Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

1972 I»«* •f Vüli é teiytasínázások A jövő évi népgazdasági i terv öt egyedi nagyberuházás megkezdését írja elő. Az MTI | munkatársai az illetékes mi- [ - isztériumokiban kértek erről tájékoztatást. A SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYŰFÉMMŰ BŐVÍTÉSE A kormány 1970-ben hagyta jóvá az alumíniumipar köz­ponti fejlesztési programját, amely a bauxitfeltárás és a timföldgyártás növelése mel­lett tartalmazza a hengerelt- áru-termelés fejlesztését is. Jövőre megkezdik a széles szalagheingermű második üte­mének beruházását, amely várhatóan 1976-ban fejeződik be. Ez idő alatt segédüzemeket is létesítenek, mélyek az alap­üzemek biztonságos működé­ihez szükségesek: lemezdara- boló, lemezlápgyító berendezé­seket helyeznek üzembe. Az új létesítményekkel jelentősen bővíti gyártmányainak válasz­tékát a Székesfehérvári Köny- nyűfénrumű, s a jövőben már megfelelő mennyiségű lakko­zott szalagot, hegesztett csövet szálját a hazad és külföldi piacra. MAGYAR—SZOVJET FÖLDGÁZVEZETÉK Kelet-Magyarország kőolaj­termék-igényeit is. Az óriási létesítmény építésének e’«ő üteme jövőre kezdődik, 1980- ban fejeződik be, s ekkor már összesen hárommillió tonna kőolaj feldolgozására lesz ké­pes. A folyamatos termeléshez szükséges tartalékoláshoz az első ütemben 800 ezer köbmé­ter tartályparkot hoznak létre. A tervek szerint'az országban itt állítanak fel először 30 ezer és 60 ezer köbméteres tartályokat. A dunaűjvArosi PAPÍRGYÁR TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az idén elvégzett te pren- rendezési és egyéb elöl .' zítő munkák után 1973. január 1- én »hivatalosan« is megkez­dődik a Dunaújvárosi Papír­gyár hullám-vertikumának ki­vitelezése. A mintegy 4 mil­liárdos fejlesztés célja a kü­lönféle hullámtermékek gyár­tásához szükséges papír, illet­ve alapanyag előállítása. Két évig tartanaik a csaknem egy- milUáird 'forintot Igénylő épít­kezések, s 1975-ben kezdik a gépek szerelését. Évi 50 ezer tonna kapacitású lesz a fél­cellulóz-gyártó egység. Az ötödik ötéves tervben már teljes termeléssel dolgo­zó, kibővített Dunaújvárosi Papírgyár kielégíti majd a ha­zai göngyölegellátás teljes hullámdoboz-szükségletét. A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐ MÁSODIK SZAKASZA A kiskörei vízlépcsőnél a jövő évben kezdődik meg a nagy mű építésének második j szakasza. Az első ütemben megépített vízlépcső ugyanis ] nem duzzaszt hat ja a Tiszát a folyómeder partjánál maga­sabbra, amíg fi hullámtéri tá- , rozó gátjait meg nem erősítik, j Ezért a folyó jobb partján 48, | a bal parton pedig 20 kilomé­ter hosszú szakaszon szélesí- tik majd a gátakat, és részben új töltést építenek., A megerő­sített gátak között átlagosan 2,5 méterrel magasabb szinten tartják majd a tározóban fel- duzzasztott vizet. A tározóban »elraktározha­tó« évi 300 millió köbméter viz mezőgazdasági hasznosítá­sára befejezik a nagykunsági főcsatorna építését, amelynek eredményeként a vízszegény időszakban a főcsatorna öntö­zővízzel segíti ki a Köröst is. Több kilométernyi új szakasz- szal meghosszabbítják a jász­sági főcsatornát is. Vámárukezelés, utasellenőrzés Karórák a vagontetőben Az 1975—1985 közötti fej­lesztési tervek megvalósításá­nak elengedhetetlen feltétele, hogy a növekvő energiaigé­nyek egyre nagyobb részét zénihi d rogénekkel, ezen be- 1 mind nagyobb mértékben ildgázzaJ elégitsük ki. A ha­li termelés azonban lényege- sn nem növelhető' tovább, a -rvezett fejlődéshez földgáz- -.