Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
MA! KOMMENTÁRUNK Fejtik az olaszrizlinget 1,3 milliót várnak a szőlészettől Zamárdibaa A jókora pincében a penész és az égetett kén sajátságos szaga keveredik. Orrfacsaró, torokfojtogató — annak, aki nem szokta meg. A zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet borospincéjében vagyunk, óriási hordók között nézzük a négy ember munkáját. Ök a szölészkedést, a borászkodást szinte gyerekkoruktól »művelik«, azt mondják, fejfájás sem gyötri őket munka után. Mindeneseire: különös tevékenység ez. Az ember, ha a mustot, a bort kóstolja, ugyan gondolná-e, hogy mi minden történik ezzel az itallal és »burkolóanyagával", a hordóval, amíg olyan szépen, kristálytisztán, csillog a riding a kapcsában vagy az üvegben? Ezúttal tanúi vagyunk a borfejtésnek. Nézzük a munkafolyamatok sorát, amint egymás után következnek. A szövetkezet pincemestere, Pet- racsek Béla pedig magyarázza a műveletek szerepét: — A fejtésnek az a lényege, hogy a 'borseprőről, melyből a zavaros!tó anyagok vannak, minél előbb levegyük a bort Mert fontos, hogy tiszta, üde, egészséges bort kapjunk. Az idén különösen korán kell fejteni, mert sok volt a tőkéken a rothadt szőlő a kedvezőtlen időjárás miatt, és ettől erősen hajlamos a bamatö- résre a bor... Ott látható a kénezés. Ebben az évben erős kénezésre van szükség, s ezt törési próba alapján végezzük... Hogy milyen lesz az új bor, az a hordók kén esését öl is függ. Villanymotoros szivattyú »segíti« át a bort az egyik bordóból a másikba. — Kaphat ettől az ember fejfájást? — Most, ettől a bortól még igen. De január végére, amire értékesítésre kerül, már nem kell fejfájástól tartani. A négy ember — közülük ketten szakmunkások — közben az előkészített hordóba nyomják át szivattyúval a bort a másik hordóból. Amot seprőt húznak ki a hordó aljáról. A pincemester folytatja: — Harminchárom hold szőlője van szövetkezetünknek, ez mind olaszrizüng és leányka. Az idei szüretből mintegy 900 mázsa szőlőt eladtunk, a többiből 800 hektoliter must lett December 1-én kezdtük a fejtést, most végzünk vele. Ügy számolunk, hogy 700 hektoliter körül lesz az új bor. A minőség? Elég gyenge volt a must, javítással lehetett csak elérni a 18 maligánfokot. Tavaly 1,3 millió forintot hozott a gazdaságnak a szőlészet, az idén is megvan erre a kilátás. Ebbe a bevételbe minden beleszámít. Ugyanis a boron kívül pálinkát is nyernék a szőlőből, a hordók aljáról most kiszedett seprőt pedig eladják a Szeszipari Vállalatnak. Azt mondják, ez az utolsó munka ezzel a borral, és sok függ tőle Érthető tehát, hogy nagy gonddal végzik a fejtést, hiszen a zamárdi tsz olaszriz- Ungjének, leánykájának a jó hírét meg kell őrizni... H. P. Búcsú kézfogás nélkül A Minisztertanács csütörtöki ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott új irányelveket. Az újságíró félrerakott jegyzetfüzeteiben, évekre visszamenő dátumok alatt sok olyan panasz olvasható, amelyeket gazdasági vezetők, termelőszövetkezeti tagok mondtak egy-egy aszályos évszakban arról, hogy szomorú kilátásaik vannak a várható termésátlagokkal kapcsolatban. Az ilyen évek. arra serkentették üzemeinket, hogy jobban felkészüljenek, s ha legközelebb megint mostohán bánna velük a természet és nem kapnak a földek elegendő csapadékot, mesterségesen juttassák ki a vizet a szomjazó növényeknek. Az évek múltával egyre több termelőszövetkezet és állami gazdaság vásárolt hordozható esőztető berendezést az öntözéshez, és e célból víztározók is épültek. Országosan 51 ezerről 324 ezer hektárra nőtt