Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
Csővezeték a Balatonban illió Nem zavarták a hullámok som azt a munkafolyamatot, amelynek megcsodálására sok autó állt meg fent, a part feletti meredek hegyoldalban. Párhuzamosan a parttal két 300 milliméter átmérőjű, 350 méter hosszú hatalmas csőkígyó várta, hogy a munkavezető jelére a tóba csússzon, és ezzel újabb szakaszába lépjen Balatonakarattyán a gyorsszű- rő-berendezés megépítése, részeként egy vízkivételi műnek. A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatójától: Rózsavölgyi Imrétől érdeklődtünk a részletekről: — Vállalatunk — a Balaton- parti települések viaelllátásá- nak javítása érdekében — az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával egy úgynevezett gyorsfejlesztési program megvalósítását tűzte ld célül. Ennek első ütemét az ez évi nyári vízszolgáltatás beindulása előtt már él is készítettük. Jelenleg — az előirányzat második ütemeként — újabb vízbázist . növelő berendezéseket telepítünk, ugyanakkor a már letelepített berendezéseknek a nyers vízoldali — eddig ideiglenes — létesítményeit végleges formában kiépítjük. Az Akanattyán folyó munkálatok is ennek a részei. Egy Devig-típusú gyorsszűró-be- rendezást telepítünk a Balaton medrébe. Délelőtt 10 óra negyven perckor már minden készen állt arra, hogy a hatalmas csőkígyót a vízbe csúsztassák. Bent, körülbelül kétszáz méterre a parttól, három speciális hajó — a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat gépei — várta, hogy a cső végét egy fürge kis vontatóhajó behúzza. Minden a tervek szerint ment, és alig fél óra múlva már az előre elkészített meder fölött ringatózott a 250 méteres cső. Az új létesítmény teljes elkészültével biztosítani tudják, hogy a fagymentes időszakban — áprilistól októberig — a gyorsszűrő-berendezés ivóvizet termeljen. A költségek | nem csekélyek, i Csak a cső és | a lefektetés I költségei kétmillió forintot tettek ki, az összes költségek pedig megközelítik a 8 millió forintot. A Dunántúli I Regionális Víz- I mű beruházá- | sában ilyen lé- j tesítmények Siófokon és Balatoníüreden már kiépültek. Balatonalmádiban — ugyancsak a gyorsfejlesztési program részeként — a következő évben telepítenek egyet. — Mi a legnagyobb gyakorlati értéke az új létesítménynek? — A nyári csúcsfogyasztás 1 idején is zavartalan lesz a Pár másodperc múlva már a vízen ringatózott a második cső is. közüzemű vízellátás. A gyorsfejlesztéssel a Balaton-parti települések kritikus helyein is biztosítani tudjuk a folyamatos ivóvízellátást — mondta a munkák befejezése után Rózsavölgyi Imre igazgató. M. A. MAI KOMMENTÁRUNK Kellett a jó könyv? Ismeretes, hogy pályázati felhívás látott napvilágot a Kell a jó könyv! címmel, és azzal a nem titkolt célzattal, hogy tovább növekedjen a magyar olvasótábor, A pályázat lezárult: 75 ezer részvevő, 35 ezer helyes válaszadó. Ez a kiírás a orosz-szovjet irodalomban való jártasságot tűzte ki feltételként: mintegy félszáz klasszikus és népszerű mai szovjet szerző könyveinek ismeretét. Elkészült a megyei összesítés is, számsorok, mutatók jelzik, hogy honnan, kik pályáztak, hova kik adtak be pályázatot. Sőt az is ismeretes már, mennyi a jó megfejtés. A számokkal azonban nem sokra mennénk, érdemes inkább ezúttal is az adatok mögé tekinteni. Ha szabad így mondani, most a szakszervezeti könyvtáraké a babér, jóllehet sokkal mostohább körülmények között tevékenykednek, mint a tanácsi könyvtárak. Ha arányaiban nézzük a dolgot, nemcsak az tűnik ki, hogy több pályázót »toboroztak«, vagy több az olvasóiktól érkezett helyes megfejtés, hanem az, hogy nagyobb volt a lelkesedésük is. Különösen kiemelkedik Harsányi Edit szakszervezeti könyvtáros jó munkája a kaposvári Volán Vállalatnál. Azt is mondjuk meg — az SZMT központi könyvtárában az összesítés »jellemzésekor" hallottam —: a pályázati kérdések kiírásakor jó lett volna valamivel több következetesség! Es ehhez tesszük hozzá a megyei könyvtár összesítésének egyik tanulságát: af pályázók szívesebben olvasnának jóval több könyvutalvány-nyereményért, mint néhány nagyobb tárgynyeremény — például személygépkocsi — elnyerésének halvány reményében. Ügy vélem, az utóbbi is azt bizonyítja, hogy kell a jó könyv. Egy biztos: nem ártott volna, ha a■ sok központi szerv által kiírt pályázat nemcsak a két könyvtár ügye lett volna megyénkben. Nem ártott volna, ha a népfrohtszervek, az MSZBT-tagcsoportok, a könyvkereskedések is fölismerik ennek jelentőségét, és mozgósítottak, szerveztek volna. Mert még több jó könyv kell, mert níég jobban közüggyé kell válnia az olvasásnak — pályázaton kívül is. T. T. Megbecsülik az öregeket *<• ' 1"', . •<! Az előre kikotort meder fölé vontatják a 250 méteres csőkígyót. Tudomány a gyakorlatért A munka öröme — ez a nemes törekvést kifejező gondolat a címe annak az ismét jelentkező kiadványsorozatnak, melyet a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a KA—HYB vállalkozás közösen bocsát az érdeklődők rendelkezésére. A somogyi kutatók tevékenységében fontos helye, szerepe van a szaktanácsadásnak. Amit az üzemek vezetői, szakirányítói a gyakorlatból jól tudnak, arról így ír a kiadvány bevezetőjében dr. Guba Sándor főigazgató: »Hagyományainkhoz híven kiadványainkat úgy szerkesztjük, hogy azok tükrözzék kapcsolatainkat az üzemekkel, végzett hallgatóinkkal, tájékoztassanak a gyakorlatnak átadható módszerekről, valamint a KA—HYB sertéstenyésztési és forgalmazási eredményeiről... a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok egyaránt sok hasznos tapasztalatot szerezhetnek füze. teinkből, ennek érdekében igyekszünk a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb módszereket közreadni." Ha egyáltalán rangsorolni lehet, ez a legutóbbi gondolat érdemli a legfőbb figyelmet. Mert általános tapasztalatokkal, tudományos eredményekkel számtalan kiadvány, sokféle szakirodalom foglalkozik, de szakirányítáinkat érthetően a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb módszerek érdeklik. És ebben a kiadványban — mely rövid szünet után most jelentkezett újra, s remélhetőleg a jövőben rendszeressé válik — erre kapnak feleletet. Ez az első füzetecske három fő témát tárgyal. Anker Alfonz a KA—HYB sertéstenyésztő üzemek termelési eredményeit ismerteti. Ez az összegezés, a kiegészítő táblázatokkal együtt pontos, áttekinthető összegezést ad a sertéshibrid minden jellemzőjéről. Nem a kiugró kísérleti eredmények közlése a célja, hanem azoké a tényéké, melyeket a KA—HYB sertéssel bárhol, biztonsággal el lehet érni a szükséges tartási körülmények között. A kiadvány másik két témája lényegében a szarvasCsaknem 19 90S vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt tárolnak Az idea télre összesen 18 730 vagon burgonya, zöldség, gyümölcs tárolására kapták megbízást a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tagvállalatai. Zöldségfélékből sikerült teljesíteni az előirányzatot; vöröshagymából több is került a tárlókba, burgonyából pedig megközelítették az előzetesen tervezett mennyiséget Fennakadás az ellátásban előreláthatólag nem lesz, burgonyából egyébként tavaszra még kn- portszállítmányt is várnak. Az utóbbi hetekben »tóliesre" fordult a forgalom szerke-, zete: a háziasszonyok változtattak az étrenden. Nőtt a gyökér- és a sárgarépa-fogyasztás, több főzelékféle; kelkáposzta, káposzta, karalábé fogy. A karfiol szezonja véget ért. Ebből jóval többet vásároltak, mint a múlt év hasonló időszakában, s az egész idényben 1,5—2 forinttal volt olcsóbb kilogrammja, mint tavaly. Egyébként az • összes zöldségfélénél kedvező a múlt évi és az ided árlisták egybe- i vetése. ! marhaprogrammal van össze függésben. Dr. Bedő Sándor a lucerna amazillal való silózásáról ír. Ismert, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése törvényszerűen megkívánja a takarmányozási mód- ! szerek korszerűsítését, ezen i belül is központi helyen áll a szükséges fehérjemennyiség — és minőség — biztosítása. Ahogy írja a szerző, a pillangósok silózásának korszerű módszereit még nem dolgozták ki véglegesen, ám az üzemi és az időjárási viszonyok arra kényszerítik mindinkább a gazdaságokat, hogy nagyobb arányban silózzanak. A közreadott kísérleti tapasztalatok ehhez a fontos munkához nyújtanak segítséget az üzemeknek. (Ennél a témánál, de a többinél is, akaratlanul is arra gondol az ember, hogy milyen jó időpontban látott ismét napvilágot ez a kiadvány. Hiszen most a jövő évi tervek, elgondolások kialakításánál hatványozott értéke van minden gondolatébresztő, módszerbeli, gyakorlati tanácsot adó munkának.) A kiadvány harmadik témája ugyancsak takarmányozási kérdéssel foglalkozik. Fejőstehenek teljesítménynövelése ásványi anyagkiegészítéssel címmel dr. Walger Brigitta és dr. Walger János ír figyelemre méltó vizsgálati tapasztalatairól. A kezdeményezés, az újra jelentkező kiadvány valóban önmagáért beszél. Kommentárként talán annyit lehet hozzáfűzni: örömet jelent, hogy az annyira nélkülözhetetlen szak- tanácsadás ismét bővült ezzel a füzetecskével, s remélhetően a rendeltetésének megfelelően, haszonnal forgatják, akikhez , eljut. I V. M. Kifogyhatatlanul beszel, mosolyog, mondatainak súlyosságát gesztikulálással fokozza. Több mint huszonöt éve dolgozik a vállalatnál, mondják, úgy ismeri, mint a tenyerét, vagy még jobban. Ha eltörik egy vezeték a föld alatt, csak a Józsi bácsit kell hívni, ö .tudja, hol fektették le akkoriban a csöveket... A haja ősz. A hatalmas homlok alatt két huncut, nevetésre mindig kész sziem telekit a világba. Hatvanhárom éves. Ez idő alatt huszonhétszer gratuláltak meg a munkatársai a neve napján. Két éve nyugdíjazták volna, de nem akart »visszavonulni". Ügy érezte, megvan ©rő a karjaiban. A magas vérnyomás többször kényszerítette ágyba. Mondják, a lelkiis- meret erősebb a betegségnél. Nála is az volt... — Kőműves a szakmám. Itt, a nagymalomban azonban csák három vagy négy hónap az az idő, amikor valóban ezt a munkát lehet végezni. Máskor? En mindent kipróbáltam. Dolgoztam mint zsákoló, csomagoltam a lisztet, őrlésre készítettem elő a búzát, ha kellett segédmunkás voltam. Nincs válogatás. Az ember érzi, hogy szükség van rá, a munkájára, akkor — ha duzzog is egy kicsit, de megcsinálja. A végzett dolog öröme azonban mindenért kárpótol. Egy kicsit furcsa, hogy már most így beszélek: szerettem itt dolgozni, pedig csak áprilisban megyek »végleg" nyugdíjba. Még messze van. Az emberek reménykednek, és azt válaszolják: Józsi bácsi, százszor is meggondolja ezt, mire határoz! Lehet, hogy igazuk lesz. Többen is vagyunk ilyen öregek. Nyugdíj előtt állók meg nyugdíjasok. Az ÉDOSZ Művelődési Otthonban jövünk össze, beszélgetünk. Néha eszembe jutnak még a húsz évvel ezelőtt történt dolgok. A közösség Kevesen vagyunk már... A karbantartó brigádban dolgozik. Régóta törzsgárda- tagnak számít, bíznák benne, rossz szót még nem hallottak tőle. Mosolygós, fehér hajú, kedves embernek ismeri mindenki. Tisztelik Horváth Józsefet. Az embert, akinek a munka a mindene. Az öröme, a bánata, tőle a jókedv, a vidámság, a kifogyhatatlan mosoly... — A nyugdíjasok évente nyolcszáznegyven órát dolgozhatnak. Itt a malomban körülbelül nyolcán vannak olyanok, akik rendszeresen bejárnak, és végzik ugyanazt a munkát, amit a nyugdíjaztatásuk előtt. Molnár szakmunkások, portások, takarítók. Jőű. jön nekik a nyugdíj mellé a »fizetéskiegé- szitós". Örömmel jönnek, és mi is szívesen várjuk őket. Valamennyien törzsgárdatag- nak számítanak. Ugyanolyan szociális juttatásban részesülnék, mint amikor aktív dolgozók voltak. Szákszervezeti tag ságukat is fenntartják. Azokat az öregeket, akik kevés nyugdíjat kapnak, évente egyszer — de arra is volt már példa, hogy többször — a szakszerMunka9 vadkár, leltározás Befejeződött a kukorica törése a hajimási Űj Mechanizmus Termelőszövetkeze't három üzemegységében. Háromszázhuszonhét holdon adott munkát ez a növény. Az átlagtermés tizennyolc mázsa lett. Gondot a nem mindág kedvező időjáráson kívül a , környék erdeinek vadáliomá- I nya okozott; közülük is első- | sorban a szarvasok. Vegyi I módszerekkel, valamint az j örök számának növelésével védekeztek ellenük. Mégis előfordult, hogy tizholdas tábláról teljes egészében leették a termést az erdólakók. A kukoricát gépi és kézi erővel törték. Mivel a termelőszövetkezetnek szárítója nincs, így a termés nedvességét a Somogy megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat gépei csökkentették. Az aiduális munkák kosul i a mélyszántás ad munkát és gondot ebben a szövetkezetben is. Bár az idei gazdasági év nem volt könnyű; a termelő- szövetkezet tagjai nem zárnak majd eredménytelen évet A nyári kalászosok a nagy esőzések előtt ugyanis jóval a tervezett mennyiségeken felül hoztak, így a későbbi veszteséget ellensúlyozták. Ezekben a napokban már dolgoznak a leltározó csoportok. Először a melléküzemeket ellenőrzik, azután a kitermelt fát leltározzák. Mindhárom üzemegységnek van ilyen csoportja, mely az üzemegység Vezetőségéből, egy adminisztratív munkakörben dolgozóból és egy vezetőségi tagból álL Munkájukat az ellenőrző bizottság vizsgálja fe- M. vezet külöin támogatásban részesíti. Nagy részük már ledolgozta az évi engedélyezett keretet. Ebben az évben hárman kaptak húszéves törzs- gárdatagságükért különjutal- mat. Az ÉDOSZ Művelődési Otthonban a vállalatok szak- szervezeti bizottsága és a művelődési ház rendez évente részükre családi összejövetelt. Ebéddel vendégeljük meg őket, műsorral kedveskedünk, nagyon jól érzik magukat. Többen vidékről is eljönnek. Régebben fürdőhelyekre szerveztünk kirándulásokat, múzeumlátogatás is szerepelt a programban — mondta Csanádi József, a Kaposvári Nagymalom üzemvezetője. Jól összetartanak az öregek. Gondjaikat közösen oldják meg, színház-, mozilátogatást szerveznek, szívesen részt vesznek a vállalat rendezvényein, s ami a legfontosabb, nem megtűrt, vagy kiközösített dolgozói, hanem aktív, mindenből részt vállaló, segítőkész tagjai egy több ezer embert foglalkoztató közösségnek. Ezt támasztotta alá Dodity Miklós, a Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat szb-titkáránab személyzeti osztályvezetőjének véleménye is. — A vállalatnak mintegy huszonöt telepén és üzemegységében csaknem nyolcvan, a nyugdíjkorhatárt elért vagy nyugdíjazás előtt álló öreg iolgoizik. Az ÉDOSZ megyei bizottsága fokozott figyelemmel kíséri munkájukat. Hogy mennyire megbecsülik és elismerik őket, bizonyítja az is, hogy a nyugdíjazásuk előtt egy vagy két évvel béremelésben részesülnek. Segítjük a több gyermekes családokat, számukra évente néhány száz forintos segélyt biztosítunk. Elégedettek vagyunk a munkájukkal, becsületesen elvégzik a rájuk bízott feladatokat. Az idén hárman — két molnár szakmunkás és egy takarítónő — kapták meg munkájuk elismeréseként a húszéves törzsgárdatagságért járó jelvényt, jutalmat a nagy malomban. Évente nyolcszáznegyven órát dolgozhatnak. A szívvel végzett munkát azonban nem lehet idővel mérni. A megbecsülés, az elismerés, a köszönet néhány mondata mindennél többet ár... Rőhrig Gábor Somogyi Néplap