ükségletünk egy részét im- jrtból kell biztosítani. A ma- ra r és a szovjet kormány kö­lt 1971 novemberében jött itre az államközi szerződés a estvér iség elnevezésű föld- ázvezeték építéséről. Ezen az aj vezetéken már el tudják látni az északi iparvidéket, 3udapestet és a Dunántúlt a szükséges földgázzal. A 240 kilométer hosszú, 800 milliméter átmérőjű csőrend- zar földbe helyezését, össze­terelését jövőre kezdik meg. J75-ig az első szakaszban, 50 kilométer hosszú vezeték- end&zer készül eL (SZAI KŐOLAJ­AK! VÁLLALAT A Barátság II. vezetéken ér­ző kőolaj hasznosítására ül föd Leninváro6 mellett a szai Kőolajipari Vállalat, aly a szomszédságban levő szai Vegyi Kombinát olefin- , ivének kőolaj-, illetve ve gy­ári benzinellátását biztosítja, .átja a szomszédos erőművet s mindezen túl kielégíti Tegnap gyors, év végi szám­vetés készítését kértük dr. Horváth Sándor alezredes­től, a Somogy megyei Várri- és Pénzügyőrség parancsnoká­tól. Megtudtuk, hogy ezekben a napokban a legtöbb munkát az áruforgalom ellenőrzése ad­ja, bár eddig sem panaszkod­hattak, hogy nincs mit tenni­ük. Kilencvenezer vagon — ez majdnem tiz százalékkal több a tavalyinál — rakományt vámkezeltek, s a kamionokból is körülbelül tíz százalékkal volt több a múlt évinél. A barcsi közúti határátkelőhe­lyen harminchatezer személy­szállító gépjármű utasait fo­gadták a vámosok. A kimutatások alapján nö­vekedett az utasforgalom Gyé­kényesnél is, mintegy tíz szá­zalékkal többen érkeztek, il­letve utaztak el. Dr. Horváth Sándor alezre­des elmondta, hogy azt tapasz­talták: az utóbbi hónapokban viszonylag kevesebben próbál­koztak a vám- és devizaszabá­lyok kijátszásával. Ennek elle­nére számos esetben szabály­sértési és büntetőeljárást kel­lett indítani á nyerészkedő tu­risták ellen. A csempészek, üzérkedők túlnyomó többsége nem magyar állampolgár. Sok magyar rajtaveszt, hogy a megengedett kétszáz forint­nál többet akar kivinni; nem­egyszer több ezer forintot, te­temes értékű nyugati pénzt rejt el a csomagjában, vagy éppen a ruhájában. Hazafelé a legtöbb bajt az eldugott aranyáru okozza. Külföldi állampolgárok is gyakran megpróbálkoznak az aranycsempészéssel- Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb »fo­gása« az volt, amikor a nem­zetközi gyorsvonaton száz — legalább negyvennyolcezer fo­rint értékű — órát találtak a vasúti kocsi tetejében elrejtve. Az ellenőrzőknek feltűnt, hogy sérült a rögzítőcsavar, s ez már bőven ' elég volt ahhoz, hogy alaposabban is körülnéz­zenek. Nyolvcvan nylonkombi- nét és egyebeket találtak a vo­naton, az ötvenhatezer fo­rintos értéknek azóta sincs gazdája. A Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség dolgozói termé­szetesen az ünnepekben is szolgálatot teljesítenek, az áruforgalom vámkezelése és az utasok vámellenőrzése egy percig sem szünetel. P. D. ÖTVENÉVES A SZOVJETUNIÓ Elektronikus irányítás riovoszlbirszkben hat évvel .előtt létrehozták a tervezés ■•3 az irányítás automata rend­őrének intézetét. Ennek a tu- '■mányos kutatóintézetnek a .unkájáról és a szibériai ipar c aktronikus irányításának átszervezésében betöltött .erepéről számol be az APN í tdbsítójának Fjodor Szolo- d.ovnyikov professzor, az inté­zet igazgatója. — Min dolgozik az intézet -öllek ti váj a és melyek a ku­is céljai? — hangzott az el- kérdés. — A szovjet népgazdaság- in annyira megnövekedtek a méretek és annyira szerteágaz­nak a kapcsolatok, hogy a ha­tékony irányítás hagyományos módszerekkel és eszközökkel ma már szinte lehetetlen. Az automata irányítási rendszer alkalmazása , tehát gazdasági szükségszerűség. A tudomány olyan eszközökhöz juttatott bennünket, amelyek segítségé­vel áttérhetünk az üzemgazda­sági irányítás minőségileg új szintjére. Ezek az eszközök az elektronikus számítógépek és közgazdasági-matematikai Somogyi Néplap módszerek. Fe1adatunk most az, hogy ezeket az eszközöket, minél előbb a társadalmi téri melés szolgálatába állítsuk. Az ember irányítási tevé­kenysége automatizálásának elmélete és gyakorlata két párhuzamos folyamat. Sok még a megoldatlan feladat, s az elméleti kísérletek a gya­korlati kipróbálással párhuza­mosan folynak. A probléma­kör természetesen különféle szakembereket igényel. Szük­ségünk van matematikusokra és közgazdászokra, kiberneti-' kusokra és távközlési szakem­berekre, termelési irányítók­ra és szociológusokra, konst­ruktőrökre és technológusok­ra. — Az Uraitól a Csendes­óceánig számos építkezés, gyár, üzem, villanytelep és bánya, város és falu található a Szovjetunióban ... Ez való­színűleg megmutatkozik az in­tézet termatikáján ? — Bizony, nemcsak a tema­tikán, hanem az intézet szer­vezési struktúráján is. Termé­szetesen nemcsak a szibériai létesítményeket látjuk el »ter­mékeinkkel«, bár az intézet tevékenységének fő területe Szibéria. Szibériában, a Távol-Kele­ten hatalmas energiaigényes vállalatokat, egész ipari komp­lexumokat telepítettek. Ezek a létesítmények a legkorsze­rűbb módszerekkel épülnek, és a legkorszerűbb berendezé­seket kapják. A termelés irá­nyításának lépést kell tarta­nia a tudomány és a technika korszerű követelményeivel. — Országos hírnevet szer­zett a barnauli rádiógyár auto­mata irányítási rendszere. Az előállításban az önök intézete aktívan részt vett. Mi a sajá­tossága ennek a rendszernek? — A barnauli rendszer lét­rehozásában rajtunk kívül részt vett az akadémia szibé­riai tagozatának több intézete, valamint maga a rádiógyár. A rendszer 'elvileg mint egység­re, a műhelyekre épül. Figye­lembe veszi a nagynomenkla- túrás, kisszériás gyártást. Évente ugyanis legalább öt­ezer különféle alkatrészt gyár­tanak itt. Elsősorban tehát az alapvető műhelyek és a sze­reidéit irányítását kellett auto­matizálni. A rendszer matematikai me­zeié jelenleg a mintegy 150 000 géni utasítással felöleli a leg­racionálisabb szervezési for­mákat és a műszaki-gazdasá­gi tájékoztatás körforgásának legjobb, legoptimálisabb mód- szaréit. Az elektronikus szá­mítógép emlékezőberendezése bármely üzem számára " és Leg yep megfelelő versenytárs a Volán Hajtők és árfelhajtók Ezúttal azonban nem köz- | ponti áremelésről van szó. Sőt. A hatóság éppen azt szeretné elkerülni, hogy az árakat egye­sek indokolatlanul felhajtsák, s jogtalanul magas jövedelemre tegyenek szert. hátrányos helyzetbe hozva ezzel a íuva- roztatókat (a lakosságot). Mert az árfelhajtás a fuvarozók ré széről merült fel. A TÜZÉP-telepeken a hideg beköszöntővel ismét megélén­kül az élet: ott állnak a sor­ban azok. akik még nem gon­doskodtak eddig a tüzelőről, I vagy egyszerűen »alátervez­tek«, és kevesebbet vettek, mint amennyire szükség van, S mivel a dolog sürgős — vé­gül is a hideg lakás nem tréfa­dolog —, néhányan kihasznál­ják ezt. A .magánfuvarozók né­pes tábora az, amely a dolog sürgősségére hivatkozva és sa­ját érdekeitől vezérelve fölve­ri a fuvardíjak hatóságilag megszabott összegét­A megyei tanács EKV osz­tályának vizsgálata alapján a1 következők derültek ki: a tű­zifa szállítását, amelynek má­zsáját öt forintért kellene a városon belül házhoz vinni, valami bonyolult, nyakatekert logikával kétszeresére-hórom- szorosára, sőt négyszeresére is fölverik. »A kocsimra tíz má­zsa fér fel, s nekem és a lo­vaknak mindegy, hogy egy, vagy tényleg tíz mázsa van a kocsin.