Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
Befejezte munkáját az országfyűiés (Folytatás az 1. oldalról.) Igazgatója a mezőgazdasági tudományos kutatómunka helyzetét elemezte. S. Hegedűs László, a hazafias népfront országos tanácsának titkára a 'mezőgazda- sági termékekkel való ellátás fontosságát hangsúlyozta; Széles Lajos képviselő a szarvasmarhatenyésztés helyzetével foglalkozott. Farkas Pál tsz- elnök a mezőgazdasági üzemek zöldáru-értékesítéséről beszélt, Tóth Balázs a mező- gazdasági szakosodás problémáit taglalta., Ügyrendi módosítás Az országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont- megvitatására. Dr. Conda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a-bizottság nevében beterjesztette az ország- _ gyűlés ügyrendjének módosítására, illetve..egységes szövegére tett javaslatot. Egy másik javaslat egyértelműen felhatalmazást ad a bizottságoknak az országgyűlés elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban a véleményezésre. >. — Ide tartozik az: ügyrend • egy másik javasolt pontja, ■ amely a törvényerejű rendele- ték véleményezésével függ össze — mondotta. — Szervezeti jellegű javaslat, de érdemi szempontból-is fontos, hogy az ügyrendtefvézet új bizottság létrehozását indítványozza építési, közlekedési hatáskörrel. Az ipari bizottságnak, amely eddig foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, majdnem áttekinthetetlenül széles területen kellett tevékenykednie, ezért feladatának nehezen tu- dott eleget tenni. — Az ügyrendtervezet új fejezete a képviselőkről szól. Egyaránt kifejeződik ebben a képviselők szerepe, felelőssége és az egyéni választókerületi rendszer létezése. A javaslat méltatja azt a nélkülözhetetlen közreműködést, amelyet a Hazafias Népfront fejt ki a képviselői munka támogatásában, a képviselők és a lakosság közötti kapcsolat építésében, szervezésében. A képviselői megbízatás ellátásához igen nagy segítséget jelent a kormánynak az a határozata, amely az állmigaz- gatási szervek feladatait szabályozza a képviselői tevékenység támogatásával kapcsolatban. Dr. Szilágyi Gábor, a debreceni pártbizottság első titkára a beterjesztett ügyrendi módosító javaslat jelentőségéről szólt. Felszólalása végén két további indítványt terjesztett elő: az egyik javaslata az országgyűlés elnökének, a másik a jegyzőknek a feladataival összefüggő szöveg pontosítására vonatkozott. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés plénuma az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői indítványokat egyhangúlag elfogadta. Szünet következett, majd napirend szerint az interpellációkra került sor. Dr. Dimény Imre válasza A miniszter mindenekelőtt azokra a képviselői észrevételekre reagált, hogy a tárca alakítson ki olyan fejlesztési koncepciót, amely figyelemmel van a termelőszövetkezetek eltérő sajátosságaira, különösképpen a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetére. Kiemelte, ' hogy a tárca fejlesztési politikájában előtérbe állítják a húsipar, a tejipar beruházásainak, a betakarító gépek parkjának bővítését és a szállítókapacitás fejlesztését. Rámutatott azonban arra is, hogy nemcsak az új beruházások jelenthetnek megoldást, hanem — különösképpen a IV. ötéves terv időszakában — a korszerűsítések is. Egyetértőleg szólt arról a jogos igényről, hogy a közgazdasági környezet, ezen belül a szabályozó rendszer viszonylag stabil legyen, enélkül ugyanis elképzelhetetlen, a legtöbb termelési ág fejlesztése hosszú időre szóló, hosszú ■idő alatt visszatérülő befektetésekkel. Ugyanakkor hang- súlyozta, hogy időszakonként .— a fejlődés követelményeinek megfelelően, az elérendő élok érdekében — változtat- i is kell a közgazdasági szabályozókon. Példaként emlí- otte meg a kormánynak a ■szarvasmarha-tenyésztés fej- ’«sztáse .érdekében hozott hadé ’-nzatat. Kitért arra is a miniszter, hogy bizonyos értelemben i. ■ 'szséges • jelenség a mező- -olasági üzemek közötti, el- rő fokú fejlettség. Sőt: a koholmány is a rendelkezésre áló anyagi erőforrásoknak az eddiginél hatékonyabb felhasználása szempontjából. Mindamellett a MÉM már tett intézkedéseket a differenciáltság mérséklése, a szabályozó rendszer ilyen értelmű továbbfejlesztése érdekében. 1973-tól életbe lép az az adórendszer, amely a ked"ez3t- ícn termőhelyi adottsón í térmé1. ~~zö--t'zenetek földadómén fess 'r érek fer.-tartás" mellett differenciál a tsz-ck ]sózott adófizetés szempontjából is. Természetesen figyelemmel lesznek arra, hogy a magasabb színvonalon gazdálkodó tsz-ek ne veszítsék el érdek el fs és ükét lek ''tőségeik minél több ki''asmá’ ásóban. r'->vet4-té;,"l fogadta a mi- nz é1 ’i-ninz',r~'"dasán in'ri' '••Htzré-ek fa'1 »'-tűsévé1 ■kn-'-"képviselői észre yi. T— — — 4-xr v-nr-» íj ér---r--” ' ‘ ~ c--X,.-, íon-tdr t ásá'. a!, illetve létesítésévé' yi kapcsolatban aláhúzta: a megfelelő faj-, illetve fajtaszerkezet kialakítása fő feladat, a termelés fejlesztéséhez, a gazdálkodás színvonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítása, a megfelelő szakember-utánpótlás és a fiatalok munkába állítása a mezőgazdasági üzemekben. Válasza végén a miniszter hangsúlyozta: a MÉM a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt tett már intézkedéseket az olcsó és a napi ellátás szempontjából fontos, több felszólaló által hiányolt töltelékáruk forgalmának növelésére. Mintegy ezer üzletben végzett- vizsgálat tapasztalatai alapján intézkedtek, hogy a forgalmat legalább 60 százalékban a kilogrammonként 40 forintnál olcsóbb töltelékárukból biztosítsák. Végezetül a miniszter kérte, hogy expozéját és a képviselői felszólalásokra adott válaszát az országgyűlés fogadja el. Az országgyűlés egyhangú szavazással jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról, s egyetértett a mi-, niszternek a felszólalásokra adott válaszával. Interpellációk Apró Antal vette át az elnöklést. Az első interpellációs téma az a kérdés volt, amelyet az országgyűlés nyári ülésszakán Bűző Barna képviselő intézett Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterhez a Balaton vízháztartásának és halállományának, valamint a Ualaton-parti táj fokozottabb védelme tárgyában. A ,J napon belül írásban megadott miniszteri válasz kién.a i, hogy a Balaton vízháztartásának megjavításával és v ízminőségének megóvásával részletesen foglalkozik a Balaton vízgazdálkodás-fejlesztési programja, amelyet a gazdasági bizottság 1971-ben fogadott el. A Balaton vízszennyeződésének megakadályozására széleskörű összefogással megalakult a Balatoni Vízvédelmi Bizottság, amely máris 'igyelemre méltó eredménye- -et tud felmutatni. Kedvező ütemben halad a balatoni üdü- ' 'területeken a csatornázás és a szennyvíztisztítás: erre a IV ötéves terv idején körülbelül 500 millió forintot költenek. A Balaton-térség fejlesztését illetően az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint- a tanácsok intézkedési joggal rendelkeznek, munkájukhoz a kutatóintézetek sokasága szolgáltat megfelelő tudományos alapot. A déli parton a partvédő művek kiépítése során a halbiológiai szempontokra. is tekintettel megőriztek természetes nádas területedet, az északi parton érintetlenek maradnak az ivatóhelyek. A miniszteri választ mind az országgyűlés, mint az in- teroelláló képviselő elfogadta. Ispánovics Márton, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára a hercegszántói határ- átkelőhely nemzetközivé tétele tárgyában interpellált. A közlekedés és postaügyi miniszter válaszolt: A kérdést az illetékes magyar—jugoszláv vegyesbizottság elé terjesztik, s kedvező döntés esetén megoldására intézkedéseket tesznek. A képviselő és az ország- gyűlés a választ egyhangúlag tudomásul vette. Juratovics Aladár dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációt . az E—5-ös út korszerűsítése ügyében, Sog- nyenovics Milán a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, baranyai képviselő a Dráva menti gátrendszer hiányzó szakasza kiépítésének meggyorsítása, valamint az egész Dráva menti gátrendszer megszilárdítása tárgyában interpellált az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke válaszában elmondotta, hogy a vízügyi szervek a népgazdaság teherbíró képességének arányában végzik az árvízvédelmi berendezések kiépítését: a IV. ötéves terv éveiben újak építésére 1600 millió, a régiek fenntartására pedig 1100 millió forintot költenek. Az árvízvédelmi gátak teljes kiépítését folyamatosan végzik a Dráva mentén is, ehhez azonban hosz- szabb idő szükséges. Az államtitkár válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ezután Szokola Királyné dr. Somogy megyei képviselő arról kérdezte a művelődésügyi minisztert: mit kíván tenni a Somogy megyében használhatatlanná vált általános iskolai osztálytermek pótlására. Ilyen célra ugyanis 1971—72-ben a megyei tanács és a helyi tanácsok többletbevételeikből, illetőleg egyéb anyagi forrásokból — más ágazatok terhére — 16,2 millió forintot csoportosítottak át, de ez a pénz csupán kényszerűségből megszüntetett tantermek részbeni pótlására elegendő. Ilku Pál művelődésügyi miniszter elmondta: a minisztérium tisztában van azzal, hogy Somogy megyében sokkal nagyobb arányban vannak elavult, ma vagy holnap már használhatatlan tantermek, mint az országban másutt. A IV. ötéves tervben erre az országrészre előirányzott tantermeken túl most nem tudnak — anyagiak híján — újabbakat biztosítani. ígéretet tett arra, hogy a minisztérium az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium szakemberei a közeljövőben a megyében pontosan tájékozódnak a helyzetről, igyekeznek megkeresni a megoldás módját (a megyei tanáccsal együttműködve), hogy ne kelljen várni a hiányzó osztálytermek pótlásával az V. ötéves tervig. Egyidejűleg kérte a miniszter a megyéket: általánosiskola- "ejlesztési programjukat már most dolgozzák ki, hogy a Somogy megyeihez hasonló problémára a jövőben ne kerülhessen sor. A miniszteri választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. , Szászt Gábor, gimnáziumi igazgatóhelyettes a művelődésügyi miniszterhez interpellált a középiskolai »-világnézetünk alapjai« nevű tantárgy oktatásának személyi feltételeivel, illetve annak biztosításával kapcsolatban. Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt. Erre Szászi Gábor viszontválaszában kérte a minisztert, hogy mihamarabb alaposabban vizsgálják meg ezt a problémát, a »világnézetünk alapjai« ismeretkör tanítását valamennyi középiskolába vezessék be, és a tanításra előkészítő tanfolyamokon való részvételt az árra érdemes pedagógusok számára tegyék lehetővé. Ennek remé- avében a miniszter válaszát elfogadta-:-' •Az országgyűlés a miniszteri választ 43 ellenszavazattal.. fogadta el. Ezzel befejeződött a tárgy- sorozat megvitatása. Az országgyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zártba be. (MTI) A szovjet vezetők és az iráni sah tárgyalásai A szovjet vezetők és az iráni sah a két ország kapcsolatairól tárgyaltak Moszkvában. A képen jobb oldalon a második Reza Pahlavi iráni sah, baloldalt Brczsnyev, Podgornij és Gromiko. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Péter János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) ez a világ többi népe számára is hasznos lesz, mert a fegyverkezési verseny megszűntéből mérhetetlen erők szabadulnak majd fel, s ezeket az emberi lét alapvető kérdéseinek a megoldására lehet majd fordítani. A Magyar Népköz- társaság kormánya ilyen jó reménnyel tekint a jövő elé. Ügy gondoljuk, hogy ennek a jövőnek hasznos munkálója volt és lesz az Egyesült Nemzetek Szervezete« — hangsúlyozta Péter Pános nagy tetszéssel fogadott beszédében. * * * A közgyűlés tegnapi ülésén másodikként felszólaló Péter János előtt Paraguay képviselője, utána pedig. Wickman svéd, majd El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter fejtettek) kormánya álláspontját. Kohl és Bohr folytatták tárgyalásaikat Szerdán délelőtt a bonni kancellári hivatalban folytatódtak a Német Demokratikus Köztársaság.^ a Német Szövetségi ' Köztársaság közötti normális nemzetközi "jogi' kapcsolatok létesítésire vonatkozó tárgyalások. A két delegáció plenáris ülése előtt 30 perces négyszemközti beszélgetés zajlott le dr. Michael Kohl,. az NDK minisztertanácsénak államtitkára és Egon'Bzhr nyugatnémet államtitkár között. A megbeszéléseknek ez a fordulója ma csütörtökön ér véget. (MTI) Szigeti István somogyi képviselő felszólalása A kedvezőtlen adottságú tsz-ek gondjai a megyei tapasztalatok alapján Szigeti István képviselő, a Somogy megyei Pártbizottság titkára beszédében az élelmiszergazdaság fejlesztésének Somogy megyei tapasztalatait, eredményeit elemezte. Elmondta, hogy a megye élelmiszergazdasága jelentős részt vállal az egész ország ellátásából, az exportfeladatok teljesítéséből. A megyében foglalkoztatottak 42 százaléka jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozik, tehát számukra is alapvető kérdés a mezőgazdasági termelés fejlesztése, növekedési ütemének gyorsítása. Ezért is kísérik oly nagy figyelemmel a mező- gazdaság fejlesztését befolyásoló országos intézkedéseket — hangsúlyozta a felszólaló. Az eltérő adottságú tsz-ek gondjai Somogybán a mezőgazdasági üzemekben is dinamikus fejlődés tapasztalható, a termelés üteme az utóbbi években felgyorsult — mondta Szigeti István. — Az elért eredmények mellett azonban több meglepő problémára is felhívta a figyelmet. Mint mondotta: a hibák kiküszöbölése nélkül nem biztosítható a mezőgazdaság törésmentes fejlesztése. Utalt a miniszteri előterjesztésre is, amely fontos feladatként jelöli meg a kedvezőtlen adottságú, mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek fejlesztését. — Somogy megye természeti adottságaiból következik, hogy a 139 termelőszövetkezet közül 67 kedvezőtlen körülmények g«7jiáikfviik Különösen figyelemre méltó ez az adat, mivel ezekben a szövetkezetekben él a megye tsz-tagságának mintegy fele. A mostoha körülmények között működő termelőszövetkezetekben az átlagosnál magasabbak a termelési költségek, alacsonyabbak a terméshozamok és alacsonyabb a gazdálkodás jövedelmezősége is. — Ez a legfőbb oka —■ hangsúlyozta a képviselő —j a tsz-ek közötti nagy arányú differenciálódásnak is, mind a termelés, mind pedig a személyi jövedelem tekintetében. Szigeti István elmondotta,' hogy a termelőszövetkezetek közötti különbségeket az elmúlt években nem sikerült csökkenteni, sőt, bizonyos tényezők hatására a differenciálódás fokozódott. Ez főleg a termelést meghatározó eszközök mennyiségének növekedésében és a jövedelem alakulásában jut kifejezésre. A Somogy megyében végzett legutóbbi vizsgálatok kimutatták, hogy rendkívül szoros kapcsolat van az eszközellátottság színvonala, és az üzemek jövedelmezősége között. A mostoha körülmények között munkálkodó termelőszövetkezetek eredményeiben mutatkozó elmaradás ezenkívül eszközellátottságuk hiányosságaival is magyarázható. i Eszközei1 átottság, beruházás Somogybán - ugyanis a ter- j melószö vetkezetek eszközeliá- i tottsága az országos átlag 83 százalékának felel meg. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek ellátottsága pedig még ennél is rosszabb: a megyei átlagnak mindössze 82 százaléka. A termelőszövetkezetek örömmel üdvözölték a szarvasmarhaágazat ^ fejlesztését szolgáló kormányintézkedéseket, hiszen tradícióik és gazdasági érdekeltségük szorosan kapcsolódik ezen ágazathoz. Az eddigi felmérések alapján azonban megállapítható, hogy — pénzszűke miatt — az ágazat fejlesztésével kapcsolatos épületberuházások iránti igény a jövő évre igen szűk körű. Ez arra utal, hogy a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek tőkeszegénységük miatt nem tudnak eredményesen részt venni, a nagy fontosságú akcióban. Pedig a gyenge termelőszövetkezetek tekintélyes részének körülményei, adottságai lehetővé tennék, sőt indokolják a termelésszerkezet változását, a szarvasmarhaágazat fejlesztését. Az eszközollátottság és á tsz-tagok jövedelmének alakulása szoros összefüggésben van a mezőgazdaság szabályozó rendszerével. Szigeti István hangsúlyozta: — Alapelveiben ez a szabályozó rendszer jó, néhány vonatkozásában viszont fejlesztésre, módosításra szorul. Megemlítette ezzel kapcsolatban: ha elfogadjuk, hog” több ezer mezőgazdasági iriemben rendkívül differenciált körülmények között folyik a termelés, akkor a jelenlegi szabályozás bizonyos íokoa 'bili' általánosítása és egységesítése meghaladja az indokoltság határát. Az eltérő viszonyok között gazdálkodó .következetek — különösen a kátrányos helyzetben levők — képtelenek alkalmazkodni a követelményekhez. . Megemlítette például, hogy a támogatások tekintélyes részét a kedvezőtlen adottságú ormelőszövetkezetek végtermék-érdekeltség alapján kapják. — A támogatásnak ez a módja, mmt tendencia, helyes — mondotta. Javaslat a dijferenciáltcbb támogatásra — Az intézkedést követően azonban csak rész- zen teren*őátek meg annak 'eltételei, hogy ezek a kedve. nőtlen adottságú termelőszövetkezetek nagyobb tömegű érutermelásre és kibocsátásra '.egyenek képesek. — Megeín- h'tette továbbá, hogy a dombvidéki termelőszövetkezetek árkiegészítéses támogatása lényegében alacsonyabb, mint a sík vidéken gazdálkodóké, holott teljesen egyértelmű, hogy özek a szövetkezetek az átlagosnál jóval magasabb költséggel tudnak csak termelni. Eszerint Somogybán a 22 — lombvidéki kategóriába sorolt — termelőszövetkezetnél az ál- ’nmi támogatás mértéke — 1909-hez viszonyítva — mintegy 15° millió forinttal, csökkent. Szigeti István végül javaslattal fordult a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez, hogy a tárca vizsgálja meg, milyen lehetőség van arra, hogy a kedve" őtlen körülmények között gazdálkodó terme1 őszövetkezetek a jelenleginél differentáltabb támogatásban részesüljenek. Figyelembe vévé fejlesztési 'ehetőségeiket és a személyi : övedelmeket, a beszámolóval egyetértett a somogyi képviselő.
