Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

•n Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzete XXVIII. évfolyam 240. szám 1972. október II.. szerda Ára: 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Leonyid Bre^snyey több mint kétórás megbeszélése , a bonni államtitkárral Az európai helyzet a megbeszélés középpont]ábav Leonyid, Brezsnyev, az I | SZKP Központi Bizottságának [ | főtitkára, kedden fpgadta Egon Bahrt, a bonni kancel- j lári hivatal államtitkárát. [ Brezsnyev és Bahr több mint kétórás megbeszélést folyta­tott. Megvitatták a kétoldalú, kapcsolatoknak az 1970. augusztus 12-én aláirt moszk- j vai szerződés alapján való további fejlesztésével össze­függő kérdéseket, s vélemény­cserét folytattak néhány köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről. A véleménycsere során a fő fi­gyelmet az európai helyzetre, valamint az európai államok közötti együttműködés kia-la kítására fordították. A bonni államtitkár vasár­nap érkezett kétnapos hiva­talos látogatásra Moszkvába, hogy konzultációkat folytas­son a szovjet vezetőkkel. Egon Bahr ezzel befejezte háromnapos moszkvai tanács­kozásait. Véleménye szerint a két fél álláspontja közelebb került egymáshoz az európai biztonsági konferencia eljárá­si kérdéseit illetően is. A látogatásról tegnap közös közleményt adtak ki. Egon Bahr, a bonni kancel­lári hivatal államtitkára ked­den délután különrepülőgép- pel Moszkvából visszautazott Bonnba. (MTI) ■ Kedden délelőtt ti órakor összeült az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke; Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők. kéz­hez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudo­másul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képvi­selőket, hogy a jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottság be­nyújtotta az országgyűlés ügy­Dr. Dimény Imre Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, ■ Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. I rendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló ja­vaslatát, ezt ugyancsak kéz­hez kapták a képviselők. Közölte Apró Antal azt is, hogy Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az j országgyűlés ügyrendjének előírása szerint 30 napon be­lül írásban közölte válaszát Búza Barna képviselő leg­utóbbi előterjesztett interpel­lációjára. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpel- j lációt; ezeknek tárgyát dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette a képvise- i lökkel. Az országgyűlés ezután el­fogadta az ülésszak tárgysoro­zatát. A napirend: 1. Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a me­zőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érin­tő törvények és kormányhatá­rozatok végrehajtásáról. 2. Az országgyűlés ügyrend­jének módosításáról és egysé­ges szövegéről szóló javaslat. 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása. Gyorsabb fejlődés — a növekvő társadalmi igényekhez mérten Dr. Dimény Imre emelkedett szólásra. Bevezetőben a mező- gazdaság, az élelmiszeripar és laz erdeszet helyzetéről, fejlő­déséről szólt. — A mezőgazdaság szocia­lista /tószervezése és az elért eredméüyek a párt és a kor­mány agrárpolitikájának he­lyességét és következetességét bizonyítják —; mondotta, majd így íoiytatta: — A szocialista átszervezés teremtette meg a leglontosabb feltételeket ahhoz, hogy pa­rasztságunk mind egysége­sebb politikai, társadalmi szemlélettel, egyértelműen a szocializmus ügye mellé áll­jon. Ezzel új tartalmat nyert a két testvéri osztály szövet­sége, a munkás—paraszt szö­vetség. A szocialista termelé­si viszonyok kialakulásával a munkásosztály, de egész tár­sadalmunk joggal elvárta és elvárja, hogy a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar és a fa­gazdaság a megelőző időszak­hoz képest gyorsabban ísjlőd- jék, folyamatosan elégítse ki az egyre növekvő társadalmi igényeket. Ágazataink mind magasabb szinten képesek a társadalmi igények kielégítésére. Pedig az igények gyorsan növeked­nek. Ezt bizonyítja például, hogy az egy fűre jutó fogyasz­tás hús- és húskészítmények­ből, valamint tojásból az el- 'múlt évtizedben kereken any- nyival növekedett, mint az 1960. évet megelőző 22 eszten- .dő alatt összesen — S közben — mint mondta — javult az ellátás színvonala is. Egyes élelmiszerekből -van­nak még ellátási gondjaink, mennyiségi és minőségi vonat­kozásban egyaránt — mon­dotta., majd elemezte, a zöld- ■ ség- és gyümölcsellátás terén mutalkozó nehézségeket. — A termelés ingadozása és bizonyos értékesítési problé­mák miatt, a zöldség- és gyü­mölcspiacon a kereslet meg­haladta a kínálatot. Ezért a . fogyasztói árak emelkedtek, -ami különösen a kis fizetésűi­ket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat és általában a nagyvárosi munkásságot ea?m- tsetie hátrányosán. A zöldség­es . gyümölcs- } ellátás kiala- J kult helyzetét sok összefüg­gésben lehet | indokolni. Mindenekelőtt figyelmet ér­demel, hogy a gyümölcsfé­lék árnöveke­dése a zöldsé­gek áremel­kedését is meg­haladta. A gyümölcsfélék áremelkedése 1971-ben elér­te a 21 száza­lékot, 1972 el­ső felévében ez 30 százalékot tett ki. A második fél­évben ez mér­séklődik, el­sősorban az almaíelhozatal hatására. A gyümölcsárak egész év átlagá­ban várhatóan magasabbak lesznek az elmúlt évinél. Eb­ben nagy szerepe volt az el­múlt két esztendő gyümölcs­termesztési szempontból igen kedvezőtlen időjárásának; közrejátszottak azok a terme­lési nehézségek ■ is, amelyek általában a munkaigényes kultúrákat jellemzik. A zöldségfélék fogyasztói ára 1971-ben 14 százalék és 1972 első félévében 4 száza­lékkal emelkedett. Ez a II. félévben már nem folytató­dik. Lakosságunkat, nyilván el­sősorban az érdekli, hogy ez a javulás tartós lesz-e. Így arra kell válaszolnunk, hogy ,az ellátási gondok felszámolá­sa mikorra várható úgy, hogy a kínálat növekedésével együtt j meg tudjuk állítani a zöldség- 1 és gyümölcsárak további emelkedését. Jelenthetem a tisztelt orszársvűlésnek. hogy ennek a kérdésnek a megoldá­sát a következő időszak eg'ük legfontosabb társadalompoli- ttkaj ee termelesíejiesgtesi fel- i adatának tetettrtféfe, 'Ennek ér­dekében sók nehézséget kell leküzdenünk, a termelés, és a forgalmazás területén, amihez megfelelő lehetőségeket te­remt a kormánynak a zöldség- termesztés fejlesztésére az el­múlt év végén hozott határo­zata. A kormányhatározat szelle­mében gyorsabban haladunk előre a zöldségtermelés komp­lex fejlesztésével a gépesítés, a kemizálás és a szakosítás terén — mondotta, majd így folytatta: — A korszerű technológiák széles^ körű alkalmazásának lehetőségei a IV. ötéves terv időszakában korlátozottak, nagy gondot fordítunk a ha­gyományos termelési módok fejlesztésére is a különböző átmeneti eljárások és módsze­rek alkalmazásával. Tovább­ra is segítjük a kisüzemi zölcj- ségtermelés fejlesztését és esz­közellátását. A határozat eredményes végrehajtása révén megszün­tethetjük a zöldsegellátás'oan még mutatkozó hiányt — mondotta — es az- eüá$ást ügy tajdisk swftsau hogy kos­Ürhajós kongresszus Bécsben Az osztrák fővárosban folyó j űrhajós és egyéb szakértő vi- 23. nemzetközi űrhajóskong- ! tátja meg a legújabb kutatá- resszuson 1500 tudós, kutató, | sokat és a jövő feladatait. Valerij Kubaszov (balról) cs Anatolij Filipcscnko (jobbról) szovjet űrhajósok Werner von Braun amerikai rakétaszak- értővel a kongresszuson. (Telefotó: AP—MTX—KS) Kissinger és Le Dúc The bizalmas találkozója ben a zöldségárak elfogadhat tó keretek között mozogjanak. Ezután az áralakulásról be­szélt, hangsúlyozva, hogy az alapvető élelmiszerek ára 1967 óta változatlant. — Közben azonban a ter­melési költségek emelkedtek. Ennélfogva ezt az életszínvo- nal-politikánkkal összefüggő fogyasztói árstabilitást a leg­alapvetőbb élelmiszereknél csak úgy lehetett és lehet biz­tosítani, hogy az állami költ­ségvetésből jelentős mértékű árkiegészítést adunk e termé­kek forgalmazásához. Az ösz- szes élelmiszerhez nyújtott ár- kiegészítés 1971-ben 7,8 mil­liárd forint volt. Legnagyobb a hús és a tej árkiegészítése. A továbbiakban a kenyér- és mái sütőipari termékek minőségéről és a választék­bővítéséről szólt. — Hazánkban — a meglévő problémákat is figyelembe vé­ve — jó és kiegyensúlyozott az élelmiszerellátás, mindin­kább kiállja a nemzetközi qsz- szehasonlítást is — hangsú­lyozta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. — , Igaz, nem tudunk még min- ! den cikkből az igényeknek megfelelő kínálatot nyújtani, j Két tényt azonban a helyzet j megítélésekor nem szabad fi- ! gyeimen kívül hagyni; egy­részt,. hogy a szocialista nagy­üzemek közvetlenül az átszer­vezés után milyen nehézsé­gekkel küzdöttek és mekkora utat