Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

Csővezeték a Balatonban illió Nem zavarták a hullámok som azt a munkafolyamatot, amelynek megcsodálására sok autó állt meg fent, a part feletti meredek hegyoldalban. Párhuzamosan a parttal két 300 milliméter átmérőjű, 350 méter hosszú hatalmas csőkí­gyó várta, hogy a munkave­zető jelére a tóba csússzon, és ezzel újabb szakaszába lépjen Balatonakarattyán a gyorsszű- rő-berendezés megépítése, ré­szeként egy vízkivételi műnek. A Dunántúli Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat igazgatójától: Rózsavölgyi Imrétől érdeklődtünk a részle­tekről: — Vállalatunk — a Balaton- parti települések viaelllátásá- nak javítása érdekében — az Országos Vízügyi Hivatal tá­mogatásával egy úgynevezett gyorsfejlesztési program meg­valósítását tűzte ld célül. En­nek első ütemét az ez évi nyá­ri vízszolgáltatás beindulása előtt már él is készítettük. Je­lenleg — az előirányzat máso­dik ütemeként — újabb víz­bázist . növelő berendezéseket telepítünk, ugyanakkor a már letelepített berendezéseknek a nyers vízoldali — eddig ideig­lenes — létesítményeit végle­ges formában kiépítjük. Az Akanattyán folyó mun­kálatok is ennek a részei. Egy Devig-típusú gyorsszűró-be- rendezást telepítünk a Bala­ton medrébe. Délelőtt 10 óra negyven perckor már minden készen állt arra, hogy a hatalmas cső­kígyót a vízbe csúsztassák. Bent, körülbelül kétszáz mé­terre a parttól, három speciá­lis hajó — a Folyamszabályo­zó és Kavicskotró Vállalat gé­pei — várta, hogy a cső végét egy fürge kis vontatóhajó be­húzza. Minden a tervek sze­rint ment, és alig fél óra múl­va már az előre elkészített meder fölött ringatózott a 250 méteres cső. Az új létesítmény teljes el­készültével biztosítani tudják, hogy a fagymentes időszakban — áprilistól októberig — a gyorsszűrő-berendezés ivó­vizet termeljen. A költségek | nem csekélyek, i Csak a cső és | a lefektetés I költségei két­millió forintot tettek ki, az összes költsé­gek pedig meg­közelítik a 8 millió forintot. A Dunántúli I Regionális Víz- I mű beruházá- | sában ilyen lé- j tesítmények Siófokon és Balatoníüreden már kiépültek. Balatonalmádi­ban — ugyan­csak a gyors­fejlesztési program ré­szeként — a következő évben telepítenek egyet. — Mi a legnagyobb gyakor­lati értéke az új létesítmény­nek? — A nyári csúcsfogyasztás 1 idején is zavartalan lesz a Pár másodperc múlva már a vízen ringató­zott a második cső is. közüzemű vízellátás. A gyors­fejlesztéssel a Balaton-parti települések kritikus helyein is biztosítani tudjuk a folyama­tos ivóvízellátást — mondta a munkák befejezése után Ró­zsavölgyi Imre igazgató. M. A. MAI KOMMENTÁRUNK Kellett a jó könyv? Ismeretes, hogy pályázati felhívás látott napvilágot a Kell a jó könyv! címmel, és azzal a nem titkolt célzattal, hogy tovább növekedjen a magyar olvasótábor, A pályá­zat lezárult: 75 ezer részvevő, 35 ezer helyes válaszadó. Ez a kiírás a orosz-szovjet iroda­lomban való jártasságot tűzte ki feltételként: mintegy fél­száz klasszikus és népszerű mai szovjet szerző könyvei­nek ismeretét. Elkészült a megyei összesí­tés is, számsorok, mutatók jelzik, hogy honnan, kik pá­lyáztak, hova kik adtak be pályázatot. Sőt az is ismere­tes már, mennyi a jó meg­fejtés. A számokkal azonban nem sokra mennénk, érdemes inkább ezúttal is az adatok mögé tekinteni. Ha szabad így mondani, most a szakszervezeti könyv­táraké a babér, jóllehet sok­kal mostohább körülmények között tevékenykednek, mint a tanácsi könyvtárak. Ha ará­nyaiban nézzük a dolgot, nemcsak az tűnik ki, hogy több pályázót »toboroztak«, vagy több az olvasóiktól ér­kezett helyes megfejtés, ha­nem az, hogy nagyobb volt a lelkesedésük is. Különösen ki­emelkedik Harsányi Edit szakszervezeti könyvtáros jó munkája a kaposvári Volán Vállalatnál. Azt is mondjuk