Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

A Központi Bizottság állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról

III. A gazdasági építőmunka

A kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek pártunk tevékenységében is döntő szerepük van. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, az elhatározott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van.

1 A népgazdaság az el-*-• múlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött

A nemzeti jövedelem — az 1961—67. közötti időszak évi

5,3 százalékos átlagával szemben — 1968—71-ben évi átlagban 6,1 százalékkal növekedett A IV. ötéves terv első két évében a termelés össznöve- kedése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. Ugyanezen években s társadalmi összfogyasztás a nemzeti jövedelemmel közel azonos mértékben emelkedett.

Problémát okozott, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában 1971—72-ben a tervezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalék legyen.

„ Az ipar általános nőve- kedési üteme a korábbihoz képest valamelyest — évi 6,8 százalékról 5,7 százalékra — csökkent. Kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energia-ipar, építőipar — az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerűen visszafogott szénbányászat mellett, a ruházati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4,3 százalékkal nőtt Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően . növekedett az építőanyag-ipar termelése.

— Az iparban a termelés strukturális változásának iránya megfelelő, bár annak mértéke még nem kielégítő. A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti járműgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkezetes építési módot, a földgázfelhasználást, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnika alkalmazását — továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni.

A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési üteméinek emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése, és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csökkentése.

— A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét, és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkal- . mazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagy- vállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök.

— A kongresszus határozatának megfelelően az ipari szövetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve főleg a lakosság közvetlen szükségleteire termeljenek, a növekvő igényeknek megfelelően szolgáltatásokat végezzenek.

Az ipari termelés struktúrájának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosítani keU a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy értékű termelőberendezések kihasználatlanok. A minisztériumok a termelési feltételek korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerő-tartalékok felszabadítására, átképzésére és átcsoportosítására vonatkozó terveket, Ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munkafeltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken.

3 A mezőgazdaság összes • termelése az elmúlt két évben a tervezett évi 3,6 százalékkal szemben évi 4,6 százalékkal növekedett. Mező- gazdaságunk most már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét, s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés a baromfi- és újabban a ser tés tenyésztés.

Most mezőgazdaságunkban — az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben a cukorrépa-, a dohány- és a zöldségtermesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gazdaságosabbá tétele a fő feladat.

. Az ismert és még meg- 4'. i€Vő hiányosságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyltja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban, több éves átlagot összehasonlítva, az egy főre jutó fogyasztás a régebbi évi 3,6 százalékkal szemben az utóbbi időben évi

5,5 százalékkal növekedett.

A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon ki; a kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeléseit, s fölöslegesen ne halmozzanak fel készleteket.

5 A közlekedés és áruszál• lítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vásúff szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi-teherszállítás, az autóbuszhálózat, a személygépkocsi-állomány növekedése lendületesen folytatódik.

A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten. s- Az 1968. január 1-én O > életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait, és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben. A legfőbb tennivalók a következők:

— A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai helyzetének és problémáinak átfogó elemzése. A kormány szerveinek, erre építve, ki kell dolgozniuk a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító köz- gazdasági szabályozók módosítását úgy, hogy azok 1975- ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek.

— 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szénbányászatban és a villamosenergiaiparban, központilag szabályozva a bérfejlesztést. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbér-szabályozás helyett a létszámmegtakarításra jobban ösztönző bértömegszabályozás rendszerét.

_ Az új irányítási rend - • • szer bevezetése óta eltelt négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyobb mértékben érvényesült. A tervezőmunka is fejlődött, növekedett a középtávú ötévé» megalapozottsága és

szerepe. Ebben a ciklusban van előszór az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott, országos 15 éves távlati terv és annál hosszabb időre szóló fejlesztési programok kidolgozása. Feladataink:

— A gazdaság tervszerű fejlődésének erősítése érdekében javítani kell a népgazdasági tervek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervező szervek közötti együttműködést és munkamegosztást, foltozni keú a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A tervek megalapozottságénak javítása a központi fejlesztési programok és a beruházások jobb műszakl- gazdaságá előkészítését, a naturális célok és a pénzügyi fedezet pontosabb összehangolását, valamint az ár- és értéktervezés fejlesztését teszi szükségessé.

— A népgazdasági tervezésről törvényt kell alkotni, amelyben biztosítani kell az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörét is. Növelni kell az ágazati minisztériumok felelősségét tervjavaslataik realitásáért, a műszaki fejlesztés irányáért és a tervezési struktúra korszerűsítéséért. Megfelelő előkészítés után létre kell hozni a Minisztertanács szerveként az állami tervbizottságot, amely jobban összehangolja a minisztériumok és főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, s ellenőrzi a végrehajtást.

8 A beruházások több • éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett, és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett. 1970 —71-ben a beruházások és a fogyasztás együttes összege érezhető mértékben meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet; növekedett a költség- vetési hiány és az ország külföldi adóssága.

A Központi Bizottság é* a kormány 1971 végén az 1972. évi beruházások fő összegét lényegében ..az 1971. év szintjén állapította meg. Ez megfelel a IV. ötéves terv tényleges beruházási előírásainak. Az intézkedések hatására 1972-ben a megfelelő szintre korlátozódtak mind a központi, mind a vállalati beruházások. A kérdés nagy népgazdasági hord- erejét számba véve a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok külön-külön bármennyire Is indokoltak volnának — összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit.

9 Jelenlegi gazdaságirá- • nyitási rendszerünkben az árrendszer fontos szabályozó szerepet tölt be a népgazdasági tervek megvalósításában, a gazdasági munka hatékonyságában, a termelés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését.

Ugyanakkor az áraknál még számos megoldatlan kérdés van, ami a gazdasági fejlődést is zavarja. Az építőipariján az

1968-ban központilag elhatározott 13 százalékos áremelésen túl a termelői árak túlzott, évi 4 százalékos emelkedése, a kivitelezés költségeinek növekedése esetenként lehetetlenné teszi a tervek végrehajtását, és súlyosan terheli a költségvetést. Fix áru végterméket kibocsátó számos nagyüzemnél a szabad árakkal dolgozó kooperáló vállalatok által fölemelt termelői árak hatása nehéz problémákat okoz a gazdái kod á sban.

A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót.

A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a Jelenlegi árpolitikát. Továbbra Is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A felismert hibákat ki kell küszöbölni. Ennek érdé— Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani keU az árellenőrzést. Ki kell terjeszteni az árváltoztatás bejelentési kötelezettségét, s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni.

— A termelői áraknál a rögzített, a limitált és a szabad árak mellett széleskörűen be kell vezetni a megrendelőt és a szállítót egyaránt kötelező szerződéses árak rendszerét.

— A kötött építőipari árak arányát a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámolni, és maximálni kell a haszonkulcsot.

— A Központi Bizottság mérlegelve-a helyzetet és megvizsgálva az illetékes állami e^zdasági szervek idevonatkozó javaslatait, elfogadta, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők:

A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej- ás tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell fölemelni. Az utalványra adott csecsemőtej ára nem emelhető. Az élelmezési normák fölemelésével, a költségvetés terhére, a gyermek- gondozó intézmények, a kórházak és hasonló intézmények tejellátásának eddigi szintjét fönn kell tartani.

A tej- és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, az áremeléssel egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt és az ösztöndíjakat egységesen havi 50 Ft-tal föl kell emelni.

A költségvetési bevételek növelése céljából föl kell emelni az égetett szeszes italok és a cigaretta árát.

A költségvetési bevételek növelése céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés stb.) költségeinek részbeni fedezésére föl kell emelni a személyi tulajdonban lévő gépkocsik adóját — a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 100 Ft-tal, a motorkerékpárokét havi 20 Ft-tal.

A Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénylő fogyasztói húsárakat is. Úgy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árának indokolt és szükséges fölemelésére 1976-ban, a következő ötéves terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús érának fölemelését ezzel egyidejűleg és annál nagyobb mértékben bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel, valamint a textil-, ruházati es egyéb iparcikkek árának csökkentésével kell ellensúlyozni.

A Központi Bizot'ság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralévő részében maximálisan stabilizálni kell A IV. ötéves terv végéig az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabadáras cikkek körét nem lehet bővíteni.

1 „ Országunk adottsága: 1U. _ különösen nyersanyag-szegénységünk — következtében népgazdaságunk és annak fejlődése nagymértékben függ a nemzetközi gazdasági tevékenységtől. Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkeres kedelmi forgalomban realizá lódik, és ma már a nemzet5 jövedelem 1 százalékos növelése a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos növelését igényli.

Mindennek következtében Magyarország széles körű gazdasági kapcsolatokat épített ki, s azokat növelni kívánja a jövőben is, elsősorban a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.

Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt Is lendületesen fejlődött, 1968—6fi-ben a tervezett arányban, 1970— 71-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően, összes- :«á0ébea mx Import négy év

átlagában évi 15 százalékkal, az export csak évi 12 százalékkal növekedett. Mivel ez at. arány tartósan egészségtelen, az illetékes párt- és állami szervek határozott intézkedő seket hoztak, és ennek eredményeként 1972 első 9 hónapja alatt az import 4 százalékkal csökkent, az export viszont 23 százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését az ország nemzetközi fizetési melegének kívánatos alakulását az export és az import egészséges arányának tartó'’ megteremtésével lehet csak biztosítani.

_ 1 Nemzetközi gazdaság-' 11. kapcsolataink különleges fontosságú eleme a KGST- országok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez ideig még csak kis mértékben tudtunk éln', \z együttműködés új, magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció közösen kidolgozott komplex programja, amelvnek megvalósítását a Magvar Nép- köztársaság minden tőle telhető módon előmozdítja.

cy A X. kongresszus gaz- daságpolitlkal határozatainak végrehajtása folyamatban van, de ez még sokirányú és lendületes munkát kíván az Illetékes párt-, állami, gazdasági szervektől, a társadalmi szervezetektől, a dolgozó tömegektől egyaránt. E határozatok végrehajtásától függ népgazdaságunk erősödése, az életszínvonal további emelkedése, szocialista társadalmunk fejlődése. A tennivalók gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében 1975-ig;

— A népgazdaság irányítóinak meg kell vizsgálniuk a gazdasági fejlődést eddig hatékonyan segítő, de a nagy állami vállalatok műszaki, gazdasági fejlődését ma már inkább fékező eszközlekötési járulék csökkentésének, esetleg megszüntetésének lehetőségét.

— 1975-ig a közszolgáltató vállalatok gazdálkodási rendjét újból átfogóan felül kell vizsgálni, és tovább kell fejleszteni az V. ötéves terv feladatainak megfelelően.

. ,, A feladatok megoldása

lo. érdekében a gazdasági vezetőknek intenzíven kell dolgozniuk a Központi Bizottság és a kormány üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtásán. El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség. Ennek során gátat kell vetni az adminisztratív létszám egészségtelen felduzzadásának is. E folyamatot a párt- és szakszervezeti szervek fokozott mértékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék.

— Jó, hogy az utóbbi időben a szocialista munkaver- seny-mozgalomban egyre inkább a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követélményé kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a oélok és követelmények a munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak, és a mozgalom egészére kiterjedjenek.

— A munka hatékonyságának rendszeres emelése útjárf biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére.

— Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, mint a jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb' érvényesítését.

IV. Életszínvonal, szociális kérdések

A X, kongresszus újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az élet- színvonal kérdésében.

A X. kongresszusnak az élet- színvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság teljes foglalkoztatottsága lényegében megoldódott. Minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága javul, életszínvonala rendszeresen emelkedik.

A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi és egyes kulturális intéz- nények dolgozóinak bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán javult a nők, a fiatal dolgozók helyzete.

Ez a kedvező összkép azonban nem homályosíthatja el, hogy az elmúlt 2 évben a kereseti viszonyok és az életszínvonal általános javulása mellett egyes dolgozó családok — különösképpen amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyermek — életszínvonala alig, vagy nem emelkedett. Következetesen kell dolgozni ama kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz.

Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nye reségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan megoszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy részének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő részénél.

A kongresszus életszínvonalra vonatkozó határozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek.

1 A népgazdasági tervnek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék.

n Ezen túlmenően 1973.

"• március 1-től külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal föl kell emelni.

A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva, differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát, és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató, több műszakban lolgozó üzemeket. E központi bérintézkedés az állami lakbérhozzájárulás mértékét nem csökkenti.

3 A tanácsi dolgozók juta- • lomkeretét a béralap 6 százalékára kell fölemelni.

• A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesen megvalósuljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifarendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton okozottabban érvényt kell •.zerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesít• JL sUMoml