tettek meg, másrészt, hogy a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar évi termelé­sének kereken egy ötödét ex­portáljuk, ami egész társadal­mi, gazdasági fejlődésünket segíti elő. Az egyre növekvő élelmi­szerszükségletet ma kevesebb emiber, kisebb földterületen (Folytatás a 2. oldalon.) Henry Kissinger, az ameri- i kai elnök nemzetbiztonsági I főtanácsadója kedden — im- I már a harmadik egymást kö- | vető napon — ismét találko- j zott Le Dúc Thóval. a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politikai I Bizottságának tagjával, a VDK . Párizsban tárgyaló küldöttsé- | gének különleges tanácsadójá- 1 val és Xuan Thuyval, a dele­gáció vezetőjével. Ugyanakkor Ellsworth Bun­ker, a saigoni amerikai nagy­követ újabb megbeszélést tar­tott Nguyen Van Thieu dél­vietnami elnökkel. A megbe sasélés 45 percig tartott. ’ * Bunker négyszemközt tar gyalt Thieu-val. A VDK prominens képvise­lőivel vasárnap óta Párizsban tárgyaló Henry Kissinger ame­rikai nemzetbiztonsági főta­nácsadó kedden — az Egyesült Államok párizsi nagyköveté­nek kíséretében — fölkereste Maurice Schumann francia külügyminisztert is. Kissinger — a Fehér Ház be jelentése szerint — kedden es te visszautazott Washingtonba Munkatársunk jelenti a Parlamentből Az országgyűlés nem akkor kezdődött... Országos gondjainkról az ülésteremben és a folyosókon Hol kezdődik az országgyű­lés? Látszólag kézenfekvő a válasz: az Országházban. Igen, persze, de mégis... Az az érzésem: az országgyűlés | tegnap nem 11 órakor kezdő- ] dött, hanem abban a pilla­natban, amikor a képviselők ' az ország minden részéből út­nak indultak. Ezt a következ­tetést pedig abból szűrtem le, hogy két somogyi képviselő, Szigeti István és Varga Ká­roly a gépkocsiban már rö­viddel Kaposvár elhagyása után megkezdte annak a — megyénkre nézve különösen fontos — témának a tárgya­lását, amelyet most az őszi időszak napirendjére tűzött. — Nehéz helyzetben lesz a miniszter — zárta le a beszél­getést az Országház előtt a két somogyi képviselő. Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek tényleg melege volt — bár ezt feltehetően a ráirányuló Jupiter-lámpák okozták — fellélegeznie azon­ban a szünetben sem sike­rült, mert — mint »fősze­replő« — képviselők gyűrűje szorongatta a folyosón is. Olyannyira, hogy Lakatos András, a somogyi kepviseló- asoooFt TfiadcB teiezólaljta-maj oda sem fért. Igaz, amiről a miniszterrel beszélni akart délelőtt, azt elmondta dél­után — az országgyűlés tes­tületé előtt is. — A Balatonboglári Álla­mi Gazdaság főkertésze a kertészeti termelés néhány súlyos problémájára hívta föl a figyelmet. Miért drága az alma, a barack? Miért halad­ta meg a gyümölcsök ára a zöldségfélék árát? Kitért c kérdésekre a miniszteri be­számoló is. így Lakatos András — több más megye képviselőivel együtt — rög­tön választ is kapott aggodal­mára, arra, hogy a hosszú ki­futású szőlő- és gyümölcster­melést hátrányosan befolyá­solja ha — az ültetvény lét­rehozásakor kedvező — köz- gazdasági környezet megvál­tozik, mire a telepítés ter­mőre fordul. A képviselők örömmel üd­vözölték azt a miniszteri be­jelentést, hogy a feszültségek feloldására ez év végéig fej­lesztési javaslat kidolgozását helyezték kilátásba. Ennél sokkal nehezebben elintézhe­tő a mezőgazdasági gépek ügye, amit — Lakatos And­rással együtt — színikén több képviselő feszegetett. — Ez a téma nem merülhet ki abban, hogy veregetjük egymás vállát: »milyen jól dolgoztunk« — mondta Lo- sonczi Pál is, még a somogyi képviselőcsoport ülésen. — A gépesítés állapota aggasztó Ha nem vigyázunk, hamaro­san nagyon sok pénz kell ah­hoz, hogy a mezőgazdasági gépeknél jelentkező hiányo­kat pótoljuk... Nos, ami a »dicsérgetést- illeti, az inkább csak a mel - lékmond a tokiba szorul, s a problémáik kerültek a ta­nácskozás előterébe. — Nagyon jól kijönnek itt most a legégetőbb gondok — mondta Mohácsi Barna kép­viselő, aki mint gyakorló ag- ronómus valóban bőrén érzi a gondok égetését. Az őszi ülésszak kétségtelenül legsi keresebb hozzászólója viszont a Csongrád megyei képviselő volt, aki Lakatos András be­széde után így szólt: — Amit mondani akartam azt már elmondták előttem. És még csak annyit tett hozzá., hogy Kérte a minisz­tert: most már csak tartassa be mindazokat, amik itt el­hangzottak. S. *8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents