Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

>r »ILAG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E K1 Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 295. szám 1972. december 15., péntek A képviselők elfogadták a törvényjavaslatot Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt a népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az or­szággyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson reszt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, as MSI5MP Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczcl György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az ország­gyűlés alclnöke nyitotta meg. A népgazda­ság tervezéséről szőlő törvényjavaslatot Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő. PÁRDI mRE 2 „Gazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk (f Tusaiéit Országgyűlést A Mm lästerten ács, megbizá- | babai az országgyűlés élé tér- j jesztem a népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavaslatot j A törvény megalkotásával ma­gasszintű szabályozást kap al­kotmányunknak az a rendel­kezése, amely szerint: »A Ma­gyar Népköztársaság gazdasági j eleiét akarná népgazdasági terv ! határozza meg«. A szocialista lerwgazdáiko- i das több mint negyedszázada ' alapvető tényezője országunk , társadalmi, gazdasági fejlődé­sének, népünk életében, bekö­vetkezett mélyreható átalaku­lásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szo­cialista társadalmi es gazda­sági viszonyok kialakításában es megszilárdításában. A terv­gazdálkodás útján haladva — támaszkodva a testvéri szocia­lista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és tűz­hettük magunk elé a szocialis­ta társadalom felépítését A népgazdasági tervezés történelmi jelentősegét bizo­nyítja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jöve­delem 1970-ben az 1938. évi­nek több mint a háromszoro­sa volt A lakosság egy főre jutó fogyasztása a termelé­kenység emelkedéséhez hason­lóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés, nyolcszoro­sára, a mezőgazdasági terme­lés mintegy másfélszeresére nőtt. Gazdasági fejlődésünk ered­ményei tükröződnek a lakos­ság, jövedelmének, fogyasztá­sának emelkedésében; a szo­ciális, kulturális ellátás és az életmódot erjnto egyéb szol­gáltatások fejlődésében. A fo­gyasztás, növekedését a 'fo­gyasztás szerkezetének kedve­ző irányú változása kísér­te. Élelmiszerfogyasztásunk egészségesebbé vált: az egy főre jutó gabonából készült termékek fogyasztása a hábo­rú Előttihez képest 10 száza­lékkal csökkent, a húsfogyasz­tás viszont 70 százalékkal emelkedett, a cukorfogyasztás pedig a háromszorosa az ak­korinak. A fogyasztás szerkezetében az elmúlt évtizedben a legfon­tosabb változás a tartós fo­gyasztási cikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a , lakásviszonyok: 1951. és 1970 között 1 millió 50 ezer uj la­kás épült az országban, ennek nagyobb rés» abszolút több­letet jelent, kisebh része pe­dig a megszűnt, korszerűtlen. en lakások pótlását szolgálja.1 Gazdasági fejlődésünk- je­lentős a dolgozni­kulturális színvonalának emel- kedése. A két vüaghaboru kö­zött az aktív keresők 90 szá­zaléka még az általános isko­la jelenlegi 8 osztályának megfelelő kép­zettséggel sem 'rendelkezett. 1970-ben már az aktív kere­sők töibb mint 60 százaléká­nak van 8 osz­tályos általá­nos iskolai vég­zettsége. Nagy­mértékben emelkedett az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya is. 1930- ban a két ka­tegória együt­tes aránya még csak 5 százalék volt, 1970-re vi­szont elérte a 20 százalékot. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus világméretű előretörésében és fejlődésében fontos politikai szerepe van a népgazdasági tervezésnek. A szocialista országok nemzet­közi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyít- ja. Méltán mondhatjuk téhát, hogy a tervgazdálkodás, a ter­vezés a szocializmus építésé­nek nemzetközileg is bizonyí­tott általános törvényszerűsé­ge, amely a szocializmus út­jára lépett, nemzetek és or­szágok -sajátos viszonyai kö­zött nyer konkrét megvalósí­tási formát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy , ma már a, tervezés'a kapitalista világ­ban is elismert fogalom. A ter­vezés tőkés változata a két társadalmi és gazdasági rend­szer versenyének körülményei' között * alakult .ki, amikor á kapitalizmus kénytelen a rea­litásokat figyelembe venni, a szocializmussal együttélni, át­véve attól a gazdaságirányítás egyes módszereit. Amikor a népgazdasági ter­vezés politikai tartalmát hang­súlyozzuk, tesszük ezt azért, mert napjainkban a burzsoá propaganda világszerte azt ter­jeszti, hogy a tervezés függet­len a társadalmi rendszerek­től, politikailag semleges je­lenség, csupán technika, mód­szer, nem pedig társadalmi­gazdasági kategória. Ezzel az a céljuk, hogy eltereljék a fi­gyelmet a népgazdasági mére­tű tervezés valóságos lehetősé­gének legfontosabb előfeltéte­léről, a termelési eszközök társadalmi tulajdónba-véte- lónek szükségességéről. Már­pedig a termelési eszközök társadalmasítása elengedhe­tetlen feltétele az egész társa­dalom érdekeit szolgáló átfo­gó népgazdasági tervezésnek. A szocialista gazdaságban a tervezésnek fontos feladata ’avaslatok kidolgozása a gaz- l daságpolitikai elgondolások. I célkitűzések továbbfejleszté­4 tervezés: tudatos felkészülés a jövőre Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építésének mostani időszaká­ban a társadalmi követelmé­nyek újabb és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatokat adnak. Nemcsak konkret fel­adatokról van szó, hanem ar­ról a tapasztalaton alapuló felismerésről is, hogy a gazda, sági célok csak akkor 'oldha­tók meg sikeresen, ha a kije­lölt célok és eszközök a hala­dó társad-!mi megítéléssel is •sszhangban vannak. Szocialista államunk gazda­] ságpolitifcáját a gazdaságirá­nyítás egységes rendszere út­ján valósítja meg. E rendszer- [ hen a központi irányítás a j népgazdasági terven alapszik. A tervezek: tudatos felkészülés h jövőre. A jövőre való tudatos fel- i készülés megköveteli a külön ­böző társadalmi, gazdasági és műszaki tudományos folya­matok előrejelzését. A prognó­zis azonban még nem terv. ’A terv ennél több: a terv a jö­vő tudatos formálásának esz­köze, a gazclasag befolyasola­j sának, az állam gazdaságszer­vező tevékenységének alapja, amely megszabja az állami szervek, vállalatok és szövet­kezetek munkáját. A népgazdasági terv tehát a gazdasági célok megvalósítá­sát szolgáló eszközök és mód­szerek összehangolt rendszeré­nek megteremtésére is kiter­jed. Gazdaságunk tervszerűen fejlődik Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlő­dését érzékenyen érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban ion­mokat, a központi állami beru­házásokat, a vállalati beruhá­zások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányá­nak és mértékének megállapí­tásait, a lakosság életszínvona­lát érintő központi intézkedé­seket, az állami tartalékok mértékének és összetételének megállapításait és más hason­lóan fontos kérdéseket. Ezek a döntések elsősorban országos jelentőségű gazdasági feladatokra vonatkoznak, ame­lyeknek nagyságrendje, erőfor­rása — fedezetük megterem­tése, belső és külső gazdasági kapcsolódásaik jelentősége miatt mind a tervezésben, mind a megvalósításban kor­mányzati szintű elhatározást igényelnek. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — mind a középtávú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirá­nyító tevékenységének egysé­ges és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósítás­ban. A gazdálkodó szerveze­tek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhang­ban kell lennie a népgazdasá­gi tervben foglalt célokkal: Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azokkal a nép- gazdasági terv és a szabályozó eszközök útján kifejezett cé­loknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák te­rületükön. ’ A fejlődés tervszerűségét a gazdasági élet azon 'fő folya­matain mérjük, amelyek a népgazdaság növekedésének ütemét, egyensúlyát a társada­lompolitikai célok megvalósu­lását meghatározzák. Fö fi­gyelmünket a nemzeti jövede­lemnek á hatékonyságon ala­puló növekedési ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásá­nak a tervben előirányzott megvalósítására, a műszaki ha. ladás fö tendenciájának érvé- nyesülésére, egész népünk és esen belül az egyes osztályok és rétegek életviszonyának alakulására, nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink, s az or­szág nemzetközi fizetési mér­legének alakulására összponto­sítjuk. Vagyis, nem egyedül a növekedés ütemére, hanem az ai'ánvos növekedésre. Az össz-egészet nézve, gaz­dasagunk tervszerűen fejlő- dik, a negyedik oteves terv te céljait es arányait — hároméves tervidöszakaszt alapul véve — megvalósulónak tekinthetjük. A gazdasági fo­lyamatok tervszerű befolyáso­lására hatékonyan alkalmaz­zuk a gazdasági szabályozás eszközeit. Szükség esetén nem (Folytatás a 2. oldalon,) Szuszlov felszólalt a Francia KP XX. kongresszusán A' Francia Kommunista Párt XX. kongresszusának tegnapi ülésén felszólalt Mi­hail Szuszlov, az SZKP kül­döttségének vezetője/ Szuszlov beszédében rámu­tatott: új politikai helyzet ala­kult ki a nemzetközi feszült­ség szemmel látható enyhülé-1 se és azoknak a változások­nak az eredményeként, ame­lyek a francia demokratikus és munkásmozgalomban men­tek végbe. A francia kommu­nisták ebben az új helyzetben, valamint a baloldali erők egy­ségének megvalósításában elért • első sikerek jegyeben tarthatják, kongresszusukat. A nemzetkuzi tyelyzet bizo­nyos enyhülésével kapcsolat­ban Szuszlov kijelentette: »Mi, kommunisták reálisán értékel­jük a nemzetközi helyzetet és világosan látjuk, hogy a tar­tós békéért még sokat kell küzdenünk.« A szónok ezután. , felolvasta az SZKP Központi Bizottsá­gának a Francia Kommunista Párt XX. kongresszusához in­tézett üdvözletét es átadta pártja Központi Bizottságának ajándékát a kongresszusnak — egy Lenin szobrot. 4 nagy offenzíva egyik legsikeresebb akciója Ezer tonnányi hadianyag semmisült meg Hajnalhasadás előtt két órá­val robbanások sorozata verte fel álmából Saigont. A szűnni nem akaró dörejek nyomán rövidesen hatalmas tűzgolyók festették narancssárgára az eget az egész város felett. A robbanások a fővárostól mind­össze 10 kilométerre lévő ha­dianyagraktárból származtak, ahol a szabadságharcosok az idei nagy offenzíva egyik leg­sikeresebb haditettét végre­hajtva, lángba borították , a saigoni csapatok legnagyobb fővárosi utánpótlási bázisát. Az első becslések szerint kö­zel ezer tonnányi tüzérségi lö­vedék és napalm semmisült meg. A detonációk nyolc órán át folytatódtak feltartóztatha­tatlanul, földrengésként meg­remegtetve ' a fővárost. A sai­goni katonák nem tudták megakadályo.znj a hadianyag megsemmisülését Ez egyébként a harmadik hasonló robbantási akció Sai­gon közelében egy hét lefor­gása alatt. A felszabadító erők élénk harci tevékenységének ellensúlyozására az’ amerikai légierő csütörtökre virradóan is legnagyobb bombázóival, a B—52-esekkel támadta a fő­város környékét. Nem szüneteltették az ame­rikaiak légiháborujükat: a VDK felett serp, ahol az éj­szaka folyamán összesen 12 bevetésben bombázták Dong Hói kikötőváros környékét. Kínos incidens a Bundestagban A szövetségi gyűlés megerősítette hivatalában Brandt kancellárt Ä nyugatnémet szövetségi gyűlés négy esztendőre meg­erősítette hivatalában Willy Brandt nyugatnémet kancel­lárt. A parlament tegnap dél­előtti ülésének egyetlen napi­rendi pontja volt: a szövetsé­gi kancellár megválasztása. A jelenlevő 493 parlamenti képviselő közül 269 szavazott Brandtra, 223 képviselő mon­dott nemet és egy tartózkodott. Ez az eredmény csak a le­adott szavazatok második el­lenőrző megszámolásakor de­rült ki: húsz vokssal csökkent az igen szavazatok száma. A tévedés abból adódott, hogy húsz nemleges szavazó­lap az igen szavazatok köké keveredett. Az így kiszámított eredményből mindenki arra következtetett, hogy 18 CDÜ képviselő is Brandt mellett ■foglalt állást. Kínos incidens is támadt: az ellenzék sorai­ban felelősségrevonást emle­gettek, »összeesküvésről« be­széltek, és kerestél: a tettese­ket. A módosított eredmény sze­rint Brandt nem kapta, meg a koalíció valamennyi képviselő­jének szavazatát, mert az SPD-nek és az FDP-nek együttvéve 271 mandátuma -van a parlamentben. Willy Brandt nyugatnémet kancellár, miután tegnap dél­előtt a szövetségi gyűlés még­erősített tisztségében, a par­liament délután négy órákor I egybehívott ülésén letette hi- I vatali esküjét. Apollo—17 Véget ért az utolsó Hold-kirándulás [■Szerdán késő este, még éjfél előtt, ismét a Taurus-Littrow ! völgybe ereszkedtek le az j Apollo—17 űrhajósái- Nem- ! csak ők maguk indultak neki utolsó holdsétájuknak; utolsó | volt ez a kirándulás az Apol- | lo-program történetében is.. Cérnán és Schmitt ezúttal j északkelet irányban fyaladt, a »Van Serg- kráter felé. az I »Északi masszívumnak- neve­zett sziklás hegység lábához. Útközben — hasonlóan az ed­digiekhez — megálltak és kőzetmintákat vettek. A »Van Serg«-hez érkezve — ismer­vén Schmitt geológusi ma­kacsságát — Houston jóelőré figyelmeztette az űrhajósokat, hogy menetrend szerint kell távozniuk innen, bármit is ta­láljanak. »A geológia nem óhajt, menetrendeket-- — hang- { zott a Holdról a válasz. > Ami a -Van Serg--krátert j illeti, vele kapcsolatban nem I teljesültek be' Cernanék rémé- . ; nyei. Kiderült, hogy nem vul­káni kráter. Körülbelül öt órával azután, hogy kiléptek a holdkompból, Ceman és Schmitt délnyugat felé fordult, hogy visszatérjen a Challenger-hez. Az általuk j gyűjtött kőzet- és talajminták j í összsúlya a mostam kirandu- 1 lás után 150 kilogrammra nö­vekedett. Az út, amelyet ,har- madik sétájukon .megtettek, összesen 11 . kilométer volt, mindösszesen pedig 36,1 kilo­méter. Mielőtt beszálltak volna a Challengerbe s végleg búcsút vettek volna a holdfelszíntől, a holdkomp ^lábánál kis ün­nepséget tartottak Az ameri­kai lobogó mellett,, melyet megérkezésükkor- szúrtak le, leleplezték a holdkomp lábai­hoz erősített emléktáblát, arpelyen a Föld és a Hold áb­rája látható, s jól kivehető az a hely, ahöl az Apollo—17 holdat ért. 6 óra 41 perckor bezáíódott Schmitt és Cérnán mögött a holdkomp ajtaja, összesen 22 órát töltött a két űrhajós a Hold felszínen, a holdkompon kívül többet, mint valamennyi elődjük. Magyarorszagi idő szerint délelőtt negyed 12-kor jó éj- szakáttal búcsúzott a földi irányító központtól Ceman és Schmitt. Nyolc órán át alkat­nak. A Challenger négy perccel éjfél előtt emelkedett föl a Hold felszínéről. hogy csatlakozzék' az. Arhenca-hOz, 1 a parancsnoki egységhez.

Next

/
Thumbnails
Contents