Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

APOLLO-17 ^ ____ U tón a Holdra A* Apollo—17 három űrha­jósa, Cérnán, Evans és Schmitt hatórás alvással pihente ki a késedelmes rajt fáradalmait és izgalmait. Közép-európai idő szerint csütörtökön este 21 óra 32 perckor ébredtek; űrhajójuk ekkor mintegy 110 ezer kilo­méterre távolodott el a Föld­től, s óránként 7560 kilomé­teres sebességgel rohant a Hold felé. Az iram egy kicsit gyorsabb, mint tervezték, hi­szen be kell: hozni a két óra 40 perces lemaradást. Az újabb, péntek reggeli pi­henőig könnyű programmal telt el az idő. »Kitakarítunk egy kicsit« — jelentette Cér­nán parancsnok Houstonnak. A jelek szerint nincs nagy ag­godalom amiatt, hogy az indí­tást követő órákban többször -begerjedt« a riadójelző. Amikor a váratlan fény- és hangjelek megszakadtak, Cer- nannak szinte hiányérzete tá­madt, megkérdezte: »Semmi riadót vagy ehhez hasonlót nem kapunk már?« Közép-európai idő szerint pénteken 7 óra 33 perckor megkezdődött az űjabb, ezúttal nyolcórásra tervezett pihenés. Ennek megfelelően 15 óra 33 percre időzítették az ébredést, 18 óra 03 percre az első ki­sebb pályakorrekciót. Este 22 óra 40 perckor lépett először a két holdutazó, Cérnán és Schmitt a holdkomp, a »Chal­lenger« fedélzetére, hogy űr­viszonyok között ellenőrizze az egység állapotát. Már szombat, pontosan 0 óra 33 perc volt, amikor visszatértek az anya­űrhajóba, az »Americá«-ba. Sebestyén Nándorné nyilatkozata • !SALT 2. Aktívan közreműködtünk a közös munkáltán nak A a Pénteken 7 óra 33 perckor az űrhajósok rendben meg­kezdték pihenőjüket. Miköz­ben aludtak, űrhajójuk — terv szerint 11 óra 36 perckor — áthaladt azon a ponton, amely félúton van a Hold felé, 213 ezer kilométerre bolygónk fel­színétől. Magyar Béketanács- Béke-Világtanács de­cember 5—8-i berlini sereg­szemléjén részt vett küldöttsé­ge jo lelkiismerettel elmond­hatja, hogy aktívan közre­működött a 91 országból érke­zett küldöttek közös munkájá­ban — mondotta a Magyar Távirati Iroda berlini tudósí­tójának adott nyilatkozatában Sebestyén Nándorné, a Ma­gyar Béketanács főtitkára. — A plenáris ülésen dr. Nagy Gábor szólalt fel ne­vünkben, hangsúlyozta, nagy örömünkre szolgál, hogy a vi­lág szervezett békemo-almá nak küldöttei éppen olyan idő­pontban tanácskozhattak az NDK fővárosában, amikor az NDK általános nemzetközi el­ismerésének lehetünk tanúi. A magyar küldöttség rámutatott, hogy az NDK »"mzetközi sú­lyának növekedése révén gy­sabb léptekkel haladhatunk az európai biztonsághoz veze­tő úton. A másik gondolat, amelyet küldöttünk kifejtett, az volt, hogy a Moszkvában jövőre megtartandó béke-vi­lágkongresszus etők-észítését valamennyi nemzeti békemoz- galom megerősítésére tudjuk felhasználni. — Berlinből sok hasznos tapasztalattal térünk vissza hazánkba. Az európai béke- mozgalmak tanácskozása alap­ján szándékúnkban van nem­zeti bizottságot alakítani a moszkvai tanácskozás méltó előkészítésére, s már a moszk­vai világkongresszus jegyében rendezzük meg jövőre a má- iusi leszerelési békehónan-' is. Ezenkívül a berlini béke- ülés megerősített bennünket abban a szándékunkban, hogy létrehívjuk a Magyar Béketa­nács tudományos bizottságát. SALT II 6. ül< Az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői pénte­ken Genfben megtartottók a SALT-tárgyalások. második fordulójának 6. ülését. Az Egyesült Államok képviseleté­nek épületében rendezett ta­lálkozó egy és háromnegyed óra hosszat tartott, A küldött­ségek az ülés után a szovjet misszió épületében munkaebé­den vettek részt. A konferenciához közelálló körök szerint a pénteki talál­kozó a megszokott »komoly és tárgyszerű« légkörben zajlott le. A SALT tárgyalások követ­kező ülését december 12-én, kedden tartják a Szovjetunió képviseletének épületében. Francia kormányhatározat az infláció csökkentésére Messmer miniszterelnök és-■Giscard d.Estaing gazdasági - és pénzügyminiszter mint már jelentettük, csütörtökön este a francia televízióban személye­sen ismertette a miniszterta­nácsnak az infláció lelassítá­sára hozott határozatait. Ezek főbb pontjai: 1. Január elsejétől kezdve hat hónapig átmenetileg csök­kentik, s egyes esetekben meg­szüntetik az élelmiszerekre és egyes iparcikkekre kivetett ér­téknövekedési adót; 2. az államháztartásban így támadó hiány, pótlására az ál­lam ötmilliárdos kölcsönt vesz fel; ­3. megnehezítik a bankok ál­tal való hitelnyújtást; 4. némileg emelik a takarék­betétekre vonatkozó kamatlá­bat. Az Atlanti Tanács záróközleménye Európai kérdések — régi módon Pénteken délben Brüsszel­ben véget ért a NATO minisz­teri tanácsának ülése. A ki­adott záróközlemény szerint, amelyet a kora délutáni órák­ban hoztak nyilvánosságra, az Atlanti Tanács tagjai áttekin­tették a kelet—nyugati kapcso­latokban á legutóbbi, bonni találkozójuk óta bekövetkezett fejlődést és kijelentették, ké­szek folytatni ez irányú erő­feszítéseiket. Egyúttal azon­ban kifejezésre juttatták azt az eltökéltségüket, hogy fenn­tartják és erősítik a NATO ka­tonai erejét és hangoztatták azt is, hogy nagy fontosságot tu­lajdonítanak a tárgyalásokon a személyek, az eszmék és az információk szabad áramlása témakörének, ami közérthetően lefordítva az ideológiai beha­tolás szabadságának követelé­sét jelenti. Helsinkiben megkezdő­dött, az európai biztonsági konferenciát előkészítő tárgya­lásokkal összefüggésben a NATO miniszteri tanácsa han­goztatta a tagállamok kormá­nyainak készségét, hogy építő módon vesznek részt a helsinki sokoldalú előkészítő megbeszé­léseken. Hangsúlyozták ismét a konferencia alapos előké­szítésének szükségességét. Ré­gebbi időhúzó taktikájuk fel- melegítése mellett a bizalom helyreállításának szükségessé­gére hivatkozva, újból java­solták katonai problémák meg­vitatását a konferencián. A NATO integrált katonai programjában részt vevő mi­Repülőgéprablás Etiópiában Az Ethiopian Airlines légi­társaság pénteken délelőtt, pár ' órával azután, hogy egy több főből álló csoport megpróbál­ta eltéríteni az egyik Párizsba tartó Bóeing-repülgépet, köz­leményben számolt be az ese­ményről. A kommüniké szerint a géprablási kísérletben részt. Vevő személyeket az etáópiai, biztonsági szolgálat ügynökei még a repülőgépen agyonlőt­ték. A közlemény nem adja meg az akció részvevőinek számát, az utasok és a biztonsági szol­gálat illetékesei azonban el­mondták, hogy a merénylők heten voltak,' köztük két nő. Biztos forrásból tudni vélik azt is, hogy a légi kalózok az Ad- disz Abeba-i egyetem volt és jelenlegi diákjai közül kerül­tek ki A szokatlan gyorsasággal vé­get ért gípeltérítési kísérlet­ről az utasok következőkép­pen számoltak be: alig emelke­dett fel 94 utassal fedélzetén a Boeing Addisz Abeba repülő­teréről, amikor az első és má­sodik osztályt elválasztó folyo­són hirtelen megjelent egy pisztolyos férfi, s kezében grá­nátot ióbálva kijelentette; »A gépet eltérítettük, mindenki maradjon a helyén«. Ebben a pillanatban az utasok közül egy biztonsági ügynök lövése­ket adott le rá. A gépeltérítő válaszként az utasok közé ha­jította kézigránátját. Egy ame­rikai utas, Roderick Helsinger, a philadelphiai Temple-egye- tem professzora, meglepő hi­degvérrel elkapta a kézigráná­tot, és az utastértől legtávo­labb eső üres részbe vágta. A keletkező zűrzavarban az ügy­nökök ártalmatlanná tették a héttagú csoportot. A robbanás következtében négy utas és két biztonsági tiszt könnyebb sérülést szenvedett. A pilóta eközben az első gyanús zajra visszafordította gépét, és az Addisz Abeba-i re­pülőtér egyik félreeső kifutó­pályáján tette földre. A sike­res landolás után a Boeinget, amelynek oldalán meglehető­sen nagy lyuk tátongott, azon- nyómban körbefogták a repü­lőtéri biztonsági szolgálat em­berei. Az Ethiopian Airlines a gép- eltérítések megakadályozásá­ra ezelőtt három éve döntött úgy, hogy minden egyes jára­tán biztonsági tiszteket alkal­mas. niszterek, azaz valamennyien Franciaország kivételével amelyik, mint tudott, ellenzi ezeket a megbeszéléseket, megelégedettségüket nyilvání­tották, hogy 1973-ban -remél­hetően megindulnak a tárgya­lások az Európa középső tér­ségében elhelyezett haderők kölcsönös csökkentéséről. A NATO-miniszterek meg­hallgatták az állandó tanács jelentését a haderőcsökkentés­ről tervezett tárgyalások elő­készítésére vonatkozó irányel­vekről és felhatalmazták ál­landó képviselőiket, hogy foly­tassák a konzultációkat a szö­vetség tagállamainak e tárgya­lásokon folytatandó politikája, céljai és stratégiája kialakítá­sa tekintetében. A miniszterek kifejezték re­ményüket, hogy a SALT má­sodik fordulója kielégítő ered­ményekhez vezet. Az Atlanti Tanács üléséről kiadott záró­közlemény nagyobbik része a hidegháborús időkre emlékez­tető módon, a NATO katonai erősítésére vonatkozó konkrét intézkedéséket tartalmaz. Egyetemi sztrájk Heidelbergben A nyugat-németországi heidelbergi egyetem diákjainak gyű­lése általános sztrájkot szavazott meg tiltakozásul az ellen, hogy több mint ezer rendőr szerdán megszállta az egyetem épületeit, hogy megakadályozza az egyetem vezetősége ellen tervezett diák-demonstrációt. Képünk a diáksztrájkról ké- “ült- (Teletfotó: AP—MTI—KS) Megtörik az „ördögi kör n ASALT- rövidítés 4 be- | tűje 1969 novemberében vált először az atomkorszak lesze­relési és politikai küzdelmei­nek jelképévé. A négy betű a stratégiai fegyverrendszerek — magyarán: a különböző atom­rakéták — korlátozását szol­gáló tárgyalások rövidítése. Amikor Koszigin szovjet mi­niszterelnök először javasolta a tárgyalások megkezdését, a fegyverkezési verseny újabb, szinte ellenőrizhetetlen kiter­jedése fenyegette a világot. Technikailag akkor, kezdtek ugyanis megérlelődni a két legnagyobb katonai hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok számára a rakétaelhá­rító (más néven »ellenrakéta«) rendszer kialakításának lehe­tőségei. Ez a fegyverkezés év­ezredes logikája szerint nyom­ban ösztönzést jelentett még »fejlettebb« támadó rakéták kialakítására. (Csakhamar meg is jelent a tervezőaszta­lokon a »MIRV«, azaz a több atomrobbanófejet hordozó ra­kéta, amely ellen természete­sen nehezebb a védekezés.) A Szovjetunió ezt a gazda­ságilag is irtózatos megterhe­lést jelentő »ördögi kört« akarta megtörni, amikor a SALT megkezdését indítvá­nyozta. 1969 novembere óta Helsinkiben és Bécsben fel­váltva hét »SALT-fordúló* zajlott le és százhuszonöt munkaülésen tárgyalt a szov­jet és amerikai küldöttség a stratégiai — azaz nagy ható­sugarú — rakétarendszerek korlátozásáról. Az. hogy e meg­beszélés eredményes volt — a leszerelési tárgyalá­sok történelmi jelentőségű és fordulópontnak számító esemé­nye! 1972 májusában, Nixon moszkvai látogatásakor írták alá a SALT-egyezményt. Ez két lényeges intézkedést tartal­maz. Először: a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfeljebb két-két, egyenként 150 kilomé­ter átmérőjű ellenrakéta-tá- maszponttal rendelkezhet, és mindegyikben száz-száz rakéta lehet. Ezt a fegyverrendszert sem mennyiségileg, sem minő­ségileg nem fejlesztik tovább — és más államoknak nem adnak át ilyen- -rendszereket.' Másodszor: 1972. július. 1-től kezdve öt esztendőn keresztül nem fejlesztik mennyiségileg a szárazföldről, illetve tenger­alattjárókról kilőhető interkon­tinentális rakétákat." A megállapodás tehát történelmi volt ■— de hagyott veszélyessé válható »kiskapu­kat«. Ezeknek a kapuknak a lelakatolására nyílt meg most, november utolsó napjaiban Genf városában a »SALT 2.« Ha emlékeztetünk arra, hogy az első megállapodás létreho-' zása majdnem három eszten­deig tartott, természetesnek kell tekinteni, hogy a százhu-., szonhatodik munkaülésre ösz- szegyült .szovjet és .amerikai szakértők most is hosszú, nyil­vánvalóan évekig tartó mun­kára készülnek feL Ez a munka — akárcsak 1969 és 1972 között — zárt aj-, tők mögött folyik. Bármilyen vonzó és erkölcsileg érthető is a »titkos diplomácia« feloldá­sára vonatkozó kívánság — ebben az esetben a nyílt meg­beszélések magát a célt, a megegyezést veszélyeztetnék Hiszen mindkét fél számára a katonai biztonság alapvető problémáiról van szó, és az is világos, hogy a tárgyalások »nyersanyaga« voltaképpen katonai titok. Az elSÖ SALT-megállapo­dás »kiskapui« mindamellett mégis módot nyújtanak a mos­tani megbeszéléssorozat tár- gyánák meghatározására. Az 1972-es egyezmény az ellenra- kéta-rendszerek viszonylatá­ban véglegesnek tekinthető, tehát kikapcsolta a rakéta-fel­fegyverzési verseny egyik mozgatórugóját. A támadóra­kéták ügyében azonban a megállapodás nem tökéletes — és nem egyszerűen azért, mert csak öt esztendőre szól, tehát ideiglenes. Az ideiglenesség azt jelezte, hogy ebben a vo­natkozásban végleges meg­állapodást nem sikerült kötni, és a két fél megfelelő időt akart engedni, a teljes megol­dás kidolgozására. Az ideigle­nesség veszélyt is hordoz: ne­vezetesen azt, hogy a támadó- rakéták minőségi fejlesztésére az ötesztendős időszakban is módot nyújt. így már az öt­éves türelmi időszak alatt is lassan növekszik a »nyomás« a támadórakéták minőségi fej­lesztése miatt. S ha ezt a nyo­mást új megállapodással nem sikerül idejében feloldani, ak­kor óhatatlanul hatástalanít­hatja a védelmi rendszerekkel kapcsolatos, ma teljesnek te­kinthető megegyezést Is. A »SALT 2.« célpontja tehát szükségszerűen: a támadóraké­ták olyan korlátozása, amely teljessé teszi a rakétafegyver­kezési verseny »befagyasztá­sát«. A »SALT 2.« persze nem va­lamilyen elvont stratégiai, ha­ditechnikai konferencia, ame­lyet el lehetne szigetelni a vi­lágpolitika eseményeitől. Vilá­gos: ha ezek az érzékeny és bi­zalmas tárgyalások olyan lég­körben zajlanak, amelyet a nemzetközi -helyzet enyhülése jellemez, akkor könnyebb el­oszlatni a gyanakvást és a »ve­szélyeztetettség« érzését, nyu- godtabban és tárgyilagosabban lehet szembenézni a haditech­nikai és stratégiai problébák- kaL Elismerési hullám ß écsben hivatalosan kö­zölték csütörtökön: eredményesen befe­jeződtek azok a tárgyalások, amelyeket Ausztria és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság diplomáciai kapcsolatá­nak létesítéséről folytattak. Várható, hogy Ausztria de­cember 21-én, a két német állam alapszerződésének alá­írását követő órákban isme­ri el az NDK-t. Már korábban ugyanezt a napot jelölte meg az NDK- val való diplomáciai kapcso­latok felvételét illetően Dá­nia kormánya is. És ismere­tes: hasonlóképp sürgősnek tartja az elismerést Svédor­szág, meg más államok. Ugyanazon a napon, ami­kor az osztrák bejelentés el­hangzott, Kenneth Rush ame­rikai külügyminiszter-he­lyettes nyilatkozatát közölte az USA egyik legtekintélye­sebb napilapja, a Washington Post. Az amerikai diplomata kijelentette, hogy az Egye­sült Államok néhány hóna­pom belül •htmori • Német Demokratikus Köztársaságot. Hozzáfűzte: hamarosan bekö- vetkezik az NDK elismerésé­nek hulláma és ebben a vo- naktozásban az USA sem ma­rad le túlságosan más nyu­gati országok mögött. Való­színűnek tartotta, hogy az alapszerződés nem aláírása, hanem ratifikálása után is­meri el majd Washington Berlint. A NATO miniszteri ta­nácsülésén Brüsszel­ben is felmerült termé­szetesen ez a kérdés. Schu­mann francia külügyminisz­ter kijelentette: áz NDK de facto elismerése már megtör­tént azáltal, hogy az atlanti tanácsülés valamennyi rész­vevője novemberben megsza­vazta Berlin felvételét az UNESCO-ba. Ezek után — az NDK s az NSZK közli alap- szerződés aláírása után — a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele is lehetséges, bár fi­gyelembe veszik, hogy az egyik NATO-partner: az NSZK azt kéri, a többiek ne küldjenek addig nagykövetet Berlinbe, amíg oda meg nem érkezik Bonn állandó képvi­selője. Walter Scheel bonni külügyminiszter a NATO ta­nácsülésén felszólalva hang­súlyozta: az a lapszerződés után kormánya nem látja akadályát annak, hogy a töb­bi NATO-ország diplomáciai kapcsolatra lépjen az NDK- val. « i isszatérve Kenneth Rush y bejelentésére: a wa­shingtoni külügymi­niszter-helyettesnek igaza volt, hiszen csak a nyilván­való tényeket rögzítette. Csakugyan az »elismerési hul­láma küszöbén állunk. S ha a realitásoknak ez a fe.lis- merese 23 évet késett is so­kaknál — hiszen a történel­mileg tisztán látók már az NDK megalakulásának pilla­natában, 1949. októberébe" tudták, hogy nem valami ideiglenes képződményről van szó, hanem egy szilárd alapokon álló, igazi új állam megalakulásának tanúi —, akkor is azt mondhatjuk, amit a közmondás: jobb ké­sőn, mint soha. Ebben az értelemben a SALT függvénye a nemzet­közi viszonyok általános ala­kulásának. S ezért hamis az a (leginkább Pekingben hangoz­tatott) kifogás, hogy elíté­lendő a „ két legnagyobb. ha­talom kétoldalú tárgyalása. A stratégiai fegyverrendszerekről természetszerűen csak azok a hatalmak tárgyalhatnak, ame­lyek birtokosai ilyen fegyver- rendszereknek. A nemzetközi helyzet' más problémáinak megoldása, a feszültség foko­zatos feloldása viszont való­ban minden ország feladata és joga. S ebben az értelemben minden ország részt vehet al­kotó módon annak a kedvező nemzetközi légkörnek a meg­teremtésében, amely nélkül a rakéták "fékéntartásáról foly­tatott nehéz'és bonyolult tár- 'iyálásbk aligha vezethetnek si­kerre. Géprablás! kísérlet Csehszlovákiában Prágában bejelentették, hogy a szövetségi belügyminisztéri­um. szervei december 6-án és 7-én ártalmatlanná tettek eg' több személyből álló csopor tot, amely a Prága—Karlo- Vary útvonalon erőszakos esz közökkel el akarta téríteni a csehszlovák légiforgalmi tár­saság repülőgépét. Az akció fő szervezőjénél töltött pisztolyo­kat találtak. A csoport tagjai valamennyien fiatalok, akik közül többen büntetett elő- életűek. A . géprablási kísérlete; azoknak az ,mtí fedéseknek ... .jóvoltából síké »'• meghiúsí­tani, amelyeket a csehszlovák kormány idén léptetett életbe a polgári légiköziekedés tar­tós biztonságának szavatolá­sára. A vizsgálat jelenleg még folyik. A bírósági eljárás utón részletesen tájékoztatják a közvéleményt

Next

/
Thumbnails
Contents