az elmúlt tizenkét évben az a terület, ahol esőztető berendezéseket alkalmaztak; 16 millió helyett 100 millió liter vizet tartalékoltak, a jelentősen bővült befogadóképességű tározókban; az akkori 15 ezer helyett az idén már 30 ezer hektár zöldségnövényt öntöztek; most az akkorihoz képest kétszerié nagyobb területű, 42 hektárnyi gyepre, s 20 ezer helyett 200 ezer hektár szántóterületre juttatták el az éltető vizet Nálunk, Somogybán egyetlen termelőszövetkezet sem rendelkezik ez idő szerint öntözőteleppel; hordozható, esőztető berendezésekkel dolgoznak közös gazdaságaink. Az idén a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei közül összesen 59 mező- gazdasági nagyüzem együttvéve 2226 hektáron öntözött, főként kertészeti növényeket. Nem bővelkedünk víznyerő helyekben, igaz, de ami van, azt sem használjuk vagy nem használhatjuk ki. Csupán példaként álljon itt a Kapos folyó, egy évtizeddel ezelőtt még nagyon szép kér- tészetek húzódtak a part mentén, 1965 óta azonban a viz szennyezettsége '■ miatt nincs kertészkedés ezen a részen; vagy féltucatnyi termelőszövetkezet azóta nem használhatja berendezéseit arra, hogy a Kapósból öntözzön ve- imt 2 vpp ~J, ' A gazdaság jövő évi tervei között az öntözés területi és anyagi lehetőségeit is érdemes latolgatni — erre intenek a somogyi tapasztalatok is. H. F. A lelki fájdalom rosszabb a rokkantságnál Együttműködési megállapodás a tanács és a KISZ városi bizottsága között Az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata és az ifjúsági törvény hosszú távra meghatározza a fiatalokkal kapcsolatos teendőket A törvény a tanácsokra is fontos feladatokat ró. Hogyan valósítják meg ezeket, miként dolgozik együtt a városi tanács és a KISZ városi bizottsága — erről tárgyalt legutóbbi ülésén a Kaposvári Városi Tanács V. B. és a KISZ végrehajtó bizottsága. A feladatok végrehajtása a X. pártkongresszus és a KISZ VIII. kongresszusának határo( sportolási lehetőségek bővítésére is nagy gondot fordít A tanács lehetőségéhez mérten anyagilag is támogatja az Ifjúsági szövetséget a társadalmi, politikai tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtésében. A balatonién yvesi városi úttörő- és ifjúsági tábor fenntartásához és bővítéséhez segítséget nyújt Ugyanakkor támogatja az építőtáborok működtetését Sok közös feladatot old meg a tanács és a KISZ a közművelődés területén is; ez kiterjed az úttörő mozgalomra, az ifjúsági klubéletre. A két szery közösen vesz részt a város környéki kirándulóhelyék kiépítéséiben, az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A tanács támogatja az újabb ifjúsági klubok létrejöttét Az együttműködés értéikelésére a KISZ és a tanács vezetői között rendszeresen sor kerül. Ha valaki bemegy a tanácsházára, minden ott dolgozónak az a feladata, hogy a törvények szerint a leggyorsabban, a legkedvezőbben elintézze az ügyét. S ugyanezt elvárja — és elvárhatja — az a kolléga is, aki például a saját ügyében fordul munkatársaihoz. Persze ez a szép elv nem mindenhol és nem mindig valósul meg. A megfontolás nél- ! kül elkezdett ügyintézés tüs- I kéket hagy az emberekben, főleg az olyanokban, akik a hivatali munkájukat közmegelégedésre látják el, s mellette mindig sok társadalmi munkát vállaltak. Egy ilyen ügyet ismertem meg a napokban. Fekete Kázatai alapján történik. Az együttes ülés határozatot fogadott el arról, hogy a következőben az eddiginél fokozottabban bevonják a fiatalokat a velük kapcsolatos döntésekbe. A KISZ városi bizottságának titkárát rendszeresen meghívják a végrehajtó bizottság ülésére, amikor ifjúsággal kapcsolatos döntéseket hoznak. A tanács biztosítja, hogy a fiatalok a különböző testületekben megfelelő képviseletet kapjanak — köztük a tanács vb mellett működő lakásügyi társadalmi bizottságban is. A la- ításelosztás egyébként is kedvezőbb lesz a fiatalok számára: az elosztásra kerülő lakások harminc százalékát ők vapjak. A lakásépítő szövetkezeteknek pedig telket biztosít a tanács. A tanács és a KISZ együttműködésében jelentős szerepet kap a fiatalok részvéteié a város életében, fejlesztésében. Ezért, a tanács minden év elején tájékoztatja a KISZ városi bizottságát a legfontosabb városfejlesztési feladatokról, amelyek megvalósításához a fiatalok segítségét kérik. A tanács és a KISZ közösen szervez társadalmi munkaprogramot, melynek alapján a KIS7 mozgósítja a fiatalokat. Elsősorban az óvoda- és bölcsőde- építésben. a városszépítésben számítanak rájuk. A KISZ a Az ürességben elfogy a levegő Az élethez nélkülözhetetlen a levegő, Hogyan lehet hát, hogy az ember, ha hosszú időn át senki sincs a közelében, és senki sem szívja el előle a levegőt — mégis borzalmasan nehezen viseli d az életet? Éppen azért, mert senki sincs mellette. Mert egyedül van. Közeledik a karácsony. Ilyenkor a szokottnál is emberibb embereik vagyunk, é6 ilyenkor meg szorítóbb az egyedüllét Talán ezért is figyelünk oda érzékenyebb füllel arra az aprócska kijelentő mondatra. »Kérem, bajban vagyok...« Csöng a telefon. Reszketős, bizonytalan hang arról érdeklődik, jó Íveljen probalkozak-e a hívással, azzal beszel-e, akit keres. Bemutatkozik. Idős asz- szony. Nem is tudja, hogyan mondja meg, így telefonon ezt nem is lehet igazán . . . Szóval, 'enne-e időm, hogy elmenjek j hozza, s akkor mindent elmond. Megállapodunk az időpontban, köah a pontos címet. Kelt nappal később csönget- j tem az adott címem. Az asz- j saomy, aki ajtót nyitott, azonos | volt azzal a képpel, amely besnnem kialakult az ismeretlen telcfonhívóról Invitált, hogy kerüljek beljebb. Ott a cigaretta, gyújtsak rá. Es nézzek bőrül; így él ő itt... Es vagy másfél órás panaszáradat következett, időnként sírással megszakítva. Megnéztem a mennyezetet, ahonnan hullott a vakolat Benéztem a szekrény mögé, ahol ugyancsak lepattogzott a mal- ! tar, a festés. Reped a szekrény, j nem zár a szobaajtó. Az épí- I tök, amikor itt dolgoztak, le- | szedték a rézkilincseket, és másikakkal cserélték ki. Ez a I parketta, nézzem meg, egy- j koron fényezett volt, most meg ! kopott, horzsolt, piszkos. A férj, amíg élt, köztiszte- j leiben álló ember volt Neki, j az özvegynek öreg napjaira j nem jut más, csak idegesség j bosszúság. Ez pedig együttvéve, ahogyan ő mondja, lassan ölő méreg. Orvoshoz jár, meg a bíróságra. Méltányos, m a • bánásmód egy idős, egyedülálló asszonnyal szemben? Isten ments, mondja, hogy ebből újságcikk legyen, ezt igazán nem szeretné. Es a sajnálkozást sem igényit De elmondja, megmutatja, hogy mi bántja. Nem akarok visszaélni az adott szavammal, nem utam nevet, címet Csupán az esetet azt is kivonatosan. Mert emlékeztetett egy régebbire, egy ehhez nagyon hasonlóra, s az is itt. történt Somogybán. Az az idős asszony akkor a szóm- : szédja nevében írta a segítségkérő, panaszkodó levelet, de a szenvedő alany — ő maga volt! Ott és akkor az az eset nagyon szomorú véget ért. Régen volt... Ez az idős asszony most úgy panaszkodott, hogy csupán ] meghallgatást kért, nem megoldást. Jól tudja, hogy az intézkedésre másak illetékesek. Egy pillantást vetettem a sarokasztalon álló telefonra, s arra godndtam: talán egyszer majd náluk is csöng a készülék... ESsaÄses Esesse roly, a Barcsi Járási Hivatal ipari főelőadója több mint egy éve beteg, s nem is mehet vissza dolgozni, kérnie kellett a rokkantsági nyugdíjazását. Elképzelhető, milyen érzéssel marad otthon egy negyvenhét éves férfi, aki tizenhat éves kora óta dolgozott, a tanácson tizenkilenc évet töltött el, jutalmakat, elismeréseket, kitüntetéseket kapott. A betegségét tetézi a telíti fájdalom, hogy elmaradt az elbocsátó szép szó, a kézfogás, a baráti hívás, hogy ha beutazol Babócsáról, azért nézz be a hivatalba. Sajnos, nem éltek azokkal a lehetőségekkel sem, amelyeket a jogszabály előír. A táppénz- jogosultsága október 27-én lejárt, s munkaviszonyát már másnap megszüntették, pedig felmondási idő is járt volna neki. Amire senki sem figyelt föl Barcson, rögtön észrevette ■ a Közalkalmazottak Szakszervezete megyebizottságának tagja, aki az Illetményhivatal- ban dolgozik. Azonnal jelezte a szakszervezet megyei bizottságának. Azt hiszem, hogy csak bosszantaná az olvasókat egy pontos leltár, hányán és mennyi időt töltöttek már azzal, hogy orvosolják Fekete Károly panaszát. • Különféle variációkat ajánlottak, szóba került pénzjutalom, aztán olyan is, hogy előbb vonja vissza a döntőbizottságtól a munkaügyi panaszát — csak intézkedés nem született. S ezen a ponton válik közüggyé a munkában megrokkant tanácsi főelőadó kálváriája. Közlönyökre, paragrafusokra, elhangzott mondatokra sokat hivatkoztak a járási hivatalnál, annál kevesebbet az emberségre, Fekete Károly ugyanis tizenöt éve kommunista, hat éve pártvezetőségi j tag, hat éve szakszervezeti titkár, mindig önzetlenül fáradozott munkatársad ügyeben, s azt hitte, hogy amikor majd ő rászorul, valamennyit visszakap ebből. Az elhamarkodott i felmondás nagyon hátrányos helyzetbe hozta őt és a családját Ha ugyanis a neki járó fslmeedáss OS atés »ebei i rokkantsági nyugdíjba, akkor — ez ugyanis 1973. január elseje után esik — már élvezheti annak előnyét, hogy az utóbbi öt évből a számára legkedvezőbb három év után állapítják meg a rokkantsági nyugdíját. Ennyit — ha nem többet — biztosan megérde melt volna, s akkor most nem érezné magát becsapottnak. Sokan most görbén néznek rá azért, mert a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, ő pedig azért őrlődik, hátha mégis olyat kér, ami nem illeti meg. A betegsége miatt ideges, ingerült, talán olykor nem elég higgadtan kereste az iga- | zát, s ezt nagyon jól megjegyezték a járási hivatalnál, különös előszeretettel emlegetik fel azoknak, akik az ügyben érdeklődnek. Bár jobb volna a bűnbakot nemcsak a volt munkatársakban, hanem saját magukban Is keresni. / megyében több mint kétezre’ dolgoznak a tanácsokon. Enné’ mindenesetre több megbecsü lést, az ügyére való nagyobb odafigyelést vár mindegyikük. Fekete Károlynak különöse" megkeserítette a szája ízé; hogy ő is így járt, aki annyi tevékenykedett-ezért a rendszerért, s most betegen is első dolga volt odahaza Babó- csán pártmunkát kérni Idegállapotára való teltintettel Fekete Károly nem megy el személyesen a munkaügyi döntőbizottság tárgya lására. Az ő képviseletében Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága vesz részt, amely eddig is sokat segített neki, s a megy. tanács elnökével megkötő együttműködési megállapodj szellemében védi az érdekeit De nem volna egyszerűbb a panaszát a hivatalnál orvosol ni minden huzavona nélkül? A közigazgatásban eltöltött tizen kilenc év, a még betöltött tiszt ségei alapján is ezt érdemelne meg. S talán nem lehetne akadálya egy baráti, elvtársi búcsúkézfogásnak sem! Lajos Géza
