Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

AZ ÚJSÁGÍRÓ VISSZATEKINT Sárguló lapok— feltámadó emlékek [Elkészült a házasságkötő terem AVATÁS ESKÜVŐVEL Két évtized. Emberek, sorsok, ezernyi emlék. Most, amikor az újságíró visszanéz két évtized munká­jára, lapozgat a sárguló újság­lapok között, újból és újból el­olvas több tucatnyi levelet megnéz halványodó fényképe­ket, elemi erővel rohanják meg az emlékek. Mintha tegnap történt volna ... Tizenhat esztendős, szőke nagyon bájos leány. Könnyező szemekkel nézi búcsúzkodó, in­tegető társait, akik már vonat­ra ültek, hogy hazatérjenek Magyarországra. Jugoszlávia egyik kis vasútállomásán be­szélgetünk, az idő 1957 janu­árja. — Nevelőapám miatt jöttem el otthonról. Állandóan üldö­zött szerelmi ajánlataival, nem láttam más kiutat. Haza­mennék én is szívesen, de tu- .dom, még rosszabb lenne az letem, mint eddig volt. Ezért nekivágok a világnak, nem tudom, mi lesz a sorsom, hol kötök majd ki... Vajon mi lett vele? Hol és hogyan él, merre hányódik, a világ melyik részén kötött ki, vagy talán azóta hazatért? Szegényes öltözékű, nyolc-tíz év körüli fiúcskára figyeltem föl Marcaliban. Fázósan dider- gett kopott ruhájában, s' az arra haladó felnőttektől egy­két forintot kért. — Autóbuszra kellene. Itt vagyok állami gondozásban Marcaliban, de a nevelőszülőm nem törődik velem. Szerétném megkeresni hozzátartozóimat, úgy tudom, Lengyeltótiban él­nek. Amikor visszakísértem neve­lőszüleihez, bizony elszomoro­A NAGYBAJOMI Nagyköz­ségi Tanács megtárgyalta a nagyközség 1973. évi közmű­velődési tervét. A tanácsülés >lé kerülő vaskos előterjesztés >e vezetőjében értékelte az 972-es közművelődési terv . égreha jtását is. A lemaradás ka részben a művelődési ott- lon átalakítása, részben sze- ■ nélyi kérdések megoldatlan­sága volt. Kitűnt az előterjesztésből, hogy a marxista—leninista teológia fejlesztésében, ered- iényes volt a megelőző év: hét sportban pártoktatás, három oportban szakszervezeti ok- ás és két csoportban KISZ- : tatás folyt. Mintegy ötszáz i vett részt szervezett okta­lan. Eredményes volt a o fronttanfolyam, de jó mun­végeztek a szocialista bri- Hok is. A szakkörök jól szól­ói! tők az- előírt feladatok tel- •" t/«ét. z 1973-as évben a marxis- i - -leninista világnézet kiala- *'<sa, megerősítése továbbra - jelentős helvet foglal el a ->rvben. E cél érdekében a nagyközségi tanácsnál, a ktsz- nál, az áfész nőbizottságánál, az erdészetnél, a Lenin Tsz-nél és Jákó községben pártoktatá­sok lesznek, melyeken száz- negvvenkét fő vesz részt. Ezen­kívül a KTSZ- és a szakszer­vezeti oktatásokon száznvolc- vai'i’-at fő; í?v összesen négv- SzázÖ* S » o J-yez ef ­el a noV^'Vai 5« TT^evet'•kef. Huszonöt rrszvevő- -«7 7T>-ei'i-7"T n. marxista—le -irista 1 "'i'visknla is. Szer­vezetten folyik a pedagógusok -rteológiai kénzése. Nagyon jól szolgálja az államoolgárok n-qrvist.a nevelését a Hazafias ■Ménfront által szervezett tan­folyam . is, amelyen ötven fő v=sz, részt. Hangsúlyozta a ta­nácsülés, hogv az analfabéták számára tan föl vamot k^ll szer­vezni. A számba Vehető lako­sok közül mintegy kétszáz fő nem végezte el a nvolc osz­tály*. n—e rend­szeresen 1 ' ‘ 's!tani kell. A könyvtári munka is javí­tásra szorul. A meglévő könyv­tári kötetek száma elegendő, az olvasók létszáma azonban kevés. Kitűnik a tervből, hogy dott a szívem, hogy milyen körülmények között tengődik ez a fiúcska. Búcsúzáskor a kisfiú — Tüske Misi —- élete vágyát mondta el: — Nagyon szeretnék elke­rülni a Fóti Gyermekvárosba, hogy ott szakmát tanulhassak. Annyi szépet hallottam erről a városról, olyan jó lenne ott élni... Több mint tíz esztendő telt el azóta. Mi lett Misivel, ho­gyan alakult 'élete? Jó lenne ismét találkozni vele! S vajon mi történt azzal az árva fiúval, akinek ipari ta­nuló társai úgy vettek cipőt karácsonyi ajándékul, hogy egy szép dobozt készítettek, tombolán kisorsolták, s a pénzt arra költötték. Vajon emlék­szik-e még erre az eseményre, s hogyan gondol vissza tár­saira? Milyen jó lenne tudni, ho­gyan élnek, pihennek a nyug­díjas Jenő bácsi és felesége, Mária néni, a pusztai tanítók, akik életük értelmét, célját abban látták, hogy emberré heveljék a pusztai gyerekeket? És mi van a többiekkel? Sokukkal találkozom, tiszte­lettel köszöntőm őket. H. Já­nost, az egykori vöröskatonát, aki csaknem hatvan esztendő­sen fogott ismét fegyvert, hogy munkásőrként is szolgálja ha­záját. Bizony, jó néhányan már csak az emlékekben él­nek. Az öreg »drehus«, N. Laci bácsi, aki végtelen szeretettel beszélt szakmája szépségéről, s akitől — ha élne — nagyon sok fiatal megtanulhatná, mi­lyen öröm van a munkában, az alkotásban. Két évtized. Emberek, sorsok, ezernyi emlék. ] az .általános iskolások és a pedagógusok rendszeres olva­sói a könyvtárnak, azonban a többi korosztálynál nem ked­vező az arány. A középiskolá­sok és az ipari tanulók olva­sását kellene fokozni. Ebben a KISZ-szervezet segítségére is számítanak a könyvtárak. Az olvasók számának emelése ér­dekében ismeretterjesztő és klubfoglalkozásokat kell ren­dezni, s a szocialista brigádo­kon belül a kulturális válla­lásban a jövőben az olvasás­nak nagyobb szerepet kell biz­tosítani. Horváth László nagy­bajomi tanácstag azt javasol­ta, hogy be kell vezetni a bri­gádvezetőkkel való rendszeres foglalkozásokat. Az esztétikai nevelés és mű­vészi ízlés fejlesztése az elmúlt években nem nagy sikerrel ment. A fővárosból lejáró mű­vészcsoportok a legtöbb eset­ben silány, semmitmondó mű­sort adtak. Ezeket a jövőben nem fogadjuk, helyettük a Csiky Gergely Színház művé­szeit bérleti előadásokra hív­juk meg. A szakkörök működését is színvonalasabbá lehet tenni. Megvannak a feltételek a bé­lyeggyűjtő, sakk-, néptánc-, irodalmi szakkör működésé­hez, de az ifjúsági klub műkö­désének is biztosított minden feltétele. A szakkörök közül javítani kell a honismereti szakkör munkáját. Ez a szakkör jó munkát1 végzett az elmúlt években, azonban vezető hiá­nyában most nem működött. Folytatni kell a kutatást ré­giségek iránit, s a falumúzeum anyagát össze kell gyűjteni. A KÖZMŰVELŐDÉSI terv végrehajtásának személyi, anya-gj feltételét a tanácsülés biztosítottnak látta, mert a ta­nács 130 000 forintos támoga­tásához 30 000 forintot adnak miég. Feladatként jelentkezik, mint arról Csek József, a já­rási hivatal elnöke is szólt, hogy e támogatásra kössenek megállapodást a taánccsal, a közös fenntartásba vétel érde­kében. ) * Dr. Ulrich Károly vb-titkAr, Naeyb»J<jtn S amikor az újságíró vissza­néz két évtized munkájára, felötlik benne, mit tett jól, il­letve megtett-e mindent, amit az olvasó elvár tőle. Ha őszin­te akar lenni, bizony talál hi­bát, kifogásolnivalót is elegen­dőt. Mégis, tucatnyi levél ar­ról győzi meg; hogy jó ügy szolgálatában áll, amikor tollal szolgálja pártját, hazáját. S ha az alábbi levelet sze­mély szerint a fenti cikk szer­zőjének küldte M. Ferenc — éppen egy esztendeje, a ma­gyar sajtó napjára —, buzdí­tást, bátorítást, s egyúttal el­ismerést jelent valamennyi új­ságíró számára: »Nagyon jó érzés olvasni és az olvasóktól hallani arról, hogy az újságíró ma már egy­re jobban együtt él, érez, örül, vagy bánkódik azokkal, akik­ről ír, hogy munkáját a pár­tosság, az őszinteség, a hiva­tástudat, a szenvedélyes igaz- sáskeresés vezérli. Ezt a jó ér­zést csak fokozza az a tapasz­talat, hogy egyre több újság­író bizonyítja írásaival, hogy hivatástudatból választotta ezt a neh^z, szép munkát. Éppen ezért a mai napon én is azok­ra az idősebb újságírókra gon­dolok szeretettel és tisztelettel, akik a nehéz időkben is helyt­álltak, megtalálták a helyes utat, tisztelték az embert, s a humanizmus érzése volt szí vünkben nemcsak akkor, ha az eredményekről kellett írni hanem akkor is, ha a hibáka1 ostorozták. Az újságíró a tisztességet, a jó szándékot, a becsületes helytállást, a munka közben elkövetett hibákkal együtt és másképpen értékeli, mint a szándékos, bűnös, társadalom- és emberellenes cselekedete­ket. Jó érzés az újságírók és az olvasók nagy családjával együtt örülni az elért eredmé­nyeknek. Ma, a magyar sajtó napján sok ezer olvasótársam­mal egyr"- kívánom, hogy a Somogy! ap vezetői, mun­katársai az újságírás szép, ma­gasztos hivatását továbbra is a szocializmus ügyének szentel­ve, felelősséggel, őszinteséggel és emberséggel gyakorolják.« Egy évvel ezelőtt már nem volt módom megköszönni ezt a nagyon szép, meleg hangú levelet. Most ezt teszem valamennyi újságírótársam nevében is. Megígérve: a jövőben is úgy végezzük munkánkat a párt, a nép szolgálatában, mint eddig is tettük...! Nyugdíjazása után Kovács bácsi már az első napokban sem találta helyét. Mindig te­vékeny, rohanó típus volt, aki még szabadságideje alatt sem tudott nyugodtan pihenni. Amikor — egy éve éppen — kéthetes mátrai beutalást ka­pott, már a kilencedik napon visszatért Pestre. Mint újdonsült nyugdíjas elhatározta, hogy tanulmá­nyozni fogja a csillagokat. Már eddig is sokat olvasott róluk. Legalább ezzel is telik az időm — gondolta. Vásárolt egy Zeiss-látcsö- vet. Kitűnő lencsével ellátott látcső volt ez. Sokba is került volna, ha Kovács bácsi nem ószerestől veszi. Így aránylag olcsón jutott hozzá és a Ko­vács család csakhamar meg­állapította, hogy Béla bácsi­nak a látcső a bogara. Estén­ként kiment az erkélyre, és órákig nézte a csilagokat... A lexikon csillagászati cím­szavait is böngészni kezdte, és néha hosszú előadást tar­tott általános iskolás unoká­jának a csillagok egyirányú mozgásáról vagy a Perseus csillagképről ■.. Beszélt volna az égitestekről a család többi tagjainak is, de azok sok doi­Stílusosan, esküvővel avat­ták tegnap délben a Kaposvá­ri Városi Tanács új házasság- kötő termét, amely zsúfolásig megtelt az ifjú pár hozzátar­tozóival és munkatársaival. Az ajtóban kifeszített nemzetiszí­nű szalagot a menyasszony vágta el, majd orgonaszó kísé­retében, kék nyakkendős kis­dobosok sorfala közt lépked­tek végig a puha, bíborszínű szőnyegen az anyakönyvveze­tőig. Bíró János gépkocsivezető és Borbás Margit titkárnő — a megyei és a városi pártbizott­ság dolgozói — mondták ki el­sőként a boldogító igent az ünnepélyes hangulatú helyi­ségben, melyet a szertartás megkezdése előtt Rostás Ká­roly, a városi tanács elnöke adott át rendeltetésének. Üd­vözölte az ifjú párt, valamint Németh Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát, So­mogyi Józsefet, a városi párt- bizottság első titkárát, a kü­lönböző állami és társadalmi szervek képviselőit, majd — többek között — elmondta: -Szocialista társadalmunkban állami feladattá vált, hogy a családok bensőséges ünnepsé­geit minél emlékezetesebbé, maradandóbbá tegyük.« Ez a másfél millió forintos költséggel kialakított pompás helyiség minden bizonnyal gukra hivatkozva, rendszerint kitértek az ismeretterjesztő előadás elől. Kovács bácsi napjait meg­édesítette az esti látcsövezés. Hozzátartozói megértőén mo­solyogtak az öreg kedvtelésén. Megtörtént, hogy amikor egy­szer a gyermeknevelésről be­szélgettek, és ő is véleményt mondott, a sógornője, Anna — aki látogatóban volt náluk — epésen leintette őt: — Béla, te ezt biztosan a csillagokból tudod ... Kovács bácsi megsértődött. Már eddig is bántotta, hogy nem veszik komolyan csilla­gászati tevékenységét, és most két elhatározás szüle­tett benne. Fejébe vette, hogy látcsövével tekintélyt szerez magának, és azt is megfogad­ta, hogy nem bocsátja meg sógornője kaján megjegyzé­sét. Egyszer azután ezzel a ki­jelentéssel lepte meg család­ját: — Most érkeztek meg a ki­mosott ruhák a Patyolathoz. Már lerakták, lemehettek a gyorsmosásért. A lánya érdeklődve kérdez­te: — Honnan tudja, apa? — A látcsővel figyeltem méltó színhelye az emberi élet nagy pillanatainak, az eskü­vőknek és a névadóknak. Már a márványpadlójú, örökzöld növényekkel díszített előtér is ünnepélyes hangulatot áraszt, és ezt tovább fokozzák oda­bent az ablakok előtti hófehér, habkönnyű drapéria, a virá­gok, meg a faburkolatú falfe­lületek. A kazettásán kiképzett mennyezet egyenletes világítá­sa megragyogtatja az anya­könyvvezető mögött a szürke márványfal nemes rajzolatát. Kényelmes borszékek töltik ki a teret kétoldalt. Eddig a kissé komor hangu­latú tanácsteremben tartották esküvőiket a kaposvári fiata-. lók. Tíz év alatt 374-ről 692-re emelkedett évente a házasság­Az öregnek igaza volt. A család tagjai már kétszer hiá­ba mentek le a Patyolathoz, de most megkapták a ruhát. Lassan nélkülözhetetlenné vált Kovács bácsi látcsöve. Mindig tudta, hogy mikor ér­kezik friss főzelék, sör vagy tejtermék a boltokba ... Egyszer izgatottan sietett be az erkélyről: — A Röltexnél sorbaállnak a nők. Nézzétek meg, mi az, amit úgy kapkodnak! Kitűnt, hogy pompás kül­földi kombinék érkeztek. Idővel megbízást is kapott. — Apa, virslit szeretnék venni. Tessék látcsöveznil Ilyenkor érkezik... Az öreg el is csípte a szál­lítást. Így szerzett tekintélyt Ko­vács bácsi, mióta nappal is használta a látcsövet. Egyik este lánya kiszólt az erkélyre: — Tessék meglesni, apa, a Közért ajtaját. Friss kenyér kellene. Ha lát valakit ke­nyérrel kijönni, szóljon. — Nem tehetem — hangzott a válasz — sétálni megyek, nem akarok Annával talál­kozni, a múltkor megsértett. Láttam, hogy a sógornőm most szállt le a villamosról. Nagyon sietek, szervusztok ... Psdémtí himlő kötések száma. Elképzelhető, hogy ez a szám ugrásszerűen nő tovább, hiszen — ha vá­lasztani lehet — talán a kör­nyékbeli házasulandókat is Kaposvárra vonzza majd a le­hetőség. hogy a Dunántúl leg­szebb házasságkötő temjében esküdjenek egymásnak örök hűséget. Annál is inkább, mi­vel a szervező iroda dolgozói­nak munkája nyomán a szép környezet meghitt, bensőséges tartalommal telítődik. Tegnap délelőtt az anyakönyvvezető komoly .szavai családi és tár­sadalmi kötelezettségeire em­lékeztette a fiatal párt, majd Petőfi Sándor: Szeretlek, ked­vesem című verse után üde gyermekének csendült fel. TIT-fórumon A családi nevelés Mindannyiunkat érintő, idő­szerű téma megvitatását tűzte napirendre a megyei TIT-szer- vezet pedagógiai, pszichológiai, és állam-jogtudományi szak­osztálya: hétfőn este a TIT- klubban ankétot rendeznek a családi nevelés, gondjairól, fel­adatairól. Deli István, a tanítóképző intézet igazgatóhelyettese és dr. Mózes Gábor megyei bíró, az állam- és jogtudományi ^szakosztály titkára tart vita­indító előadást. ’ Néhány népfrontfórumon már nagy sikere volt eninek a témának Kaposváron is. De természetesnek tartjuk, hogy tovább gyűrűzik a vita, hiszen nagyon lényeges dologról van szó. A hétfői ankétra elsősorban szakembereket várnak és a szülői munkaközösségek veze­tőire számítanak. Ez a klubest egy sorozat nyitánya, ugyanis a vita után szélesebb körben kívánják folytatná a téma megvitatását. Somogyi Nép/opl 5 Elkészült az új közművelődési terv Nagybajomban A cél: a közös fenntartásba vétel A CSILLAGÁSZ meg.

Next

/
Thumbnails
Contents