« Ha tehát — fűzzük to­vább ezt a gondolatot — egy mázsát szállíttat a delikvens, akkor is száz forint a taksa, de ha tízet, akkor is. (Gyaní­tom, hogy az utóbbi esetben jóval több.) A dolognak van egy kényes pontja, amelyre gyakran hi­vatkoznak. A szilárd tüzelő szállítását ugyanis nemcsak a magánfuvarozók végzik, ha­nem a Volán is. A Volán azon­ban csak két-három napos ha­táridőre vállal fuvart, míg a lovas kocsival (tehát jóval las­sabban) közlekedő magánfuva­rosok még aznap eljuttatják a tüzelőt rendeltetési helyére. Ilyenformán, mondhatnánk, a különbözet a szolgáltatás mi­nőségéből adódik. Mivel a tü- zelőszállításban az idő a dön­tő minőségi tényező, sokan jo­gosnak vélik a megemelt ta­rifát. Az árfelhajtásnak azonban két oldala van. A másik az. hogy a szállítás díjtételeit a megyei tanács ÉKV osztálya határozta meg, gondos utánjá­rás és Számolgatás után. Aki ezeket az árakat fölveri, túl­lépi, az spekuláns, üzérkedő, tehát mindenképpen törvény­telen dolgot cselekszik. S ezt már kevesebben emlegetik a TÜZÉP-telepek környékén­Mit lehet tenni? Maga a pó­ruljárt lakosság is nem ritkán minden időre rögzíti a terme­lési állapot dinamikai modell­jét. A számítóközpontba gyor­san beérkeznek a pontos ada­tok minden részlegből, mű­helyből és üzemegységből. Há­rom órán belül — a gépi fel­dolgozás révén — nemcsak az igazgató és a műhelyfőnök, hanem a mesterek asztalán is ott a szükséges tájékoztató. 1971-ben csak négyféle ter­mék szerelési határidejének csökkentése, illetve a munka- tolyamat meggyorsulása ré­vén oarmincezer rubelt taka­rított meg a gyár. Az évi át­laghaszon 458 000 rubel. — Mindez persze, nem pusztán technikai kérdés. Nagy szerepet játszik a ká­derprobléma is. Ezt hogyan oldják meg Szibériában? — Az érintett helyeken tan­folyamokat, szemináriumokai szerveznek a közgazdászok, az adminisztrátorok, a tervezők, a termelés középfokú irányítói szakmai továbbképzésre. Változások történtek a szi­bériai tanintézmények rend­szerében is. Ma mór minden nagyvállalatnál dolgoznak matematikai képesítéssel ren­delkező közgazdászok, progra­mozók, matematikusok. Az igény ezekre a szakmákra ál­landóan növekszik. A legna­gyobb szibériai tanintézetben, a novoszibirszki elektrotech­nikai főiskolán megnyitották az automata irányítási rend­szerek tanszékét. Hasonló fa­kultások, illetve tanszékek nyíltak a novoszibirszki, az ir- kutszki, a tomszki állami 1 egyetemeken is. édezi az árfelhajtókat: az idő | lürget. Ilyenkor a d’-mlu pé"1 sem drága. S ráadásul igen so kan nem is ismerik a fuvaru- :ás pontos díjletételét. (Meg -állom, eddig magam sem.) A legkézenfekvőbb az lenne ha minden telephelyen jól lát­ható helyen ártáblázatot füg­gesztenének ki. A tarifa ilyen formán köztudottá válik, s 8 közismert dolgokkal már nehe­zebben manipulálhatnak az ügyeskedők. (Az ártáblázatot mi is mellékellük.) A magár- fuvarozás egvébként az esvi]- legjövedelmezőbb foglalkozás-' ág. A tanácsi vizsgálat kimu­tatta, hogy a szezon időben át­lagosan napi 700—800 forint üti egy-egy fuvaros markát Aligha keli tehát a ivarosok megélhetését, rezsijét félte­nünk. A másik — számomra egy- ' alán nem szimpatikus — vgoldás a magánfuvarozók okozott ellenőrzése lenne, amely magában foglalná a jogtalanul szerzett jövedelmük elvonását is. Ez az út azonban, negi'elelő ellenőrző apoarótus ’{Jón járhatatlan, kivihetet- on, nem is szólva egy ilyen ellenőrzés rengeteg, rosszízű nellékhatásóról, S végül, azt hiszem, az ügy zempontjából semmiképp ■em lenne lényegtelen, ha a Volán megfelelő versenytárs- | ként jelentkezne a fuvarozók között- Adottságaik jobbak: korszerűbb, gyorsabb, olcsóbb. S szerintünk ez lenne az igazi megoldás. Mert ahol megfelelő fuvareszközök állnak rendel­kezésre, ott aligha kell az árak 'elverésétől tartani. Cs. T. Díjszámítás! Árhatósági legnagyobb díjtételek« (fuvarozási) távolság (km) Darabos szén, brikett, tőzeg és tűzifa Iszapszén, koksz, hulladékfa, fűrészpor 0— s 3 Ftq 9 Ft q 5,1—10 6 Ft q 8 Ft/q 10,1—15 7 Ft/q 9 Ft q 15,1—20 » Ft q 10 Ft/q 20,1—23 9 Ft q 11 Ftq Érvényes minden év május l-töl december 31-lg. 0— 5 « Ft q 8 Ft/q 5,1—10 8 Ft q 9 Ft/q 10,1—15 10 Ft/q 16 Ft q 15,1—20 12 Ft q 11 Ft/q 20,1—25 14 Ft q 12 Ft/q I ídminisztrációs Azt állítja, hogy a számso­rokban is van szépség. És hin­ni kell neki — bárhogy bor- zolódik bennem az iskolásko­ri ellenszenv a számok iránt —, olyan meggyőzően állítja. Pe­dig nagyon kevés beszédű asz- izony a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főkönyve­lő-helyettese, Molnár Imréné. De ebben az egyben nem en­ged: »A számok világa csodá­latos világ«. Én pedig az ő akaraterejét tartom csodálatosnak. Loson­cai Mihály tsz-elnöktől tudom: »A kapa mellől került ebbe a világba, amelyben most él. Az általános iskolát kitűnő ered­ménnyel végezte el, úgy ke­rült a növénytermesztési bri­gádba. Akkoriban kellett a tej- csarnokba egy jól számoló em­ber. Kipróbáltam. Példákat kapott, meg kellett oldania. Nem sikerült mind. De mire két nap múlva újakat — ha­sonló jellegűeket — adtam föl neki, akkor már kifogástalanul ment a kiszámításuk-« És ezt valahogy jellemzőnek érzem Molnár Imrénére. Ezt az újrakezdeni tudást. Mert az­óta, hogy a kapát tollal cserél­te föl, a tanulás állandó kísé­rője lett életének. A csarnok­munkakörben ból a központi irodába került. Dolgozott és tanult. Leérettsé­gizett esti tagozaton. Képesí­tett könyvelői végzettséget szerzett. Most pedig a mérleg­képes könyvelői tanfolymra jár. A családi szálak is a szö­vetkezethez kötik. Férje gép­kocsivezető, de ha kell: a ku­koricabetakarításban is segít. Édesapja tsz-tag, a raktárban dolgozik. — Gyerekek? — Kettő van, egyik már iskolás. — Hogyan jut rájuk idő a tanulás mellett? — Éjjel tanulok- A szem­üvegem a bizonyítéka, hogy nem a legegészségesebb dolog. De nehéz másképp beosztani az időt. — Hány órát tölt az irodán? — Reggel nyolctól este ötig itt vagyok. — Mi a munkája? — A számvitel irányítása. Mondom: szűkszavú beszél­getés ez. — S a vasárnap? — Nagyon szeretek főzni. De csak ilyenkor jutok hozzá. S ha marad egy kis szabad időm; olvasok. Jókait, Kaffka Margitot... — Melyik volt életének leg­emlékezetesebb napja? — Amikor a számoszlopok elém kerültek a fehér papíron. Nagyon jó érzés az, ha az elektromos számológép is en­gem igazol- Talán a festő, vagy szobrász érezhet ilyent, ha el­készül a művel. 1963 óta dolgozik az íróasz­talánál, a számok világában. — Ha egyszer valaki — mint a mesékben a »jó tündér« — megkérdezné a teljesítés válla­lásával: mit szeretne? — Nem tudnám. Teljes az életem a családommal. Van hol laknunk. Kocsink is. Gondolom: sokan irigylik. Nem a lakásért, nem a kocsi­ért .. . L. L. Gota néven Magyar—nyugatnémet közös vállalat alakult Nyársik István, a TANNIM- PEX vezérigazgatója sajtótájé­koztatón jelentette be, hogy a TANNIMPEX Bőr- és Szőrme Külkereskedelmi Vállalat egy NSZK-beli céggel Stuttgartban GOTA néven magyar—nyugat­német közös vállalatot alapí­tott. A közös vállalat 1973. ja­nuár 1-től a kesztyűfélék ki­vételével «- a TANNIMPEX j valamennyi exportcikkét for- I galmazza majd az NSZK-ban. A nyugatnémet vásárlások ed­digi gyors növekedésére mi sem jellemzőbb, mint hogy idén a TANNIMPEX meghárom­szorozta a bőrruházati cikkek exportját, kétszer több cipőt és lényegesen több bőrdíszmű-, valamint szőrmeárut értékesí­tett, mint az előző évben. Lon­donban már három éve ered­ményesen működik a TAN- NLMPEX közős vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents