Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) sünk eredményeit, tapasztala­tait A Minisztertanács a je: lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszonylatú áru­csere-forgalmi megállapodá­sok tárgyalási irányelveit. A szocialista országokkal folyta­tott árucsereforgalmunk 1972- ben kedvezően alakult a ma­gyar vállalatok jelentősen nö­velték kivitelüket. Jövőre a szocialista viszonylatú árufor­galomban hasonló folyamat várható de az export- és im­portforgalmat kiegyensúlyo­zottabb, arányosabb növekedés jellemzi. A kormány az előter­jesztést jóváhagyólag tudomá­sul vette, és utasította az érintett minisztereket, hogy fo­kozott figyelmet fordítsanak az export gazdaságosságának nö­velésére. A kormány megvitatta és el­fogadta az Országos Tervhiva­tal elnökének egyes beruházá­sok műszaki-gazdasági norma­tíva rendszerének kidolgozásá­ra és bevezetésére előterjesz­tett javaslatát. Az ütemtervbe elsősorban azokat a nem ter­melő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrabban kerül sor, s ame­lyek anyagi költségeit túlnyo­mórészt vagy téljés egészében az állam fedezi, mint például a lakások, az iskolák és az óvodák. A Minisztertanács uta­sította az illetékes minisztere­det, hogy gyorsítsák meg a be- ruháéások műszaki és gazda­sági normatíváinak kidolgozá­sát, gondoskodjanak azok be­vezetéséről és ellenőrzéséről. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést ter­jesztett a kormány elé az épí­tőipari vállalatok hatékonyabb költséggazdálkodására tett intézkedésekről. Az elmúlt há­rom évben az építőipar terme­lési költségeinek növekedését részben a felhasznált ipari ter­mékek beszerzési árának és a fuvarozási költségek emelke­dése, részben egyes adóterhek növekedése és az építőiparban fennálló termelésszervezési hiányosságok okozták. A kor- -rriány a jelentést tudomásul vette. Felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az eddigieken túl tegyen további hatékony intézkedése­ket az építőipari vállalatok ön­költségének csökkentésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972—73. évi téli energiaellátá­si helyzetről előterjesztett je­lentését. A népgazdaság tüze­lőanyag-ellátása az év folya­mán kiegyensúlyozott volt. A fogyasztók szükségletét teljes egészében fedezte és lehetővé teszi a téli időszakra való fel­készülést, a folyamatos ellátást • biztosító készletek felhalmozá­sát. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket és az -országos főhatóságok vezetőit, hogy kísérjék figyelemmel az energiaellátás és a készletek helyzetét, s a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. A Minisztertanács a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének kö­zös előterjesztése alapján meg­tárgyalta és elfogadta az öntö­zéses gazdálkodás fejlesztésé­re kidolgozott új irányelveket. Hazánkban a korszerű öntözé­ses gazdálkodás az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött. Az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A lehetőségeket azonban nem mindenütt hasz­nálják ki. Ebben at évben az öntözhető területek 63 százalé­kán folytattak öntözéses gaz­dálkodást, ami az időjárási körülmények figyelembe véte­lével kielégítő. A mezőgazdaság vízigénye a következő években jelentősen növekszik, ugyanakkor a meg­levő berendezések gyorsuló ütemben elavulnak. így a kor­szerű öntözéses gazdálkodás vízszükséglete, valamint az ön­tözés megfelelő műszaki-tech­nikai berendezései csak terv­szerű, az igényekhez és a nép­gazdaság lehetőségeihez egy­aránt alkalmazkodó fejlesztés­sel biztosíthatók. A Mímásztefftonáos ennek ér­delméiben határozta meg az öntözéses gazdálkodás fejlesz­tésének új irányelveit. Az ön­tözést főként ott kell fejlesz­teni, ahol az a biztonságos, iparszerű mezőgazdasági ter­melés feltételek, és hatása a termésátlagok növekedésében közvetlenül megmutatkozik. A ví-^készletet elsősorban a zöld­ségtermesztés fokozására és minőségének javítására, a nagyüzemi állattartó telepek takarmány bázisának létreho­zására, a cukorrépa és burgo­nya terméshozamának növelé­sére, valamint a rizstermesz­tés fejlesztésére kell felhasz­nálni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban állítsa elő azokat az öntözőberendezéseket, ame­lyeket az alkalmassági vizsgá­latok során a legmegfelelőbb­nek ítélnek, s amelyeknek gyártását és üzemeltetését ala­pos műszaki-technikai fej­lesztéssel előkészítették. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a kelet—nyu­gati .metróvonal építésének be­fejezéséről szóló jelentést, va­lamint az Országos Tervhiva­tal elnökének és a főváros5 tanács elnökének ■ az észak— déli metróvonal építése meg­gyorsításáról előterjesztett ja­vaslatát. A kormány hozzájá­rult, hogy a műszaki és a nép- gazdasági lehetőségek figye­lembevételével a teljes vona­lat a tervezett időpontnál két évvel korábban, 1982-ban, a Nagyváradtér—Deák téri sza­kaszt pedig 1976 végén helyez­zék üzembe. A terv megvaló­sításához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosíta­ni kell A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyait. Az ENSZ-közgyűlés szerdán folytatta a közel-keleti hely­zet vitáját A felszólalók a 18 el nem kötelezett afrikai és ázsiai ország kedden előter­jesztett határozatai javaslatá­ról fejtették ki véleményüket. Tekoah izraeli nagykövet meg­lehetősen felháborodott hang­nemben reagált a javaslatra, amely egyebek között elítéli Izraelt az ENSZ-határozatok végre nem hajtása miatt, fel­szólítja, hogy tartsa magát »►az idegen területek erőszak­kal való be nem kebelezhető- sége- elvéhez, s ugyanakkor felhívja az Izraelt támogató országokat, elsősorban az Helsinki tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) is, hogy kik vegyenek részit a biztonsági és együttműködési konferencián, így ezt is meg lehet határozni a tanácsko­zás jelenlegi szakaszában. Kiegészítéseket és módosítá­sokat javasolt több más dele­gátus is. A misszáóvezeitői ta­nácskozás úgy döntött, hogy a különböző javaslatokat, így a magyar képviselő által előter­jesztett módosítást is írásban kéri meg, s ezek tanulmányo­zása után dönthet a «■hogyan tovább« kérdéséiről. A magyar javaslat azt is megállapította, ha sikerül megállapodásra jutni az ügyrend és a részve­vők köre kérdésében, sor ke­rülhet a konferencia napi­rendjének megvitatására is. A nagyköveti tanácskozás pénteken délelőtt újabb mun­kaülést tart, a jelenlegi meg­beszélések folytatásával kap­csolatos problémák tisztázásá­ra. A konferenciához közel ál­ló körök szerint döntés mind erről, mind pedig a szünet kérdéséről a jövő hét elejére várható. Egyesült Államokat, ne nyújt­sanak olyan segítséget Izrael­nek, amely lehetővé teszi az arab területek további meg­szállását. Tekoah »vitathatónak, s egyoldalúnak« nevezte a ha­tározat-tervezetet Lényegében hasonló volt George Bush amerikai nagy­követ nyilatkozata is. Bush kijelentette: olyan határozat elfogadása, amely csak az egyik érintett felet részesíti előnyben, »veszélyeztetné az 1970 óta a térségben fennálló viszonylagos nyugalmi álla­potot«. PERU Szovjet tiltakozás Nevetséges állítás ENSZ-KÖZGYŰLÉS Vita a Közel-Keletről Tekoah felháborodott hangnemben reagált Tanácskozik a NATO A brüsszeli NATO-főparancsnokságon tanácskozásra ült 5sz- sze a NATO tervezési bizottsága a tagországok hadügymi­nisztereinek részvételével. Képünkön: Melvin Laird ameri­kai hadügyminiszter (balról) a NATO amerikai főparancs­nokával, Andrew J. Goodpaster tábornokkal (középen) be­SSMilsct‘ (Teleiotó: AP—MTI—KS) A limai szovjet nagykövet­ség nyilatkozatban tájékoztat­ta a perui közvéleményt arról, hogy a nemzetközi sajtó kam­pányt folytat a Szovjetunió és Peru jó kapcsolatainak mér­gezése érdekében!. 3urij Lebegyev nagykövet a nyilatkozatban nevetségesnek minősítette azt az állítást, amely szerint a Szovjetunió' titkos tengeralattjáró támasz­pontot kíván létesíteni Peru északi partvidékén. A szovjet nyilatkozat egye­bek között hangsúlyozza: — A szovjet állam az idén ünnepli fenn állásának 50. év­fordulóját, de a reakciós im­perialista körök ezit az alkal­mat is arra használják fel, hogy minden lehetséges mó­don meghamisítsák hazánk eredményeit. A fentihez ha­sonló hamis hírek nem tudják meggátolni a Perui Köztársa­ság és a Szovjetunió kapcsola­tainak sikeres fejlődését. Az eredmények eléréséért min­dent megteszünk, barátság és tisztelet fűz bennünket a pe­rui néphez és a forradalmi kormányához. Az Egyesült Államok jövőre elismeri az NDK-t Kenneth Rush, az Egyesült Államok külügyminisztsrhe- lyettese a Washington Portnak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok néhány hónapon 'belül elismeri a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Hozzáfűzte: valószínűleg az NDK és az NSZK közötti kap­csolatok alapjait rögzítő szer­ződés ratifikálása után fogjuk elismerni a Német Demokra­tikus Köztársaságot. (MTI) Marokkó Felrobbant Hasszán gépkocsija? Egy nyilvános ünnepségen Merénylet Ismeretlen merénylő csütör­tököm Manila közeiében egy nyilvános ünnepségen több késszúrással megsebesítette Imelda Morcost, Ferdinand I Somogyi Néplap Manilában Marcos Fülöp-szigeti elnök fe­’ eségét. A merénylőt a biztonsági őrök megölték. Az elnök fele­ségét azonnal kórházba szál­lították. Az első jelentések sze­rint állapota nem életveszé­lye*. Hivatalos rabat! források ka­tegorikusan cáfolták, hogy II. Hasszán marokkói uralkodó ellen újabb — ismét kudar­cot vallott — merényletet kí­séreltek Volna meg nemrég. A hír a Jediot Aharonot cí­mű izraeli lap párizsi tudósí­tójától származik, aki, mint jelentettük, tudat vélt arról. hogy az uralkodó gépkocsija röviddel azután, hogy II. Hasszán kiszállt belőle, fel­robbant, s a benne ülők (a sofőr és két testőr) életüket vesztették. Mindez az idézett források szerint teljesen alaptalan hí- resztekül. LanySal-e az usztályta a tőkés országokban ? Imikor 1968. április 4-én az amerikai Memphis város­ban gyilkos golyó érte Martin Luther Kinget, az amerikai néger mozgalom vezetőjét, az amerikai sajtó azt kürtölte világgá, hogy ez egy magá­nyos fanatikus gyilkos tette volt, hogy ez a faji türelmet­lenség tragikus következmé­nye, semmi esetre sincs kö­ze az országban tapasztalható növekvő osztályfeszültséghez. Felmerül a kérdés, hogy a sajtónak ez az állásfoglalása paradox vagy átgondolt tak­tika? Az osztályharc, amelynek alapja a munkásosztály és a burzsoázia közötti feloldha­tatlan ellentét, a tőkés társa­dalompolitikai életének egyik alapvető tényezője. Az osz­tályharc az utóbbi időben ki­éleződött és jelentős mérete­teket öltött. Lássunk néhány összehasonlító adatot: 1919 és 1939 között 74 millió dol­gozó sztrájkolt, 1945 és 1959 között 150 millió, s az utóbbi tíz évben, vagyis 1960-tól 1970-ig már 360 millióra te­hető a sztrájkoló dolgozók száma. 1971-ben több mint 70 millió ember sztrájkolt a tőkés világban. Ennék ellenére a burasoá propaganda bizonygatni igyekszik, hogy a tőkés or­szágokban az osztályharc je­lenleg gyengülőben van. sőt egyáltalán nem is létezik. Az elmúlt évek során a nyugati szociológusok és köz­gazdászok számos elméletet gyártottak a modern tőkés társadalomiban tapasztalható konfliktusok szociális struk­túrájára és jellegére vonat­kozólag. Ez lényegében az úgynevezett menedzserizmus és technokratizmus — azzal a tétellel kiegészítve, hogy a hatalom a képzett szakembe­rek kezébe kerül, s ez állító­lag kiküszöböli a nagybur- zsoázia egyeduralmát, átszer­vezi a tulajdonviszonyokat és létrehozza az újtípusú tár­sadalmat, amely se nem szo­cialista, se nem kapitalista. Állításaik szerint a különbö­ző osztálycsoportok közötti fokozódó összeolvadás telje­sen kiküszöböl minden osz­tálykülönbséget. Ennek a teó­riának az a célja, hogy a mo­dem burzsoá világot a .tár­sadalmi stabilitás, vagy- más szóval a szociális stabilitás társadalmává kiáltsák ki, olyan társadalommá, ahol a politikai realitás már nem á dolgozók harca a felszabadu­lásért, hanem az úgynevezett osztályegyüttműködés, vagy­is a társadalom forradalmi átalakításáról való lemondás. De miiven társadalmi együttműködésiről lehet szó, amikor csupán az Egyesült Államokban több mint öt­millió munkanélküli van és — az Egyesült Államok hiva­talos szerveinek adatai sze­rint — ezer és ezer dolgozó él nyomorban, a létminimum határa alatt, a monopolisták profitja pedig évről évre nö­vekszik? Hogyan beszélhet­nénk arról, hogy a kapitaliz­mus önmagától megszűnik, amikor az utóbbi években a legnagyobb vagyonnal ren­delkezők száma nemhogy csökkent volna, hanem éppen növekedett? Lássunk egy sta­tisztikai példát' 1929-ber az i'-'yesült Álla k 1 s»á . tőke 65,6 száz:.' ával reniel- kezett, 1953-ban már a rész­vények 76 százaléka volt a kezükben. Ma viszont — amerikai források szerint — a leggazdagabb családok a részvények legalább 77,5 szá­zalékát tartják kezükben. Hogyan fest tehát az oc.z- tályharc az Egyesült Álla­mokban és Nyugat-Európá­ban? A burzsoá propn-tar. >, mindent elkőv t, a palik tikai életben jár a r ezekben a kérdésekben félre­vezesse. A monopolisták természe­tesen nagy jövedelemre tö­rekszenek, tehát növelik a munka intenzitását, fokozó­dik a szakmai megbetegedé­sek és sérülések aránya. A munkás szellemi és fizikai sérüléseknek ván kitéve. A kapitalisták, hogy még töb­bet keressenek, az integráció útját választják és a monopó­liumok hidegvérűen számol­nak a munkanélküliség növe­kedésével. Az Európai Gazda­sági Közösség nemrégen ada­tokat tett közzé, amely sze­rint a Közös Piac országai­ban több mint kétmillió mun­kanélküli van. Először történik » harmincas évek nagy válsága óta, hogy nem csupán ipari munkások, hanem mérnökök, technikusok,’ sót hivatalno­kok is munkanélküliekké válnak. A sok-sokezer mun­kanélküli diplomás reális bi­zonyítéka annak, hogy a mo- nopólisták képtelenek meg­birkózni azokkal a problé­mákkal, amelyeket a tudo­mányos-műszaki forradalom állít eléjük. A munkanélküliség mellett a megélhetési költségek szün­telen növekedése is súlyos problémát jelent a dolgozók számára a tőkés országok többségében. Ez felemészti a •munkabórnövekedés jelentős részét, amelyet a dolgozó tö­megek szívós küzdelemben vívnak ki. Nagy-Britanniá- ban például az elmúlt év alatt tíz százalékkal, Spa­nyolországiban hét százalék­kal, Argentínában pedig majdnem egyharmadával nö­vekedtek a megélhetési költ­ségek. Az Egyesült Államok indo­kínai háborúja nemcsak Amerikát, hanem az egész dollárövezetet valutaválság­ba kergette. Nixon, aénint 1971. augusztus 15-én beje­lentette a rendkívüli intézke­dések programját, nyomban rendkívüli megszorító intéz­kedéseket foganatosított a munkásokkal szemben, míg a monopóliumok tovább gya­rapodnak a háborúból. Ez a véres üzlet növelte a - felhá­borodást országszerte. A felháborodás és a sziem- behelyezkedés háborúellenes megnyilvánulásokhoz veze­tett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozók szemibenáll- nák a jogaikat tipró mono­póliumokkal, hanem azt is, hogy egyben aktívan támo­gatják a népek önrendelkezé­si jogát. Ez is osztályharc te­hát: küzdelem az imperializ­mus embertelen agresszív po­litikája ellen. Tizenöt évvel ezelőtt, a kommunista- és munkáspár­tok tanácskozásán , megálla­pították, hogy nemcsak a burzsoázia és a munkásosz­tály, hanem a ponopoliszti- kus burzsoázia és a széles népréteyek között is éleződ­nek az ellentmondások. Ezt a megállapítást a társadalmi fejlődés gyakorlata tökélete­sen igazolta. Ma már a monopóliumok népelilenes . politikája elleni harchoz a munkásosztály mellé csatlakozik a paraszt­ság, az értelmiség, az ifjúság, valamint a burzsoá társad.! lom számos e.gvéb rétege * •'s •' r!” ne 1!<* a-• »-* . ért a j forradalmi osztály. Létszá. már éléri a félmilliárd fő:. (A századfordulón 30 millió munkást tartottak nyilván.) Korunk objektív törté nelmi folyamatai egyre jor ban igazolják a komm unj-’ és munkáspártok képvisel'1 1957-es tanácskozása köve keltetéseinek helyes • >gét. '• dolgozók . monop lium-ell nos kütó -hne növekvő’* . van, s a g ‘ b tat ■ amíg létra n:m ön az új t. sadalmi viszony: a szocializ­mus győzelme. Tkkrij Kovalenko

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents