Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
Tüzérségi támadások a Mekong deltavidékén Dél-Vietnam egymástól távol eső területein a szabadság- harcosok tüzérségi támadásokat intéztek a saigoni rendszer csapatainak állásai ellen. A Mekong folyó deltavidékén öt, a Da Nangtól délre fekvő területeken hat alkalommal léptek működésbe a népi erők ágyúi és gránátvetői. A B—52-es repülő- erődök három bevetésben támadták a Hanoitól mintegy 130 kilométerre délre fekvő Thanh Hoa környékét és további nyolc alkalommal bombázták a demi- litarizált övezettől közvetlenül északra levő területeket. Dél- Vietnamban 18 bevetésben intéztek támadást a népi erők feltételezett állásai ellen. Mint a VNA hírügynökség hírül adja, tovább romlott a saigoni rendszer katonáinak harci szelleme; október folyamán összesen 1640 tiszt és katona dezertált a saigoni egységekből, egy részük átállt a felszabadító erőkhöz, a többiek hazatértek családjukhoz. Perón csak négy napra tér haza Miközben hívei és ellenségei lázas igyekezettel élesítik fegyvereiket pénteki fagadta- tására, Juan Domingo Perón, Argentína volt diktátora váratlanul tudomására hozta Buenos Airesnek, hogy csupán néhány napot kíván tölteni hazájában. Ennek elmúltával visszatér Madridba, ahol az utóbbi 12 évet töltötte. A Perón-históriában nyilván nem ez az utolsó «-drámai-« fordulat. Kérdés, hogyan taktikázik ezután a hazájában is bálványnak számító politikus, aki nem egyszerűen hazatérő magánszemély, hanem pártja hivatalos jelöltje az 1973 márciusi elnökválasztásra. Mostani római tartózkodása mindenesetre újabb adalékkal szolgált ahhoz, hogy erősen foglalkoztatják azok a problémák, melyek a hatalom újbóli átvétele után válhatnak aktuálissá. Az olasz fővárosban ugyanis a szentszékhez keres kapcsolatot, azaz, mint hírügynökségek föltételezik, megbékélésre törekszik a Vatikánnal. Fasisztoid jellegű országlása idején Perón több, Kairóban nem sok reményt fűznek a kuwaiti értekezlethez Hector Campora, Juan Perón megbízottja elindul Buenos Aires repülőteréről Rómába, ahonnan, ugyanezzel a géppel, visszahozza az ex-diktátort Argentínába. A kairói kommentárok kétségüket fejezik ki aziránt, hogy az arab külügyminiszterek és hadügyminiszterek szerdán megnyílt kuwaiti értekezlete képes lesz a maga elé kitűzött cél elérésére: egységes arab akcióterv kidolgozására az izraeli agresszióval szemben, ezen belül a keleti front újjászervezésére és az arab államokat megosztó nézeteltérések megszüntetésére. A cél elérését a kommentárok szerint eleve megnehezíti az a tény, hogy j az értekezleten csupán az Arab Liga védelmi tanácsának tagjai, tizenkét állam képviselői vesznek részt. A távollevő országok stratégiai helyzetüknél és gazdasági potenciáljuknál fogva jelentős szerepet tölthetnének be a felszabadító harc politikai és katonai támogatásában. További nehézségeket okoz hogy a kuwaiti értekezlet csupán tervezési hatáskörrel ült össze. Japán elképzelések egy „ázsiai békekonferenciáról té Japán kormánykörökben élénk vita tárgya az az elképzelés, hogy a vietnami háború befejezése után össze kellene hívni egy »ázsiai béke- konferenciát«, amelynek az lenne a feladata, hogy kialakítsa a »béke és biztonság új rendjét« az ázsiai földrészen. Kormánykörökben úgy vélik, a kezdeményezésnek csak abban az esetben van értelme, ha Kínát is sikerül megnyerni. Ez viszont csak a kisebb ázsiai országok beleegyezésével lehetséges. Hírek szerint ilyen értelmű puhatolózást folytattak az ázsiai fővárosban azok a japán megbízottak, akiket Tanaka küldött ki a japán—kínai tárgyalásokról való tájékoztatás céljából. Megfigyelők szerint a japán kezdeményezés mögött két nyilvánvaló célkitűzés húzódik meg. Az egyik az, hogy japán »gazdasági nagyhatalmi státusához« méltó politikai Szerepre tegyen szert Ázsiában. A másik pedig az, hogy a vietnami háború befejezését követő »amerikai visszavonulás« következtében kelétkező »politikai és katonai légüres teret« olyan elrendezés töltse ki, amelyben Kína mellett Japán játszhatja a legfontosabb szerepet. a római katolikus egyház ellen irányuló kampányt kezdeményezett, s ezért XII, Pius annakidején kiközösítette. Ké ső’ob — már bukása után — állítólag feloldották a kiközösítő végzést, de az egyház kebelébe való visszatérés hivatalos formában nem történfmeg. Vatikáni források szerint most sem valószínű, hogy VI. Pál fogadná az exdiktátort, de alacsonyabb szintű« kapcsolat létrejöhet a szentszék és Perón között. Csütörtökön különben 130 — Argentínából érkezett — peronista száll repülőgépre Rómában, hogy a volt diktátorral együtt térjen vissza hazájába, ahol — mint Perón kedden este az olasz rádiónak kijelentette — »mindenkinek kell valamit tennie az országért«. Az exelnök ugyanebben az interjúban »békeküldetésnek« minősítette önnön hazatérését • • • A Rómában tartózkodó Perón argentin ex-diktátor lemondott arról, hogy VI. Pál pápával találkozzék — közölte szerdán délben Agostino Casaroli érsek, a Vatikán »külügyminisztere«. Perónnal maga Casaroli találkozott. Casaroli az egyórás megbeszélést ►nagyon szívélyesnek« minősítette. Gyalázkodó kampány Brandt ellen Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: A nyugatnémet választási küzdelem fokozódásával mindennapossá váltak a gyalázkodó kifejezések. A jobboldal például kampányt indított ilyen módszerekkel Willy Brandt kancellár ellen. A kampányban a bajor CSU elnöke, Franz-Josej Strauss jár élen. Kedden este például Regensburgban védelmébe vette a »háztulajdonosokat és vállalkozókat«, akiDajan Washingtonban tárgyalt Dajan tábornoü, izraeli hadügyminiszter kedden Washingtonban William Rogers amerikai külügyminiszterrel tárgyalt, azt megelőzően pedig ,ienry Kissinger elnöki nem- zetoiztonsági főtanácsadóval lOlytatott négyszemközti megbeszélést. Washingtonban erősen tartják magukat azok a hírek, iiogy az izraeli hadügyminiszter terjedelmes íegyverkérel- mi listát hozott magával. Bray amerikai külügyi szóvivő, a Rogers—Dajan találkozóról szóló tájékoztatójában röviden utalt »valamiféle diplomáciai kezdeményezés« elindítására. TEL AVIV Dajan honi ellenlábasa, Állón miniszterelnök-helyettes egy galileai faluban arab tanítók előtt kijelentette; Izraelnek akár saját biztonsága rovására is kompromisszumot kell kötnie területi kérdésekben. Állón szerint a megszállt területekből — ha sikerül békét kötni — »csak« olyan körzeteket tartana meg Izrael, amelyek »biztonságához elegendők és nagyon nehézzé tesznek egy újabb háborút«. Dajan, mint ismeretes, a megszállt területek tartós bekebelezésének híve. Bomba egy londoni szerkesztőségben két .szerinte a »kommunistákkal cimboraló« szociáldemokraták érdemtelenül támadnak. A jobboldali lapokban anonim megbízóktól — úgynevezett választási közösségektől — egész oldalas fizetett hirdetések jelentek meg, amelyek a kancellárt az anarchista Baader—Meinhof csoporttal hozzák eszmei közelségbe. Az egyik hirdetés szerint a kancellár fiát, Peter Willy Brand- tot 1968-ban a májusi nyugatnémet diákzavargásokban való részvételért bíróság elé állították. Az ifjú Brandtot a jelenlegi kancellár »felkérésére« Horst Mahler ügyvéd, a »«bankrabló és politikai bandafőnök« védelmezte. (Ismeretes, hogy Mahler perét most tárgyalják — a Baader—Mein- hof csoporthoz tartozása miatt.) A napokban tetten érték az egyik kölni választókörzet CDU-szervezetének elnökét, aki saját pártjának plakátjait tépte le a házfalakról, majd később fiatal kereszténydemokraták a következő feliratú szalagot ragasztották a megrongált plakátokra: »Így harcolnak a szociáldemokraták«. Becslések szerint viszont az országban az SPD plakátjainak jó hatvan százalékát rongálták meg. B Somogyi Népjap Bomba robbant egy londoni kiadói és nyomdai épületben — képünkön a rendőrség tart vizsgálatot —, ahol egy arab és francia nyelven megjelenő újságot szerkesztenek, s adnak ki, továbbá itt az amerikai DPI hírügynökség, az amerikai Newsweek című hetilap, s a Los Angeles Times londoni szerkesztősége is. (Telefotó: AP—MTI—KS) fiz alapszerződés és Eiirépa Nyilatkozatok és kommentárok özöne üdvözölte és értékelte már, az ellenzék, a bonni uniópártok oldaláról támadások sora kísérte a két német állam alapszerződésének parafálását. A megjegy- zés-özönben,-az értékelő szavak százezrei között volt egy rendkívül tárgyilagos, nyílt mondat. A bonni tárgyalóküldöttség vezetője, Egon Bahr, a kancellári hivatal államtitkára mondta — miután leszögezte, hogy a két német állam párbeszéde néhány nap híjján két év alatt vezetett el az alapszerződés ratifikálásáig: — »A szerződés nem azért jött létre, mert a két állam kormánya ezt így akarta, hanem azért, mert szükségük van rá a két államban élő embereknek.-«. Másként is ki lehet ezt fejezni — úgy, hogy azt mondjuk: a történelmi szükségszerűség vitte el az eredményig a tárgyalásokat, az európai realitások, közöttük a két német állam fejlődési útjának realitása vezetett az alapszerződéshez. Persze igaz az is, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban, évtizedeken át fenn lehetett tartani a hidegháborús légkört. Kereszténydemokrata kormányok és hozzájuk húzó jobboldali sajtó- szervek hosszú esztendőkön keresztül egyszerűen nem vettek tudomást a szocialista német állam létéről és fejlődéséről, később meg, a lebecsülés öntett mozdulatával, idézőjelbe tették a Német Demokratikus Köztársaság nevét. Évtizedek teltek, a szocialista német állam belső ereje és nemzetközi tekintélye szüntelenül nőtt, de a szövetségi köztársaság közéletében, «».ha egyre elszigeteltebben is — konokul hangoztatták egyesek tagadó álláspontjukat. S ha lassan-las- san csak történelemkönyvekben találkozni Walter Hallstein nevével, még egy éve is volt olyan nyugatnémet politikus, aki a maga jobboldali álláspontját azzal is aláhúzta, hogy újra felemlegette az egyedüli képviselet jogát hangoztató, képtelen Hallste- in-doktrinát... Most pedig, az alapszerződés aláírásának másnapján, a bonni kancellár sajtóértekezletén azt mondta: az alap- szerződés megszületése után arra számít, hogy a világ államainak többsége hamarosan rendezi kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal. Amikor pedig a négy nagyhatalomnak a két német állam ENSZ-felvéteiét támogató nyilatkozata nyilvánosságra került, a New York-i ENSZ-palotában már felkészültek a nagy terem új ülésrendjére, hiszen a két német állam küldöttségének érkezése idején új ülésrend Géprablás Ausztráliában Ausztráliában szerdán reggel egy fegyveres férfi eltérített útirányától egy belföldön közlekedő repülőgépet. A fegyveres férfi, akiről később kiderült, hogy nemrégiben vándorolt be az országoa, az Adelaide és Alice Springs között közlekedő gép pilótafülkéjébe behatolva kényszerítette a pilótát, közölje a légi- forgalmi társaság központjával, hogy biztosítsanak számára egy másik repülőgépet és egy ejtőernyőt. Pénzt nem követelt. Állítólag az volt a célja, hogy a kapott repülőgéppel tovább repüljön Ausztrália elhagyatottabb déli része felé, ennek az útnak céljára azonban nem derült fény. A repülőgép fedélzetén ösz- szesen huszonkét személlyel leszállt Alice Sprinsben, ahol a géprabló a nőket és gyermekeket elengedte, a férfiakat azonban nem. Hosszas alkudozás után kitolták a repülőtér egyik kifutójára a követelt gépet és a géprabló fegyverét az egvik légikisasszonyra fogva elindult, hogy beszálljon. Ekkor támadták meg a rendőrség polgári ruhás emberei. Rövid tűzharc keletkezett, majd a géprabló — már sebesülten — a repülőtér környékén lévő bozótosba menekült. Itt később elfogták. Megsebesült egy rendőr is. szerint ülnek majd a tagállamok küldöttei... Megkezdődött a találgatás arról is, vajon mikor kerül sor a pa- rafálás után az aláírásra ... Erre a kérdésre még hozzávetőlegesen pontos választ is csak november 19-én lehet adni — altkor, amikor a Bun- destag-választás eredményét ismeri már az ENSZ és a világ. Mert ha a jelenlegi szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció akárcsak egyfőnyi többséggel is rendelkezik a bonni parlamentben, még ebben az évben sor kerülhet az aláírásra, esetleg úgy, hogy az ünneni aktusnak az NDK miniszterelnöke és az NSZK kancellárja lesz a főszereplője. Ám ha november 19-én az uniópártok, a CDU—CSU szerzi meg a többséget, új helyzet áll elő. Az ellenzéki vezetők nyilatkozatai nem világosak ugyan (egyelőre csak a bajor CSU utasította el egészében az alapszerződést. Barzel, az ellenzék kancellárjelöltje csak a választás után mond végleges véleményt), de a jobboldali sajtó és a Springer- konszern hangja sejtetni engedi a CDU—CSU-taktika fő vonásait. Az ellenzéki álláspont élső tétele: az alapszerződés és a hamarosan bekövetkező ENSZ-felvótel »a német megosztottság jogszerinti megerősítése«. Mintha az elmúlt huszonhárom év, a két német állam párhuzamos, ellentétes irányú fejlődése, .azaz a valóság bármiféle megerősítésre szorulna. A taktikai elképzelés másik tétele: esetlegest győzelem esetén az ellenzék »megkísérel javítani a jelenlegi szerződésszövegen«. Mintha elképzelhető lenne, hogy a két esztendeig tartó kemény tárgyalásokon a kompromisszumok lehetséges határáig elment Német Demokratikus Köztársaságra ilyen fenyegetéssel hatást lehetne - gyakorolni! Egyébként, ami a kompromisszumokat illeti, az NSZK által tett megfelelő engedményeknél többet más kormánytól sem kívánt volna az NDK; az alapszerződésnek éppen az az egyik jellemzője, hogy nem kíván egyik féltől sem elvi, ideológiai, meggyőződésbeli álláspontról való lemondást. A két német állam alapszerződése — együtt a szovjet—NSZK és a lengyel— NSZK szerződéssel — a békés egymás mellett élés szocialista politikájának érvényre- jutását és a Szövetségi Köztársaság kormányának valóságérzékét fejezi ki. Két független, szuverén és különböző társadalmi rendben élő állam kötött megállapást; az NDK és az NSZK huszonhárom hidegháborús év után jószomszédként élhet együtt. Ugyanabban a hónapban, amikor az alapszerződésre odakerült a két tárgyalóküldöttség vezetőjének kézjegye, Helsinkiben megkezdődik az európai biztonsági értekezletet előkészítő tanácskozás. A földrész negyedszázadnál hosszabb idő óta megoldatlan problémája volt az egykori, az éppen száz éve, Bismarck által megteremtett német birodalom helyén létrejött két német állam egymáshoz való viszonya. Az alapszerződéssel végleg a megvalósít'-atat- lan ábrándok közé kell sorolni azt az elképzelést, hogy a bismarckj konstrukció — amelyet a történelem, a második világháború eredményeként széttört — valaha is újra összeilleszthető. A földrész békéje a realitások elismertén, tisztel?t '- tartásán is alapszik, A '-ca'i' ást, a történe tű foglalta megái a ; :graíusok- ba a két német állam alap- szerződése, tehát Európa békéjének szolgálatában született G. Bt.
