Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

Ülésezik az országgyűSéf 'Indokínában 24 óra alatt (Folytatás az 1. oldalról.) termeli meg. Két évtized alatt a mezőgazdasági dolgozók szá­ma mintegy 700 ezerrel, a szántóföld félmillió hektárral csökkent. Ezt a csökkenést a termelékenység fokozásával kellett ellensúlyoznunk. A miniszter ezután röviden érintette a fejlődés néhány alapvető elvi tényezőjét. Töb­bek között kiemelte: ágaza­tainkban — ugyanúgy, mint egész népgazdaságunkban — jelentős változást hozott a gazdaságirányítás 1968-ban bevezetett rendszere. Ebben a gazdaságirányítási rendszer­ben lehetőség nyílt a fejlődés meggyorsítására, a vállalati önállóság kibontakoztatására, a vállalati és társadalmi érdek összehangolására,- a gazdálko­dásban meglévő tartalékok jobb kihasználására, ugyanak­kor a központi - akarat érvé­nyesítésére is. — A termelés növekedésé­vel, a műszaki fejlődéssel együtt javult a vállalatok, a gazdaságok jövedelmezősége; egyszersmind javultak a sze­mélyi jövedelmek, az élet- és munkakörülmények is — mondotta dr. Dimény Imre. — A személyi jövedelmek ki­egyenlítődésében elért ered­mény lehetővé tette, hogy a IV. ötéves tervben a munká­sok és parasztok jövedelmé­nek növekedését azonos ütem­ben irányozhassuk elő. A parasztság személyi jöve­delmének növekedésével egy­idejűleg jelentős intézkedések történtek a termelőszövetke­zeti tagság szociális, társadal­mi ellátottságának javítására is. Ebben a tekintetben azon­ban még maradtak a jövőben rendezendő kérdések — mon­dotta. — Ezek közül is előtér­be kerül a termelőszövetkeze­ti öregek helyzete, és szólt a nyugdíjkorhatár problémáiról. Ezután mostoha természeti és közgazdasági körülmények között gazdálkodó tsz-ekről szólott, s összegezte az anya­gi-műszaki fejlesztés eredmé­nyeit és gondjait. — összességükben hatéko­nyak a termelés műszaki— technikai bázisának kialakítá­sára tett intézkedések — mon­dotta. Dr. Dimény Imre beszámo­lója után szünet következett. Az expozé vitája A szünet után Varga Gá- borné vette át a tanácskozás ■ elnöki tisztét, s a miniszteri beszámoló vitájában elsőként dr. Bélák Sándornak adta meg a szót — Többet kell tennünk, és gyorsabban kell előrehalad­nunk — hangsúlyozta — az ' élelmiszergazdasági üzemek egyenrangú gazdasági kapcso- látainak kialakításában. Meg­könnyíti a helyzetet, hogy az együttműködés feltételeit jog­szabályok is rögzítik. Segíte­nünk kell a gazdasági társulá­sok bővítését, a közös vállal­kozások, vállalatok létesítését, a kooperációs kapcsolatokban az anyagi érdekeltség érdek- azonosságának fokozottabb megteremtését Idei eredményeink máris , -biztatóak —>- mondotta ezután, -r*- A mezőgazdaság előrelát­hatóan néhány százalékkal túlteljesíti az éves terv elő­irányzatát Az élelmiszeripar teljesítése 1971-hez képest mintegy 8 százalékos növeke­dést mutat. A lakosság élelmiszerellátá­sa az 1971. évi szinthez képest mintegy 8 százalékkal emelke­dik. Az eredményeket — ezt hangsúlyozta dr. Dimény Im­re — végső soron az az alko­tó munka teremtette meg, amelyből minden szorgalmas dolgozónk, parasztságunk fia­talja, öregje,,, értelmiségünk egyaránt derekasan kivette ré­szét. Végül azt kérte valamennyi dolgozótól: segítsék a jövőben is hasonló lelkesedéssel és odaadással közös céljaink megvalósítását. —- Beszámolóm végére érve, az elmondottakat összefoglal­va úgy érzem, megállapítha­tom: a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a fagazdaság az elmúlt években dinamikus fej­lődéssel, eredményesen telje­sítette azonat a fontos gazda­ságpolitikai. • célkitűzéseket, , amelyeket, a . párt- és a kor­mány meghatározott és egész társáuaimunk eivárt. A mi­niszter végül kérte az ország­gyűlést, hogy a. beszámolót vi­tassa meg es rogauja el. A Keszthelyi . Agrártudomá­nyi Bgj 'cteni tea tora az oiszág- gyúms mezőgazdasági bízott' sugauait veiemenyet es javas­latait' mondta el a miniszteri beszámolóval Kapcsolatosa. Kimutatott: a mezőgazdasági termelésben az eimuit öt év során jelentős fejlődés követ­kezett be. — Nem szabad azonban megfeledkezni arról — mondotta —, hogy ezek az örvendetes eredmények vi­szonylag könnyebben, kisebb ráfordítások révén születtek meg, mint amilyen nagy fel­adatokat jelent majd Várható­an a következő öt esztendő, amely elkerülhetetlenül a me­zőgazdaság intenzívebb fej lesztésének időszaka lesz. Utána Imrei Gyula, dr. Felhő Ferenc, Szabó Imre, Palkó Sándor képviselők szólaltak íeL Ebéd után dr. Beresztóczy Miklós vette át az elnöklést, és Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának elnöke volt a követke­ző felszólaló. — A gazdaságpolitika részét jelentő agrárpolitikának az el­múlt 15 évben részben a ter­melőszövetkezeti út adta meg a fő vonását — mondotta töb­bek közt. — A nagyüzemi me­zőgazdaság kialakulása azt je­lentette, hogy ésszerű arányok jöttek létre az állami vállalati és a szövetkezeti tevékenység között, megerősödött a szocia­lista szövetkezeti tulajdonfor­ma a mezőgazdaságban. Emlékeztetett Szabó István arra a párthatározatra, amely a tsz-tagság anyagi érdekelt­ségéről szól. — E határozatnak az egyik fele már megvaló­sult — mondotta —: a pa­rasztság személyes jövedelme elérte a fizikai munkásokét. A parasztság életszínvonala, tár­sadalmi juttatásainak mérté­ke azonban még alacsonyabb. A továbbiakban a gazdasági irányítás reformja kapcsán kiemelte: a mezőgazdasági nagyüzemek túlnyomó hánya­da alkalmassá vált az önálló vállalati gazdálkodásra. A me­zőgazdasági tsz-ek öt év alati 48 milliárd forintról 70 mil­liárd . forintra növelték terme­lésüket. A továbbiakban pe­dig hangsúlyozta: a nagyobb táviatokra szóló döntéseknél alaposabb szakismeretekre van szükség, és szóvá tette, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében a javuló ter­melési eredmények ellenére sem kielégítő a gazdálkodás biztonsága. — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa azt a fel­adatot vállalta — mondta a TOT elnöke —, hogy érvénye­síti a gazdaságok és a tagság érdekeit a szövetkezetek gaz­dálkodási, működési fel tételei­Kádár János Csongrád megyei képviselőkkel beszélget. nek kialakításában. Ugyanezt teszik lehetőségeik kiaknázá­sával a területi szövetségek is. Ez a munka — az eddigi tapasztalatok alapján — meg­felelően alakult. Befejezésül Szabó István azt kérte a társadalmi és állami szervektől, hogy a jövőben is bátran építsenek, számítsanak a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsára és a területi szövetségekre, mint nagy tár­sadalmi erők letéteményeseire. A TOT elnöke után Angyal János képviselő, majd Lakatos András Somogy megyei képvi­selő felszólalása következett. A Zala megyei élelmiszer­és fagazdaság problémáiról Varga Gyula, a Zala megyei Pártbizottság első titkára szó­lott, kiemelve a szarvasmarha­tartás és -tenyésztés fejleszté­sét szolgáló kormányhatározat jelentőségét. Ezután dr. Técsi János, Sár­vári István, Marjanek József, Gócza József, dr. Révay Zol­tán és dr. Hargittai Katalin képviselők szólaltak fel. Ezzel az országgyűlés keddi tanács­kozása befejeződött. Ma, szerdán délelőtt 10 óra­kor a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beszámo­lója fölötti vitával folytatja tanácskozását a parlament. Hatvanhat támadást indítottak a népi erők Amerikai terrorbombázás 300 bevetésben A dél-vietnami népi felsza­badító erők az elmúlt 24 órá­ban 66 gyalogsági és tüzérségi támadást intéztek a Thieu-re- zsim katonai alakulatai ellen, s változatlanul erős nyomást gyakorolnak Saigon dél ^:t- narhi fővárosra. Ez tűnik ki az CJPI amerikai és az AFP fran­cia hírügynökség keddi tudó­sításából. A forradalmi erők Saigon környékén továbbra is ellen­őrzésük alatt tartanak több stratégiai fontosságú falut. Keddre virradóan visszaver­ték a Thieu-rezsim katonasá­gának próbálkozásait a fel­szabadított területek vissza- hódítására; az egyik legheve­sebb ütközet Saigontól húsz kilométerre, Phu Cuong tar­tományi székhely közelében zajlott le. A kambodzsai hadijelenté­sek szerint a khmer hazafiak a keddre virradó éjjel ismét "akétákkal lőtték Phnom Penh főváros repülőterét és a Lón Nol-rezsim alakulatainak Phnom Penhtől 18 kilométer­re északnyugatra levő bázisát. Az Egyesült Államok légi­nek vadás’7KomM7ói hétfőn — immár az ötödik egymást kö­vető napon — ismát több mint 800 bevetésben támadták a VDK sűrűn lakott területeit és Dél-Vietnam felszabadított körzeteit. Péter János és Trepczynski találkozója New York-ban Külügyminiszterünk diplomáciai megbeszélései Péter János külügyminiszter kedden fölkereste Stanislau: Trepczynskit, az ENSZ-köz­Lakatos András somogyi képviselő felszólalása A kertészeti termelés időszerű kérdéseiről és gondjairól A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter beszámolója hangsúlyozta, hogy az élel­miszergazdaságnak a belföldi ellátás elsődlegessége mellett az élelmiszerexport növelésé­vel és az import csökkentésé­vel jelentős részt kell vállalni a külkereskedelmi fizetési mérleg javításában, egyensú­lyánál biztosításában — kezd­te felszólalását a somogyi képviselő. —Ez a meghatáro­zás vonatkoztatható a mező- gazdasági termelésünk leg­több ágazatára, és természe­tesen ezért érvényes ez a bel­terjes állattenyésztési ágaza­tok mellett a kertészeti ter­mesztésre is. Különösen a ha­zai ellátás tekintetében meg­határozó jelentőségű zöldség- termesztés helyzetének meg­ítélésekor. Üdvözöljük a fej'esztési javaslat kidolgozásit Az említett ágazatoknál — főleg a gyümölcs- és szőlőter­mesztésben — rendkívül las­san érvényesülnek a terme­lési elhatározások. A piaci igényeikre történő reagálása egy-egy üzemnek vagy az egész ágazatnak csak hosszú évek múltán következhet be, gyakran csak egy évtized múlva. A gyümölcs- és szőlő- ültetvényeknek a szaporító­anyag előállításától az új tele­pítés termőre fordulásáig szükséges időtartamát ezért ma mindkét ágazatban az új termelési technológiák és az új fajták igyekeznek megrö­vidíteni. Ennek ellenére a biológiai lehetőségek olyan korlátokat szabnak egy ültet­vény gyorsabb termőre -fordu­lása elé, melyek egy bizonyos határon túl már áthidalhatat- lanok. Emiatt felmerül a gya­korlat mindennapi munkájá­ban, hogy vajon az a köz- gazdasági környezet, amely inspirálta az üzemeket egy- egy ültetvény létrehozására, mennyiben, milyen módon és milyen előjellel változott meg arra az időszakra, amikorra a befektetés kezd megtérülni, vagyis az ültetvény telepítése­kor kialakított termelési prog­ram megvalósulhat. A miniszteri beszámoló em­líti azt a negatív hatást, ame­lyet az állami támogatás meg­szüntetése jelentett a sík vi­déki, homoki szőlőknél, az őszibaracknál. Ezen ültetvé­nyek fenntartása, valamint ezek állandó magas termelé­si szintet produkáló állagá­nak biztosítása nélkülözhetet­len ahhoz, hogy perspetívában is nyugodtam tekinthessünk ezen ágazatok helyzetére... Ezért csak örömmel üdvö­zölhetjük azt a miniszteri be­jelentést, amely a gyümölcs-, szőlőtermesztésben mcc.anra kialakult helyzet javítására, a feszültségek felszámolására széles körű vizsgálatok alap­ján ez év végéig fejlesztési javaslat kidolgozását helyez­te kilátásba. A képviselő ezután hangsú­lyozta: a kertészeti termesztés gépesítésére és ennek kap­csán a technológiai váltásból adódó költségviszonyok válto­zására nem hat kedvezően az a körülmény sem, hogy a nagyüzemi gyümölcs- és sző­lőtermesztés számára a . hazai gépipar nem is készít gépeket. — Az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága ez év ta­vaszán az ipari bizottsággal közös, együttes ülésen tár­gyalta meg a mezőgazdasági gépeli gyártása, forgalmazása ás az alkatrészellátásának helyzetét — mondotta. — Saj­nos, ott is azt a szomorú álla­potot kellett rögzítenünk, amely szerint az ellátás nem kielégítő. Ugyanis a gépipar a mezőgazdaság gép- és be­rendezésigényeinek kielégíté­sére az össztermelésnek csak 4,1 százalékát biztosítja. Korszerű gépesítés — A korszerű nagyüzemi ültetvények géprendszerei a hazai gépgyártásban csak most vannak kialakulóban és az eddig elkészített gépek az esetek többségében igen gyen­ge minőségűek. Ennek követ­keztében a kertészeti termesz­tésre specializált nagyüzemek elsősorban importból kényte­lenek kielégíteni szükségle­teiket, és ez nagyon gyakran csak tőkésimportból lehetsé­ges, amelyek beszerzéséhez viszont elegendő deviza nem áll rendelkezésre — mondotta Lakatos András, és ezért ja­vasolta, hogy a hazai gép­gyártás licencvásárlásokkal segíthetné ezen ágazat gép­igénykielégítését. — A kertészeti termesztés nélkülözhetetlen és szükség- szerű modernizálása, az élő­munka csökkenése és a gépe­sítés fejlesztése, továbbá a kemizáláis mind nagyobb mér­tékű alkalmazása a termelés­iben felhasználásra kerülő ipa­ri anyagok mennyiségét és ér­tékét állandóan, növeli — hangsúlyozta. — A KSH ada­tai szerint is az egész mező- gazdasági termelésünkben fel­használt nem mezőgazdasági eredetű anyagok igen erőtel­jes növekedését mutatja. Ad­dig, amíg 1965-ben az egész mezőgazdaságban az összes felhasznált anyagnak 39,3 szá­zaléka volt nem mezőgazda- sági eredetű, addig az elmúlt esztendőben, 1971-ben ezen anyagok felhasználásának mértéke 53,5 százalékra növe­kedett. ; . — Ebben a dinamikusan fejlődő anyagfelhasználásban bent foglaltatik az is,, hogy a felhasználásra kerülő ipari anyagok ára állandóan növe­kedik. S az. előbb . említett élőmunka leváltása következ­tében ez a. termékeink ön­költségét állandóan tovább 'növeli — mondotta. — Minden üzem jövedelme­zőségre törekszik, és a szabá­lyozók arra késztetik a kerté­szeti termesztést folytató üze­mieket is, hogy megfelelő nye­reségszintet érjenek el, mert csak így tudjuk a fejleszté­seinkhez szükséges alapokat és a dolgozók számára a kívánt keresetet biztosítani. A mező- gazdasági termékek fogyasz­tóinak az igénye, hogy miért nem olcsóbbak a termékek az üzletekben. Hogyan lehet ezt biztosítani akkor, ha a terme­lésben mind nagyobb száza­lékban felhasználásra kerülő ipari anyagok árai évről évre ■'"nelkednek? Fz az á"emelke­dés óhatatlanul begvű"űzik a mezőgazdasági önköltségen keresztül az értékesítési s majd a fogyasztási árba is. A kertészetek gondjai — Ha a kívánt célt akarjuk olémi — hangsúlyozta —, úgy gondoskodni kellene a terme­lésben mind nagyobb mérték­ben felhasználásra kerülő ipa­ri eredetű anyagok árának csökkentéséről, vagy legalább is évről évre azonos szinten történő tartásáról. A kertészeti termesztésrő1 szólva Lakatos Andrés meg­említette' azt az előzőekből adódó tapasztalatot, mely sze­rint a nagyüzemek az intenzív ágazatoktól az extenzívek felé orientálódnak. — Az említett és elsősorban az intenzív ágazatokat na­gyobb mértékben sójfó kedve­zőtlen gazdálkodási körülmé­nyek ugyanis nagyobb nehéz­séget ielentenek az üzemmek- nek. így a szabályozók jelen­legi hatása és a magas ipari árak következtében az inten­zív ágazatok iránti érdeklő­dés, illetve azokkal kapcsola­tos érdekeltség ellentétesen jelentkezik a népgazdasági igénnyel szemben — mon­dotta. gyűlés 27. ülésszakának elnö- :ét, lengyel külügyminiszter­helyettest, és eszmecserét foly­tatott vele a közgyűlés munká­járól, a napirenden szereplő kérdésekről. Péter János ismét találkozott Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, s megbe­szélést folytatott Amruz-Za- mannal, a Bengáli Népi Köz­társaság parlamentiének tag­jával, aki országa ENSZ-tag- sága ügyében tárgyal a kül­döttségekkel. U Thant volt ENSZ-főtitkár hétfőn este találkozott Péter János külügyminiszterrel, a magyar ENSZ-ktildöttség New York-i szálláshelyén, a Croy- lon-hotelben. Magyaro-szág ;s az ENSZ kapcsolatairól. U 'hant korábbi ipagyarországl látogatásáról folytattak meg- .heszélást. Fogla”'oztak .továb­bá a nemzetközi helvzet sok időszerű kérdésével is. Ű Thgr.t rendkívül melegen ->m’ékezett vissza v’agáikban feít látogatására, és beszélt ---ról, hogv most fog’ahcnzik ‘"titkári tevékenvs^e egy év- mc^'-á-ával. A másfél'r^s m4-is. e.melv­’'3-1 r'is'd vett Szz-1-7 Károly, •-—é-k áTa-dó k<Snvi­-aiáíe naivon közvetlen,-v.í'iaif folyt. \ Iräv—-’SÍ -is eí ás —f l-:7''*ttc*yár,'>1t; + vitéíál'fm a magvnr d^’e­-•Wő gíáben f*1 s-o élt patnki János nagykövet. * p-itrW János t-—a—-tto azt o s^ov'ct . iair"si"+ot. b-iíív a «(»Trpt+működás ptao- a’veit deklarációban fek+^ök le. nviTI) Pnrmt'nd^onban honnan 1 art iák az első ülést A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság és Dál-Korea ’■orm.ánvai kedden meyggvez- tek abban, hogy az 1972. jú­lius 4-én létrehozott közös koordinációs bizottság csütör­tökön tartja első ülését Pan- mindzsonban — jelentették be kedden Szöulban. A találkozót zárt ajtók mö- yptt tartják. NATO-liadgyakorlat a RIÉözi-íengeien A NATO nápolyi parancs­nokságának közleménye sze­rint csütörtökön a Földközi­tengeren a NATO öt tagorszá­gának részvételével haditen­gerészeti gyakorlatokat kezde­nek. A két hétig tartó »Mély­tengeri Bomba« fedőnevű hadgyakorlaton az Egyesült Államok, Görögország, Olasz­ország, Anglia és Törökország torpedórombolói, tengeralatt­járói, repülőgépei és helikop­terei vesznek részt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents