Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

A gyári pártszervezetek és a munkásifjúság Agronőmusportré Vegyszer, szőlő, könyv T öbb tízezer fiatal szak­munkás lépett az elmúlt hetekben a munkásosz­tály soraiba hazánkban. Az utóbbi években a munkás­utánpótlás egyre inkább új forrásából, a fiatalok soraiból táplálkozik. Míg húsz évvel ez­előtt az új munkásoknak alig felét tették ki, ma 90 szá­zalékát adják a fiatalok. Rend­szerünk, munkásosztályunk holnapi ereje nem kis mérték­ben a mai fiatal szakmunkás­nemzedékek szakmai, politikai, erkölcsi felkészítésétől függ. Tíz-tizenöt-húsz év múlva olyan lesz minden egyes gyár termelési színvonala, politikai atmoszférája, az ott dolgozó munkások élete, ahogyan ma útjukra bocsátják, ahogyan se­gítik az alkotó munkáséletet választó fiatalokat. A gyári kommunisták, a pártszervezetek, a szilárd mun­káskollektívák általában meg­különböztetett figyelmet fordí­tanak a munkába lépő fiata­lokra, fogadtatásukra, beillesz­kedésükre, segítésükre. Az iga­zi munkássá válás azonban hosszú folyamat, a tényleges beilleszkedés sokkal több, mint passzív ottlét, mint a régi és az új munkások »békés« egymás- mellettisége. A gyár hírnevének öregbíté­sében, a korszerű munkaszer­vezés, a színvonalas, értelmes termelés, az eleven, rugalmas és nyílt vállalati magatartás kialakításában igen nagy a pártszervezetek szerepe, fele­lőssége. De semmivel sem ki­kivétel nélkül szakmunkásként lépnek a munkásosztály sorai­ba, s a 20—24 éves munkások 30 százaléka érettségizett. Ugyancsak segíti a nevelő munkát, hogy ifjú munkásaink nagy többségükben munkás­szülők gyermekei. A gyári pártszervezeteknek magas fokú következetességgel és céltudatossággal kell mun­kálkodniuk azon, hogy az új, magasabb szakmai ismeretek­kel rendelkező generációkban kialakuljanak az előző mun­kásnemzedékek kiváló tulaj­donságai: a munkaszeretet, a szakmai igényesség, a maga­sabb műveltség megszerzésé­nek vágya, az osztályszolida­ritás, a politikai érdeklődés és tettrekészség. A kommunisták tehát a szó teljes értelmében legyenek ott minden egyes munkahelyen, ahol fiatalok vannak. Kísérjék figyelemmel a művezetők, cso­portvezetők nevelő, szervező munkáját. Tegyenek meg min­dent, hogy a fiatalok megsze­ressék szakmájukat, megismer­jék a gyár gépeit, termékeit, az üzem múltját és távlatait, megízleljék a munkáskollektí­va erejét, az alkotás örömét. B átorítsák és erősítsék a pártszervezetek a fiatal munkások beilleszkedé­sét egyengető tekintélyes mun­kásembereket, álljanak mögöt­tük, ha igényeket támasztanak, ha fegyelmeznek. Ugyanakkor határozottan lépjenek föl a pa­rancsolgatás, a lekezelés, a bi- J zalmatlanság minden megnyil­sebb az a felelősség, mely a j vanulasa eUen holnap munkásosztályának for-: Az életkor nem érdem, de malasaval, nevelesevel kapcso- , nem is hátrány. A fiatal mun­latosan hárul rájuk. í kások körében gyakori téma Mai munkásifjúságunknak j az egyenrangúság. Nyíltan és nagy értéke a korábbi nemze- világosan kell erről is beszélni dékeknél magasabb iskolai végzettsége, a társadalmi és világpolitikai kérdések iránti őszinte érdeklődése. Ugyanak­kor gyakran hiányos társada­lompolitikai, állampolgári jár­tassága, üzemi tapasztalata. A politikai nevelő munka szem­pontjába fontos sajátosság, i a fiatalokkal. Az egyenlő jog­nak és megbecsülésnek az egyenlő munka az alapja. Ahol a kollektívák egyetértésére és tájékozottságára