmel tavaly a szőlőskislaki szüreti bálon ismerkedtem meg, az idén májusban, a születésnapomon vettük meg a gyűrűket ... Szavait alig érteni, egész testében remeg. A tragédia után öisszeroppant, sem dolgozni, sem aludni nem tud. Mondták, Kaposváron keressen egy jó idegorvost — Az én bajomon semmilyen gyógyszerrel sem lehet segíteni, hiába megyek akár- hová. Nem tudok másra gondolni, csak a feleségem halálára. Rossz természetem van, amit a fejembe veszek, senki nem veri ki belőlem. Semmit sem ér az életem. Tudom. Mérhetetlen keserűsége a szándékot is elfojtja, hogy az ember vigasztaló szavakat mondjon. Majd az idő, talán... A részleteket az édesanya mondja ei. — November 4-én, szombaton volt az esküvő. Legalább száznyolcvan vendéget hívtunk, akadt utánuk takaríta- nivaló. 7-én, kedden végeztünk a kislányommal, talán éppen az utolsó vödör vizet vitte ki az utcai árokba. Négy óra lehetett. Sanyi valami meccset nézett, párnát vittem a feje alá. A szobából hallottam a csattanást, s a nővérem már kiabált is, hogy a kislányom kint van. Sanyi vette le róla a vasoszlopot. Mozdulatlanul feküdt a járdán, fejéből ömlött a vér. Még élt. Egyedül neveltem, a férjem hat éve agydaganatban meghalt. Ez a sorsom. Részlet Varga József vallomásából: »Czár Istvánnal tes»Egyedül neveltem ...« ti-lelki jó barátságban vagyok. 7-én is neki segítettem Ordacsehiben, a készülő há- romszobás lakását parkettáz- tuk. Délelőtt végeztünk a munkával, s a parkettázó mester megkérte Czárt, hogy vigye haza Samogyvárra. Czár engem is hívott, azt mondta, nem akar egyedül visszajönni. So- mogyvárról Kaposvárra mentünk, de nem időztünk, indultunk visszafelé. István nagyon gyorsan hajtott, Lengyeltóti előtt szóltam is neki, hogy lassítson. Később Kislak előtt is figyelmeztettem, hogy ne rohanjunk.« Mónus József szaval: »A lengyeltóti presszóban szórakoztunk a barátommal, amikor megérkezett Czár és Varga. Itt történt. \ BALATONSZARSZÖI KONZUMSZÖV vas-műszaki edényszaküzlatébe szakképzettséggel rendelkező vezetőt keres FÖLVÉTELRE. Erk <V os i bizonyítvány iik.séges Jelen .-veiben Balatonszárszó, Rózsa F. u. 1. szám alatt. (10155) Italt rendeltek, bennünket is meghívtak. A barátom említette, jó lenne Czár kocsijával hazamenni, de lebeszéltem róla, mert láttam, hogy Czár ittas. Egyébként is tudom róla, hogy gyorsan hajt.« Lufcsik Rózsa tanúvallomása: -A barátnőmmel . sétáltunk az utcán, s beszédbe elegyedtünk a lánnyal, megkérdeztük, hogy jó-e asz- szonynak lenni? Nevetett és elindult befelé. Ekkor jött az autó, mi el- ugrottunk előle, neki már nem volt rá ideje.« Egy rendőrtiszt mondta el: »■Szőlőskislaknál igen nagy sebességgel megelőzött a Sport Fiat Coupe, Később láttam, hogy egy pillanatra felvillan a féklámpája, s már szaltózik is a ház felé. A fiatalasszonyt betettem a kocsiba, először a bogiári rendelőbe, aztán a leltei ügyeletes orvoshoz vittem. Onnan szállították el a mentők.« Czár Istvánnak nincs sok mondanivalója — A siófoki kórházban tértem magamhoz, ott tudtam meg, hogy elütöttem a tizenhat éves fiatalasszonyt. Nem tudtam elaludni, a nővér nyugtatgatott, hogy Takács Sándor- né él. Már tudom, hogy nem mondta meg az igazat, mert az asszony este fél nyolckor meghalt ... Bőnösnek érzem magam, ittam, gyorsan hajtottam. Semmivel sem kívánok védekezni. »Az én bajomon semmilyen gyógyszerrel nem lehet segíteni ...« Mtielőtt visszakísémék a cellába, csöndesen hozzáteszi: — Ne felejtse el, hogy az én életem is derékba tört. Fiatal házas vagyok, háromhónapos a kisfiam, 8-án akartunk beköltözni a lakásunkba. Mindent tönkretettem. Egy ember miat. tarn halt meg. A huszonkét éves ordacsehi Czár István szobafestő-mázoló ügyében a Somogy megyei Főügyészség elkészítette a vádiratot Pintér Dezső Egy évtized alatt az állami iparban a mérnökök és technikusok száma megkétszereződött. A népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 1,5 százalék volt 1945 előtt, napjainkban már 4,3 százalékot tesz ki. Bonyolultabb világunk egyre több kiművelt emberfőt kíván, igényel, követel. A gazdaságfejlesztés intenzív szakasza előtérbe állítja — mint döntő erőforrást — a műszakiak gyarapodó táborát, s még inkább azt, e sereg miféle erődök bevételére képes? A hatvanas években átlagosan hat-hét százalékkal nőtt esztendőnként a műszakiak száma a KGST-or- szágokban. A számszerű bővülés a gazdasági növekedés természetes kísérője; a mennyiségi módosulások való értelmüket azonban a minőségi változásokkal kaphatják meg. Apróhirdeté. sek, üzemi só- hajtozások, pályázatok bizonyítják: a műszakiaknak sem gond az elhelyezkedés. A hatvanas években a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma a két és félszeresére növekedett, a végzősöket három-négy állás várja. Az első lépéssel, a képzéssel nincs különösebb baj. Annál több a megszerzett tudás kamatoztatásával. A gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának teendőiről szólva joggal állapítja meg a párt Központi Bizottságának novemberi határozata: »El kell érni, hogy valamennyi gazdaAz els5 lépés Mérlegen a somogyi vetőmagtermesztés Mór csak mutatóban maradnak piros húsú burgonyafajták Közeledik a tél, a vetőmagszaporító területekről magtárakba, prizmákba került a termés, a jövő évi kielégítő hozamok alapja. Sok függ a jó vetőmagtól — tisztában vannak ezzel a mezőgazdasági üzemek, és igyekszenek is idejében szert tenni a szükséges mennyiségre. Hogy miből mennyi és milyen minőségben áll rendelkezésre az idei be takar ítású vetőmagvakból, s hogy milyen tapasztalatokat szereztek eddig a magvak vizsgálata során — erről kértünk tájékoztatást Váradi Gyulától, az Országos Vetőmagfelügyelőség Somogy megyei Felügyelőségének vezetőjétől. Nemesitett kalászosok 5200 hektáron — Felügyelőségünkön jelenleg az idei munka értékelése, a kalászosok szaporí-tóterüle- tén elért eredményeknek a fölmérése folyik — mondta a megyei felügyelőség vezetője. Az idén kereken 6400 hektáron folyt vetőmagszaporítás a nemesített kalászosokkal a somogyi gazdaságokban. Az eddigi jelzésekből úgy tűnik, hogy jövőre 5200 hektár körül lesz ez a terület, de ez is elegendőnek látszik a megyei igények kielégítéséhez. Az érési csoportok szerinti fajtaállomány a minisztérium által országosan megjelölt arányoktól pluszt—mínusz 5 százalékos eltéréssel alakul a jövő évben megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. Így például a kalászosoknál a korai és kései fajták aránya a legalacsonyabb, a közepeseké a legmagasabb: 66 százalék. Indokolatlannak vélem a Be- zosztája bizonyos fokú mellő-, zését, azt, hogy ennek a búza- fajtának a vetésterülete 70 százalékról mintegy 40 százalékra csökken. Tény, hogy az idei mostoha időjárás, a lisztharmat súlyos károkat okozott a gabonafélékben, de ebből az esztendőből nem lehet általános érvényű következtetést levonni a Bezoeztája igazi »képességeiről. Baráikozás új burgonyákkal A megyei vetőmagfelügyelőség vezetője elmondta, hogy az idei őszön 665 vagon burgonyát fémzároltak. Ez lényegesen kevesebb a múlt évi 918 vagonnál. Különösen számottevő a visszaesés a gülbabánál és a kisvárdai rózsánál. Ennél a két piros húsú fajtánál a dugványvizsgálati eredmények alapján 500 hektár vetőgumótermése nem kerülhetett fém- zárolásra, jóllehet a terület a szántóföldi szemlén alkalmas minősítést kapott. Jövőre ebből a két fajtából nemcsak Somogybán, hanem országosan is alig marad hírmondó — gyenge ellenállóképességük miatt nem szívesen foglalkoznak a termesztésükkel. Amint azt a felügyelőség vezetőjétől megtudtuk, a jövőre vonatkozóan ajánlják a fogyasztóknak, hogy igyekezzenek megbarátkozni a nem piros húsú fajtákkal, köztük a holland importból származó vetőgumóval szaporított étkezési burgonyákkal, a Somogy gyöngyével és más fehér húsú fajtákkal is. 50 hektáron szuper elit vetőgumót termesztenek megyénkben jövőre, s megvan rá a remény, hogy hamarosan közkedvelt étkezési burgonyává válik ez a fajta. A prizmák ellenőrzéséről A gazdaságokban mintegy 200—220 vagon olyan vetőburgonyát tárolnak télen prizmákban, amelynek fémzárolására a jövő év tavaszán kerül sor. Ennek a burgonyának a zöme somogyi sárga fajta. Tavasszal holland fajták érkeznek a megyébe, a kiültetés idejére. Az időjárás alkalmas volt arra, hogy a prizmázást, a tárolást jól elvégezzék, s ahol lelkiismeretes munkát végeztek, ott nincs is ok az aggodalomra. A prizmákat a tél folyamán a burgonyatermesztő gazdaságoknak rendszeresen hőmérőzniük kell, hogy megelőzhessék az esetleges romlásit. A felügyelőség ugyancsak figyelemmel kíséri az így raktározott vetőgumók áttelelését: szúrópróbaszerűen ellenőrzik a szaporításra tárolt, tavaszi felhasználásra szánt vetőgumótételeket. A fokozott gondoskodás indokolt, hiszen azon túlmenően, hogy milliós értékek megóvásáról van szó, a jövő évi burgonyahozam nagvsága jórészt az ősszel félretett vetőgumók jó minőségétől függ. H. F. sági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség.*! Ami elsősorban a szellemi kapacitások szervezett föl- használását követeli meg. Számítások szerint az állam egy-egy diplomás kiképzéséhez 800 ezer forinttal járul hozzá! Drága mulatság tehát admi- nisztráltatni, műszaki rajzokat készíttetni, művezetői feladatokat elláttatni a mérnökökkel Holott sűrűn, sok helyen erre kényszerülnek. Több mint 140 ezer műszaki tevékenykedik az állami iparban, túlnyomó részük — 109 ezer fő — a nehézipari ágazatokban. Ezen belül a legnépesebb csoportot a gépek és gépi berendezések gyártásában, majd a közlekedési eszközök gyártásában találjuk. Az építőipar 21 ezer műszakinak ad foglalatosságot. Nem lekicsinyelhető sereg! S ha hozzátesszük, hogy immár évek óta a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma 32 ezer körül van, évről évre 6300— 6500 a végzősök csoportja, közgazdasági szakon pedig 1400 —1700, akkor az utánpótlás miatt sem kell aggodalmaskodnunk. Amiatt már sokkal inkább, hogyan s hol épülnek be a gazdaság molekuláiba, sejtjeibe és szerveibe a nemzetközi szakirodalomban »fehér galiérasok«-ként jelölt emberek. met, főiskolát végzett műszaki tevékenykedik, a teljes tábor mindössze 6,5—7 százaléka! Ugyanakkor a munkában levő kutatási témák, fejlesztési feladatok száma meghaladja a 15 ezret! Az elaprózottság, a koncentráció hiánya a két adat összevetéséből is nyilvánvaló. Igaz, tavaly 605 szabadalmat jelentettek be a műszaki tudományok köréből, de tény az is, hogy a 44 műszaki kutató és fejlesztő intézetben a 16 ezres összlétszámból 4,3 ezret tesz ki a tudományos munkatársaké. A műszakiakkal való pazarló gazdálkodás már sok __.vitát kiváltott, s még több bírálatot szült. Fogalmazhatunk úgy is: a diagnózis egyértelmű. Mégis a gyárakban, a vállalatoknál ma is általános gyakorlat, hogy míg szemrebbenés nélkül új és újabb mérnököket sorolnak be a műhelyek, üzemek létszámába, addig a kutató, a kísérleti részlegekbe, a gyártmányfejlesztési, technológiai osztályokra »sajnálják« megadni a gyarapítás státuslehetőségét. Fölöslegesnek ítélik ezt, vélvén, a »termelők« seregét kell növelni. E látszat azonban mind üzemi, mind népgazdasági méretekben drága árat követel; a pocsékolásnak soha nincsenek jogos indokai, s itt végképp nem lelni ilyeneket. A tettek ideje Jól fizetett adminisztrátorok? Egy széles körű felmérés megállapí. tásai szerint a műszaiak idejük több mint a felét olyan adminisztrációs teendőkkel töltik, amelyek elvégzéséhez jóval alacsonyabb képzettség is elegendő lenne. E »jól fizetett adminisztrátorok« munkaóráik másik felét sem teljes egészében arra használják — használhatják —, amire kellene. Meghökkentően kevesen dolgoznak például kutatáson, fejlesztésen. Az iparban összesen 196 kutatóhelyet tartanak nyilván, s ezeken 9800 egyeiteElsősorban nem több emberre van szükség, hanem a meglevők mainál sokkal ésszerűbb, a gazdaság változó szerkezetét tükröző csoportosítására Arra, hogy a diploma, a felsőfokú végzettség ne csupán drága — az egyéni és a társadalmi ráfordításokat összegezve mintegy egymillió forintot érő —■ papír legyen, hanem olyan kamatozó kötvény, amelyet tulajdonosa éppúgy, mint a közösség a magáénak érez, tehát úgy is használja, hasznosítja azt, azaz a társadalmi érdekeknek megfelelően. k a 14—20 éves fiatalok! A Magyar Rádió és Televízió műsorainak szerkesztői munkájukban fokozottabban szeretnének támaszkodni fiatal hallgatóik, nézőik véleményére. Ezért várjuk a fenti körű középiskolai, illetve szakmunkástanulók, valamint a mező- gazdaságban, iparban dolgozó fiatalok jelentkezését véleménynyilvánítás céljából. A rendszeresen értékelők között 1973 végén több nagy értékű jutalom tárgyat sorsolunk ki. Az alábbi jelentkezési lap kivágva, levelezőlapra ragasztva, vagy egyforintos bélyeggel ellátott borítékba téve — a MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának cinjére (Bp. 5 Pf. I) küldhető. JELENTKEZÉSI LAP Név: .................................................................... L akcím: ............................................................ F oglalkozás: .............................. (a tanulók az iskolatípust is tüntessék fel) Otthonukban van-e rádiókészülék? ........ O tthonukban van-e televíziókészülék? .. Zi'su w fa '1/jnnepi borvásár december 31-ig Kaposváron, a Dózsa György utca 20. szám alatti helyiségben. Palackozott borok, pezsgők 50 yéle válasz fokban KiskereskedelaL árak. Nyitva: 11-től 19 óráig. (10191)
