Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
A vállalatokon , a szövetkezeteken a sor Mi fesz veled, szolgáltatás? A lakosság részére végzett szolgáltatások értéke 1970-ben kereken 200 millió forint volt a megyében. Ebben az összegben a textil- tisztítás éppen úgy szerepel, mint az elektromos háztartási gépek javítása, a fodrászat vagy a gépjárműjavítás. A negyedik ötéves terv célkitűzései szerint 1975-ben 277,2 millió forintos árbevétellel kell számolni. A terv tehát erőteljes fejlesztést ír elő a megyében. Azt jelenti ez, hogy amíg 1970-ben egy lakosra 546 forint értékű szolgáltató tevékenység jutott, a tervidőszak végére ez a szám 759 forintra emelkedik. A tervben lefektetett fejlesztési elképzelések üteme azonban lassúbb a vártnál. A múlt évben például alig több mint 7 millió forinttal nőtt az árbevétel, vagy másként fogalmazva, a szolgáltató hálózat »kapacitása«. E tevékenység fejlesztéséről kormányhatározat intézkedik. Somogybán 24 ipari szövetkezet, több tanácsi és minisztériumi vállalat végez szolgáltatást. E munkában jelentős szerepet kapott a magánkisipar is. Az állami' vállalatok és a szövetkezetek szolgáltató tevékenységének fejlesztését — erre a célra létrehozott alap felhasználásával — 48 millió forinttal segíti a megyei tanács. Ezenkívül támogatást nyújt a KISZÖV, az OKISZ. És természetesen — a saját pénzük mellé — bankhitelt is fölvehetnek. Ezt a lehetőséget azonban eddig szinte alig használták ki. A Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságától tavaly összesen 4,5 millió forint hitelt kértek. Az idén a Patyolat Vállalat kért és kapott 2 milliót. A Nagyatádi Komfort Ktsz 1974. évi igénybevétellel kért hitelt az autószerviz korszerűsítésére. A barcsi szolgáltatóház építéséhez 1973-ra 600 000 forintot adott a bank. A Kaposvári Építőipari Ktsz 900 000, a somogyvári pedig 400 000 forintot kért — jövő évi felhasználással — lakáskarbantartásra. E zzel tulajdonképpen vége is a kérelemnek. A bank ennél jóval többet tudna adni kedvezményes feltételek mellett. Árutermelő beruházásra például csak akkor ad hitelt a bank, ha 100 forint beruházás után 15 forint nyereséget biztosít a vállalat. A szolgáltatás fejlesztésnél csak öt forint nyereséget várnak 100 forint beruházásra. Háromnegyed ér kapacitását már lekötötték Késik az öntöde Épült KISZ-védnökséggel A százhalombattai olajfino- : mi tó a Barátság II. kőolaj ve- i zeték végállomása. Ide érkezik a 238 kilometer hosszú ve- ! zetéken az olaj. Szerdán em- j lékkővet avattak itt »Épült | KISZ-védnökséggel« — hirdeti a felirat. Ünnepségre gyűltek össze azok, akik lsét évvel ezelőtt a KISZ felhívására csatlakoztak a védnökségi i mozgalomhoz, mely most befejeződött. Az ünnepségre el- j jöttek a munkáiban részt vevő j szabolcsiak, borsodiak, hevesiek, Pest megyeiek és természetesen a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat KISZ-esei, a védnökség szervezői, irányítói. Az első lépések 1970. december 19-én a KISZ központi bizottságának ifjúmunkás osztálya, a Barátság II. vezeték nyomvonalába eső megyék KlSZ-todzottsá- J gai és az építésiben részt vevő ; vállalatok párt-, gazdasági, szakszervezeti és KISZ-vezetői j szocialista szerződést írtak | alá, amelyben védnökséget vállaltak a vezeték építése fölött. Mit vállaltak ebből a fiatalok? A KISZ központi bizottsága annak tudatában hívta fel a fiatalokat, hogy az országos jelentőségű beruházás lebonyolításánál szükség van helytállásukra. A védnökség lehetőséget biztosított a KISZ- tagok mozgósítására, a szocialista brigádok versenyszellemének kibontakoztatására, a munkafelajánlások teljesítésére. Az általános feladatot a védnökségi operatív bizottság »váltotta aprópénzre«. Megalakították a KlSZ-szerveze- teket. Elsősorban rájuk számítottak. összefogásuk pedig meglehetősen nehéz volt, hiszen olyan munkaterületen dolgoztak, ahol gyakran cserélődtek az emberek. A KlSZ-védnökség azt is jelentette, hogy nemcsak a munkájukra számítanak, hanem a szabad időben programot biztosítanak . a hetekig, hónapokig a vezetéken dolgozóknak. Ebben kaptak segítséget a szervezők a szabolcsi, hevesi, borsodi Kiöz-esektől. Z'ö d utat a Rat on jg ll-nék A védnökség egyik eleme a KISZ-esek ügyintézést gyorsító akciója volt. »Zöld utat a Barátság II-nek« feliratú bélyegzővel ellátott leveleket küldtek a partnervállalatok KISZ-eseinek, ezzel is jelezve, hogy a vezetékkel kapcsolatos feladatok gyorsabb elintézését kérik. Es hogy ezek a levelek nem hiába jöttek-menték, nagyon sok konkrét eredmény bizonyítja. A védnökség nemzetközi volt. A Kőolajvezeték Vállalat KISZ-bizottsága és a védnökségi operatív bizottság kapcsolatot teremtett a szovjet kivitelezők. és üzemeltetők, az NDK-beli szivattyúszállítók és a csehszlovák tolózárak száUítómak ifjúsági szervezeteivel. Arra kérték őket, hogy a részhatáridők előrehozatalával segítsék elő a Barátságii, november 7-i üzembe helyezését. Személyesen is fölkeresték a külföldi ifjúsági szervezeteket, hogy a kért segítséget megszerezzék — sikerrel. A „Zöld út" a hazai utakat is lerövidítette. A kdsvándiaá raktár építéséhez betoneleim kellett, ennek szállítását csak 1973-ra ígérték. A KISZ-esek megkeresték a szállító cég alapszenve- zetét. így sikerült előreihozni a határidőt. Másik példa: a fényeslitkeá szivattyúállomás építéséhez nagyon sok salak kellett, ezt vagonhiány miatt nehezen lehetett megoldani. A vasút KISZ-esedvel való megállapodás után azonham ez az akadály is elhárult. Arra is volt példa, hogy a vezetéken dolgozó szerelők éjszakai munkát vállaltak, hogy másnapra minden gép a helyén legyen. A KISZ-védnökség záróünnepélyén a gazdasági vezetők értékelték a fiatalok munkáját, és megköszönték a helytállást. A fiatalok pedig elmondták, hogy szívesen dolgoztak, sőt olyan is akadt, aki ázért mondott köszönetét, hogy részt vehetett ebben a munkában. — Ez a védnökség »hivatalosan« befejeződött — mondta Zvolenszky István, a védnökség szervezője. — A munka azonban nem, mindenki tovább dolgozik a maga területén. Annál is inkább, mert a fiatalok a következő nagy beruházás, a Testvériség szovjet—magyar gázvezeték fölött is védnökségét vállaltak. A bank véleménye — s ezt a megyei tanács tervosztályán is hasonlóképpen fogalmazták meg —: nehezen lépünk túl a holtponton. Pedig a szolgáltatásfejlesztés érdekében az erről intézkedő kormányhatározat is több kedvezményt biztosít. Nem kell befizetni például az eszközlekötési járulékot, hanem az a fejlesztési alapba kerül. A fejlesztési alapot terhelő adóra nyújtott kedvezmény az ötven százalékot is elérheti. Jelentős a bérkedvezmény is: a szolgáltatásban dolgozik munkabére — a bérfejlesztésen túl — még 2—4 százalékkal növelhető. Amikor egy beruházásról döntenek, ezeket is figyelembe kell venni, túl azon, hogy mennyi nyereséget jelent az a vállalatnak, szövetkezetnek. Mi nehezíti a fejlesztést? A Barcsi Építőipari Ktsz például — profilbővítés útján — autószerviz építését kezdte meg. A tervek szerint 1971 decemberében el kellett volna készülnie a saját beruházásban épülő szerviznek. Az építkezés április óta pénzhiány miatt áll. A szövetkezet — a beruházási fegyelem megsértésével — nem egy, hanem két csarnok építésébe fogott, s ehhez nem volt elég fedezete. A beruházás — 1971 helyett — legkorábban is csak 1973-ra készülhet el, s ehhez ismét 400 ezer forintot adott a megyei tanács. A dél-somogyi építőipari céltársulás — a lakáskarban- , tartás fejlesztését is tervezte — nem kapta meg a 7 millió forintos központi támogatást. A Patyolat Vállalat kaposvári vegytisztító szalonjának építése már az 1970-es tervben szerepelt. Az építkezést még most sem tudták megkezdeni. Az igali szolgáltatóház építését a megyei tanács anyagilag is támogatta volna. Érdektelenség miatt azonban meghiúsult az elképzelés. A megyei tanács — és a helyi, tanácsok is — anyagilag támogatják a szolgáltatás fejlesztését. Az erre a célra létrehozott pénzalapon kívül telkeket vagy épületeket adtak át a vállalatoknak, szövetkezeteknek. A lakosság igényeinek jobb kielégítését célzó fejlesztésekért azonban a másik félnek — a vállalatoknak, a szövetkezeteknek — is többet kell tennie az j eddiginél. A mostani terv cél- ! kitűzései csak így valósulhat- j nak meg. K. I. Az épülő majd. acélszerkezetes üzemcsarnok 18x60 méteres daruzott alapterülettel rendelkezik A nyáron még arra számítottak az Epítőgépgyártó Vállalat barcsi gyárában, hogy az év végére próbaönitést végezhetnek az új öntödében, és szeptemberre befejezik- egy több mint 1300 négyzetméter alapterületű, Shed acélszerkezetű gyártócsarnok szerelését. A munkák azonban elhúzódtak. Az építkezés mintegy három hónapot késik. Az új öntödében (amelyet a korábban acélszerkezeteket gyártó üzemrész helyére telepítettek) a két kúpolókemen- cét most alapozzák. A folyamatos termeléshez szükséges lengyel gépek már érkeznek. Az öntöde üzembe helyezése után — a módosított tervek szerint —, várhatóan 1973. januárjában jobb minőségű lesz a termék, nő a termelékenység, és javul a dolgozók munkakörülménye. Pethes Róbert, a gyár műszaki-termelési igazgatóhelyettese mondta el, hogy visz- szavan az öntöde tetejének a rekonstrukciója is. Ha az építők nem vállalják, a gyár maga készíti el. A munkaerő biztosítása nem okoz gondot. Vas Albert igazgató szerűit csak a szakképzett munkás kevés. Az öntöde üzemeléséhez negyven munkás kell, közöttük 10 szakmunkás. A gyár 23 millió forintot fordít a most folyó, rekonstrukcióra. Ebből 1972-ben 20 milliót beépítettek, a többi áthúzódik a következő évre. Az önben nehézaqél-szerkezeteket gyártanak. A gyár kapacitását — a megállapodások szerint — háromnegyed évtne máris lekötötték. Az bizonyos, hogy az igényeket ki tudják elégítem. — Három szempontot veszünk figyelembe a megrendelések kielégítésénél — mondta Pethes Róbert. — Az egyik: a gyár csak egyedi és kis sorozatok gyártását vállalja. Ezzel hiányt pótolunk, mert ilyen munkát merni szívesen végeznek az öntödék. A minőségileg kifogástalan termék előállítását az öntöde mellett működő laboratórium is segíti. Itt ugyanis folyamatosan ellenőrizzük a minőséget minden öntetíiél. Szempont az is, hogy gyorsan szállítsuk az árut. Ezt biztosítja az iparvágány, jó kapcsolatunk a MÁV-val, de ha itt fennakadás lenne, saját gépkocsijainkkal visszük a megrendelőhöz. Ezeknek a szempontoknak a szigorú betartásával a megrendelőkkel — elsősorban a Somogy megyei cégekkel — való jó kapcsolatainkat kívánjuk megalapozni és továbbfejleszteni — mondta befejezésül a műszaki termelési igazgatóhelyettes. M. A. A vb napirendjén Húszmilliós szennyvízprogram Tabon Néhány éve még az ivóvízszolgáltatással bajlódtak Tabon. Azóta az évenként fúrt kutak enyhítettek a bajokon. Am a kis gond szülte a nagyot: a vidéki ipartelepítéshez elengedhetetlen feltéted a szennyvíz összegyűjtése, elvezetése, megfelelő tisztítása. Ezért a végrehajtó bizottság a IV. ötéves tervben az elsődlegesen megvalósítandó feladatok közé sorolta a csatornázást. A tervek szerint mintegy húszmillióba kerülő program válóra váltásához a tárj tödével párhuzamosan az új J sulati formát tartották célsze- i szerelőcsarnok is készül. Eb- I rúnák, mégpedig úgy, hogy a Csak papíron volt vezetőség Pezsgő IilSZ-életre vágynak a mernyei fiatalok (Tudósítónktól.) A KISZ-MEN KA szinte megszűnt Mernyén, a vezetőség csak papíron létezett. A községi párt-végrehajtóbiaott- ság ezért határozott úgy, hogy össze kell hívni a község, valamint a gépjavító KlSZ-fiatal- jait. Göndöcs József KlSZ-titkár, valamint Cservenák Mihály, a MEZŐGÉP mernyei gyáregységének szakmunkása, összeirta a fiatalokat, s mindenkinek meghívót küldött november 13-ára, ugyanis a pártbizottság titkárával, a községi pártszervezet titkárával erre a napra tűzték ki a vezetőségválasztást. Ezen a napon kezdődött a pártoktatás a községben, Kálmán Sándor, a községi pártbizottság titkára, Tóth János, a községi alapszervezet titkára azonban úgy döntött, hogy az oktatás ellenőrzése helyett a KISZ-taggyűlésen vesz részt. Mindenki szorongva nézte az óra mutatóját, ugyanis ha! előtt tíz perccel csak a hivatalos emberek voltak a MEZŐGÉP párthelyiségében. Aztán csoportokba verődve megérkeztek a fiatalok: először olyan tizenöten, majd ötpercenként | gyed hétkor megkezdődhetett ! a KISZ-taggyűlés, s ahhoz ké- | pest, hogy sokan még műszak- i ban vagy vidéken voltak, meg- j lépőén sokan megjelentek. A szépen földíszített párthelyiségben mintegy negyvenöt fiatal gyűlt össze. Göndöcs József KISZ-titkár elmondta: azért hívták össze a fiatalokat, hogy az eléggé elhanyagolt KISZ-életet föllendítsék, pezsgésbe hozzák, önkritikusan elmondta, hogy az utóbbi időben nem irányította megfelelően a fiatalokat. Rövidesen megnősül, és többek között ezért sem volt ideje a társadalmi munkára, az új vezetőségnek azonban szívesen segít, amíg a községben lakik. A fiatalok Cservenák Mihályt választották meg KISZ- titkámak. A MEZŐGÉP szakmunkása elmondta, hogy szeretné kamatoztatni a honvédségnél szerzett tapasztalatait a KISZ-élet mozgalmasabbá té- ‘ elében. A vezetőség elosztott." a különböző reszortokat Nag ■ szerepet szántak a kultúrfele lősnek, mert Balogh István ta nár vezetésével szeretnének az iskolások tánccsoportján kívül még egyet alakítani fiatalokból, Tóth János község: S. Bt 1 ugyanennyi fiú és lány. Ne- I párttiífeár elmondta hegy az i tokát. áfész a KISZ meg a tánccsoport működését szívesen támogatja anyagi és erkölcsi szempontból is. Ennek ellenében azt várja, hogy tegyék le majd névjegyüket a Balatonlellén évenként megrendezett fesztiválon. Kálmán Sándor, a párt- bizottság titkára megfelelő támogatást ígért, valamint közölte a fiatalokkal, hogy az épülő pártszékházban otthonra találnak. Az oktatás és a kultúra szegényes föltételei egy kissé fékezik a közművelődést, a KISZ tevékenységét, a helyi és a felsőbb szervek összefogásával azonban ezen is változtatni lehet a közeljövőben. A KISZ-nek a jelenlegi körülmények között kell munkával bizonyítania. Azt kérte a fiataloktól, hogy a politikai oktatáson, amelyet szintén Balogh István tanár vezet, rendszeresen vegyenek részt. A FIATALOK szerették volna, ha a kaposvári járás "ClSZ-bizottság képviseltet: nagát a tagg; ülésen, azon ja» '.enki sem jött el. A község Ifjúsága több támogatást vár tőlük. A taggyűlés után az új vezetőség megbeszélte a feladaműködeset rövidesen befejező vízműtársulatot nem számolták fed, hanem az új tennivalókkal kibővítették feladatkörét. A lakosság vállalta, az egységre jutó 6500 forint újabb tízéves törlesztésiét, és az intézmények zöme is elfogadta az előnyös feltételeket. A nagyközségi tanács és a Pécsi Vízügyi Igazgatóság külön-kü- lön négy és fél milliós támogatást ad a társulatnak. A tanács példás szervező munkájának eredményeként az első úgynevezett »vegyes« társulatot sikerült létrehozni a megyében, altod a lakosság és az üzemek, hivatalok, közintézmények egy időben kapcsolódnak a csatornahálózatra. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat — a munkálatok kivitelezője — mintha értékelte volna a tabiak erőfeszítéseit, alaposan rákapcsolt, és az év vége előtt kész a munkálatok 75 százalékával. A jelenleg napi 450 köbméteres kapacitású telepen — amely később többszörösére bővíthető — már csak kisebb magasépítési munkák vannak hátra, a tervezett kilenc kilométer gerincvezeték több mint kétharmada a föld alatt várja a telet — hallottuk a Tabi Nagyközségi Közös Tanács V. B. legutóbbi ülésén dr. Szabó Károly tanácselnöktől és Ko- peczky Györgytől, a társulat vezetőjétől. Bíznak abban, hogy a jövő év első felében üzembe helyezhetik a tisztítóművet is. A vb tagjai kifogásolták, hogy az egyébként jól dolgozó építők keveset adnak a »külcsínre«, földhányásokat hagynak hátra. A vízügyi hatóság meg hosszú hetek óta nem dönt egy kisajátítási ügyben, s ez hátráltatja a csatornázást. Jól tudják, hogy sok kis jövedelmű családnak, az öregeknek ■'em kis teher a kötelező hoz őtár1!’,ás — ezárt ■=. társulni ösgiríJi£se indok",’t esetbeA jövőre elkészülő -setorna- művel ldlen ere emelkedik megyénkben a szennyvízcsatornával ellátott települések száma. N. F.