épül a vál­lalati ösztönzési rendszer és a helyi bérpolitika, ahol az össz­hangban áll a munkások ta­pasztalataival, értékrendjével hogy a mai fiatalok csaknem í és igazságérzetével, ott megér­Fórum a középvezetőknek Kommunista műszak a pártszervezet javaslatára A mernyei községi pártbi-1 zottság valamivel több egy hónapja alakult meg, s még az utóbbi napok is a munkamódszerek kialakításá­val teltek el. A párt-végrehaj­tóbizottság már megtartotta az első ülését, s ezen a mun­katerveket, valamint a terület csucsvezetöségeinek átszerve­zését tárgyalta meg. Eloszto- 'tuk a pártélet területeit is a kilenc vb-tag között. A mun­kabizottságok megalakításáról is szó volt, s a javaslatot szom­baton a pártbizottság elé ter­jesztette a végrehajtó bizott­ság. A községi pártbizottság nyújtott segítséget az alapszer­vezeteknek az októberi tag­gyűlések megtartásához. Noha a szoros mezőgazdasági mun­kák miatt a termelőszövetke­zeti pártszervezetek tagságá­nak megjelenése nehézségekbe ütközött, mégis sikerült mér­legre tenni mindenhol a párt nőpolitikái határozata végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait. A télen előadásokat tar­tunk á nőknek. Olyan témák szerepelnek, mint a lakáskul­túra szerepe a családban stb. A MEZŐGÉP mernyei gyár- mint! egységének pártszervezete fel­hívással fordult a szocialista brigádokhoz, a pártcsoportok­hoz, a párttagokhoz és a pár- tonkívüliekhez, s azt kérte, hogy a novemberi szabad szombaton szervezzenek kom­munista műszakot. A szakszer­vezeti bizottság szintén bekap­csolódott a szervező munkába. A községi pártbizottság poli­tikai, gazdaságpolitikai vita­kört — amolyan fórum jelle­gűt — szervez, elsősorban a középszintű gazdasági vezetők­nek. Minden második hónap­ban találkozik az a huszonöt vezető, akit a gazdasági veze­tők, a pártszervezetek javasol­tak. A fórum szélesíti a politi- sai, gazdaságpolitikai látókö­rüket, megismerteti a részve­vőkkel a párt politkáját, az időszerű bel- és külpolitikai eseményeket. Ahöl dolgoznak, sokkal jobban terjeszthetik a tik, elfogadják azt a fiatalok is. Erősítsék a pártszervezetek a fiatal munkásnemzedékek­ben a szókimondást, a lusta­ság és a tehetetlenség elleni fellépést, fokozzák az egészsé­ges türelmetlenséget és a tett- rekészséget. Lépjenek föl a szakmai önképzés, a tanulás lebecsülésének, akadályozásá­nak minden megnyilvánulása ellen. Álljanak ki határozottan és megalkuvás nélkül a tanul­ni akaró, a műszaki, technikai kérdések iránt érdeklődő, újí­tó munkásfiatalok mellett. Te­remtsenek olyan gyári légkört, amely nem tűri meg az igény­telenséget, a gondolati elzsíro- sodást, a szakmai-közéleti kö­zömbösséget. A ma munkába lépő fiatal munkásnemzedékek központi helyet foglalnak el a korunk­ban kibontakozó tudományos­technikai forradalomban. A műszaki-technikai megújulás alapvető tényezője a szakisme­ret. Nagyobb határozottsággal és meggyőzőbb erővel szóljunk arról, hogy a szakmunkás a tu­dományos és technikai forra­dalom legfőbb letéteményese. Alapvető gyári érdek, hogy az új munkásosztagok magas szinten ismerjék szakmájukat, éljen bennük a mind nagyobb tudás megszerzésének vágya. Nagyon fontos, hogy a gyár tapasztalt munkásai, idős, har­cokban megedzett kommunis­tái minél többször találkozza­nak a fiatalokkal. Vegyenek részt gyűléseiken, alaposan is­merjék meg álláspontjukat, se­gítsék, bátorítsák az ifjú kol­lektívák öntevékenységét. Se­gítsék elő, hogy a gazdasági vezetők bátran léptessék elő, bízzák meg nagyobb feladatok­kal az arra érdemes fiatalokat. Álljanak ki a pártszervezetek a munkásfiatalok, ifjúsági bri­gádok kezdeményezései, társa­dalmi munkavállalásai mellett. Ugyanakkor lépjenek föl a fia­talok lelkesedésével, ambíció­jával, tettrekészségével vissza­élő magatartás és a társadal­mi munka lejáratása ellen. tasítsák el a munkásfia­talokkal kapcsolatos nevelő munka kam­pányjellegét, a dédelgetést, de a szélsőséges általánosításokat is. Előbbit nem igénylik, utób­bit pedig nem érdemlik meg a munkásfiatalok. A gyári életben is csak a reális megítélés, az ifjú mun­kásnemzedék iránti — kiérde­melt — bizalom és a fokozott felelősség lehet célravezető. Társadalmi, gazdasági, törté­nelmi céljaink alapvető letéte­ményese a magas fokú politi­kai, közéleti és szakmai mű­veltséggel rendelkező, a világ dolgaiban eligazodni tudó, szi­lárd erkölcsű, korszerűen gon­dolkodó és cselekvő munkás. E tulajdonságok céltudatos erősítése a gyári pártszerveze­tek igazi, forradalmi küldetése. A. L. U TERHŰKTŐL szabadult sző­lővesszők kö­zött, dombok lankáján. Tá­guló ég alatt. A Pusztai dűlő­ben. Nem messze a za- márdi Magyar Tenger Tsz mo­dern pincéjé­től. (Ha szabad erre a szép épületre ezt a szót használ­ni.) Ebben az ide­ális környezet­ben álldogá­lunk Petracsek Béla agronó- mussal. Mező­színű ingpuló­ver, mélybama orkándzseki, árnyalattal vi­lágosabb nad­rág, barna cipő. — Szereti a barna színt? — Ez praktikus az ilyen munkára... Az »ilyen munka« Petracsek Béla esetében egyszerre kétfé­lét is jelent, Ö a Zamárdi ha­tárában termő növények »vé­dőszentje«, de ő a szőlőből bort varázsló »mágus« is. Külön- külön sem könnyű mestersé­gek. — Nincs ellentmondás — igazít el a »dzsungelben«. — Kertészeti egyetemet végez­tem, a diplomám feljogosít mindkét feladat végzésére. Növényvédő agronőmus és szőlész tehát. Ez a jellemzés elég a munkakönyvhöz. Mi azonban többet szeretnénk tudni róla. — Ki sem jönne a számon az, hogy »főnök« — jelenti ki határozottan az asszonybrigád »viccmestere«, Varga Istvánná. — Bélának hívom, hiszen a fiam lehetne. Tehát a »mi fiunk« az asz- szonyoknak. Huszonöt éves, gesztenyebarna hajú ember. Szerényen magabiztos. — Három környékbeli szö­vetkezetnek voltam a növény­védő agronómusa. Zamárdinak, Kerekinek, Bálványosnak. Olasz Ferenc, az itteni elnök hívott. Jöttem, mert úgy érez­tem, így jobban üstökön mar­kolhatom a munkát. így is lett. — Mit markol a szőlész? — Most egy ideig a borkeze­lés ad munkát. Először a töl- tögetés. Hogy mit jelent ez? Forrás után »erjedési űrt« kell ennek a munkának. Aztán egy­forma Szeszfokra »hozzuk« a bort. Ezt szokták házasításnak nevezni. — Köszönöm a szakszerű magyarázatot.. Kevesebbszer hallunk azonban a növényvédő agronőmus munkájáról. — Pedig a korszerű mező- gazdasági üzem nem nélkülöz­heti. Már kora tavasszal nagy szükség van munkájára. A ga­bona vegyszeres gyomirtása az első feladat. Előre kiszámítja az adagokat, megszervezi a vegyszerezés gépesítését. Beál­lítja a dózisokra az adagolót. A gabona után a kukorica gyomirtása következik, mert a kapálás ebben a szövetkezet­ben már megszűnt. A szőlő? Egész évben ad munkát a nö­vényvédőnek is. Gyomtalaní­tás, permetezés. Ez utóbbi tíz- tizenkétszer. Szerencsére jó »négyesfogatra« támaszkodha- tom. Négy növényvédő szak­munkásra. Csakugyan nem panaszkod­hat. Nem unalmas egy agro- nómus élete Zamárdiban sem. Kőröshegyről jár át motorke­rékpárral. Édesapja az ottani szövetkezet főagronómusa. — Balinkán töltöttem a gya­korlóévemet, azután kerültem erre a környékre. Nem idegen nekem, nem is volt. Kaposvá­ron születtem, ebben a megyé­ben. — Nem hiányzik az életéből semmi? — Nem. Kétezer könyvem van. Már általános iskolás ko­rom előtt, ötévesen megtanul­tam olvasni. Legutóbb Tru­man Capote novelláskötetét, Steinbeck Édentől keletre cí­mű regényét olvastam. — Az életforma érdekli, melyben e művek hősei élnek? — Nem, maga a mű. A szá­momra lebilincselő cselek­mény, a könyvek irodalmi ér­tékei. BESZÉLGETÉSÜNKET csak a kopasz szőlőkarók és vesz- szők, a betongerendák »hall­gatják«. Fent varjak köröznek, egyhangú, örök énekkel: »Kár, kár.« Nincs ebben semmi kár. Le&kó László szarvasmarhaprogram keretében... Gyarapítják az állományt Sávolyon Egyre több somogyi mező- gazdasági nagyüzemben ta­pasztalható, hogy a szarvas­marhaprogram keretében in­tézkednek ennek az állatfaj­nak az eredményesebb te­nyésztésére és hizlalására. A közelmúltban kaptunk tájé­koztatást a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelő­ségtől arról, hogy a sávolyt termelőszövetkezet vezetőinek a programba illeszkedő elgon­dolása most valósul meg. A sávolyialc — szükségsze­rűen — a szarvasmarha-férő­helyek megteremtését tartják I elsődlegesnek, e feladat meg- I oldása került előtérbe. A gaz­hagyni a hordókban. A forrás ; daság tervei szerint még ez után ezt is föl kell tölteni, hogy levegőt ne kapjon a bor. A fej­tés december elején kezdődik. A derítés a következő fázis. A fehérkék kicsapódása a célja I év végére teljesen elkészül a | szakosított tehenészeti tele- ! pük, s az itt létesített férőhe­lyek révén mintegy háromszáz I szarvasmarhával növelhetik J állományukat. S hogy jól utá­nanéztek, miből lehetne olcsó, megfelelő, célszerű férőhelye­ket nyerni, azt egyebek között az is bizonyítja, hogy egy használaton kívüli szénatáro­lóból — saját erőből — olyan hízómarha-istállót alakítottak ki, amelyben 90 állat is elfér. A gazdaság további terveiben szerepel még egy 80 férőhelyes borjú-utónevelő is. E célra egy ugyancsak használaton kí­vüli istállót újítanak fel. Természetesen az állomány- növekedés a megfelelő takar­mánybázist is megköveteli. Erről egyebek között úgy gon­doskodnak, hogy hozzáfognak egy 150 holdas legelőterület ja­vításához és intenzív haszno­sításához. Sok, ez ideig nem mindenütt és nem megfele­lően használt lehetőség rejlik a gyepterületekben — ezt kí­vánják feltárni és a maguk hasznára fordítani a sávolyiak. Emberek, vagonok Közeledj felém! Távolodj tőlem! Megfeszített munka folyik! ni a sebességet. Ez is a kocsi- I radnak el, hogy a tolatás! ősszel a vasútállomásokon, te­herpályaudvarokon. A forga­lom hirtelen felszökik, az rendező féladata. munka, a kocsik beállítása és — Nagyon erős az őszi for- ; kihúzása, a kocsirendezés és galom ebben az évben. Na- az iparvágányok kiszolgálása párt politikáját, magyarázhat- | »őszi csúcs«-ot okozó mezo­ják az egyes határozatok, in­tézkedéselv jelentőseget. Kálmán Sándor, a mernyei pártbizottság titkára Különleges vasúti személykocsik a Bengáli Népi Köztársaságnak Különleges kivitelű, az euró­pai utazók számára szokatlan méretű és belső elrendezésű vasúti személykocsik szállítá­sát kezdte meg szerdán a Ben­gali Népi Köztársaságba a Győri Magyar Vagon- és Gép­gyár. A huszonhét kocsira szó­ló megrendelés értéke több mint 700 ezer angol font. Az első hat, szokatlanul alacsony ; méretű, sok apró ablakkal és alumínium redőnnyel ellátott vasúti kocsi szétszerelve, vago­nokban »utazik« Fiúméba, ahonnan hajókon folytatja az utat. A Győri Vagongyár dol­gozói még az idén december 20-ig teljesítik bengali export­nál! alasukat. ! gazdasági terményeket, cukor­répát, gabonát, burgonyát gyorsan tovább kell szállítani a címre, a gyárakba, a fel­dolgozó üzemekbe. A vagonok pedig nem engednek pihenőt, napról napra folyamatosan érkeznek... Kaposváron is fokozott erő­feszítést kíván, nagyobb gon­dot okoz a forgalom őszi fel­lendülése. Nappal és éjszaka érkeznek és indulnak a vago­nok. A kocsirendezők sárga | sisakjai ott villognak minden szerelv-ény mellett. Nappal síp­pal és zászlóval, éjszaka lám­pával es zászlóval irányítják a .tolatómozdony vezetőjét: Közeledj felém! Távolodj tő­lem! A szerelvények összeállí­tása nagy gondosságot kíván: a kocsinak nem szabad túl gyorsan csapódnia a másik­hoz, pontosan 'ki kell saámíta­ponta 250—300 vagon érkezik a különböző iparvágányokra, míg a feladási forgalom 100 körűd mozog. Ugyanakkor 4— 500 az átmenő vagonok száma, amelyeket szintén rendezni kell az állomáson — mondta Bernhardt Rezső állomásfő- nök-helyettes. — Mekkora terület szüksé­ges a vagonok rendezéséhez? — Ez mintegy négy-öt kilo­lvözben sokszor kell futniuk a szerelvény mellett, hogy idő­ben érjenek az összekapcsolás helyére. — Mennyiben növelte mun­kájukat a cukorgyár ellátása? — Nagyon jó a munkakap­csolatunk a cukorgyárral. A vagonokat gyorsan kiürítik, akár ünnepnap van, akár hét­köznap. De ugyanezt áltáléiban el lehet mondani más nagy méter hosszúságú szakasz, ; vállalatról is, az ÁFOR-ról, az kezdve a textilművek iparvá- j AKÖV-ről, a textilművekről. a santosi Ez nagymértékben könnyíti I munkánkat. A cukorrépa kü­gányától egészen hizlaldáig. Ezen a nagy területen a ren- j lön »fejezet« az őszi cxúcs­dezésről mindössze tizenheten gondoskodnak. »Sárga sisako­sok«, mozdonyvezetők. A to­latást három géppel végzik, egy 411-es gőzmozdonnyal és két Diesellel. A kocsirendezők éjszaka tizenhárom, nappal ti­zenegy órás szolgálatot teijesi- c-anek. Elsősorban abban iá­forgalomban. Néhány adat ezt jól érzékelteti. Eddig 5336 va­gon répa érkezett a gyárnak, ez 103 ezer 437 tonnát jelent. Tavaly november 7-ig ez a mennyiség 3638 vagon, illetve 65 ezer 652 tonna volt. Már ebből is leszűrhető, hogy a mennyiségileg jó ideji cukor­répatermés nekünk fokozott feladatot jelent. Ehhez elég amiyit hozzátenni, hogy már most majdnem annyi répa szállításáról kellett gondos­kodnunk, mint az egész tava­lyi idényben. Ebben az évben a kaposvá­ri vasútállomáson nem kell vagonhiánnyal számolná. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a vállalatok időben, gyorsan kiürítik a kocsikat. Másrészt a leadási forgalom (az érkező vagonok) nagyobb, mint a feladási, ez ismét sza­bad vagonokat jelent. Csak rendkívüli esetekben és kü­lönleges kocsik igénylésekor jelentkezhet zavar a vagonel­látásban, de erre sem volt ed­dig példa. — Mikorra várható az őszi csúcsforgalom csökkenése? — Csak azt tudom monda­ni, hogy még tart. Az is biz­tos, hogy addig sokszor fújnák a sípjukba a kocsirendezők, és hallani fogjuk esténként a hangszórókból is: a hármason szerelvény halad át! Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents