Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

A SIKER TITKA Minden versenyre felkészülni A starthely körül izga­tott fiatalok. Egymás után veszik át az el­lenőrző lapot, aztán kezükben a kis rádió-vevőkészülékkel nekivágnak a domboldalnak. Valamennyien jól felerősítik a fülhallgatót, hogy verseny köz­ben az őket irányító jelzése­ket azonnal és pontosan fog­hassák. Az indulók között ott van ifjú Réti Isván is, a Magyar Honvédelmi Szövetség hetesi ifjúsági rádióállomásának versenyzője. A fiatalok között egyike a leg­eredménye­sebb rádió­iránymérő ver­senyzőknek So­mogybán, s kü­lönösen ez az esztendő volt számára igen sikeres. Hatodiknak induL Egyen­letes, nyugodt léptekkel vág neki a har­mincöt négy­zetkilométeres pályának. Könnyedén fut fel a merede­ken, majd tű­nik el a mö­götte levő sűrű erdőben. Neki — mivel még ifjúsági korban van — hasonló életkorú ver­senyzőtársaival a pályán elrej­tett öt adóból csak négyet kell megtalálnia, aztán befut­ni a célba. Megszólalnak a rejtett adók. A versenyzők fülében egy- egy percig hangzanak a mor­zejelek, s ezekből kell meg­állapítani, hogy merre is he­lyezték el az adókat. A meredek tetejéről jól lát­ni a versenyzőket. Akad kö­zöttük, aki egy kissé bizonyta­lankodik, s épp az ellenkező irányba indul, mint amerre a rejtett adó elhelyezkedik. Né­hány kilométeres futás után döbbennek rá egyesek, hogy fölösleges utat tettek meg. Bosszankodva fordulnak vissza, most már a helyes irányba. Ifjú Réti István kitűnő ér­zékkel rendelkezik. Alig hang­zik föl az adó jelzése, pillana­tok alatt megállapítja a helyes irányt, s a legrövidebb úton halad a cél felé. Ezt a versenyt is imponáló fölénnyel nyeri a fiatalok ka­tegóriájában. Harmincnyolc perc alatt ért a célba, az utá­na következő legjobb ered­bizottság előtt is megszerezte a távirászoklevelet. Az első versenyen, amelyen részt vett, még csak időmérő volt. Aztán 1970-ben a Simon- fa—Kaposvár közöti terepen megrendezett versenyen az if­júságiak között megyei első lett. Tavaly ugyancsak az élen végzett, s részt vehetett a sü­megi országos, illeve nemzet­közi rádióiránymérő verse­nyen. Itt két társával — Papik Csabával és Czanka Józseffel — a hatodik helyen végzett. 1972-<ben a, megyei döntőn, valamint a Kaposvár környé­kén rendezett területi bajnok­ságon — Zala, Baranya, Tolna, Somogy legjobb iránymérői között — mindkét bajnoki cí­met elhódította az ifjúsági ka­tegóriában. A zalaegerszegi — ugyancsak négy -megye által rendezett — területi versenyen is megvédte bajnokságát, s ezekkel a győzelmekkel érde­melte ki a harmadosztályú minősítést. Sikerrel szerepelt a veszprémi Balaton Kupa és a komlói Bányász Kupa verse­nyen is, ahol az ország legjobb rádióiránymérői vettek részt. Szeptember végén pedig két hetesi társával, Szabó Kál­mánnal és Présel Sándorral elnyerték a legeredményesebb megyei rádióiránymérő csa­patnak járó Honvédelmi Ku­pát, amit az MHSZ megyei ve­zetősége ajánlott fel. A Volán 13-as számú Válla­latnál autó-motorszerelő ta­nuló. Továbbra is tevékenyke­dik az MHSZ hetesi ifjúsági rádióklubjában. Ha felszaba­dul, a gépipari technikumba jelentkezik, emellett változat­lanul folytatja a rádióirány­mérői versenyzést is. Szalai László Följegyezte a Balaton: 24 órás lengés, 180 centiméteres hullámok Fölszedték a Balaton külön­böző pontjaira tavasszal kihe­lyezett műszereket. A regiszt­ráló készülékek vezették a tó »naplóját«. Számot adnak a tó »viselkedéséről«, a víztömeg mozgásáról, a szelek irányáról, a lehullott csapadékról, a pá­rolgásról, valamint a víztömeg lengéséről is. Az adatok szerint a tó vize csaknem folyami se­bességgel áramlik a tihanyi szorosban. A víz mozgása "a keleti és a nyugati medence között a legszembetűnőbben itt kísérhető figyelemmel. A tó egész vízkészletének lengése feltűnően nagy. A magyar ten­ger vize időnként 24 órás len­gési ciklusokat mutat. Emiatt az egyes térségekben félméte­res vízszintkülönbségeket is ki lehet mutatni. Ez a tavak­nál világviszonylatban rendkí­vül ritka. A műszerek arra is fényt derítettek, hogy a legmaga­sabb hullámok felső szintje el­érheti a 180 cm-t is. A tó leg­hullámosabb területe a szigli­geti öböl. A hullámzás Bala- tonlelle és Balatonszemes kö­zött erős parteróziót okoz. A műszerek adatait felhasz­nálják majd az 'erózió elleni védekezéshez, a feltöltődés okainak vizsgálatához, és figye­lembe veszik a partmenti te­rületek kiképzésénél, valamint az építkezéseknél. Az adatokat felhasználják az északi parton tapasztalható nagyobb arányú feltöltődés vizsgálatánál is. mény ennél hat perccel volt | rosszabb. j — Mit kell tudni egy rádió- ? iránymérőnek? — Először is nagyon jól kell I ismernie a morzejeleket, énéi-? kül senki ném lehet rádió-? iránymérő versenyző. Azután ? a tájékozódás, a terep- és a 5 térképismeret is nagyon fon- ? tos. Különben nyolc, tíz kilo- ? méter helyett a versenyző hat- J nyolc kilométerrel is többet ♦ futhat. Nélkülözhetetlen a jó ? erőnlét, hiszen a versenyeket ? gyakran nehéz, erdős, hegyes? 9. terepen rendezik meg. Ezért minden versenyre alaposan felkészülök, 5—10 kilométert futok egy-egy alkalommal ed­zésen, hogy a versenyen is bírjam erővel. Még a Hetesi Általános Is­kolában ismerkedett meg a rá­diózással. Az iskolai állomás vezetője, Daróczi Sándor ked- veltette meg vele a rádiózást és az iránymérő versenyzést. Amikor 1970-ben megyénkben járt a Lenin páncélautó, s a KISZ, illetve az úttörőszövet­ség felhívást intézett a megye fiataljaihoz, 6 is részt vett az »Akarsz-e Lenin távirásza lenni?« mozgalomban. Huszad- magával tett sikeres vizsgát, ezenkívül egy KPM-vizsga­♦ Mert — vegyük csak sorra ♦ — a lány az én legjobb ba- J rátomnak a húga. Ez egy. Itt | csibészkedni nem lehet. Csak •akkor lehet valamit csinálni, ? ha a lány is benne van a mó- ? kában, s akkor föl van ment- ? ve az ember a lelkifurdalás ♦ alól. Kettő: tetszik nekem, te- íhát úgy kell kalkulálni, hogy tide máskor is visszajöhessek, | ne kerüljem el a szigetet még fa térképen is az ujjammal, t Lehet eső, lehet sár, de lehet ? szép idő is, arra is kell gon- ? dőlni. Viszont — s ez a három | — elég sok az akadály. Mert ♦ például milyen vagyok én a i lánynál ? Nem elég, hogy ala­csonyabb vagyok nála pár ♦ centivel, hanem alighanem I könnyebb is. De itt van ez a | tegnapi érkezés, még azt a j nyomorult »csókolom«-ot se ? tudtam kimondani, ma meg, í ahogy én fölébredtem ... Le- | hét, hogy egy ilyen vidéki | lánynál többet nyom a latban ♦ a kajak, mint a gógyi. Gógyi! Aztán honnan tud­hatná, hogy van-e gógyim, amikor olyan intelligensen ülök itt szótlanul, és zabátok, mint a címeres magyar ökör a jászol mellett! Valami szellemes ötlettel kellene indítani. Nézem az ar­cát Megérzi a pillantásom, s föltekint Ilyenkor a legtöbb jankó elkapja a szemét, én vi­szont ráadok egy finom mo­solyt, és ezt közlöm: — Ha jóllaktam, rögtön be­szédesebb vagyok ám. Mindjárt derül, örül min­dennek, amin derülhet Azt hi­szem, az öreg Bibok nem na­gyon kényezteti el tréfával. — Egyen csak — mondja. — Van még a kamrában. Ejnye, ilyesmit miköztünk nem szokás kibeszélni. Minek ezzel dicsekedni? De ne aka­dékoskodjunk, itt más a világ. Félretolom a tányéromat, s tempósan, ahogy a férfiak közt szokás, megropogtatom az első cigarettát. Rögtön ész­be is kapok, és megkínálom: — Parancsol? Akkorát nevet, majd elre­ped a szája: — Kell a fenének az a bü­dös bagó! — Ez nem bagó, ez szivar­ka. Olyan illatos, enyhe, mint a rózsaszirom — és' kezemmel íölrajzolok egy lenge ívet a levegőbe, ahogy a színpadon láttam. Nem érti. Látom a szemén. Elfütyüljem neki? Eszembe jut, hogy nem lát­tam náluk rádiót Eszembe jut, hogy nem tu­dom, mi újság. Minden reg­fgy dolgoznak a balatonszentgyörgyi Dél,-Balaton Tsz-ben Ütemterv az őszi munkákhoz A mezőn gépek dübörögnek, emberek szorgoskodnak, a központi majorban útépítés folyik — ez a kép fogadta az idegent a hét elején a balaton­szentgyörgyi Dél-Balaton Termelőszövetkezetben. Is­merős munkafolyamatok ezek, ilyenkor őszidőben megyénk közös gazdaságaiban minden­napos tanúi lehetünk ennek a látványnak. Az egész mögött azonban nagyfokú szervezett­ségnek, körültekintő tervezés­nek kell lennie, enélkül aka­dozik a gépezet, megcsúszhat­nak a tennivalók, s számotte­vő értékek mehetnek veszen­dőbe. Mit tettek a szentgyör- gyiek az őszi, nagyon összetett feladatok sikeres megvalósí­tásáért — erről beszélgettünk dr. Knoll Lászlóval, a Dél-Ba­laton Tsz elnökével. Személyes felelősség Az év második felére vo­natkozó intézkedési tervet öt­ven példányban készítették el, a vezetőségi tagoknak, az ága­zatvezetőknek, a szakvezetők­nek és mindenkinek, aki a kü­lönféle munkákat irányítja, szervezi. Ez a terv az összes tennivalókat átfogja, s min­den ágazatra külön-külön meghatározza a feladatokat, megnevezi a végrehajtásért felelősöket. Az elnökkel végiglapoztuk ezt az intézkedési tervet. Eb­ből a növénytermelésre vo­natkozó rész, ezen belül is az őszi munkákkal foglalkozó fe­jezet ezúttal külön is figye­lemre méltó, érdemes belőle néhány mondatot idézni: »Csak jó minőségű talajelőkészítést, szántást és vetést lehet igazol­ni, illetve bérezni. Az őszi feladatokról folyamatos in­tézkedési tervet kell készíte­ni. Szükség esetén a munká­kat vasárnapra is el kell ren­delni. Az idei talajelőkészíté­sekért, vetésekért felelős: Lé­ces János főágazatvezető és a traktorüzem dolgozói; az erő­gépek teljes kihasználásáért Ángyán János traktorüzem­vezető és a traktorüzem dol­gozói, a szerves trágya és a műtrágya kiszórásáért, vala­mint a vetőmagvak előkészí­téséért pedig Csendes István műszaki vezető, Kárpáti Ist­ván művezető, illetőleg a mű- ,hely és a traktorüzem dolgo­zói felelősek...« — Minden ágazatnál terme­lési tanácskozásokon hívtuk fel a figyelmet a feladatok teljesítésének fontosságára — mondta az elnök. — Az intéz­kedési terven belül külön el­gel sajtófoglalkozás van ná­lunk, s az ember tudja, mi van a nagyvilágban. — Rádiójuk nincs? Megrázza a fejét. — Igaz, villany sincs — mondom. — A szomszédéknak van te­lepes rádiójuk — mondja gyorsan Margit. — Apa is vehetne, de azt mondja, neki nem kell. Meg a telepért minduntalan be kellene men­ni a hídon túlra. — Hát akkor? Honnét tud­ják, hogy mi van? Rámpillant, s azt mondja hűvösen: — Tudjuk. Ránézünk a nap­tárra: hétfő után kedd. Meg kinézünk az ablakon. Megszívom a cigit, s bólo­gatok. Most nagyon kell vi­gyázni: érezze, hogy egyetér­tek vele. — De az esték ... Azok biz­tos unalmasan telnek, nem, Margitka? Nem felel. Fölkel, viszi az ételt kifele, s elrakja az edényt Utánanézek a szok­nyája lebbenésének, s rögtön kiszárad a szám. Hiába, én már így vagyok a szoknyák­kal ... Térül-fordul, ügyet se vet rám, nem is tekint felém. Ez nem jó. Remélem, nem ron­tottam el a dolgot. — Meg sem köszöntem a reggelit — mondom udvaria­san. — Hogy annyit fáradt... Hordja a ziírt, a szalonnát... — Ne nekem köszönje, ha­nem a disznónak ... _ 7 — Az többet fáradt vele, készítettük az őszi munkák ütemtervét, melyet a vezető­ség elfogadott. Rendszeres mérlegelés — A szakvezetés minden hétfőn délután értékeli, hogy mi történt eddig s mit kell mielőbb elvégezni — folytatta az elnök. — Sok munka vár még ránk ezen az őszön, s a legutóbbi közgyűlésünkön is ez volt a téma: a betakarítás, a szántás-vetés eredményes befejezése. Ezeken a hétfői megbeszé­léseken mérlegre teszik, hogy az előző héten megjelölt cé­lokból mi valósult meg: s e szerint súlypontozzák a követ­kező tennivalókat. Ezen a munka tér ven részletesen sze­repelnek a feladatok, mégpe­dig szeptember 1-től novem­ber 30-ig tizenöt naponkénti megbontásokban. Feltüntet­ték azt is, hogy az elvégzendő munkákhoz milyen gépi fogat és kézi erő szükséges, és ebből mi az, ami rendelkezésre áll. Megtudhatjuk az ütemterv­ből, hogy az egyes munkák el­végzéséhez hány munkanap kell. Megnéztük, hol tartanak most az ütemtervben szeptem­ber végére előirányzott mun­kákkal. A vetőszántásban, a talajelőkészítésben, az őszi ta­karmánykeverék vetésében némi lemaradás van, viszont számottevő az előirányzat túl­teljesítése például a búza ve­tésénél, a műtrágya kiszórásá­nál. Szeptember végéig nem terveztek ugyan őszi mély­szántást, de 30 hektáron ez is megtörtént; idejében elvetet­ték a 172 hektár repcét, s a tervezett 460 vagon silóból már 223 vagonnyit betakarí­tottak. Ügy számolnak, hogv november 1-e után már'csak őszi mélyszántást, a tavasziak alá szerves trágyázást és mű­trágyázást végeznek a földe­ken, s ekkor takarítják be a maradék kukoricát. Az ütem­tervtől ez ideig mindössze két munkánál kellett eltérni: a silózásnál a jó gép hiánya volt ennek az oka, a kukorica be­takarításánál pedig az, hogy az érés késése miatt — a csö­vek most 40 százalékos víz- tartalmúak — csőtörő és kom­bájn eddig nem állhatott mun­kába, csak kézi erővel kezd­hették meg a törést. Szabadságos munkások a traktorokon Dr. Knoll László elnök el­mondta, hogy jóllehet intéz­kedési tervet eddig minden évben készítettek, azonban ilyen részletes programot most dolgoztak ki először, mert a körülmények ezúttal így in­dokolták. Ez a mostoha időjá­rású esztendő más, a korábbi gyakorlattól ugyancsak eltérő intézkedést is szükségessé tett: az éjszakai szántást. —- Végigjártam a környező üzemeket, vállalatokat, és ott megkerestem azokat a dolgo­zókat, akiknek vontatóvezetői jogosítványuk van. Megkér­tem őket, ha tehetik, töltsék a szabadságukat nálunk, és se­gítsenek az őszi munkákban. Persze, még ezt megelőzően a szövetkezetünkben felkutat­tuk azokat, akik korábban traktorral dolgoztak. Az ÉRDÉRT Vállalat tele­péről Cser Ferenc, a Balaton- vidéki Nádgazdaságtól Molnár Csaba és Kánya Géza így ke­rült ezen az őszön a balaton­szentgyörgyi tsz traktoraira. A szövetkezet műszakijai közül Kánya Gyula, Kristóf László, L énárt László, a gépkocsi­üzemből Mihályfi Károly, az állattenyésztésből pedig Kiss Géza ült traktorra. Az ered­mény: a három kétműszakos traktoron kívül a többi gép is alaposan megnyújtott mű­szakban dolgozik. A párokat jelentkezés alapján állították össze, miután tájékoztatták őket a feladatról és a kereseti lehetőségekről. Kijelölték, hogy a munkapárok közül ki felelős a gépért. Igv dolgoznak ezen az őszön a balatonszentgyörgyi Dél-Ba- laton Termelőszövetkezetben. Hernesz Ferenc Növényvédelmi tájékoztató II repcevetések védelméről A repcedarázs-álh ernyők ká­rosítása megkezdődött, szep­tember második felében az ár­vakelésen. A rajzásvizsgálatok erős kártételt jeleznek, négy­zetméterenként előfordul 7—12 lárva is. A kártevő szokatla­nul magas egyedszámát a ned­f I ♦ mert az többet hordta — s? nagyot nevet. Aha! Ez éle volt. Van is? benne igazság, és elmosolyo- ? dók én is. — Jól áll magának, ha ne-? vet — mondja Margit, s raj-? tam a szeme. Ejha! Most kel-? lene indítani valamit! De ép-? pen a víg szeme tart vissza, ? amelyben nincs semmi játék i vagy kacérkodás, csak afféle? rámbámulás. Amitől — hülye? dolog — állatkerti lakosnak, ? egzotikus valakinek érzem t magam. ? — Kimehetne egy kicsit le- ? vegőzni — mondja a lány, és? vállon taszít barátságosan. —? Hadd csinálok itt rendet! Jó ötlet. Keresem a köpe-l nyem, nem akad szemembe, ? biztos nincs hideg ... No, egy ? kis tréfát: ? — Hát akkor ... jó munkát. ♦ Ha bejövök, körletvizitet tar-? tok. ? — Azt nyugodtan tarthat — j feleli harciasán. Sietve eltűnök. | A pitvarban szemköztvág a t hideg, de a lendület kivisz. Na ? hát, mirelit a világ! A levegő ? valósággal csikorog, úgy ku-| corodom össze, mint az aszalt ? szilva. A dohányfüst, amit ? kifúvok, a lehelletemtől kö-? vérre vastagszik Rendcsinálás? ide vagy oda, én megyek visz-* sza. Majd elálldogálok vala­hol ... A dög! A nagy fehér kutya! Borjú­nagyságú. Nem is tudom, hogy feledkezhettem meg róla. Nem láttam, s azt hittem, elvitték a gazdái. Vagy hogy elment vadászni. (Folytatjuk.) vés, párás augusztusi-szep­temberi időjárás is elősegítet­te. Szeptember utolsó naojai- tól kezdve a fővetésű fiatal repcevetésekben is növekszik az álhernyók egyedszáma. Erős fertőzésekre kell számítani a marcali és a nagyatádi járások területén, de a megye többi részén is várható a kártétel. A gyorsan fejlődő és rendkívül falánk álhernyók kezdetben hámozgatnak a leveleken, ké­sőbb tarrágást okoznak. Ezért felhívjuk a figyelmet a repce­vetések rendszeres átvizsgálá­sára, és ha a vizsgálat alkal­mával négyzetméterenként 2 lárva található, a védekezést haladéktalanul el kell végezni Wofatox por 17—20, vagy Hun­gária L—2 por 20—26 kilós hektáronkénti adagjával. Előző tájékoztatónkban je­leztük, hogy a megye területén a laza talajok kivételével erős csócsárolófertőzésre kell szá­mítani. A kártevő egyedszáma tovább növekedett. A legutolsó vizsgálatok szerint őszi búza árvakelésekben 70—80 száza­lékos fertőzöttség is észlelhető. A károsítás a kelő rozsveté­sekben is megkezdődött. Az üzemi növényvédelmi szakem­bereknek a csócsároló elleni védelemre ndgy súlyt kell he­lyezniük. Ahol még lehetséges, feltétlenül el kell végezni a vetés előtti talaj fertőtlenítést. A hónap folyamán rendszere­sen figyelni kell a kelő őszi- búzavetáseket, mivel a fiatal gabonanövényt a védekezés el­maradása esetén a kártevő rö­vid idő alatt súlyosan károsít­hatja. Állományban, károsítás észlelésekor csócsároló ellen egy menetben a szívogatásuk- kal károsító levéltetvek és ka­bócák ellen, valamint a gabo­nalegyek és a korán megjelenő gabonalisztharmat ellen is cél­szerű védekezni. Felhasznál­ható a Wofatox Sp. vagy Me- tilparathion Wp 0,3 százalékos oldata a Fundazol 50 Wp 0,06—0,08 százalékos oldatával összekeverve, és hektáronként 500 liter vízben kipermetezve.

Next

/
Thumbnails
Contents