Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

ICérés « fíity az Irodákba* Megvizsgáltak 1141 tanácsi dolgozót Évenként lesz szűrővizsgálat Egy napra otthagyták az íróasztalukat a tanácsi dolgo­zók, s nem az ügyiratokkal foglalkoztak, hanem táját egészségükkel. Az általános szűrővizsgálatot a Közalkal­mazottak Szakszervezetének megyei bizottsága szervezte meg. A megye városaiban és já­rásaiban ezerszáznegyvenegy tanácsi dolgozót vizsgáltak meg, s a járási főorvosok jelen­téseinek figyelembevételével dr.Csatos Lóránt üzemi főorvos dolgozta fel az adatokat az egészségügyi törzslapok alap­ján. S hogy általános érvényű­ek legyenek a megállapítások, a nemzetközi osztályozás sze­rint foglalták táblázatba, mi­lyen betegségben szenvednek a tanácsapparátusban dolgozók. Az összkép meglepő volt. Ki­derült, hogy kiugróan magas az idegrendszeri és érzékszervi megbetegedések. (32,8 száza­lék), azután a keringésszervi megbetegedések (24,6 százalék), és a gyomor- bélrendszeri megbetegedések (13,8 százalék), arányszáma. Ha tovább bon­coljuk az adatokat, akkor az is kitűnik, hogy az ideg- és ér­rendszeri megbetegedések cso­portján belül magas a látás­szervi megbetegedések száma <17 százalék), a különösen az úgynevezett funkcionális ideg­betegségek (neurosis) arány- száma ez (14 százalék). A ke­ringésszervi csoporton belül szembetűnő a magas vérnyo­másos megbetegedés arányszá­ma (17,8 százalék). Nyolcvan­kilencen szenvednek ebben a betegségben, s közülük tizen­hármán elsősorban szívszoron­gásra panaszkodnak. Azoknál, akiknek a betegsége az emész­tőszervi megbetegedések cso­portjába tartozik, feltűnő, hogy sok a fogazattal kapcsolatos rendellenesség, nagy a fekély­betegségek és az epebántalmak arányszáma S mit mond minderről a ta­nácsi dolgozók üzemi főorvosa? Az úgynevezett civilizációs be­tegségek különösen a század második felében ugrásszerűen megnőttek, s ajánlotta a szak- szervezetnek, hogy egynémely jelenségre figyeljen fel. A tanácsapparátusban dolgozók­nál elsősorban azok a betegség- fajták szaporodtak meg, ame­lyeknek közös kiinduló alapja az idegrendszer fokozott és egyoldalú igénybevétele foly­tán kialakuló működészavar, illetőleg maradandó károsodás (neurózisok, magas vérnyomás, szívszorongás, fekélybetegség). Amikor a közalkalmazottak Szakszervezetének megyebizot- sága alaposan és körültekintő­en megvitatta a helyzetképet, egyetértett az üzemi főorvos véleményével, hogy érdemes volna megelőzni ezeket a be­tegségeket, mindenáron meg­gátolni a már meglevő beteg­ségek súlyosbodását. Túl ké­nyelmes ugyanis az az állás­pont, hogy majd a gyógysze­rek, az idegcsillapítók, esetleg a serkentő szerek megteszik a magukét. A szakszervezet a megelő­zés, az utókezelés céljából szor­galmazza a tanácsapparátus­ban dolgozók rendszeres szű­rővizsgálatát. Valóban nem könnyű ilyen sok ember külön­böző vizsgálatait lebonyolítani. Az idén például sokan nem mentek el, nem mindenütt ren­dezték a törzslapokat. Noha ép­pen a szakszervezet javasla­tára vezették be tiszteletdíjas alapon az üzemorvosi szolgála­tot, több rendelés elmaradt S mivel éppen az utógondozás nem volt rendszeres és követ­kezetes, ezért állt elő olyan helyzet, hogy nem javult a ta­nácsi dolgozók egészségügyi helyzete. Nagy vitát váltott ki az üzemi főorvos javaslata, hogy a jövőben ne évenként, hanem kétévenként vizsgálják meg a tanácsapparátusban dol­gozókat Volt aki támogatta ezt az elképzelést, mások viszont nem értettek egyet vele. A me­gyebizottság tikára szerint nem lehet indok a rendelőintézetek túlterheltsége, ha másképpen nem megy, akkor a kórházak­ban kell lebonyolítani az éven­kénti szűrővizsgálatot. Az idei tapasztalatok szerint sok he­lyen gorombák voltak az egész­ségügyi középkáderek a vizsgá­latokra jelentkező tanácsi dol­gozókkal. Kaposváron példá­san megszervezték a szűrővizs­gálatot, a járásokról azonban nem mondható el ugyanez. A megjelenés és más okok miatt is elhúzódtak a szűrővizsgála­tok. A szakszervezeti bi­zottságok sokat tehetnek a fel­tárt helyzetkép alapján azért, hogy változtassanak a helyze­ten. Javasolhatják a munka- szervezés javítása révén a dol­gozók egyenlő leterhelését, köz­reműködhetnek a munkahelyi légkör javításában, a túlzsú­foltság csökkentésében. Mivel annyian szenvednek valami­lyen látásszervi megbetegedés­ben, nagyon fontos a munka­helyek megvilágításának rend­szeres ellenőrzése, s ha a fény nem felel meg egy-egy irodá­ban a megvilágítási normatí­váknak, minél előbb intézked­jenek az arra illetékesek. A pihenés, a kikapcsolódás sokat segíthet a jelenlegi hely­zeten. A szakszervezet megye­bizottsága ezért javasolta töb­bek között, hogy a Siófoki vá­rosi Tanács eléggé kihasználat­lan hatszobás igali üdülőjét vegyék központi kezelésbe. Ez azért is fontos, mert jövőre az államigazgatás területén is be­vezetik a 44 órás munkahetet. L. G. Fáradhatatlan agitátor A NAPOKBAN töltötte be harmincnyolcadik életévét. Még fiatal ember, de már igen gazdag múlt áll mögötte, sok élettapasztalatot szerzett. Sze- recz Béla, a taranyi szegény- parasztfiú első munkahelye a háromfai gépállomás volt, ott traktoroskodott Itt került kapcsolatba az ifjúsági moz­galommal, amely csakhamar párttaggá nevelte. Két évig Budapesten, a Csepel Vas- és Fémművekben dolgozott, az­tán két évig katonáskodott. Jó nevelőiskola volt számára mindkettő, nagy gyakorlatra tett szert a mozgalmi munká­ban. Az ellenforradalom leve­rése után szülőfaluja hazaszó­lította, a pártot és az ifjúsági mozgalmat szervezte. A falu­ban párttitkárrá választották, majd később egyéves pártisko­lán tanulmányozta a marxiz- mus-leninizmus alapjait, is­merkedett az elmélettel. Az is­kola elvégzése után új munka­helyre került, a nagyatádi gép­javító állomás szerelője lett. 1967-ben megválasztották a Tovább épül az ajkai timföldgyár Ugrásszerűen nő a bakonyi bauxitbányák termelése Tíz évvel ezelőtt, 1962 no­vemberében kötötték meg a magyar—szovjet timföld és alumíniumipari egyezményt, amely új lehetőségeket te­remt bauxitkincsünk haszno­sításához. Az egyezmény meg­kötése óta megkezdődött a bauxitbányászatban és a timföldiparban az erőteljes fellendülés, amely a következő években még szembetűnőbbé válik. Az egyezmény feltételei végrehajtásának hazai kulcs- beruházása az ajkai új tim­földgyár építése. Több mint 2 milliárd forintos beruházással épül a jelenleginél jóval kor­szerűbb és nagyobb üzem, amelynek elsőlépcsős próba- üzemelése már megkezdődött: az új üzemben évente 240 000 tonna timföldet állítanak majd elő. Számos nagyteljesítményű berendezés üzemi próbája már megtörtént, s folyamato­san halad a beruházás máso­dik ütemének megvalósítása is. Az ajkai beruházás mindé­Mindent az anyagmnzgatás gépesítéséért! A MÜART időszakosan, december 15-ig leszál­lította a szovjet gyártmányú, emelővillás tar­goncák árát. A 4004/A típus teherbírása 0,75 tonna emelőmagassága 2,8 méter ára: 101 630 Ft helyett 91467 Ft Az EP—103-as típus tefto-Mrása 1 tonna 2 8 méter ára: 157 900 Ft helyett 142 110 Ft Az EP—-201-es típus teherbírása 2 torma emelőmagassága 4,5 méter ára: 220 000 Ft helyett 198 000 Ft A 4043-as, benzinmotoros típus teherbírása 3 tonna ára: 255 900 Ft helyett 230 310 Ft A 4045-ös, benzinmotoros típus teherbírása 5 tonna ára: 350 1 00 Ft helyett 315 090 Ft A megrendeléseket raktárról teljesítjük. MÜART RAKTARBERENDEZESEK — EMELŐGÉP RÉSZLÉG Budapest VIII., Teleki tér 3. Telefon: 141-431, 341-097. (14856) nekelőtt a hazai bauxitbányá­szatban érezteti serkentő hatá­sát. Bányáink jelenleg kielé­gítik a hazai timföldgyárak igényeit, eleget tesznek az ex­port kötelezettségeknek, de erőteljesebb ütemben, az öt­éves terv következő éveiben kezdik meg a termelést. A Bakonyban és Fejér me­gye bauxitlelőhelyekben gaz­dag vidékein is további új ter­melőhelyeken kezdik meg a munkát. Az új bányák üzembehelye­zésével, a jelenlegi részkapa­citások «-felfuttatásával« a tervidőszak végén és az V. öt­éves terv elején ugrásszerűen megnő a bauxitbányászat ter­melése. pártalapszervezet titkárának, Azóta ő tölti be azt a felelős­ségteljes tisztséget. őszintének, szókimondónak és lelkiismeretesnek ismerem, így vélekednek róla munkahe­lyének dolgozói is. Párttagok és pártonkívüliek egyaránt bi­zalommal fordulnak hozzá. Magyaráz, érvvel és segít. Most vele együtt járjuk a gyá­rat, a régi szerelőcsarnokokat és a születő új, modern üze­met. — Igaz, hogy a 88 milliós beruházást rekonstrukciónak mondjuk, de valójában arról van szó, hogy új gyár születik. A gépjavítót 1970 elején ad­tuk át a Danuvia Szerszám- és Készülékek Központi Gyá­rának, hogy a helyén létre­hozzuk a 4. számú gyárat. Nagy gondot okozott az át­szervezés a gazdasági vezetés­nek és pártszervezetünknek. Traktorosokból, szerelőkből kellett kiképeznünk az eszter­gagépek kezelőit, mert az új profil új szakembereket köve­telt Meg kellett magyarázni, hogy miért van erre szükség, mit jelent az új gyár Nagyatád és a járás számára. Miközben szenvedélyesen magyaráz, az épülő szociális létesítményekhez érünk. — Pártszervezetünk mindig kiállt dolgozóink jobb munka­helyi körülményeinek a meg­teremtéséért. Igen mostoháit ezek az adottságok nálunk. Most viszont jó ütemben épül a 400 személyes mosdó és öl­töző. Lesz majd olyan helyi­ség is, hogy az összejövetele­ket, rendezvényeket megtart­hassuk. Beszélgetésünket a pártszer­vezet irodájában folytatjuk to­vább, ahol alapszervezetük fejlődéséről, munkájáról esik szó. — Pártszervezetünk tizen­négy taggal — fizikai munká­sokkal és műszakiakkal — gyarapodott az elmúlt évek­ben. Igen fontos feladatunk­nak tekintjük, hogy a rekons­trukció ideje alatt ne legyen lemaradás a tervek teljesíté­sében — mondja, majd nyom­ban hozzáteszi — és természe­tesen a szervezeti élet, a fel- világosító-nevelő munka, a politikai továbbképzés színvo­nalát is javítani akarjuk. Mindebben jelentős szerepet szánunk az alapszervezet leg­kisebb sejtjeinek, a pártcso­portoknak. Minden egyes kommunistának konkrét meg­bízatást adtunk, és figyelem­mel kísérjük teljesítésüket. A legmesszebbmenőkig egyetér­tünk a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén hozott határoza­tával, miszerint: »A párttag­ságnál fokozott mértékben meg kell követelni a szervezeti szabályzat szerinti magatar­tást, a kommunista példamu­tatást, az igényességet a mun­kában«. Tudjuk, hogy nagy a felelősségünk, és elsőrendű fel adatunknak most azt tekint­jük, hogy üzemünkön belül következetesen megvalósítsuk pártunk politikáját SOK MINDENRŐL szó esett még hosszas beszélgetésünkön. Búcsúzáskor a kapuig kísért. Az úton hazafelé art fogal­maztam meg magamnak: pél­dát mutatni és követelni. Ex talán egyik fontos tanulsága a Szerecx Búéval folytatott beszélgetésnek. 0 eszerint él, mert fáradhatatlan agitátora a pártnak, aktív közéleti tevé­kenységet folytat, miközben állandóan továbbképezi magát. Dorcsl Sándor ÖTVENÉVES A SZOVJETUNIÓ Száz nemzetet képvisel a nemzetiségek tanácsa A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségében több mint száz nemzet és nemzeti­ség él. Ezt a soknyelvű és számtalan nyelv járású nemze­tet, nemzetiséget képviselő szö­vetséget megalakulásának első percétől kezdve a népek barát­sága, a kölcsönös segítőkész­ség, a szoros együttműködés fűzi össze. Valamennyien fel­ismerték, hogy a Szovjetunió népei a szövetség keretében sokkal gyorsabban fejlődhet­nek, mintha csak magukra ha­gyatkoznának. Közös erővel sokkal jobban föl tudják hasz­nálni nyersanygkészleteiket, kiaknázni gazdasági forrásai­kat, munkaerő-tartalékaikat, észszerűbben gazdálkodhatnak a rendelkezésükre álló anya­gi és pénzeszközökkel, ezeket az eszközöket oda irányíthat­ják, ahol az adott pillanatban a leghatékonyabban használ­hatják fel azokat. A Szovjetunió föderatív fel­építése szervezetileg is megfe­lel a népek érdekeinek. Így szövetkezett 15 szövetségi köz­társaság, 20 autonom köztársa­ság, 8 autonom terület és 10 nemzeti körzet. Mindegyikük a teljes egyenlőség alapján vesz részt a szovjet parla­ment munkájában, választott képviselőik útján. A Nemzeti­ségek Tanácsába, amelyik a kétkamarás Legfelsőbb Ta­nács egyik kamarája, a 15 szö­vetségi köztársaság mindegvi- ke 32 képviselőt küld. lgv egy­forma erejű szava van például az Orosz Föderám 'nak. ahol a ’akosság száma tövb mint 1?0 millió, és az Fszt Szovjet Szo­cialista Köztársaságnak is, ahol a lakosság száma alig ha­ladja meg az 1 milliót. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának mindkét kamará­ját négy évenként, közvetlen választással választják. A Szö­vetségi Tanácsba, a Szovjet­unió valamennyi lakosának egyenlő képviselete alapján minden 300 000 lakos küld egy képviselőt. A Nemzetiségek Tanácsába, a Szovjetunió né­peinek képviselete alapján a 15 szövetségi köztársaság mindegyike 32, a húsz auto­nóm köztársaság mindegyike 11, a nyolc autonóm terület mindegyike 5, és a 10 nemzeti körzet mindegyike 1 képvise­lőt küld, így a tanácsnak ösz- szesen 750 képviselője van. A Nemzetiségek Tanácsában a szovjet nép minden rétege képviselteti magát. A küldőt tek között az 1970-es válasz­tások óta 228 munkás és 155 kolhozparaszt van: a kamara képviselőinek 55,1 százalékát ők teszik ki. A küldöttek so­rában találunk még gyárigaz­gatókat, szakembereket. á "Temzetiségek Tanácsának kül döttei közül 231 a nő. Miként a Szövetségi Tanács tagjai, ezek a képviselők is ál­talánosan ismertek a Szovjet­unióban. Az Orosz Föderáció képviselői között láthatjuk Andrej Tupoljev repülőgép­főkonstruktőrt, Mihail Solohov írót, Dmitrij Sosztakovics ze­neszerzőt, Iván Konyevet, a Szovjetunió marsallját, Alek- szandr Selerint. a Szovjetuni' Szakszervezeti Központi Taná­csának elnökét. A Szovjetuni Legfelsőbb Tanácsának első ülésén a Nemzet'ségek Taná sának küldöttei kamarám’ elnökévé választották Jadgar Naszriddinovát, Üzbegisztán küldöttét. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának történeté­ben Naszriddinova az első n& aki ezt a tisztet betölti. A szov­jet parlamenti hagyományok szerint a Nemzetiségek Taná­csának . élére rendszerint nem orosz nemzetiségű elnököt vá­lasztanak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az állami élet legfon­tosabb kérdéseiről az évenként kétszer tartott ülésszakain dönt. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsának ülései egyszerre kezdődnek és fejeződnek be. Az előterjesz­téseket — például az új tör­vényjavaslatokat — rendsze­rint plenáris ülésen hallgatják meg, de a megvitatásra már külön tartott üléseken kerül sor. A javaslat akkor emelke­dik törvényerőre, ha a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának mindkét kamarája egyszerű szavazattöbbséggel szavazza meg azt. A Szovjetunió alkot­mányának kidolgozásánál arra az eshetőségre is számítottak, '.mikor az egyik kamara meg­szavazza, a másik elutasítja a törvényjavaslatot. Az alkot­mány 47. paragrafusa kimond­ja: »A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsa véle­ményének eltérése esetén a kérdés az egyeztető bizottság elé kerül döntésre, amelynek a tagjai — paritásos alapon — a két kamarából kerülnek ki. Ha az egyeztető bizottság tag­lal nem tudnak közös megál­lapodásra jutni, vagy döntésű- hét valamelyik kamara nem "ogadja el, akkor a kérdést másodszor a két kamarába; vizsgálják felül. Ha a két ka mara ekk^r sem jut köc megái’aiödósra, aUmr a Le;: ’elsőbb Tanács Elnöks'ge fe - oszlatja a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsát és új választá­sokat ír ki«. Gu D.

Next

/
Thumbnails
Contents