Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
A Kosposti Bizottság állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról (Folytatás a 2. oldalról) méssyt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti vagy a magánszektorban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg. _ A dolgozók munkaidejéig. nek csökkentését előirányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivalók: — Az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidő-csökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többletlétszám és bér igénybevétele nélkül — az államigazgatás területén. — A további munkaterületeken lehetséges munkaidő-csökkentésre, valamint ennek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére a kormány a miniszterekkel és a szakszervezetekkel együttesen dolgoztasson ki programot £■ A X. kongresszus az Ö. életszínvonal, illetve a szociális ügyek központi kérdéseként foglalkozott a lakás- helyzettel, amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebecsülendő javulást értünk el. 1971—72-ben a tervezett 143 ezer helyett mintegy 155 .ezer lakás épűL A lakásépítés struktúrája azonban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás, és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás. A IV. ötéves tervben elhatározott 400 ezer lakás felépítése összességében 1975 végére teljesíthető, ami a lakáshelyzet lényeges javítását eredményezi. Ezen; másodállásoknál, belül azonban az állami segít- lyokat alkottak a séggel épülő magánlakásépités j teleküzérkedés felszámoláisá- jelentős túlteljesítése mellett j ra. Az árdrágítás, a spekulá- az állami lakásépítésben a IV.: dó anyagi és büntetőjogi meg- ötéves tervre előirányzott fel- torlása erőteljesebb és haadatok, anyagi okok követkéz- I tékonyáhb lett. tében, mintegy féléves késéssel j Az igazságos köztehervise- valósulnak meg. Biztosítani lés érvényesítése érdekében, kell, hogy a lakásépítési terv további intézkedésként, meg keretében a Budapestet és az keli vizsgálni a nem munkáöt kiemelt várost arányosan megülető lakások felépüljenek. A lakáshelyzet további javítása érdekében: — A folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspe! dig 1973-ban 33—34 ezer, 1974- ' szocialista kultúra alkotása i- ben 36—37 ezer, 1975-ben 40— nak népszerűsítése megkövete- 41 ezer állami lakás építését li közművelődési rendszerünk kell előirányozni. továbbfejlesztését, a rendélke— lakótelepek tervezésével, j zésünkre álló szellemi és anya- a beépítendő területek köz- gi erők összehangoltabb, célművesítésével és más módon is föl kell készülni az V. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépítésére. — A lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz előtörlesztés összegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell; több gyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján az előtörlesz- j balomban tést teljesen el lehet engedni. j — Ösztönözni kell a vállala- tok munkáslakás-építési ak- i dóit. Arra kell törekedni, hogy j a munkások tehervállalásának | mértéke kisebb legyen, mint j a lakásépítő szövetkezetekben. ] A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében föl kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, valamint a lu- xusjeUegű magánvillák és hasonlók építése ellen. 7 A Központi Bizottság a * bérek, a szociális és lakáskérdések kapcsán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Isméit hangsúlyozta, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és a kibocsátott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie. 8 A X. pártkongresszus • kötelezte a végrehajtó szervekét: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és hanácsolás lehetőségeinek felszámolására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt. A visszaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és Jogszabá- lakás- és bői eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit V. Az ideológiai helyzetről Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben marxista—leninista befolyása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normáitól idegen jelenségek, ideológiai és politikai torzulások elítélése. > Pártunk számol azzal a ténnyel is, hogy társadalmunk világnézetileg még, nem egységes. Az ideológiai élet, a közgondolkodás alapvetően kedvező irányú fejlődésével egy időben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnék a polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobboldali, másrészt ultraradi- kális nézetek jelentkeznek. A párt — eddigi politikájánál! megfelelően — azt vallja, hogy a negatív jelenségek leküzdésében legfontosabb fegyverünk a párt ideológiai féi- vértezettsége és egysége, eszméink terjesztése, a marxizmus—leninizmus propagandájának elmélyítése, hatékonyságának erősítése, A kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében: feladatait. Elkészült a távlati tudományos kutatási terv, gftse. amely jó alapot biztosít tudománypolitikai céljainak megvalósításához. A társadalomtudomá- nyokat jobban kell ösztönözni fejlődő szocialista tár tudatosabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének átfogó tervét. 