Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
Textília a falon Változik * bútordivat, élet- köriilményednkhez igazodnak a tárgyaik és ezzel természetesen változnak a lakást díszítő textíliák is. Ha valakinek öttíz évvel ezelőtt elmondtuk volna, hogy a hetvenes évek elején lakásunk falára textilképeket rakunk ki a fényképek helyett, az illető legalább is furcsállotta volna. Ma azonban ez nemcsak természetes, de egyszerűen igény is. A paneljeinek, a sima falfelületek megkövetelik, hogy puha és színes, nemes anyaggal, változatos formákkal díszítsük. Nem véletlen tehát, hogy a lakásdíszítőében szinte egy év alatt közkedvelt lett a gyapjúfonalakból készített subakézimunka és ma már iparművészeink ezt túlhaladva minden nemes természetes anyagot és változatos kézimunkatechndikát fölhasználnak a lakásdíszítő textilképek készítéséhez. Például ki hinné, hogy kenderspárgából is készíthető díszítő falikép. Ez a színesre, fekete, bordó és mályvaszínűre festett kenderfonalakból érdekes módon kötött-szövött forma még a legmodernebb ízlésű embert is meglepi. Nagyon különleges és nagy, szép faldíszítő egy modernül berendezett lakásban. VASÁRNAPI EBÉD Veszek egy fiatal csirkét és megtisztítom. Az aprólékot levesnek hagyom, a húsosabb részét lesózom, és állni hagyom. A leves a következőképpen készül: az aprólékot — a máján és a vérén kívül — egy erőspaprikával, sárgarépával, zöldséggel, zöldségzöldjével s egy kis vöröshagymával egy liter vízben lassú tűzön főzöm. Közben a máját és vérét villával összetöröm egy tojással; csipetnyi sóval, borssal, apróra vágott zöldségzöldjével egv kanálnyi reszelt vöröshagymágozom grízzel vagy kenyér- morzsával, és gombóc formájában belefőzöm a levesbe. A lesózott húst lisztben, tojásban, morzsában megforgatom, s forró zsírban vagy olajban puhára sütöm. Amikor már kész, megöntözöm kevés tejjel (ez különösen jó ízt ad neki). A hús mellé körítésnek sült krumplit vagy pórét lehet adni. Természetesen a kompót sem maradhat el, az idényhez megfelelően bármilyen gyümölcsből elkészíthető. Ebéd után gyümölcsöt vagy valami Szervezetünk motorjáról S3 n belegsésfci A kezeles meg mindig nehéz feladat val ízesítem. Ezt jól összedől- tésztafélét lehet tálalni. A SZÍVa vérkeringés hajtóereje, központi pumpa, mely a vért az ereinkben szüntelen keringésben tartja. A tudomány megállapítása szerint ez — tehát a vérkeringés fenntartása — az emberi szív egyetlen feladata. Ezzel szemben a hagyomány, a néphit fontos szerepet tulajdonít a szívnek az ember érzelmi életében. »Szívünkbe zárjuk azt, akit szeretünk«, »Szívből kívánunk valakinek jó egészséget«, »Mézeskalácsból készült tükrös szívet vett a legény a búcsúban szíve választottjának«. Mindezek olyan kifejezések, szólások, melyek nagy érzéseink keletkezési helyéül a .szívet jelölik meg. A valóságban érzelmeink fakadásához a szívünknek semmi köze nincs. Viszont annak már van alapja, amikor azt mondjuk, hogy »nagyot dobbant a szívünk örömünkben«, »fáj a szíve bánatában«, vagy »nagyon a szívére vette a dorgálást« ... A szív működését szabályozó idegek ugyanis közvetve a tudat székhelye, az agykéreg befolyása alatt állnak, ezért izgalomban szaporább lesz a szívműködésünk, esetleg ritmuszavarok jelentkeznek. Ezek ártatlan tünetele, éppúgy, mint a harag, a felindulás vagy a szellemi megerőltetés okozta szívtájd fájdalom, mely nem azonos a valódi szívszorongással. Az ilyen — ritkán kellemes, többnyire kellemetlen — külső behatásokra keletkező szívpanaszokat vagy működési zavarokat közös néven ideges szívzavarok- nak nevezzük. Többnyire könnyen megszüntethetek pihentetéssel, esetleg enyhe nyugtató hatású gyógyszerek adásával, és ami a legfontosabb: ha mód van rá, a panaszokat kiváltó külső tényezők felszámolásával. Az ideges szívpanaszokénál sokkal nagyobb a valódi — szorúereinek szervi —• szívbetegségek jelentősége. Ezeket két nagy csoportba sorolhatjuk: veleszületett szívbajok és szerzett szív- betegségek. A veleszületett szívbajok a méhen belüli fejlődési rendellenességek következményei. A fejlődési zavarok érinthetik a szfv egyes üregeit összekötő szájadékokat, vagy az üregeket egymástól elválasztó sövényeket. Lehet az is, hogy bizonyos vezeték, amelyre a méhen belüli életben szükség van, a szülés után nem záródik el, és ez okoz zavart a keringésben. — A veleszületett szívbajra a gyermekek faradé - konysága, a fejlődésben való visszamaradása — esetenként ajkuk, nyelvük, körmük, fülük kék színe — hívja fel a figyelmet. A véleszületett szívbajok korai felismerése azért fontos, mert jórészük időben végzett műtéttel tökéletesen gyógyítható. A szerzett szívbetegségek közül első helyen a reumás szívbajokat említjük. Volt idő, amikor a szívbetegségek túlnyomó többségét ezek tették ki. Ma már lényegesen ritkádban fordulnak elő. A betegség lényege: fiatal korban valamilyen felső légúti gyulladásos megbetegedés (elsősorban mandulagyulladás) után jelentkező sokízületi gyulladás, amit szívbelhártya-gyulla- dás kísér. A szívgyulladás előfordulhat az ízületek megbetegedése nélkül is. A betegele túlnyomó többsége gyógyulni látszik, a valóságban azonban a gyógyulás nem mindig tökéletes, szívbillen,tyűhihák, szájadékszűkületek maradnak vissza, melyek később, a felnőttkorban panaszokat okoznak és végül szívelégtelenséghez vezethetnek. A szívelégtelenség komolyan befolyásolja a beteg munkaképességét és fenyegetheti az életét is, kialakulása azonban a szívbetegségekben korántsem szükségszerű. Megelőzhető azzal, hogy a beteg betartja az életmódra, étkezésre vonatkozó orvosi utasításokat, szedd az előírt gyógyszereket. Azt is megkell említenünk, hogy bizonyos szívbetegségek ma már műtéttel jól gyógyíthatók. A szívbetegségek közül egyre nagyobb lesz a jelentősége azoknak, amelyek a szív ko- eiváltozása következtében jönnek létre, és elsősorban a szívizomba tol érintik. A koszorúerek gondoskodnak a szívizomzat vérellátásáról, betegségük — elsősorban szűkületük — következménye a szív izomzatának hosszabb-rövidebb ideig tartó vérszegénysége lesz, a szív táján jelentkező fájdalmaikkal. Ebbe a betegség csoportba tartozik a valódi szívszorongás és szívinfarktus is. A Koszorúerek lassan kiie„ lődő szűkülete okozza az idősebb emberek szívizom-elfajulását, ami. szintén szívelégtelenséghez vezethet. Szívizom elfajulást azonban számos más betegség is akozhat, ezek között elsősorban a magas vérnyomást, elhízást és idült alkoholizmust kell említenünk A szívizom-elfajulás, illetve az ennek következtében kialakult szívelégtelenség kezelése mindig nehéz feladat, ezért fontos a betegség megelőzése (legalább azokban az esetekben, amikor erre lehetőség van). Az Igaz, hogy az öregkori szívizom-elfajulást ma még nem nagyon tudjuk megelőzni, de a magas vérnyomást tudjuk gyógyítani, az elhízás megelőzhető, a kövér ember fogyasztható; és erős akarattal a szeszesital-fogyasztásról is le lehet mondani, ha másképpen nem, hát elvonókúra útján! Mindez adott esetben a szívizom-elfajulás megelőzését jelenti. A betegségek megelőzése egészségpolitikánk egyik legfontosabb törekvése. A megelőzés feladata az egészségügyi munkáin belül elsősorban a gondozói tevékenységben vár megoldásra. A szívbetegek gondozásának megszervezése országosan — így megyénkben is — most van folyamatban. Biztosan remélhetjük, hogy a jól végzett gondozási munka majd a szívbetegek számának jelentős csökkenését hozza magával. Dr. Wirth Ferenc * I Sebészetünk újabb segítője Minden hagyományos gyógyászati beavatkozásnak két évig makacsul ellenálló seb orvosi kezelésében két hónap alatt gyökeres javulást sikerült elérni: ez a világviszonylatban is figyelmet érdemlő eredmény annak a kísérletező, kutatómunkának a gyümölcse, amelyet a II. számú sebészeti klinikán tíz intézet közreműködésével folytatnak. Orvostudósaink immár hetedik esztendeje keresik annak a lehetőségeit, hogy a lézersugarakat miként lehetne a sebészetben is ugyanolyan sikerrel alkalmazni, mint a fizikában. Ennek kiderítésére széles körű laboratóriumi kísérletekbe kezdtek, és különféle rendszereken tanulmányozták a sugárhatást. Az eredmény: a lézersugár megfelelő adagolása a sebgyón gyulás folyamatát jelentősen gyorsítja. Orvosaink kutató munkájukat most már biokémiai vonatkozásokban folytatják tovább, annak kiderítésére, hogy a se- bésaet új segítőjének biológiai hatásaiban milyen tényezők létszámaik szereoet. OTTHON ES CSALÁD A „Barkács 972“ ürügyén rilt egyszer egy vagyvaPj rosban egy kedves, okos kisfiú, akit Petikének hívtak. A szüleinek tulajdonképpen semmi különösebb kifogása nem lehetett a viselkedése ellen, írtért reggel nem kellett keltegetni, időben kiugrott az ágyból, a mosdásnál nem nyafogott, sőt, már a cipőjét is be tudta egyedül fűzni. Egyetlen dolog volt csak, amit hibájának tarthattak, ez azonban minden másnál súlyosabb volt. Péterke nem bírta elviselni, hogy az óvodában, a játszótéren valamelyik gyereknek nagyobb labdája, tarkább léggömbje vagy hangosabban szirénázó autója legyen, mint neki. Ilyenkor odaszaladt a másik gyerekhez, és mindenáron cserélni akart vele. Nem is hívták az óvodában másképpen, mint »Add nekem« vagy »Cseréld el velem Petinek«. Nagymamáék azonban »Irigy Petinek« nevezték, »Önző Petinek« szólították, és közölték a legénykével, hogy ha továbbra is ő nyúl ebéd után elsőnek a tálba és ő veszi ki a legnagyobb süteményt vagy ő kéri a legpirosabb almát, akkor lehet, hogy a Mikulás elkerüli a házuk táját. GYERMEKEKNEK cÁ oándfívló Jdikídm-eiizma □ Somogyi Néplap Peti csak hagyta, hogy beszéljenek nagyanyóék, amit akarnak, mert arra gondolt, hogy a Mikulás valahol nagyon távol él, hosszú útról érkezik, és a nagy távolság miatt úgysem tudja meg az ő viselt dolgait. Vagy ha meg is tudja, ott, a nagy messzeségben, mire idáig ér, már biztosan elfelejti mindazt, amit ő vétett. Peti szülei és a nagyszülők természetesen várták a Mikulás napját, és úgy gondolták, hogy nevében egy kedves, élő kutyussal ajándékozzék meg Petit. Remélték, hogy az élő, törődést és szeretetet igénylő »pajtás« mellett Peti leszokik csúnya önzéséről, ö persze nem is akart egyebet a Mikulástól csak sok-sok cukor- figurát, csizmát, mikulást, krampuszt és szaloncukrot, amit be lehet vinni az óvodába és el lehet dicsekedni vele: — Na, ugye, hogy mind- annyiótok közül engemet szeretett legjobban a Mikulás bácsi, hiszen én kaptam a legtöbb ajándékot! Ezért nem is a saját kis cipőjét tisztította ki Mikulás délutánján, hanem nagyapa szekrényéből emelte ki »2 egyik ráncos szárú, öreg csizmát, s azt tette az ablakba. Azután levetkőzött, megmosakodott, szájat mosott, és egyetlen szó nélkül lefeküdt. Édesanyjáélc és a nagyszülők látták, mit csinál a kisfiú, de nem szóltak egy szót sem, amiért a kis cipő helyett önzőén a nagy csizma került az ablakba. S reggelre a nagy csizmában rejtették el a mikulási ajándékot, a piros masnival gyönyörűen földíszített hófehér, élő kis kölyökkutyát. Peti ébredés után rohant az ablakhoz, de a szája hamarosan sírásra görbült, mert az ablak üres volt, és az óriási csizmában nem látott semmit. — Pedig nem is voltam rossz — pityeredéit el keservesen. I Abban a pillanatban, ahogy ezt kimondta, megmozdult a nagy csizma az ablakpárkányon. — Nem voltál rossz? — kérdezte csodálkozva nagyapó. — Hát azt talán önzetlen jóságnak nevezed, hogy a saját cipőd helyett az én óriási csizmámat tisztítottad ki és azt tetted az ablakba? — Jaj, nagyapó, állítsd meg a csizmádat, állítsd meg kérlek! — kiáltott Peti ijedten, mert a csizma vékony, cincogó hangokat hallatva, megingott, lefordult az ablakpárkányról, és lassacskán megindult az ajtó felé. — Nagyapó, segíts! — kérte Peti kétsébeesetten. — A Mikulás bácsi el akarja vinni az ajándékot. Megígérem, soha többé nem akarom a másét sem játékból, sem ételből, és mindig meg leszek elégedve j ionjában rengeteg azzal, amit én kapok. — Ha ezt valóban meg is tartod, kis unokám, akkor most megfogom a csizmát, és megmutatom neked, miért ugrált — mondta nagyapó. M ajd megállította a csizmát, belenyúlt a szárába és kiemelte belőle az aranyos kis foxikutyát. — Pajtás, Pajtás, édes kis pajtásom! — kiabált Peti, és boldogan ölelte magához a kis jószágot. — Aztán nehogy megint elcseréld a szomszédék nagy boxer jövel — feddte nagyapó szeretettel és tréfásan. — Ennél szebb kutya nincs a világon, nagyapókám, és köszönöm nektek, hogy önzésem ellenére nem maradtam mikulási ajándék nélkül! Angol mese alapján feldolgozta: Pfeifer Vera Magyarországon egy felnőtt évente — becslési adatok szerint — átlagosan 30—35 órát tölt el barkácsolással. Azok az ügyes kezű emberek , akik részben takarékossági szándékból, vagy valamilyen tevéI kenység iránti fokozott vonzó- | dásból — gyakran szükségből — barkácsolgatnak, együttesen sok milliós értéket hoznak létre. Munkájukkal részben pótolják a javító-szolgáltató ipar hiányosságait. A Csináld magad! mozgalom fő érdeme azonban, az anyagi haszon mellett az, hogy tartalmas pihenésre, a szabad idő egészséges és hasznos eltöltésére ösztönzi az embert. Hogyan lesz valakiből barkácsoló, ezermester? Elég-e hozzá a kézügyesség? Sokszor tapasztaljuk, hogy nem. De aki valamilyen formában megismerte az ilyesféle alkotás örömét, az nem vitatja, hogy a továbblépéshez némi szakszerű irányításra is szüksége van. A művelődési házak szakemberekkel és különböző tanfolyamokkal segítenek. Több ezer barkácslclub működik az országban. Az is jó, hogy immár nagyon sok olyan üzlet található, ahol nyersanyagot és szerszámot vásárolhatnak az ezermesterek, de óriási lendületet ad a mozgalomnak az 1968 óta évenként megrendezett és így már hagyományossá vált barkács kiállítás. Ez az idei őszön a BNV egyik pavi- érdeklődőt Nagy érdeklődés kísérte a szabad idő hasznos eltöltéséhez ajánlott egyéb tevékenységről pl. szőnyegszövési, modellező, rádió-tv-szerelésről tartott bemutatókat is. És ide kívánkozik egy érdekes megfigyelés: az új technikával készülő subaszőnyeg-bemutató előtt tolongó közönségnek legalább a fele férfiakból állt. Ma már sok-sok ember eljutott oda, hogy a modern életmódhoz szükséges korszerű technikai műveltség megszerzésének egyik lehetőségét látja a barkácsolásban. F. I. — köztük sok külföldi turistát — vonzott, és vezérmotívurna a lakás kiképzése, díszítése karbantartása, felújítása és a hétvégi házak építésére való ösztönzés volt. RECEPTEK GESZTENYERÜD 1 kg gesztenyéből 25 dkg cukorral készített pürét össze - vegyítünk, 25 dkg habosra kikevert RÁMA margarinnal vagy vajjal és 3 kanál rummal vagy meggy- (esetleg narancs) likőrrel ízesítjük. Megcukrozott szalvétára borítjuk, és rúd alakúra formáljuk. Mikor kihűlt, bevonjuk csokoládéöntettel, és hideg helyre tesszük. Vékony szeletekre vágva tálaljuk — tejszínhabbal. BOSZORKÁNYHAB 6 db sült almát áttörünk, s 2 tojásfehérjével, 1 2 kg porcukorra,! hófehórro keverjük. Üvegtálra tesszük, jégszekrényben fagyasztjuk. Olyan, mint a fagylalt. Ostyával tálaljuk. IISI0T0UR és a Somogyi Néplap rejtvénypalyázata IV. 11. Mely szocialista országokba utaztat a Siotour? 12. Melyik évben fogadták a 750 000 kempingezőt? 13. Hol vannak a Siotournak nyaralóházai? 14. Mi látható a Siotour emblémáján? 15. Mi a Siotour fővárosi irodájának a címe? 16. Melyik szocialista ország17. Melyik nyugati országból érkezik á legtöbb vendég? 18. A vendégek hol bérelhettek az idén motorcsónakot? 19. Hol lehet horgászbérletet váltani a Balatonra? 20. Mely melegvízű fürdők mellett van kemping? Beküldési határidő: 1972. december 23-án, szombaton délig. Kérjük olvasóinkat, hogy bői érkezik a legtöbb vendég j négyheti megfejtést egyszerre, a Siotourhoz? levelezőlapon küldjék be.
