Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

Szocialista brigád vezetők fóruma Kérdésdőmping Ezernél több szocialista bri­gád képviseletében száz bri­gádvezető vett részt tegnap a megyei fórumon. A somogyi szakszervezeti napok e jelen­tős eseményén Bogó László, a megyei pártbizottság titkára válaszolt a kérdésekre. A ren­dezvényen részt vett Kleno- vics Imre, az SZMT vezető titkára is. A brigádvezetők előzetesen több mint száz kér­dést juttattak el a rendezők­höz, s a helyszínen is sok hangzott el. Idő hiányában nem kaphattak valamennyien választ. Lapunkban e kérdé­sekre folyamatosan visszaté­rünk. Pető Gyula, Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat: — A közgazdasági szabályo­zók kedvezőtlenül hatnak azokra a vállalatokra, amelyek gyors ütemű állóeszköz-fej­lesztést hajtanak végre. Vár­ható-e változás? — A negyedüc ötéves terv a nemzeti jövedelem 28 százalé­kát fejlesztésre, 72 százalékát fogyasztásra irányozta elő. A közgazdasági szabályozók tu­datosan akarták mérsékelni a gyors ütemű állóeszköz-fej­lesztést, többek között a fize­tési mérleg javítása miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fejlődő vállalatok hátrányba kerültek. A gazdasági aktíva­értekezleten a Parlamentben is hangsúlyozták: a közgazda- sági szabályozókat úgy kell ki­alakítani, hogy azok ne hát­ráltassák a fejlesztést. * — A kiselejtezett állóeszkö­zök miért rontják a nyeresé­get? — A vállalatok állóeszközei, a gépek és berendezések nye­reséget termelnek. Működés közben azonban természetesen elhasználódnak. Pótlásukra az amortizációs alap szolgál. Ha viszont idő előtt haszná­lódnak el, nyilván rontják a j vállalati eredményt. De emö- gött nem megfelelő kezelés stb. van. Főleg az építőipar­ban mennek gyorsan tönkre a gépek, vagy kapacitásukat nem használják ki megfelelő­en. Az új poligonüzem Kapos­váron például 15 ember hiá­nya miatt nem dolgozott tel­jes kapacitással. A toronyda­ruk — nagyon drágák — 12— 13 százalékos kapacitáskihasz­nálással dolgoznak. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy ez eredményrontó ténye­ző. Az építőipar másik gondja, hogy elhúzódnak a határidők, s emiatt növekednek a készle­tek, romlik a vállalati ered­mény. Németh György, Kaposvári Húskombinát: — Bónyolult a mostani gaz­dasági szabályozó rendszer. Az egyszerű emberek nem iga­zodnak el a képletek, adók so­kasága között. Milyen mód­szert lehet ajánlani, hogy megértsék a szabályozókat? — Minden vállalatnak na­gyobb gondot kellene fordíta­nia a megértésre. Nem annyi­ra bonyolultak a gazdasági szabályozók, mint amennyire annak tartják őket a vállala­tok. Nekem az a véleményem, hogy a szocialista brigádveze­tők követeljék meg — az szb-n keresztül —, hogy meg­felelő információkat kapjanak a vállalatról év közben- is. Év elején pedig ismertessék a terveket, s már ott tisztázza­nak kérdéseket. Meg kell — mert meg lehet — mondani, hogy például a tervezett bér- fejlesztés megvalósulása érde­kében hogyan kell dolgozni. Ha a vállalat nem sajnája rá az időt, minden dolgozóval megértetheti a szabályozók lényegét: — Nagy József, Kaposvári Tejipari Vállalat: — Miért az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat építi föl a kaposvári áruházat, amikor — hallottuk — a Centrum Válla­lat 30 millió forinttal be akart lépni. Kaposváron az ipar­cikkboltok nagy része egy vál­lalat kezében van. Emiatt ver­seny úgyszólván nincs a vá­rosban. Változik-e ez? — Éveken keresztül tárgyal­tunk a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal és a Centrum Vállalattal, mert azt akartuk, hogy itt építsen áruházat. Emiatt például visszautasítot­tuk a szövetkezeti kereskede­lem ajánlatát, amikor jelent­kezett, hogy fölépíti. Az áru­ház végül is úgy nem valósult meg. Téves az az információ, hogy a Centrum Vállalat 30 millió forinttal be akart lép­ni. A kérdés másik fele a kis­kereskedelem monopolhely­zetével kapcsolatos. Elmond­hatom: 1973-ban megtörik ez. A Kalinyin városrészben a jövő év végére elkészül — könnyűszerkezetes építési móddal — egy szövetkezeti áruház. Tárgyaltunk korábban a nagykereskedelmi vállala­tokkal, hogy nyissanak boltot Kaposváron. Eddig csak az egyes boltok közös üzemelte­téséig jutottunk el. Ha meg- éDülnek az áruházak, jelentős változás . várható Kaposvár áruellátásában. Durczi Géza, Volán 13. sz. Vállalat: — Mikorra várható a kapos­vári vasútállomás rekonstruk­ciója? — Eredetileg a negyedik ötéves tervre tervezték. Aztán a KPM közölte, hogy 300 mil­lió forinttal csökkenti a re­konstrukcióra fordítható ösz- szeget. Utána pedig arról folyt a vita, hogy hol épüljön meg az felüljáró. Ahhoz ugyanis, hogy korszerűsíteni lehessen az állomást, először a felüljá­rót kell megépíteni. Ez a hu­zavona sokáig tartott. Mosi elhatározta a megyei vezetés, hogy ebben az ügyben ismét tárgyal a KPM-mel. Az akták mögött az embert lát ja — Kérem, doktor úr, hall­gasson meg... S a panaszos — feleletet sem várva — emelt hangon kezdi ecsetelni gédiáját«, ócsá­rolja szomszéd­ját vagy lakó­ját, attól függő­en, hogy ki van éppen soron. — Higgye el, ez egy lehetet­len ember... Tönkretesz, nincs egy nyu­godt éjszakám, már szinte ret­tegek a haza­térés pillána- tától... Szí­veskedjen szi­gorúan meg­bírságolni, hogy a jövő­ben elmenjen a kedve a ha­sonló botrá­nyos viselke­déstől. — Vele beszélt már? — Hát eddig még nem volt időm, de nem is olyan ember az, hogy értsen a tisztességes szóból. — Azt javaslom, előbb vele beszéljen. Próbáljanak meg a vitás dologban egyezségre jut­ni, békés úton megállapodni. Nem a legszerencsésebb dolog, ha szabálysértési tárgyalás útján akarják az ellentéteket rendezni, gyakran ellenkező hatást érnek el, mintha jó szó­val. emberileg közelednek egy­máshoz. Ha nem sikerül, majd akkor jöjjön vissza . . . Figyelem az emelt hangú panaszost és nyugodt hangú tanácsadóját, akinek szavaiból érződik: nemcsak nagy a gya- kor’-tc. az em’-erismerete. de védtelen a tűre1 me. Megfon­tolt. rvu-'-'dt szavainak hatá­sa moot sem marad el. A pa­naszos megcsöndesedve azzal távozik, hogy békés úton kí­sérti meg előbb az ügy rende­lését. Dr. Rcczey Zoltán a Kapos­vári Városi Tanács szabály­sértési főelőadója. Neki kell döntést hozni, a megfelelő bír­ságot kiszabni a népi és tár­sadalmi ellenőrök, a kereske­delmi felügyelők följelentései alapján, intézkedni birtokhá- borítási ügyekben — ha szük­séges, ezekben is bírságot ki­szabni —, határozni állattar­tási ügyekben, s a naponta hozzá forduló rengeteg ember­nek jogi tanácsot adni. A szabálysértési es birtok- háborítási ügyek ezerfélék, j mint ahányféle ember létezik. | Megbírságolni azt a csaposnőt. i aki súlycsonkitást követettel, i de ennek hasznát a gebínes1! üzletvezető élvezi elsősorban. Helyreállítani, vagy -állíttatni az »-eredeti birtokviszonyt-«, ’’a e?v idős szülőt, feleséget, albérlőt, börtönből szabadult embert kizárnak lakásából. ! Intézkedni tanácsadó szóval. ; írásban, ha a szemezed a ha- ,-rapes kutya, -a -lui&iPé tsm-* kok miatt panaszkodik, vagy pedig a negyven éve használt földdarabka visszaadását kéri. — A legnagyobb örömet az jelenti számomra, ha sikerül eljárás lefolytatása nélkül megértetni a panaszosokkal, hogy békés úton egyezzenek meg. Ez az eseteknek csaknem * felében sikerül is. Az akták mögött mindig az embert lá­tom. S akkor is arra gondolok, ha valaki személyesen tesz pa­naszt, vagy írásban küldi el kérelmét. Igyekszem mindig a lehető leggyorsabban intéz­kedni, mert tudom: bármilyen kis dologról van szó, az annak az embernek esetleg, óriási gondot, vívódást jelent, s nyugtalan órákat, napokat okoz... Napi nyolc óra munka, hi­vatalosan. Ezt követően pedig helyszínen, a Hangyásmál- hegyben, a füredi vagy a to- ponári városrészben személye­sen győződik meg a bejelenté­sekről, mielőtt határozatot hozna. S hogy azok mennyire alaposak, jelzi: a szabálysér­tési és a birtokháborítási ügyekben — pedig több száz is van évente — igen ritkán fordul elő fellebbezés. Ezt ismerte el a megyei ta­nács elnöke, amikor dicséret­ben részesítette, és a Minisz­tertanács is. amikor ez év áp­rilis 4-én kiváló jelvénnyel tüntette ki. Milyen érzés lehet embere­ket megbírságolni, törvénye­ink betartására, az együttélés szabályaira kötelezni, figyel­meztetni vagy nevelni'? Dr. Réczey Zoltán szabály­sértési főelőadó így válaszol e kérdésre: — Arra törekszem, hogy a teljes igazság ismeretében döntsék. Gyakran nem köny- nyű 1000—3000 forint bírsá­got kiszabni, de nyugodt lel­kiismerettel teszem, mert min­denkor törvényeink, rendele- tebak szellemében cselekszem. g««é*É-Uw»VM Együttműködési megállapodást kötött a tanács-vb és a népfrontelnökség Figyelembe vették a javaslatokat — Tanácskozási joggal a tanácsülését% Új erőforrás Kaposváron Kiegészítés nem hangzott el, kérdést sem tetteik föl a két testület tagjai azután, hogy dr. Ormosy Viktor, a Kapos­vári Városi Tanács elnökhe­lyettese megnyitotta a végre­hajtó bizottság és a Hazafias Népfront városi elnökségének tegnap délelőtti együttes ülé­sét. Ez azonban nem azt je­lentette, hogy a részvevőiket nem érdekli a téma, hanem azt, hogy alaposan előkészítet­ték az ülést, sok fórumon mondhattak véleményt az ér­dekeltek a készülő együttmű­ködési megállapodás terveze­téről. S amikor a kilenc oldal­ban megfogalmazott végleges tervezetet kézhez kaptak, mindenki megtalálhatta benne a javaslatait is. Annál többen formáltak véleményt, amikor megkezdődött a vita. A végre­hajtó bizottság tagjai, a nép­frontelnökség képviselői egy­más után jelentkeztek szólás­ra. Két dolog körül kristályo­sodott ki mondanivalójuk: melyek az új vonásai a jövő­beni együttműködésnek, s mi­re érdemes különösen nagy fi­gyelmet fordítani. Csak utalnék rá, hogy az együttműködési megállapodás rögzíti a népfront és a tanácsi szervek szervezeti kapcsolata­it, az államjogi feladatok szer­vezését és a tanácstagok vá­lasztókerületi munkájának se­gítését, a várospolitikai kap­csolatokat (ezen belül a társa­dalmi munka szervezését), az együttes közművelődési felada­tokat és végül a közös társa­dalom- és rétegpolitikai tevé­kenységet. A hozzászólók elsősorban ar­ról szóltak bővebben, ami a munkájukkal, közéleti tevé­kenységükkel szorosabban ösz­szefügg. Németh Gyula a tár­sadalmi munka szervezését emelte ki. Azt szorgalmazta, hogy minden kaposvárit moz­gósítsanak a város fejlesztésé­re, mert még mindig tapasztal­ható azoknak az elzárkózása, akik járdával, rendes úttal, játszótérrel ellátott, parkosított lakóterületen élnek. Nagyon fontos, hogy megóvják ami már megvan, amit épített a város. A lakőbizottságokra nem kis szerep hárul a még tapasztalható közöny feloldá­sában. A köztiszteletben álló emberek példamutatása előre­lendíthetné mindenhol a tár­sadalmi munkát. Bakos Gyula egyetértett azzal, hogy a két testület együttes erővel kíván­ja fokozni a szülők pedagógiai művelségének emelését. Sze­rinte azonban nem mindegy, lrogy kik között végzik ezt a munkát, mivel a szülők egy része nem jár el a szülői érte­kezletekre, rendezvényekre, fogadónapokra, s így hatókö­rön kívül esnék. Javasolta, hogy a népfront szervezzen a szülök munkahelyén pedagó­giai előadásokat. A nőpolitika szellemében fontos teendőre hívta fel a fi­gyelmet Kaposi Mária. Megin­dult a női tanácstagok fóruma, de azután abbamaradt, pedig közéleti tevékenységükhöz föl­tétlenül szükséges a fölkészü­lés. Török László a centená­riumra való készülődés miatt is nagyon fontosnak tartotta a tanács és a népfront együtt­működését a városszépítésben, valamint annak megóvásában, amit létrehoztak és -hoznak. Kiemelte a megállapodás ter­vezetéből azt, hogy a körzeti népfrontbizottságok képviselő­it tanácskozási - joggal ezután meghívják a városi tanács üléseire. Ez azért nagy jelen­tőségű, mert közvetlenül érte­sülnek mindenről, s tapaszta­lataikat gyorsan közvetíthetik a körzet lakosságához Dr. Balogh János vb-titkár részletesen elemezte az együtt­működési megállapodást. Mint mondta, a tevékeny végrehaj­táshoz mindkét testületnek több intézkedést leéli még ten­nie. Kiemelte a megállapodás­nak azt a lényeges vonását, hogy most már több szinten kiépül a 'kapcsolat, mint eddig. Dr. Kanyar József városi népfrontelnök öszsegezte a tar­talmas vitát. Találó hasonlat­tal olyan társadalmi csekknek nevezte a megállapodást, amelynek értékét az. dönti, el, mennyi fedezet áld majd mö­götte. Mindkét testületnek megvan a kölcsönös, lehetősé­ge a javaslatok tételére, az okos gondolatok aprópénzre váltására. Az ő véleménye is az volt, hogy a jó gazda sze­mével nézzen mindenki oda a már elvégzett társadalmi- mun­kák eredményére. Ha valami szépet megvalósítottunk, ne engedjük, hogy semmivé vál­jon. Az együttes ülésen részt­vevők elfogadták az együtt­működési megállapodást. Ez elősegíti a közös gondolkodást és cselekvést, amely a nép­front, a tanács és a lakosság közös ügye, érdeke, s egyben új erőforrása. Éppen ezért az első és legfontosabb feladat megismertetni a megyeszék­hely lakosságával, miben és hogyan kíván együtt munkál­kodni a két testület. L. G. 1873. január 23. óta reifen tanácsi véres f* I* «J &<£*£ . ^ S «a Gazdag program az évfordulóra — Méltóan emlékezzünk 1973. JANUAR 23-ÁN lesz ! éppen száz esztendeje, hogy Kaposvárt mezővárosból ren­dezeti tanácsú várossá nyilvá­nították. Száz évvel ezelőtt Kapos­várnak csupán 6649 lakosa volt, ma pedig csaknem a tíz­szerese. Az első üzemek ala­kulását számtalan követte, közművelési intézmények lé­tesültek, a város száz eszten­dő alatt a megye politikai, gazdasági, kulturális központ­jává fejlődött. A városi pártaktíva éppen j ezért határozott úgy, hogy be­vonják a város és a megye minden lakóját a centenárium megünneplésébe, hogy ez az ünnep méltóan tükrözze a mai kaposváriak, somogyiak sze- retetét a megyeszékhely iránt. A végrehajtó bizottság ülé­sén a centenáriumi ünnepség előkészítésére alakított bizott­ság, a város lakói, üzemei, in­tézményei, a párt-, tanácsi és társadalmi szervek ötletei, ja­vaslatai alapján elkészített nrograroot ismertetve Csapó Sándor titkár megállapította: — Városunk lakói már ed­dig is számtalan tettel bizo­nyítottak, hogy szeretik váro­sukat, büszkék Kaposvár múlt- ,jára, jelenére, felelősséget éreznek fejlődéséért, gyarapo­dásáért, s készek ennek érde­kében önzetlenül tevékeny­kedni. Ezt mutatták a víz- és gázprogram megvalósításában végzett munkájukkal, ezt bi­zonyították a szocialista brigá­dok, amelyek felajánlásának eredményeként jövőre száz- személye« óvodát avathatunk. Ezt jelzi a város külső képe, a szélesedő, korszerűsödő utak, a csinosodó belvárosi házak, a virágosodó utcák, terek; a rengeteg ötlet, javaslat, válla­lás, mellyel a város lakói sze­mélyesen fprdulnak a nártM- zottság vezetőihez. Céljuk: hozzájárulni, hogy a centená­riumi ünnep méltó eseménye ■legyen Kaposvárnak, Somogy ‘ráesnének. De nemcsak Somogy ünne­pe lesz a száz évvel ezelőtti, nagy jelentőségű napra valc emlékezés. Bevonják ebbe Budapest IX. kerületének la­kóit, illetve az ottani pártbi­zottság, tanács, valamint a társadalmi szervezetek, ijze- mek, intézmények képviselőit is, akik szívesen jönnek Ka­posvárra, hogy velük együtt emlékezzenek, ünnepeljenek. Olyan új címere készül Ka posvárnak, amely nemcsak a történelmi múltat, hanem a jelent és a fejlődést, a jövőt is hűen ábrázolja. A város fel­nőtt és ifjú lakossága virágok, fák ültetésével, üzemük, mun­kahelyük, az utak, terek, par­kok szépítésével, ifjúsági ta­lálkozókkal, vetélkedőkkel, munkás—paraszt találkozók rendezésével és még számta­lan más eseménnyel teszi em­lékezetessé az ünnepet. Ekkor avatják a szocialista brigádok összefogásából épü­lő óvodát, s a brigádok nagy­szerű tettét emléktábla örökí­ti majd meg. A belváros üzle­ti negyedének szépítését kira­katversenyek rendezésével se­gítik. Utcát neveznek el Dési Huber Istvánról, s emlékét az utca első házán tábla fogja hirdetni. A felszabadult Kaposvár harminc évéről várostörténeti tanulmány készül, s az ün­nepségen díszpolgári oklevelet nyújtanak át azoknak, akik Kaposvár fejlődéséért, gazda­godásáért önzetlenül, kima­gasló tevékenységet fejtettek ki. A múzeum helytörténeti ki­állítást rendez Kaposvár do­kumentumaiból, s ehhez bizo­nyára sokan rendelkezésre bo­csátják majd az otthonukban őrzött emlékeket KéokiálTítás ’esz Vaszary .Tá’”'s kaposvári 'í><!t5művész a,Voté«a,b61. Irodalmi pályázat, hangver­seny Kaposváron és a főváros­ban, kórushangverseny, melyre a szomszéd megyeszékhelyek iskolai kórusait tg meghívják. helytörténeti, irodalmi, zenei, képzőművészeti, gyer-i;- „ujz- páiyuzat, kiállítás, Úli„. csa­patok városi kulturális vetél­kedője. Kaposvári és IX. ke­rületi úttörők cseretáborozása, vetélkedője, Ismerd meg váro­sunka ti-vetélkedő kirándu­lással, üzemlátogatással. író— olvasó találkozó kaposvári, il­letve városunkból elszárma­zott írókkal, dunántúli szín­házak találkozója. A posta ka­posvári emlékfcélyeget, lapot bocsát ki, s lesz alkalmi pos­tai bélyegző is. Ünnepi szá­mot jelentet meg a Somogy című folyóirat, s az Ütközőén is ünnepi cikkben méltatja majd a centenáriumot. Külön számot ad ki a somogyi Hon­ismereti Híradó. Kaposvár múltjával megis­merkednek a pártoktatás rész­vevői is. A város szebb épüle­teit ábrázoló emléktárgyak, dísztányérok stb. készülnek. S hogy a város- lakói, a párt- és a társadalmi szerve­zetek, valamint az üzemek, in­tézmények alaposan megis­merhessék, részvevői, látoga­tói lehessenek a programok­nak, műsorfüzetet jelentetnek meg. A FELSOROLTAK nem tar­talmazzák a teljes programot Hiszen a végrehajtó bizottság tagjai is elmondták, hogy — függetlenül a központilag szervezett eseménytől — mi­ként kívánják még színeseb­bé, gazdagabbá tenni a 100. évfordulót. Örömmel és helyesléssel fo­gadta a végrehajtó bizottság a tájékoztatókat, azt kérve, hogy szélesítsék ki ezt a mozgal­mat, s vonjanak be abba min­den kaposvárit, somogyit. Ez a városszéoítő mozgalom nem fejeződik he jö-’őre. ha- '»m hosszú éveken át folyta­tódik K aoosvár fe’lesztése, r,.

Next

/
Thumbnails
Contents