5 Az irodalom, a művé- • szetek követik a társadalmi életben bekövetkezett változásokat, és egészében a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Ugyanakkor a tármeglévő ellentmondások esetenként eszmei bizonytalanságot okoznak, egyes alkotásokban mai életünk problémái felnagyítva, torzítva jelentkeznek, másokban pedig a társadalom, a nép sorskérdései iránt közömbösség tapasztalható. — Az irodalom, a művészetek területén folyó ideológiai harcban nélkülözhetetlen fegyverünk a marxista kritika, amelynek megalkuvás nélkül, elvi alapon kell ösztönözni, bírálni, eszmeileg befolyásolni az alkotókat, és tájékoztatni, neveim a közönséget. Az irodalom- és művészetkritikában fokozni kell a szocialista eszmék és alkotások melletti következetes állásfoglalást, , határozottan szembe kell szállni a giccs, a selejt terjesztésével, valamint a nyugati dekadencia »alkotásait« utánzó sznob polgári, kispolgári törekvésekkel. — Művelődéspolitikai irányelveink szellemében növelni kell a művészeti alkotóműhelyek, a lektorátusok, a kiadók, a szerkesztők ideológiai, politikai felelősségét, művészi igényességét — A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió támogassák bátrabban, kezdeményezőbben a szocialista művészet pozitív hagyományait és új hajtásait, s ezzel is segítsék elő a művészetei!, a közgondolkodás szocialista fejlődését A párt X. kongresszusa nyomatékosan, hangsúlyozta a kultúra szerepét a szocialista tudat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztésében. Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások, általában a kultúra fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kérdés. A Központi Bizottság szükségesnek tartja e területen a gazdasági szabályozó rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat se! egyenlőstül és a demagógia! minden jelentkezése ellen. Nagy fontosságú a párt hazai szövetségi politi- j | kajának és a nemzetközi poli- j | tikában követett békés egy- i más mellett élés elvének he- j lyes értelmezése az ideológiai j munkában, a kulturális élet területén. A párt e területen is 1 fellép mindenféle korlátolt, szektás szűkkeblűikig ellen, de . sem az államok közötti együtt- ! működés, sem a különböző társadalmi erők közötti politikai szövetség nem jelentheti az ideológiai különbségek elmosódását, vagy elvi engedményt az antimarxista nézeteikkel szemben. A marxizmus—-leninizmus eszméjét mindenkor tisztán meg kell őrizni, hogy a párt be tudja tölteni ideológiai, politikai vezető szerepét a társadalomban. A párt így, s ezzel nyújtja a nem marxista, nem kommunista szövetségesednek azt a támaszt, amelyet átok mástól nem kaphatnak meg és nem is várhatnak. Ezért is sokkal jobban meg kell élénkíteni a nem marxista nézeteinkéi szembeforduló vi- taszellemet, világossá kell tenni, hogy a vita a marxista ideológia eszköze, a marxista ideológusok nem mellőzhető VI. A párt működése, pártépítés 6. 7. nőtt a j sadalmunk mai, valódi kérdé- e&zmék j feldolgozására és megválaszolására, és arra, hogy valóságfeltáró feladatuk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a szerepet is, mely a tudatformálásban, az emberek nevelésében, a helytelen nézetek éilemi harcban hárul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk. Arra kell törekednünk, hogy a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazásával, álláspontunk világos kifejtésével, igazunk meggyőző bizonyításával küzdjük le az antimarxista nézeteket 3 A Központi Bizottság a • kongresszus határozatát végrehajtva, megtárgyalta az állami oktatás helyzetét és megjelölte a tennivalókat. Most A szocialista eszmei: terjesztésében, a szocializmus vívmányainál! széles körű hazai és külföldi propagálásában, a pozitív példák és kezdeményezések népszerűsítésében, a közízlés fejlesztésében kiemelkedően fontoß szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. A műsorokban és a publikációkban a fő figyelmet társadalmi rendszerünk magasabb- rendűségénék, mély humanizmusának propagálására, a fizikai munka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, népszerűsítésére, a közösségi éLet fejlesztésére, a szocialista ha- zafiság és internacionalizmus elmélyítésére kell fordítaná — Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy ne kapjanak nyilvánosságot a szocializmussal szemben ellenséges, népünk érdekeit veszélyeztető irányzatok, alkotások o Társadalmi törekvése- inkkel összhangban mindenütt, minden fórumon A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt általános helyzete kedvező. A párt egységes, a párttagság aktívan dolgozik a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán; tömegliapcsolatai erősek. A pártszervek és a pártszervezetek munkája tovább fejlődött. Nagy többségük a központi irányelveknek és határozatoknak megfelelően, nagyfokú önállósággal és kezdeményező képességgel, mint az ügyek tényleges gazdája, területük elismert társadalmi vezető ereje dolgozik. A Központi Bizottság kritikusan vizsgálta a pártmunka gyengeségeit is. Megállapította, hogy a pártszervezetek és a párttagság egy része a pártélet lenini normáit nem tartja be, nem megfelelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget. A pártszervezetek egy része a pártban meghonosodott demokratikus vita mellett nem érvényesíti azt a követelményt, hogy az egyik vagy másik kérdésben külön véleményt valló párttag munkájában, nyilvános fellépéseiben mindenkor a párt álláspontját köteles képviselni, és nem léphet fel az ellen. Egyes pártszervezetek a munka menetében, az országos érdekek védelmezése helyett gyakran a rosszul felfogott helyi, csoportérdekeket hangoztatok uszályába kerülnek. Vannak pártszervezetek, amelyek nem elég kezdemé- nyezőek, felülről várnak intézkedést olyan ügyekben és kérdésekben is, amelyekben joguk és kötelességük önállóan eljárni, s amelyeket helyileg meg lehet és meg kell oldani. A X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében a párt belső életében az alábbi feladatokat kell megoldani: 1 Pártszervezeteink mun- kajában most különösen fontos, hogy képesek legyenek a dolgozó tömegeket lelkesíteni, megszervezni és vezetni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldására. Ennek érdekében a párt szervezeteinek egységeseknek kell lenniük a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politikájának következetes képviseletében. „ Mind a feladatok meg- <“• oldása, mind a tömegkapcsolatok további megszilárdítása szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcio- náriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolniuk kell: a politikai kishitűségtől csakúgy, mint az álradikalizmustól, a hatalommal való visszaéléstől, a bürokráciától, az illetéktelen befolyásolástól, az elvtelen hízelgéstől, a pazarlástól, az önző anyagiasságtól, az űrhatnámságtól és más, a párt eszméitől, erkölcsi felfogásától idegen jelenségektől. n A jövőben Is szem előtt «>• kell tartani, hogy most a szocialista fejlődés oly szakaszában élünk, amikor erősödik és mind fontosabbá válilg a Hazafias Népfrontba Szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak önálló, felelősségteljes munkája, szerepe. Céljaink elérése, a X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtása érdekében a pártszervezeteknek, a kommunistáknak fokozniuk kell a tömegek között, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban végzendő munkát. . A párt politikailag egészségesen fejlődik. A tagfelvételi munkán azonban van igazítani való. A taglétszám növelésére vonatkozóan a kongresszus kimondta, hogy nem a tömeges tagfelvételre kell törekedni. Ennek ellenére a taglétszám növekedése a IX. és X. kongresszus közötti évi 3,3 százalékról a X. kongresz- szus óta eltelt időben évi 4,9 százalékra emelkedett. Ez a határozatnál gyorsabb növekedési ütem nem kívánatos. A pártnak ma — kereken — háromnegyed millió tagja van, s a továbbiakban nem számszerűleg, hanem politikailag kell erősödnie. Ezért a párttagságnál fokozott mértékben meg kell követelni a szervezeti szabályzat szerinti magatartást, a kommunista példamutatást, az igényességet a munkában. Az új tagok felvételénél szigorítani kell a felvételi normákat, s a tagfelvételnek olyan szabályozását kell kidolgozni, amelynek eredményeként évente az új párttagok száma országosan nem haladja meg az össztaglétszám 3 százalékát.'Ezen belül főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szövetkezeti parasztokat, műszaki értelmiségieket és fiatalokat kell fölvenni a tagság soraiba. e A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a szocializmus erőire, eddigi jelentős eredményeinkre támaszkodva, gazdag tapasztalatainkat hasznosítva, a munka menetében adódó nehézségek sikeresen leküzdhetők, az eredmények tovább gyarapíthatők, a hiányosságok felszámolhatók. Ha a pártszervezetek, a párttagság szilárdan helytáll, egységesen lép fel, és a tömegekre támaszkodva lendületesen dolgozik, megvan minden feltétel ahhoz, hogy a X. pártkongresszus határozatai maradéktalanul megvalósuljanak. A Központi Bizottság határozata az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről e határozat egységes értelme- í élesen és határozottan vissza zése és végrehajtása a feladat. Társadalmunknak marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önálló muniká- ra képes, jól felkészült szakembereikre van és lesz még inkább szüksége. Ezért jövőnk építésének, szakemberképzésünknek kulcskérdése a szocialista közoktatás magasabb szintre emelése. . Népünk általános mű- veltségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és techai^ A Központi Bizottság JU napirenden tartja a tudománypolitikai irányelvék érvényweítésé«»ei kapcsdatoe. I kai ismeretek terjesztése, a i «allste éhével saanbsn i kell utasítani a népünk, nem- ! zetünb érdekeit súlyosan sér- ! tő nacionalizmust, a szocialis- ! ta hazafisággal összeegyeztethetetlen kozmopohtizmust. Következetes és szívós harcot kell folytatni az mdivídua- lizmus, az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebecsülő cinizmus megnyilvánulásai ellen. Hasonló halaroaottiággal kell fellépni a munka szerinti bérezés szoA Központi Bizottság meghallgatta az 1972. évi terv várható teljesítéséről kapott tájékoztatást, és megvitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a népgazdaság a IV. ötéves tervben meghatározott irányban fejlődik. Az idei gazdaságpolitikai feladatokat kijelölő 1971. december 1-i határozatainak végrehajtásával számos kedvező változás következett be. 1972- ben a termelés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, másutt pedig megközelíti a tervezettet. A felhalmozásnak és a fogyasztásnak a IV. ötéves terv időszakára előirány- ! zott aránya helyreállt; az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlege javult, i Az állami költségvetés a ter- : vezettnek megfelelően alakult, j de az egyensúlyt még nem si- j került a kívánt mértékben megteremteni, ezért e téren tó- vábbi erőfeszítések szükségesek. Az ipar bruttó termelése a tervezett ütemben, mintegy 6 százalékkal növekszik, ami teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. A mezőgazdaság termelése mintegy 4 százalékkal meghaladja a műit évit. A közlekedés és a hírközlés — a városi közlekedés és távbeszélő-hálózat kivételével — az igényeknek megfelelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben 6 százalékkal növekszik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,4 százalékkal fimélWaiKk-. Az ára- 1 j ellátás kiegyensúlyozott. A la- | kásépítési tervet összességében teljesítjük, a tervezett 75 ezerrel szemben mintegy 81 ezer j lakás épül. J A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzéseiből kiindulva, az 1973. évi terv fő követelményének az eddigi kedvező tendenciák erősítését és újabbak kibontakoztatását tekinti. 1 A Központi Bizottság az 1973. évi népgazdasági terv fő előirányzataiként a i következőket jelöli meg: ! a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 4,0—3,0 százalék, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 4,0—5,0 százalék, az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6,0 százalék, az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 3,0—4,0 százalék, a mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése kb. 2,0 százalék, a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2,0—2,5 százalék, az ipari és építőipari munkások reálbérének növekedése 5,5—6,0 százalék, az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5—5,0 százalék, a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 6,0—6,5 százalék, a szocialista szektor beruházása 111—113 md Ft, lakásépítés 81—82 ezer, ebből állami lakásépítés 33—34. ezer. az állami költségvetési bevétel növekedése kb. 9,0 százalék, az állami költségvetési kiadások növekedése kb. 8,5 százalék. A termelés növelése során érvényesítepi kell. azt a fő követelményt, hogy a termelés jobban feleljen meg a hazai és a külkereskedelmi szükségleteknek, csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése, javuljon a gazdaságosság. Következetesen végre kell hajtani a beruházások, a készletek, a külkereskedelmi áruforgalom, az állami költségvetés és a hitelezés tervszerű alakítására hozott intézkedéseket 2 Az ipar termelését úgy * kell növelni, hogy a termelékenység a IV. ötéves tervben tervezettnél nagyobb mértékben legyen a nö/ekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kőolaj-feldolgozás 7—8 százalékkal, a földgáztermelés 10— 11 százalékkal, a villamosener- gia-termelés 9.—10 százalékkal, a timföldtermelés 26 százalékkal, a műtrágyatermelés 12 százalékkal, a híradástechnikai ipar termelése 8—9 százalékkal, a oementtermelés 11— 12 százalékkal emelkedjék. Az építőiparban a termelés és a kereslet legyen kiegyensúlyozottabb, az építményeket gyorsabban fejezzék be, (Folytatás a 4. oldalon) mmmm
