Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

szó a béke ügyéről V. f Somogy minden részéből csaknem kétszázan gyűltek össze tegnap délelőtt Kapos­váron, a városi tanács nagy­termében. A Hazafias Népfront megyebizottsága szervezte bé- keaktíva-értelcezlet elnöksé­gében helyet foglalt Varga Károly országgyűlési képvise­lő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Rostás Károly, a vá­rosi tanács elnöke, Mákos Gyu­la, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa, Mül­ler Lajos, az SZMT közgazda­A Gárdonyi Géza Ált alános Iskola úttörői virággal köszön­tötték a békegyűlés előadóját, Maris Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának munka­társát, majd rövid műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A békeaktíva-értekezletet Szabados Dezső, a Hazafias Népfront megyei elnökhelyet­tese nyitotta meg, majd átad­ta a szót Maris Jánosnak, aki a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatójában átfogó képet adott a világban végbemenő politikai eseményekről és ar­ról, hogy azok mennyiben sági bizottságának vezetője, j szolgálják, illetve akadályoz Sebestyén József apátplébános, j zák a béke ügyét, püspöki helynök, dr. Szigeti I a részvevők kérdései fő Gyula református esperes. | ként a külpolitikai események Megkezdődött a TIT VI. küldöttgyűlése Csütörtökön a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermé­ben megkezdte háromnapos ta­nácskozását a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlése. Az elmúlt négy esztendő mérlegét, a további feladatokat felmérő konferen­cián a megyei, városi, kerületi szervezetek 450 küldötte és számos külföldi társintézmény — köztük a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, az NDK-beli, a bolgár, az olasz ismeretterjesz­tő. társulatok — képviselői vet­tek részt. Az ülést dr. Törő Imre aka­démikus, a TIT elnökhelyette­se nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megje­lent vendégeket, köztük Nagy Miklóst, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetőjét. Be­jelentette, hogy a társulat mintegy 70 tagját az Elnöki Tanács, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, valamint a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat elnöksége magas kitünte­tésben részesítette. Dr. Ortutay Gyula akadémi­kus. a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat elnöke megnyi­tójában hangsúlyozta: a kül­döttgyűlés akkor ül össze, ami­kor éppen az elmúlt napokban vitatta meg a párt Központi Bizottságának ülése, hogyan halad a X. kongresszus elvei­nek megvalósítása. A szónok kiemelte, hogy a jövőben jelentős energiákat kell fordítani a társulat meg­fiatalítására. Jó lenne, ha az egyetemek felhívnák utolsó éves hallgatóik figyelmét erre a társadalmat nevelő, az egész ország műveltségi szintjét emelő munkára, amely egy­szerre szolgálja a közművelő­dést és önmaguk tovább mű­velését. hátterében meghúzódó mé­lyebb összefüggéseket érintet­ték, többek között azt, mi az igazi oka annak, hogy az ame­rikaiak kitérnek a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása elől. Azután: a repü­lőgép-eltérítésekkel kapcsola­tos megállapodás jelent-e po­litikai közeledést is Kuba és az Egyesült Államok között? Van-e remény arra, hogy az arab összefogás belátható időn belül megszünteti az izraeli agressziót? Melyik kapitalista kormány támogatja leghatáro­zottabban az európai béke és biztonság ügyét? A hallgatóság ismereteit Maris János válaszai olyan té­nyekkel egészítették ki, ame­lyek segítenek eligazodni a nemzetközi események sodrá­sában. IJasznos volt a tanács­kozás, ahol mindenki részle­tes, kielégítő válaszokat ka­pott, s a homályosnak tűnő részletek megvilágosodtak. Ki­csendült ez a hozzászólásokból is. A békeaktíva-értekezlet részvevői végül Kelemen Fe­rencnek, a megyei tanács ipa­ri osztályvezetőjének javasla­tára táviratot küldtek az Egye­sült Államok budapesti nagy­követségének, amelyben köve­telték a vietnami fegyveres harc megszüntetését és a meg­állapodás mielőbbi aláírását. Lapozgatás közben Néhány évvel ezelőtt még újdonságszámba ment. Ma már nehéz lenne kibogoz­ni, melyik szövetkezet volt az első, amelyik élt a lehetőség­gel, és üzemi híradót, kiad­ványt bocsátott közre, hogy jobban tájékozódjanak a ta­gok, részletesebben betekint­hessenek a gazdaság ügyeibe. Egy szövetkezet híradójának néhány példányát lapozgattam, de ki tudja hány helyen el­hangzott mondatok idéződtek föl bennem. Mert ezek a ki­adványok észrevétlenül, csönd­ben szaporodtak, terjedtek, és egyre több azoknak a gazdasá­goknak a száma, ahol nem ese­tenként, hanem éven át folya­matosan, rendszeresen tájéko­zódhat ezúton is a közösség. (— Szerintem a szövetkezeti híradók megjelenése, léte tör­vényszerűen következik a fej­lődésből. A termelés színvona­lának emelkedése, a szakoso­dás, a koncentrálódás, az, hogy egy szövetkezet több község határát öleli fel, szükségsze­rűen megkívánta a tájékozta­tás új formáinak kialakítását. Egy kis szövetkezetben más­ként jelentkezik a vezető fel­adata. mint egy korszerű nagy­üzemben. És más az egész szö­vetkezeti élet * mechanizmusa. Rendkívül fontos, hogy min­den szövetkezeti tag — bárhol lakjon, a gazdaságban bár­mely szakterületen dolgozzon — egyformán és azonos módon Persze a közgyűlést nem he­lyettesítheti ez a. módszer. In­kább úgy lehetne mondani, ki­egészíti, teljessé teszi, a sző vetkezeti élet demokráciáját szoglálja. (— Ekkora gazdaságban az elnök nem juthat el minden­hova, nem beszélhet minden­kivel. Ezért igazán jóérzéssel veszi az ember, ha a híradóból értesül az ügyekről, ha meg kérdezik véleményét. — Ki ahol dolgozik, azt a te­rületet ismeri. De ez az egész­nek csak egy kis része. Nem azt mondom, hogy minden kis apróságról kapjunk hírt — er­re nincs is szükség. De arra igen, hogy fő vonalakban, álta­lánosságban lássa az ember az egészet. — Én azért szeretem legjob­ban a híradót, mert már nem­egyszer olyan dolgokat is ta­láltam benne, amelyek nem is szorosan szövetkezeti ügyek, de jó tudni az embernek.. .) Talán éppen ennek a leg­utóbbi mondatnak az alapján fogalmazódott meg bennem a kérdés: milyen is a jó híradó? Az általános tájékoztatásról, az információ kétirányú áram­lásáról már szó esett. Ez el­sődleges. Lapozgatom a somogyvári Dózsa Tsz híradójának néhány példányét, s mintegy válasz­ként a kérdésre hadd utaljak néhány gondolattal arra, hogy mi mindent talál még ebben az elmondottakon kívül ennek a tudjon mindenről, ami a gaz- j kiterjedt, nagy gazdaságnak a dóságban történik. Ezt az egy- i dolgozója. Rendeletismertetés. öntetűséget és egyáltalán ezt | Olyan rendeleté, amely köz- az egész feladatot legcélrave­zetőbben az írásos kiadvány biztosítja ...) A tájékoztatás, a vélemény- csere, á döntést megelőző al­kotó vita fontosságáról az élet minden területén sok szó esik. Sok példa van már arra is, hogy a híradó, nem csupán a híradás célját szolgálja, azaz rajta keresztül nemcsak egy irányban áramlik az informá­ció, hanem visszafelé is. A tá­jékoztatóhoz csatolt nyomtatott kérdőív, amolyan üzemi köz­vélemény-kutatás, figyelemre méltó, hasznos és mindinkább alkalmazott módszer. A biza­lom többnyire őszinte bizalmat szül. A vezető tisztánlátását segíti, döntésében magabiztos­ságot ad neki, ha pontosan is­meri a közösség véleményét az elgondolásokkal kapcsolatban. vétlenül érinti azokat a tago­kat, akik a háztájiban állat- tenyésztéssel foglalkoznak. Pontos ez? Feltétlenül! Leg­alább annyira, mint annak a levélnek a kivonatos közlése, melyet a MÉM és a TOT bo- sátott közre. A legszemélye­sebb, belső ügyeken túl az ■rszág mezőgazdaságának egé­rébe enged bepillantani, az redményékről, a menet köz­ben adódó gondokról ad tájé­koztatást. Azután a személyi ügyek. Kitüntetések, jutalma­zások, versenyfelhívások és eredmények. Vezetői határoza­tok közlése, a mindennapok ki- sebb-nagvobb eseményei hí­rekben, a tagsági viszonyok változásai, nyugdíjazások, el­halálozások. És lehetne sorolni tovább. Érdekli mindez az em­bereket ? (— Jár az újság. Szeretek ol­vasgatni. De ha megjön a »mi lapunk«, akkor mindig az az első. Mindent megtudhat belő­le az ember, ami érdekli. Nem is tudom elképzelni, hogy is volt, amikor még nem volt ne­künk ilyen híradónk ...) Észrevétlenül csend­ben szaporodtak el a szövetke­zeti híradók. Jó, hogy így van. De legalább ilyen jó, hogy a számszerű gyarapodást nyo­mon kíséri a tartalmi gazdago­dás. így válik egyre inkább sajáttá a -saját lap-, így szol­gálja egyre jobban az alapve­tő célt: tájékoztat, informál, lehetőséget teremt a döntést megelőző véleménycserére, al­kotó vitára. Vörös Márta A pártba ajánlotta: a KISZ Növényvédelmi tájékoztató A növényvédő szerek ' szakszerű raktározásáról Megyénkben számos új nö- vényvédőszer-raktár épül, de még több üzemben kell felújí­tani vagy teljesen újjáépíteni a méregkamrákat. A tárolás módját növényvédelmi rendel­kezések szabályozzák. Ezek megvalósítását a KÖJÁL ille­tékesei rendszeresen ellenőr­zik, és a meg nem felelő mé­regkamrákat lezárják. A nö­vényvédő szereket — anyagi megóvásuk mellett — minden­féle balesetet, mérgezést, tü­zet, illetve robbanást kizáró módon kell tárolni. A méregkamrU el kell látni tr ión-- zárral és az abla ko a . a sót kell szerelni. A kamra tágas, világos, jól szellőztethető, a túlzott fölme- legedéstől és lehűléstől védett legyen. Padozata felmosható beton vagy műkő lehet, a hasz­nos terhelés négyzetméteren­ként 0,6 tonna. A ládába cso­magolt növényvédő szer kivé­telével az egyéb csomagolású szer 6, legfeljebb 15 sormagas­ságig rakottan tárolható az ön- gyu. adás is cement ilódás el­keni ' v ; ‘t. \ növényvé- dősze vadból nyíló, átjáró n " megközelíthető Somogyi Néplap bejárataira jól láthatóan »Nö­vény védőszer-raktár. Engedély nélkül belépni tilos« feliratot kell elhelyezni. A raktár he­lyiségei közvetlenül közös fal­lal nem érintkezhetnek embe­ri tartózkodásra használt he­lyiséggel, istállóval, élelmiszer - és takarmányraktárral. Tűzveszélyes, illetve robba­nás- és tűzveszélyes növényvé­dő szerek raktározása esetén villámhárítót, tűzoltóberende­zést, valamint tűz- és robba­násbiztos elektromos szerelvé­nyeket kell fölszerelni. A nö- vényvédőszer-raktáron kívül, de annak közelében külön lég­terű helyiségben elsősegély­nyújtó felszerelést, fekete-fe­hér öltözőt, folyóvizet szolgál­tató, csappal ellátott víztartályt és mosdóbe rendezést, tisztál­kodószert, valamint kellő szá­mú tiszta törölközőt kell elhe­lyezni. Az erős méreg jelzésű nö­vényvédő szereket a raktáron belül is különálló és zárható helyiségben, illetve az egyhe- lyiséges raktárban fémráccsal, fémhálóval elkerített, külön is zárható raktárrészben kell tá­rolni. A növéhyvédőszer-rak- tárban elhelyezett szereket fajtánként elkülönítve oly mó­don kell tárolni, hogy az anya­gok egyértelműen azonosítha- , tők legyenek. Ad még munkát a december is Összegezés két szövetkezetben Törökkoppány Tizennyolc éves korától kezdve lehet tagja az arra ér­demes fiatal a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. A X. pártkongresszus határozata, mely a korábbi huszonegy év­ről tizennyolcra szállította le az alsó korhatárt, a pártnak a fiatalokba vetett bizalmát bi­zonyítja. A határozat azt is tartalmazza, hogy a leendő párttagok ajánlója lehetőleg a KISZ legyen. Hogyan élt a KISZ ezzel a jogával? Erről beszélgettünk a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának fiataljaival. Vizeli Istvánná, a gyár Matesz Pál tsz-elnök és Hor­váth József főagronómus tájé­koztatott az őszi munkákról. A termelőszövetkezet közös szán­tóterülete 1850 hektár, őszi ga­bonával, kenyér- és takar­mánybúzával, őszi árpával és takarmánykeverékkel 597 hek­tárt vetettek el. Ezzel novem­ber 13-án végeztek. A gabona­vetés szépen zöldell a török- koppányi dombokon. Sikerült fémzárolt vetőmagot szerezni a Vetőmagtermeltető Vállalattól, a vetések alá 30 vagon kom­binált műtrágyát szórtak ki. A szövetkezetben 497 hektár te­rület várja az őszi mélyszán­tást. Sajnos, eddig csak 150 hektáron tudták elvégezni ezt a munkát. Négy nagy teljesit- ményű erőgép szánt. A szövet­kezet vezetői célprémiumot tűztek ki a mélyszántás meg­gyorsítása érdekében. A nap­raforgó betakarítását a 115 hektáron befejezték. Ez a nö­vény közepes termést adott. December 1-ig az utolsó cső kukoricát is behordják a 125 hektárról. Májusi morzsoltban számolva 35 mázsát adott a tengeri hektáronként. Ez jó eredmény, ha figyelembe vesz- szük, hogy Törökkoppányban hegyes-völgyes területen ter­melik a kukoricát, és a csapa­dék, az eső sok kárt tesz a vetésekben, a növényekben. Néhány traktoros különösen kitűnt lelkiismeretességével az őszi időszakban. A vetésnél Réder György, Dobos Ferenc, Baumann József és idős Lovász ' KISZ-bizottságának Sándor, míg a betakarításban j párttag. Bognár György és Szomorú Gyula jeleskedett. Megemlítet­ték, hogy a szerelőműhely KISZ-fiataljai a javítási mun­kák mellett többször ültek gépre, hogy a vetésnél segítse­nek. titkára Igái Laki Istvántól, a tsz főagro- nómusától tudtuk meg: földbe került az igali Aranykalász Termelőszövetkezetben 1200 holdon az étkezési búza, 204 holdon a takarmánybúza és 200 holdon az őszi árpa magja. Az összes vetést november 7- re fejezték be. A termelőszö­vetkezet közös szántóterülete 3938 hold. A vetésekre 82 va­gon műtrágyát használtak fel. Rosszul állnak a mélyszántás­sal, az 1900 hold alig több mint egyharmadán fejezték be ezt a fontos munkát. Jelenleg tíz erőgép birkózik ezzel a fel­adattal. Ha az idő kedvez, ak­kor december 20-ig ezzel a munkával is végezni tudunk. Eddig 660 holdról takarították be a kukoricát, ezt a munkát várhatóan december 10-re fe­jezik be. Elégedettek az átlag­gal, egy hold 25—26 mázsát ad májusi morzsoltban számolva. Az őszi tennivalók során a traktorosok között különösen Fekete László, Medereczki Fe­renc, Győrfi József, Tánczos Lajos és Csapó Dezső végzett kiemelkedő munkát. D. Z. — A szervezeti szabályzat módosítása óta tizenhat KISZ- fiatalt vettünk fel a pártba, ebből tízen nem érték még el a huszonegy évet. Ez a szám a KISZ-tagság létszámához vi­szonyítva nem nagy ugyan, de azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk nagyon sok ti­zennyolc éven aluli fiatal dol­gozik, aki majd csak később »jöhet számításba«. A határozatnak egyébként mi, KISZ-vezetők nagyon örültünk. Nemcsak azért, mert bizalmat jelentett, hanem azért is, mert növelte a KlSZ-szer- vezetek, elsősorban a KISZ- gyűlések felelősségét, amikor párttagnak ajánlanak valakit. Néha azonban túlságosan is nagy volt a súlya. A felelős­ség egy kicsit a közvetlenség rovató ra is ment. Annyira, hogy — ez főképpen az első időszakra vonatkozik — a fia­talok nem nagyon szóltak hoz­zá, nem mondták el vélemé­nyüket. így aztán csupán a KISZ-titkár véleményére szo­rítkozott a KISZ-gyűlés aján­lása. És ez nem jó. — Most mi jellemzi a párt­tagajánló KISZ-gyűléseket? — Egyre inkább megértik a fiatalok, hogy szükség van a véleményükre. Ahhoz, hogy valakit fölvegyenek a pártba, azok véleménye is kell, akik együtt dolgoznak vele, isme­rik. Jó példa erre: az egyik jelentkező kérelmét azzal uta­sította el a taggyűlés, hogy várjunk még vele. Először a KISZ-ben bizonyítsa be, hogy milyen munkát tud végezni és hogy valóban érdemes a párt­tagságra. Hogyan vélekednek erről azok a fiatalok, akik a közel­múltban kérték felvételüket? Horváth Katalin húszéves fonónő: — A hét közepén lesz a tag­gyűlés, ahol a KlSZ-alapszer- vezet — amelynek titkára va­gyok — javasolja a fölvétele­met. Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy sokat beszél­gettünk erről, és ismerem a társaim véleményét. Talán ezért nem izgulok nagyon. A KISZ-bizottság titkára közbeszól: — Katit tulajdonképpen már egy évvel ezelőtt is javasol­hattuk volna, de akkor úgy érezte, hogy nagyon fiatal még, és nem meri kérni a fel­vételét. Most ikertestvérével együtt jelentkezett. — Negyedik éve vagyok KISZ-titkár. Ha fölvesznek, a KISZ-ben elkezdett munkát szeretném folytatni — mondja Horváth Kati. Besenyei Józsefet három he­te vették föl a pártba, s a KISZ volt az egyik ajánlója. — Tulajdonképpen nagyon jólesett, hogy a társaim érde­mesnek találtak a párttagság­ra, és mellettem szavaztak. Azonban jobb lett volna, ha még többen elmondják a véle­ményüket — nemcsak a jót — velem kapcsolatban. Azt is, hogy mit várnak tőlem ezután. Eddig is alapszervi KISZ-tit- kár voltam, mostantól ez párt- megbízatásom. — Nemcsak neki — veszi át a szót Vizeli Istvánná. — A KISZ-korú párttagoknak az a feladatuk, hogy segítsék a KISZ-szervezetek munkáját. Többségük vezetőségi tag is, és arról, hogy miként teljesíti megbízatását, beszámol a párt- alapszervezetnek. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ha valaki párttag lett és ugyanazt a munkát végzi a KISZ-ben, mint azelőtt — még komolyabban veszi és még na­gyobb felelősséggel végzi. És ez így is van rendjén, hiszen a párttagoktól többet várunk. S. M.

Next

/
Thumbnails
Contents