meg — az SZMT központi könyvtárában az összesítés »jellemzésekor" hallottam —: a pályázati kér­dések kiírásakor jó lett vol­na valamivel több következe­tesség! Es ehhez tesszük hoz­zá a megyei könyvtár össze­sítésének egyik tanulságát: af pályázók szívesebben olvas­nának jóval több könyvutal­vány-nyereményért, mint né­hány nagyobb tárgynyere­mény — például személygép­kocsi — elnyerésének halvány reményében. Ügy vélem, az utóbbi is azt bizonyítja, hogy kell a jó könyv. Egy biztos: nem ártott vol­na, ha a■ sok központi szerv által kiírt pályázat nemcsak a két könyvtár ügye lett volna megyénkben. Nem ártott vol­na, ha a népfrohtszervek, az MSZBT-tagcsoportok, a könyvkereskedések is fölis­merik ennek jelentőségét, és mozgósítottak, szerveztek vol­na. Mert még több jó könyv kell, mert níég jobban köz­üggyé kell válnia az olvasás­nak — pályázaton kívül is. T. T. Megbecsülik az öregeket *<• ' 1"', . •<! Az előre kikotort meder fölé vontatják a 250 méteres csőkígyót. Tudomány a gyakorlatért A munka öröme — ez a nemes törekvést kife­jező gondolat a címe annak az ismét jelentkező kiadványsoro­zatnak, melyet a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a KA—HYB vállalkozás közösen bocsát az érdeklődők rendelke­zésére. A somogyi kutatók tevé­kenységében fontos helye, sze­repe van a szaktanácsadásnak. Amit az üzemek vezetői, szak­irányítói a gyakorlatból jól tudnak, arról így ír a kiad­vány bevezetőjében dr. Guba Sándor főigazgató: »Hagyomá­nyainkhoz híven kiadványain­kat úgy szerkesztjük, hogy azok tükrözzék kapcsolatain­kat az üzemekkel, végzett hall­gatóinkkal, tájékoztassanak a gyakorlatnak átadható módsze­rekről, valamint a KA—HYB sertéstenyésztési és forgalma­zási eredményeiről... a nagy­üzemek és a háztáji gazdasá­gok egyaránt sok hasznos ta­pasztalatot szerezhetnek füze. teinkből, ennek érdekében igyekszünk a helyi viszonyok­nak legmegfelelőbb módszere­ket közreadni." Ha egyáltalán rangsorolni lehet, ez a legutóbbi gondolat érdemli a legfőbb figyelmet. Mert általános tapasztalatok­kal, tudományos eredmények­kel számtalan kiadvány, sokfé­le szakirodalom foglalkozik, de szakirányítáinkat érthetően a helyi viszonyoknak legmegfe­lelőbb módszerek érdeklik. És ebben a kiadványban — mely rövid szünet után most jelent­kezett újra, s remélhetőleg a jövőben rendszeressé válik — erre kapnak feleletet. Ez az első füzetecske három fő témát tárgyal. Anker Alfonz a KA—HYB sertéstenyésztő üzemek termelési eredményeit ismerteti. Ez az összegezés, a kiegészítő táblázatokkal együtt pontos, áttekinthető összege­zést ad a sertéshibrid minden jellemzőjéről. Nem a kiugró kísérleti eredmények közlése a célja, hanem azoké a tényéké, melyeket a KA—HYB sertés­sel bárhol, biztonsággal el le­het érni a szükséges tartási körülmények között. A kiadvány másik két té­mája lényegében a szarvas­Csaknem 19 90S vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt tárolnak Az idea télre összesen 18 730 vagon burgonya, zöldség, gyü­mölcs tárolására kapták meg­bízást a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tag­vállalatai. Zöldségfélékből sikerült tel­jesíteni az előirányzatot; vö­röshagymából több is került a tárlókba, burgonyából pedig megközelítették az előzetesen tervezett mennyiséget Fenn­akadás az ellátásban előrelát­hatólag nem lesz, burgonyából egyébként tavaszra még kn- portszállítmányt is várnak. Az utóbbi hetekben »tólies­re" fordult a forgalom szerke-, zete: a háziasszonyok változ­tattak az étrenden. Nőtt a gyökér- és a sárgarépa-fo­gyasztás, több főzelékféle; kel­káposzta, káposzta, karalábé fogy. A karfiol szezonja véget ért. Ebből jóval többet vásá­roltak, mint a múlt év hason­ló időszakában, s az egész idényben 1,5—2 forinttal volt olcsóbb kilogrammja, mint tavaly. Egyébként az • összes zöldségfélénél kedvező a múlt évi és az ided árlisták egybe- i vetése. ! marhaprogrammal van össze függésben. Dr. Bedő Sándor a lucerna amazillal való silózá­sáról ír. Ismert, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése törvényszerűen megkí­vánja a takarmányozási mód- ! szerek korszerűsítését, ezen i belül is központi helyen áll a szükséges fehérjemennyiség — és minőség — biztosítása. Ahogy írja a szerző, a pillan­gósok silózásának korszerű módszereit még nem dolgozták ki véglegesen, ám az üzemi és az időjárási viszonyok arra kényszerítik mindinkább a gazdaságokat, hogy nagyobb arányban silózzanak. A közre­adott kísérleti tapasztalatok ehhez a fontos munkához nyújtanak segítséget az üze­meknek. (Ennél a témánál, de a többinél is, akaratlanul is arra gondol az ember, hogy milyen jó időpontban látott is­mét napvilágot ez a kiadvány. Hiszen most a jövő évi ter­vek, elgondolások kialakításá­nál hatványozott értéke van minden gondolatébresztő, módszerbeli, gyakorlati taná­csot adó munkának.) A kiadvány harmadik témá­ja ugyancsak takarmányozási kérdéssel foglalkozik. Fejőste­henek teljesítménynövelése ás­ványi anyagkiegészítéssel cím­mel dr. Walger Brigitta és dr. Walger János ír figyelem­re méltó vizsgálati tapasztala­tairól. A kezdeményezés, az újra jelentkező kiadvány valóban önmagáért beszél. Kommentár­ként talán annyit lehet hozzá­fűzni: örömet jelent, hogy az annyira nélkülözhetetlen szak- tanácsadás ismét bővült ezzel a füzetecskével, s remélhetően a rendeltetésének megfelelően, haszonnal forgatják, akikhez , eljut. I V. M. Kifogyhatatlanul beszel, mosolyog, mondatainak súlyos­ságát gesztikulálással fokozza. Több mint huszonöt éve dol­gozik a vállalatnál, mondják, úgy ismeri, mint a tenyerét, vagy még jobban. Ha eltörik egy vezeték a föld alatt, csak a Józsi bácsit kell hívni, ö .tudja, hol fektették le akko­riban a csöveket... A haja ősz. A hatalmas homlok alatt két huncut, nevetésre mindig kész sziem telekit a világba. Hatvanhárom éves. Ez idő alatt huszonhétszer gratuláltak meg a munkatársai a neve napján. Két éve nyugdíjazták volna, de nem akart »vissza­vonulni". Ügy érezte, megvan ©rő a karjaiban. A magas vér­nyomás többször kényszerítet­te ágyba. Mondják, a lelkiis- meret erősebb a betegségnél. Nála is az volt... — Kőműves a szakmám. Itt, a nagymalomban azonban csák három vagy négy hónap az az idő, amikor valóban ezt a munkát lehet végezni. Más­kor? En mindent kipróbáltam. Dolgoztam mint zsákoló, cso­magoltam a lisztet, őrlésre ké­szítettem elő a búzát, ha kel­lett segédmunkás voltam. Nincs válogatás. Az ember ér­zi, hogy szükség van rá, a munkájára, akkor — ha duz­zog is egy kicsit, de megcsi­nálja. A végzett dolog öröme azonban mindenért kárpótol. Egy kicsit furcsa, hogy már most így beszélek: szerettem itt dolgozni, pedig csak ápri­lisban megyek »végleg" nyug­díjba. Még messze van. Az em­berek reménykednek, és azt válaszolják: Józsi bácsi, száz­szor is meggondolja ezt, mire határoz! Lehet, hogy igazuk lesz. Többen is vagyunk ilyen öregek. Nyugdíj előtt állók meg nyugdíjasok. Az ÉDOSZ Művelődési Otthonban jövünk össze, beszélgetünk. Néha eszembe jutnak még a húsz évvel ezelőtt történt dolgok. A közösség Kevesen vagyunk már... A karbantartó brigádban dolgozik. Régóta törzsgárda- tagnak számít, bíznák benne, rossz szót még nem hallottak tőle. Mosolygós, fehér hajú, kedves embernek ismeri min­denki. Tisztelik Horváth Jó­zsefet. Az embert, akinek a munka a mindene. Az öröme, a bánata, tőle a jókedv, a vi­dámság, a kifogyhatatlan mo­soly... — A nyugdíjasok évente nyolcszáznegyven órát dolgoz­hatnak. Itt a malomban körül­belül nyolcán vannak olyanok, akik rendszeresen bejárnak, és végzik ugyanazt a munkát, amit a nyugdíjaztatásuk előtt. Molnár szakmunkások, portá­sok, takarítók. Jőű. jön nekik a nyugdíj mellé a »fizetéskiegé- szitós". Örömmel jönnek, és mi is szívesen várjuk őket. Valamennyien törzsgárdatag- nak számítanak. Ugyanolyan szociális juttatásban részesül­nék, mint amikor aktív dolgo­zók voltak. Szákszervezeti tag ságukat is fenntartják. Azokat az öregeket, akik kevés nyug­díjat kapnak, évente egyszer — de arra is volt már példa, hogy többször — a szakszer­Munka9 vadkár, leltározás Befejeződött a kukorica tö­rése a hajimási Űj Mechaniz­mus Termelőszövetkeze't há­rom üzemegységében. Három­százhuszonhét holdon adott munkát ez a növény. Az át­lagtermés tizennyolc mázsa lett. Gondot a nem mindág kedvező időjáráson kívül a , környék erdeinek vadáliomá- I nya okozott; közülük is első- | sorban a szarvasok. Vegyi I módszerekkel, valamint az j örök számának növelésével védekeztek ellenük. Mégis elő­fordult, hogy tizholdas táblá­ról teljes egészében leették a termést az erdólakók. A kukoricát gépi és kézi erővel törték. Mivel a terme­lőszövetkezetnek szárítója nincs, így a termés nedvessé­gét a Somogy megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat gépei csökkentették. Az aiduális munkák kosul i a mélyszántás ad munkát és gondot ebben a szövetkezet­ben is. Bár az idei gazdasági év nem volt könnyű; a termelő- szövetkezet tagjai nem zárnak majd eredménytelen évet A nyári kalászosok a nagy eső­zések előtt ugyanis jóval a tervezett mennyiségeken felül hoztak, így a későbbi vesztesé­get ellensúlyozták. Ezekben a napokban már dolgoznak a leltározó csopor­tok. Először a melléküzeme­ket ellenőrzik, azután a ki­termelt fát leltározzák. Mind­három üzemegységnek van ilyen csoportja, mely az üzem­egység Vezetőségéből, egy ad­minisztratív munkakörben dolgozóból és egy vezetőségi tagból álL Munkájukat az el­lenőrző bizottság vizsgálja fe- M. vezet külöin támogatásban ré­szesíti. Nagy részük már le­dolgozta az évi engedélyezett keretet. Ebben az évben hár­man kaptak húszéves törzs- gárdatagságükért különjutal- mat. Az ÉDOSZ Művelődési Otthonban a vállalatok szak- szervezeti bizottsága és a mű­velődési ház rendez évente ré­szükre családi összejövetelt. Ebéddel vendégeljük meg őket, műsorral kedveskedünk, nagyon jól érzik magukat. Többen vidékről is eljönnek. Régebben fürdőhelyekre szer­veztünk kirándulásokat, mú­zeumlátogatás is szerepelt a programban — mondta Csa­nádi József, a Kaposvári Nagy­malom üzemvezetője. Jól összetartanak az öregek. Gondjaikat közösen oldják meg, színház-, mozilátogatást szerveznek, szívesen részt vesz­nek a vállalat rendezvényein, s ami a legfontosabb, nem megtűrt, vagy kiközösített dol­gozói, hanem aktív, minden­ből részt vállaló, segítőkész tagjai egy több ezer embert foglalkoztató közösségnek. Ezt támasztotta alá Dodity Miklós, a Gabonafeldolgozó és Felvá­sárló Vállalat szb-titkáránab személyzeti osztályvezetőjé­nek véleménye is. — A vállalatnak mintegy huszonöt telepén és üzemegy­ségében csaknem nyolcvan, a nyugdíjkorhatárt elért vagy nyugdíjazás előtt álló öreg iolgoizik. Az ÉDOSZ megyei bizottsága fokozott figyelem­mel kíséri munkájukat. Hogy mennyire megbecsülik és elis­merik őket, bizonyítja az is, hogy a nyugdíjazásuk előtt egy vagy két évvel béremelés­ben részesülnek. Segítjük a több gyermekes családokat, számukra évente néhány száz forintos segélyt biztosítunk. Elégedettek vagyunk a mun­kájukkal, becsületesen elvég­zik a rájuk bízott feladatokat. Az idén hárman — két molnár szakmunkás és egy ta­karítónő — kapták meg mun­kájuk elismeréseként a húsz­éves törzsgárdatagságért járó jelvényt, jutalmat a nagy ma­lomban. Évente nyolcszáz­negyven órát dolgozhatnak. A szívvel végzett munkát azon­ban nem lehet idővel mérni. A megbecsülés, az elismerés, a köszönet néhány mondata mindennél többet ár... Rőhrig Gábor Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents