Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, valamint a pénzügyminiszter­nek a mezőgazdasági szövet­kezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló előterjesztését. A szövetkezeti mozgalomban a kölcsönös támogatásnak régi hagyományai vannak. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz idején is a mezőgazdasági szövetkezetek öntevékenyen a kölcsönös tá­mogatás hatékony formáit ala­kították ki. A szövetkezetek gazdasági önállóságának növe­lése érdekében most célszerű és szükséges a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támo­gatásrendszerét intézményesí­teni. A kormány ezért rende­letet hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kölcsö­nös támogatási alapjának lé­tesítéséről. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a vízszennyeződés helyzetéről. A vizek minőségé­nek védelmére tett intézkedé­sekről és a vízminőségvédelem fejlesztéséről, továbbá mind­ezen kérdések nemzetközi vo­natkozásairól. A Minisztertanács meghall­gatta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének a vizek szennyeződésének meg­akadályozására kiadott kor­mányrendeletek végrehajtásá­nak ellenőrzéséről szóló jelen­tését is. Az 1969 és 1970-ben kiadott új jogszabályok haté­konyan szolgálják az élővizek szennyeződésének megakadá­lyozását, új üzemet nem állí­tanak munkába szennyvíztisz­tító berendezés nélkül. A progresszív szennyvízbirság hatására megkezdődött a már korábban létesült üzemek, in­tézmények szennyvíztisztítói­nak rekonstrukciója is. Ugyan­akkor megállapítható, hogy a vizek tisztaságát védő eddigi intézkedések még nem ellen­súlyozzák kellőképpen az ipar fejlesztésével, a mezőgazdaság kemizálásával, a gépjárműál­lomány gyors növekedésével járó káros következményeket. A Minisztertanács mindkét jelentést tudomásul vette, és további határozatokat hozott a vizek tisztaságának fokozot­tabb védelméről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tagnap úlalb bizalmas megbeszélés volt Párizsban ! Henry Kissinger Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és Le Dúc Tho, a VDK Párizsban tárgyaló kül­döttségének különleges tanács­adója, csütörtökön délelőtt 10.30 órakor folytatta bizalmas megbeszéléseit. A két politikus a hétfőn kezdődött újabb tár­gyalási forduló keretében ne­gyedik alkalommal találkozott. Az eddigi megbeszélésekről a tárgyalófelek egyike sem nyi­latkozott. Fél órával á csütörtöki ta­lálkozó megkezdése előtt Pá­rizsba érkezett Nguyen Phu Dúc, Thieu saigoni elnök kü­lönleges tanácsadója és szemé­lyes megbízottja. Feladata — nyugati hírügynökségi jelenté­sek szerint — az, hogy a hely­színen kísérje figyelemmel a VDK és az Egyesült Államok képviselői bizalmas megbeszé léseinek alakulását. AKendc útja előtt SALT Ma tartják a második ülést Csütörtökön Nello Celio svájci elnök és Gräber külügy­miniszter Bernben fogadta a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai delegáció vezető­jét. Vlagyimir Szemjonov kül+ ügyminiszter-helyettes és Ge­rald C. Smith nagykövet a berni szovjet és amerikai nagykövet társaságában jelent meg a szövetségi elnöki palo­tában. A látogatás alkalmával A csehszlovák népi milícia látogatása Rudolf Horcic, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB tag­ja, a népi mi­lícia törzskara parancsnoká­nak vezetésé­vel hazánkban tartózkodó kül­döttség nagy­gyűlésen talál­kozott a Mun­kásőrség Köz­ponti Törzs- és Alegység-pa- rancsnokképző Iskola hallga­tóival és vezető munka­társaival. Papp Árpád, az MSZMP KB tagja, a Mun­kásőrség or­szágos parancs­noka köszön­tötte a vendé­geket. (MTI fotó — Tormái Andor félv. — KS) BONN Dolgoznak a közös kormánynyilatkozaton Willy Brandt szövetségi kan- | is jelenti — hangsúlyozza a cellár és Scheel külügyminisz- j sajtóértekezleten ismertetett tér első koalíciós megbeszélő- nyilatkozat —, hogy a szava­sét követően csütörtökön dél- zák egyetértenek a b'éke biz- után bizottsági szinten folyta- tosításának politikájával. tódtak az SPD és az FDP tár-_______________________________ gyalásai. A bizottságban nem annyira személyi, mint inkább tartalmi kérdések kerülnek megvitatásra, azaz a két párt megkezdi közös kormánynyi­latkozatának kidolgozását. Míg jobboldali körökben he­ves összecsapásokat jósolnak a koalíciós partnerek között olyan kérdésekben, mint a jö­vő évi adók emelése, az okta­tás megreformálása, a tulaj­donpolitika (földreform) és a dolgozók beleszólási jogának érvényesítése, addig az SPD ifjúsági szervezete a választá­si ígéretek maradéktalan be­váltására sürgeti a kormányt. Wolfgang Roth, az »ifjú szocialisták-« országos szerve­zetének elnöke csütörtöki saj­tóértekezletén figyelmeztette a kormányt, hogy a november 19-i választásokon a dolgozó tömegek és az ifjúság segítsé­gévéi tett szert ilyen nagy par­lamenti többségre. A válasz­tók viszont elvárják, hogy kö­veteléseik ne merüljenek fele­désbe. Pompidou Tógában Kínos meglepetés érte Pom­pidou francia elnököt és kísé­retét Togóban. Etienne Eyade- ma, tagói elnök ugyanis vá­ratlanul azt követelte: értékel­jék föl az úgynevezett CFA-t — vagyis az elszámolási fran­kot. Franciaország a követelést elutasította. mindkét delegáció vezetője kö­szönetét fejezte ki a svájci kormánynak az előzékenysé­géért, amelyben a küldöttsé­geket részesítette. Nello Celio jó munkát és eredményt kí­vánt a tanácskozásokhoz. A genfi SALT-forduló máso­dik ülését pénteken délelőtt tartják. A tanácskozás színhe­lye az amerikai misszió villá­ja lesz. A pénteki ülés 11 órakor .kezdődik, és megfigyelők sze­rint ez is előkészítő jellegű lesz, minthogy még sok ügy­rendi kérdés vár megoldásra. Belfast. Rombadőlt egy áruház Az elmúlt 24 órában két bomba robbant az észak-ír fő­városban, Belfastban. Az egyik pokolgép egy hétemeletes áru­házát, a másik pedig egy gép­kocsimosó állomást döntött romba. A robbanások nagy anyagi veszteségeket okoztak, emberéletben nem esett kár. Anglia Alsóházi kormány-vereség Csütörtökre virradóra az an­gol kormány elszenvedte az 1970-es választások óta első alsóházi vereségét. A parla­menti jogszokások szerint a szavazás kimenetele nem kényszeríti lemondásra Ed­ward Heath-t és kabinetjét. Kénytelenek lesznek azonban visszavonni a most visszauta­sított tervezetet — az 1971-es bevándorlási törvény végre­hajtási utasításait —, és új dokumentumot készíteni, amelynek szigorításai nem sújtják a »fehér« nemzetkö­zösségi országok, vagyis Ka­nada, Űj-Zéland és Ausztrália állampolgárait Az angol alsóház Heath-ék rendelet-tervezetét megle­pően nagy arányban vetette el: az eredmény 275:240 volt. A kínos parlamenti vereség először hozta felszínre az A választási eredmény azt | egyébként mindenütt érezhető 1 Közös Piac-ellenes érzelmekét. A konzervatív párt egy befo­lyásos jobboldali csoportja azt vetette a kormány szemére, hogy a nemzetközösségi or­szágok állampolgárait ezután ugyanolyan szigorítások korlá­tozzák angliai munkavállalási jogaikban, mint a többi földit, de a közös piaci orszá­gok fiai és leányai olyan el­sőbbségeket élveznek, mint régen a nemzetközösségiek. Sir Alec Douglas-Home kül­ügyminiszter volt Heath-ék alsóházi »nagyágyúja«, de a tory derékhad által oly nagy becsben tartott Home sem tudta megmenteni a kormányt a leszavazástól. A munkáspár­tiak Heath lemondását köve­telték. Amikor a hangzavar elült, Heath komoran jelen­tette be, hogy »hamarosan új rendeletet mutat be az alsó­háznak«. ENSZ-vitók a leszerelésről Az ENSZ közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottsága szer­dai vitájában határozathozatal nélkül a következő évre ha­lasztotta a Szovjetunió és a szocialista országok által a nemzetközi leszerelési konfe­rencia összehívására tett ja­vaslat sorsának eldöntését. Egyúttal 111 szavazattal — az Egyesült Államok tartózkodá­sa mellett — úgy döntött: fel­kéri a közgyűlés elnökét, hogy hozzon létre egy 35 tagú nem­zetközi bizottságot, amely a közgyűlés 1973-as ülésszakán beszámol, majd a konferen­cia összehívásának lehetősé­geiről. A nemzetközi terrorizmus kérdéséről az ENSZ jogi bi-‘ zottságában folyó vitákban Olaszország képviselője szer­dán közbülső megoldásként azt indítványozta, hogy a közgyű­lés 1973-as tanácskozásáig a nemzetközi jogi bizottságot bízzák meg a terrorizmus ki­küszöbölését célzó javaslat- tervezet kidolgozásával. Néhány nap múlva in­dul nagyszabású külföldi kőr­útjára Allende, Chile köztársa­sági elnöke. A körút teljes programja — mint ezt Almey- da chilei külügyminiszter egy nyilatkozatában elmondotta — még nem alakult ki teljesen. Annyi máris bizonyos, hogy a chilei köztársaság elnöke meg­jelenik New Yorkban, az ENSZ székhelyén és a Szovjetunió­ban. — A latin-amerikai orszá­gok közül biztos úticélnak te­kinthető Kuba és Mexikó, de egyes kombinációk szerint le­hetséges, hogy Allende Peruba is ellátogat. A köztársasági elnök útjá­nak előkészítését kísérő talál­gatások szükségszerűen minde­nekelőtt azzal foglalkoznak, hogy az ENSZ székhelyén Al- lende találkozik-e majd ameri­kai politikusokkal, és ha igen, milyen szinten. Akárhogyan is alakuljon az elkövetkező napokban a chi­lei államfő útiprogramjának végső formája, — annyi bizo­nyos, hogy Allende olyan idő­pontban indul el, amelyet a chilei népi egység kormányá­nak megszilárdulása jellemez! 1970, Allende megválasztása és a népi egység, az Unidad Popular megalakulása óta Chi­le a földkerekség egyik legje­lentősebb politikai kísérleté­nek színhelye. Ez az egyetlen kapitalista ország, amelyben marxista-szocialista államfő vezetése alatt a kommunisták­ra és a szocialistákra épülő né­pi egységkormány van hatal­mon. A chilei politikai fejlő­dés jelentőségét a szó negatív értelmében aláhúzta, hogy az amerikai politika — a legna­gyobb trösztök »közvetítésé­vel« — már az elnök hivatal­ba lépése előtt megindította az aknamunkát az Unidad Popu­lar kormánya ellen. Az első roham kudarca után az Unidad Popular az ország legnagyobb természeti kincsét, a rezet, ki­csavarta az amerikai trösztök kezéből, földreformot hajtott végre és államosítási program­jával megszerezte a gazdaság stratégiai pozícióit. ja. Az ultrabal nyomás hozzá­járult ahhoz, hogy a földre­form és az államosítások he­lyes politikáját bizonyos pon­tokon torz és túlzó módon hajtsák végre, s a középréte­gjei ezzel is a jobboldal kar­jaiba lökjék. A Chilei Kommunista Párt és Allende vezetésével a Szo­cialista Párt többsége mindent elkövetett e »csúszás« meg­akadályozására és következetes harcuk eredménye lett 1972 szeptemberében a kormány át­szervezése. Erre az eredmé­nyes politikai akcióra válaszolt októberben a chilei reakció azzal az elkeseredett sztrájk- és tüntetésrohammal, amely — úgy látszott — polgárháborús’ helyzetet akart teremteni az országban. A jobboldal e tá­madásának stratégiai célja az volt, hogy a törvényes kor­mányt lelökje a legalitás út­járól, szükségintézkedésekre kén ’3zerítse — és ezzel kipro­vokálja a hadsereg kormány- elle'-es ’ ^avatkozását. A chilei hadsereg amely történelme során né­hány rövid epizódtól eltekint­ve mindig kitartott a törvényes kormány mellett és a szó jó értelmében »professzionista« hadseregnek minősült — nem engedett a provokációknak. A hadseregnek ezt az elhatáro­zását megkönnyítette, hogy az Unidad Popular kormánya a válság csúcspontján is a leg­szigorúbban kitartott a tör­vényes módszerek alkal­mazása mellett. A krízist így azzal oldotta meg, hogy a hadsereg három vezetője belépett a kormányba — élükön Pratts tábornok volt vezérkari főnökkel, aki a bel­ügyi tárcát kapta. Ezzel a had­seregnek a kormány iránti lo­jalitása és hűsége szigorú szer­vezeti formát öltött, s e lépés egyben a reakció általános tá­madásának gyors összeomlását is jelentette. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a nagy társadal­mi átalakulások korát élő Chi­lében a belpolitikai feszültség véglegesen megoldódott volna, második szakaszban, Az új kormánnyal mind a 1971 áprilisa és 1972 szeptem­bere között sokoldalú támadás bontakozott ki az Unidad Po­pular kormánya ellen. E táma­dásnak három frontja volt. 1. Az amerikai politika a réz vi­lágpiaci árának leszorításával és a nemzetközi hitelek fel­mondásával igyekezett gyengí­teni az Unidad Popular hely­zetét. 2. A törvényhozásban számszerű töbhségben levő el­lenzék (a több frakcióra bom- ló kereszténydemokrata párt és a tőle jobbra álló, élesen reakciós nacionalista párt) egész sor provokációs hadmoz­dulatot hajtott végre és külö­nösen a városi középrétegeket tüzelte harcra az Unidad Po­pular kormánya ellen. 3. Rend­kívül komoly károkat okozott az ultrabal (a MIR nevű szer­vezet és egyes szocialistapárti csoportok) demagóg politiká­jobboldali ellenzék, mind pe­dig az ultrabal demogógök elé­gedetlenek. Pratts tábornok azonban 'első televíziós beszé­dében világosan kijelentette, hogy a fegyveres erők képvi­selői az elnöki hatalom meg­szilárdítására léptek be a kor­mányba, amelynek programja változatlan marad. S változat­lan az is — hangsúlyozta az új belügyminiszter —, hogy Chilében a fegyveres erők az alkotmányos kormány ellenőr­zése alatt állnak! Mindez azt eredményezte, hogy az Unidad Popular kormánya megerősöd­ve és megszilárdulva nézhet szembe az elkövetkező hóna­pok gazdasági és politikai küz­delmeivel. Remélhető, hogy Allende elnök külföldi útja nemzetközileg is tovább stabi­lizálja a kormány pozícióit. —i —e Suharto Rómába érkezett Suharto indonéz elnök, Adam kül- Malik külügyminiszter társa­ságában csütörtökön hivatalos látogatásra Rómába érkezett. Párizs, Bécs, Bem és Brüsszel után az olasz főváros az ötö­dik állomás nyugat-európai kőrútján. Megérkezése után a Quirinale palotában fogadta őt Leone köztársasági elnök. Amint az indonéz elnök pá­rizsi tárgyalásaiból és beszé­deiből is kitűnt, Suharto nyu­gat-európai körutazása első­sorban gazdasági célok érde­kében történik. Suharto hivatalos látogatása egyébként olasz baloldali po­litikai és értelmiségi körök­ben élénk tiltakozást váltott ki: még él ugyanis annak a hihetetlen méretű tömegmé­szárlásnak az emléke, amellyel hatalomra jutása után Suhar­to szinte fizikailag megsemmi - sítette az indonéz baloldalt. Kommunista és szocialista képviselők, értelmiségiek, kul­turális és politikai személyisé­gek közös nyilátkozatban til­takoztak az olasz kormánynál a látogatás ellen és felszólítot­ták a kormányt, hogy köve­telje az indonéziai börtönök­ben sínylődő politikai foglyok haladéktalan szabadonbocsá- tásál Kennedy a nemzeiläzi enyhülésről Edward Kennedy szenátor, a NATO parlament közgyűlé­se plenáris vitájában kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok aiz utóbbi időben elha­nyagolta Európával fennálló kapcsolatait. Nyomatékosa kiemelte, hogy a NATO tevé­kenységét a változások és az enyhülés folyamatára kell összpontosítamia. Annak a vé­leményének adott hangot, hogy »csökkenteni kell az Egyesült Államok és a szövet­ségesek erőit Európában«, ki­küszöbölve ezek szélsőséges jelenlétót 4 m maiBISEKOT MALUMK VEGYEM! A lengyeltóti áfész november 15-től december 1©-ig a lengyeltóti pártszékházban nagyszabású JÁTÉ K KI ÁLLÍTÁST és -VÁSÁRT rendez. Nyitva: munkanapokon 8-16 óráig, vasárnap: 8-12 óráig. i

Next

/
Thumbnails
Contents