Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

A tervezettnél többet Vállalati lakásépítés Kaposvár közvéleményét ál­landóan foglalkoztató témát, a vállalati lakásépítés helyze­tét tárgyalta meg e héten a városi pártbizottság. A városi pártértekezlet két évvel ez­előtt úgy határozott, hogy a súlyos lakáshelyzet enyhítése végett minden lehetséges esz­közt mozgósítani kell a lakás­építés növelésére. Az üzemek­hez, a vállalatokhoz fordult, hogy gazdasági erejükhöz mér­ten vállaljanak feladatot a la­kásügyi problémák enyhítésé­ből. Csak ötvenötén válaszoltak 1970 őszte óta előrelépés ta­pasztalható a vállalati lakás­építésben a pártértekezlet ha­tározatai alapján. A városi ta­nács először tavaly próbálta meg fölmérni a kaposvári vállalatok lakásépítési igé­nyeit, ez azonban nem sike­rült A közelmúltban hatvan­nyolc üzemnek, vállalatnak, intézménynek küldött kérdő­íveket, azonban közülük csak ötvenöt válaszoltok Kiderült, hogy harmincnyolc vállalat és intézmény semmilyen formá­ban sem támogatja a dolgo­zók lakásépítését. Ez még ak­kor is kedvezőtlen, ha közöt­tük sok a kisebb egység. A vállalatok nagy részének any- nyira lekötött a fejlesztési alapja, hogy nem marad a lakásépítések támogatására Mások, inkább a személyi jö­vedelem növelésére fordítják a részesedési alapjukat Kaposváron harminc he­lyen támogatják a dolgozók lakásépítését, mégpedig két formában: a fejlesztési, vala­mint a részesedési alapból is adnak támogatást, mint a Ke­fe- és Műanyagipari Vállalat­nál, a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál; a ' vállalatok és Intézmények egy része lakás- építési kölcsönt nyújt a dol­gozóknak a részesedési alap bizonyos hányadából. Az öt­éves terv első két évében száz­ötvenhét lakás épült, illetve épül tizenhat üzem és intéz­mény szervezésében. Érde­mes összevetni a számokat: a harmadik ötéves tervben ösz- szesen kétszázötvenöt lakás épült meg vállalati és K1SZ- akcióban. Kiaknázatlan lehetőségek A pártbizottság ülésének legfontosabb megállapítása az volt, hogy sokkal nagyobb le­hetőségek rejlenek a vállalati lakásépítésben, mint ameny- nyit kiaknázunk belőle. S ezt Jól sejtetik azok a válaszok, melyek a tanácsnak visszakül­dött kérdőíveken olvashatók. A tervek szerint erősen csök­ken a saját szervezésben épü­lő lakások száma, s a családi- » ház-építés támogatása kerül i előtérbe. Mivel a rendelkezés- ; re álló keret kevés, a vállala- * tok pedig szeretnének minél < több dolgozót kedvezményben } részesíteni, többnyire ala- 5 esony az egy lakásra jutó tá- j mogatás mértéke. Csak egy- < két vállalat döntött úgy, hogy; nagyobb támogatást ad. A kaposvári vállalatoknak * csak egy része foglalkozik * megfelelően e lakásépítési for- J mával. Példázza ezt, hogy j mindössze huszonegy szerv ♦ létesített lakásépítési alapot ? az OTP-nél, s ezek egy része 1 is igen szerény anyagi lehető- j ségekkel rendelkezik. Az öt- f éves terv hátralevő részében | nem használják fel tervszerű- | en azokat az eszközöket, ame- | lyekei vállalati lakásépítésre | képeztek, A kollektív szerző- ♦ dések ugyan tartalmazzák a : felhasználás szabályait, azt i azonban kevés helyen rangso- f rolták, hogy mikor melyik J A VÍZKUTATÓ ÉS FÜRÖ VÄLLALAT kaposvári telep­helyén csökkent munkaképességű portást alkalmaz Jelentkezés: Kaposvár, Vörös Hadsereg útja 2, munkaügy (151478) _______________________ d olgozó lakáshelyzetét oldják meg. Senki számára sem mind­egy, hány lakás épül meg a városban ebben a formában. S mivel az előkészületek biz­tatóak, már most úgy látszik, hogy sikerül megépíteni azt a kétszázhatvan vállalati lakást, amelyet ebben az ötéves terv­ben előirányoztak. Ha azon­ban alaposabban felkutatnánk a rendelkezésre álló lehetősé­geket, akkor e tervet messze túlszárnyalhatnák a vállala­tok. Ezért határozott úgy a pártbizottság, hogy szélesíteni kell az akcióban részt vevők körét, mert gazdasági szem­pontból szilárd, »tőkeerős« vál­lalatok találhatók azok között, akik nem építkeznek. Akik eddig is támogatták a dolgo­zók lakásépítését, ott nagyon fontos az előszervezés folyta­tása. Mérjék föl az anyagi forrásokat Hogyan lehet új lendületet adni a vállalati lakásépítke­zésnek? Ennek útjait és mód­jait határozatba foglalta a pártbizottság. A hangsúlyt az üzemekre, vállalatokra, intéz­ményekre helyezte abból a megfontolásból, hogy elsősor­ban munkáltatói feladat a vál­lalati lakásépítési tevékeny­ség megszervezése, előkészíté­se és kivitelezése. Éppen ezért mindenhol mérjék fel újra a dolgozók igényeit, a saját anyagi lehetőségeiket, mert ennek kiaknázásával még több dolgozó lakásépítését támo­gathatják. Nagyon fontos, hogy hozzanak létre lakásépí­tési alapot az OTP-nél. A vál­lalatok, szövetkezetek, intéz­mények pártszervei és -szer­vezetei társadalmi és politikai’ jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a dolgozók la­kásépítésének vállalati támo­gatásával. Elsőrendű felada­tuk annak elérése, hogy az e célra mozgósítható eszközöket maximálisan kihasználják, S amit kevesen ismernek: a szö­vetkezetek és az állami intéz­mények is támogathatják a lakásépítést, csak a támogatás pénzügyi forrásainak képzése eltérő. A pártbizottság a kö­zeljövőben összehívja a vál­lalatok, intézmények vezetőit, ismerteti velük a határozatot és azokat a törvényes lehető­ségeket is, amelyekkel megte­remthetik a lakásépítés támo gatásának anyagi forrásait. Az építkezések gyorsításá­nak egyik eszköze a lakásépí­tő szövetkezetek megalakítása. A pártbizottság állásfoglalása szerint a MÉSZÖV lakásszö­vetkezeti titkársága gondos­kodik szakemberek segítségé­vel a szervezett és szakszerű előkészítésről. 0 3 'ö l'ri a. •0 =3 «H FÜLE­MÜLE 29. Fekszik az oromfalnál, de nem válaszol, nem mozdul. Odarohanok. A feje félrefity- tyenve, de lélegzik. — Mi baja? Nem tud szólni, a kezét alig tudja emelni, nincs ereje. Meg­üthette magát, tán csontja is törött Ahogy próbálom fel­ölelni, töredezetten jajgat, s egy kis vér jön ki a szája szé­lén. Állok egy percig tehetetle­nül. Aztán meglátom a ketté­I törött gerendát S ugrok az öt­letem után. Le kell szórni a tetőről a cse­repet, kitörni a léceket,"a ge­rendát kitaszítani. Ha sikerül, olyan lesz, mint a hidak lábá­nál a sarkantyú, félretereli a nagyja jégtáblákat I De az öreg™ nyöszörögni »tud csupán. Ez azért is értékes, mert még nagy üzemek sem tud­nak önállóan belevágni a ház­építésbe, szükséges több vál­lalat összefogása a szövetke­zetek megalakításához. S a kedvezményesebb közművesí­tett telek, a kedvezőbb hitel, a vállalati egyéb segítség elő­nyéi akkor élvezik a dolgo­zók, ha a szövetkezet telep­szerűen több emeletes házakat épít. Olcsóbb lakás fiataloknak Többen kifogásolták, hogy eléggé nagy az az összeg, amellyel be lehet lépni a la­kásépítésbe: a húskombinát­ban ilyen okokból harmincötén visszaléptek. Ezért fogadták nagy érdeklődéssel, hogy a la­kásszövetkezeti titkárság és a KISZ akciójában háromszáz lakásból álló KlSZ-szövetke- zeti telep épül a Buzsáki ut­cában. A fiatalok harminc szá­zalékkal olcsóbban juthatnak lakáshoz, mert a panelház ala­pozásában, szakipari munkái­ban részt vehetnek. Nagyon fontos szerepet tölt be a tanács a vállalati lakás­építés támogatásában. Az ülé­sen is elhangzott, hogy a' szak­osztályok szemléletváltozása szükséges a jobb összhanghoz. Eddig ugyanis csak nagy üggyel-bajjal jutottak telek­hez a lakásépítő szövetkeze­tek. A ruhagyár KlSZ-szerve- zete például január óta nem kapott választ a telekkérésére. Sokat segített a helyzeten, hogy a városi párt-vb kezde­ményezésére megalakult a la­káspolitikai bizottság, s töb­bek között szorgalmazta a te­rületelőkészítést a lakásszövet­kezetek megalakításához. Je­lenleg mintegy hatszázhetven lakás fölépítéséhez készítik elő a területet, s kétszáztizenhét akár azonnal épülhet a Hegyi utcában, a Jutái úton a Don- n erben és a Losonc közben. Igen fontos, hogy a tanács építési osztálya még több olyan területet kutasson fel, amelyik alkalmas a telepszerű beépí­tésre. Átmeneti megoldásként szó van olyan területek be­építéséről, amelyek csak há­rom-négy év múlva lesznek teljesen közművesítettek, a víz és a villany azonban ter­mészeteseit- már ott van. So­kat segíthet a tanács a gyors hatósági intézkedésekkel, a la­kásépítést szervező és lebonyo­lító szervezetekkel való jó együttműködéssel. Az építő­ipari vállalatok, ktsz-ek, TÖVÁL-ok pedig azzal, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak a vállalati lakás­építkezésre. Lajos Géza Pálinkát adok neki. Nem árthat Szesz, még fertőtlenít is. Töltök a szájába, kínlódva nyelt Én is erősítem magara egy korttyal, mielőtt nekivágok a melónak. A cserepek ősszeíagyva. Kettő se pottyan le, s vérzik a kezem. Mindegy, -csinálni kell. A léceket már lábbal töröm. Testtel. A gerenda derékvastagságú. Megemelni is alig bírom. Pe­dig ezt oda kell húzni, kita­szítani, valahogy a kéményhez erősíteni. Szaggatom a ruhaszárító kö­teleket Margit! Vajon kijutottak-e idejében? Visszaterelem a figyelmem a dolgomra. Olyan nehéz a súly, centiméterenként rángatom előbbre a gerendát. Mikor föl kellene emelni, vége az erőm­nek. Alattam remeg a ház. A víz nekifeszül az akadálynak. A kötelekkel meg lehetne emelni a terhet De előbb az öreg legyen biztonságban! Megfogom. Beszélek neki: Tudom, hogy fáj, de nem ma­radhat ott a sarokban. Lesza­kadhat ... Ordít a fájdalomtól, véres habot hány, de végül si­kerül a ruhákra ráfektetni a kémény mellett Odateszem neki a pálinkásüveget Ezt csak úgy lehet megolda­ni, ha a zsinegekkel fölmá- szok, átvetem a nyergen, ide- lenn meghúzom, a gerendát előbbre csúsztatni». Foglalkoztatási goodok Marcaliban A nagyközségek várossá szervezésének egyik feltétele, hogy a helybeli keresők 75 százalékát az ipar, az építő­ipar, az elilátás, a szolgálta­tás és a javítóipar foglalkoz­tassa. Az egyébként dinamiku­san fejlődő járási székhelyen, Marcaliban — amint ez a me­gyei tanács vb legutóbbi ülé­se elé terjesztett jelentésből kitűnik — a csaknem négyezer keresőből 2652-en — 67,2 szá­zalék — .dolgoznak a fenti te­rületen. Ez az arány, figye­lembe véve a nagyközség és vonzási köre termelési jelle­gét, munkaerő-feleslegre utal. Milyen gondot okoz ez a nagy­község és környék* számára? Hogyan igyekeznek a telepü­lés vezetői megszüntetni az eb­ből következő gazdasági és po­litikai feszültséget. Ezekről be­szélgettünk dr. Ress Zoltánnal, a járási hivatal és Bántó Ká­rollyal, a nagyközségi tanács elnökével. — 196S után — a nagyará­nyú iparosítás következtében — ugrásszerűen megnőtt a foglalkoztatottak száma a köz­ségben, és egy időben úgy látszott, mintha egyensúlyba került volna a munkaerő-ke­reslet és kínálat figyelembe kell vennünk a község iparához igazított szak­munkásképzésben részt vevő fiatalokat, a továbbtanulni nem szándékozó lányokat és fiúkat, valamint a mezőgazda­ság további gépesítésével fel­szabaduló női és férfi munka­erőket — A jelenlegi munkahelye­ken egyáltalán nincs elhelyez­kedési lehetőség? — Marcali üzemei pillanat­nyilag nem tudnak felvenni új munkaerőt Ez a helyzet szin­te máról holnapra súlyos fe­szültséget teremtett, melyet a közelmúltban részletesen ele­meztünk a járási párt-végre­hajtóbizottsággal, és megjelöl­tük a kiút lehetséges irányait. — Ezek szerint milyen le­hetőség kínálkozik a munka­helyek szaporítására? — Szinte azonnal szükség lenne egy 4—500 fős, új ipari üzem telepítésére úgy, hogy az V. ötéves tervben 800—900 főt tudjon foglalkoztatni. Er­re a célra a nagyközségi ta­nács közművesített telket biz­tosított A rajta levő felépít­mény a telepítés alapjául szol­gálhat A megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes vezetőivel történt egyeztetés alapján — figyelembe véve, hogy elsősorban a női munka­erők elhelyezése sürget — a telepítésre a Május 1. Ruha­gyár jöhet számításba. Tár­gyalásaink az ügyben kedve­zően haladnak. Ezenkívül a Rákospalotai Műanyagfeldol­gozó és Bőrdíszmű Vállalat is jó feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy a Marcaliban mű­ködő, exportra termelő üze­mét fejlessze. Ez azonban el­sősorban megyei támogatás függvénye, mivel saját fejlesz­tési összegéből csupán a tech­nológiai felszerelést és a for­góeszközöket képes biztosítani — Milyen szerepet játszik • többi üzem a munkaerő-feles­leg megszüntetésében? — Az említetteken kívtn el­sősorban a Mechanikai Mü­vek gyáregységére számítha­tunk, amely továbbra is • nagyközség ipari foglalkozta­tásának bázisát képezi. Meg­alapozott tervek szerint a gyáregységben 1975-ben 1500- an dolgoznak majd, ami 50 százalékos emelkedést jeleni P. h. — Valóban két érvei ez­előtt a pillanatnyi helyzet megnyugtatónak látszott, hi­szen a legsürgetőbb igényeket ki tudtuk elégíteni De a la­kosság áramlásál új munka­erők jelentkezéséi * fejlődés egyéb tényezőit figyelembe vé­ve már akkor láttuk, bogy nem megnyugtató a helyzet. Az iparosítás ugyanis általában kedvező körülményeket te­remtett a községben, amelyek több száz családot vonzottak a környékről Egész pontosan: az 1970-es népszámlálás ada­tai szerint Marcali lakóinak száma 8282 voll ami két és fél év alatt kereken ötszázzal emlekedetl Erre az időre esik ugyanis a tömblakások és a családi hÁ7ji\c nagyarányú építése. — Milyen rétegekből tevő­dik össze a munkára várók köre7 — Elsősorban továbbra is szakképzetlen nőkből, vala­mint — kisebb részben — másutt, távolabbi munkahelye­ken dolgozó betanított, segéd- és szakmunkás férfiakból. Ez azonban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözi. Távlatilag Jó ütemben halad a Danuvia nagyatádi gyárának építése Nem tudom, hogy sikerül, | de sikerül Indulás a másik? végébe! S Ahogy megemelem, megin-? dúl kifele, fölránt, de csattanj a vége a vízen. Az ár elkapja,? a kötél lemarja a kezemről ai bőrt, de megtartom. A kötél | végét rátekerem a kéményre. | A következő pillanatban? megkapjuk a lökést túloldalról.! Az oromfal kettéhasad, s egyik fele, mint a lőtt állat, lassan leroskad. Dől utána a tető ne­gyede is, ugrok az öreg fölé, 4 agyon ne üsse valami. Ahogy] felpillantok, meglátom körű löt-" tünk a rohanó vizet Szédülést! érzek. Első ízben jut eszembe, hogy] innen nem lehet kilépni, ez aj buli életre-halálra megy. Ak­korát zendít bennem, mint aj harang. Én nem gondoltam erre. nyira veszkődöm a maradok itt... Nem is tudom, miért ma-j radtam. Nem fontoltam meg.] Rég odaát lennék a lánnyal _ biztonságban. Én lennék a jó] nála, az öreg meg vessen ma-| gára, miért nem menekült el! Időben; szóltak nekik, tudták, hogy mi lehet. Mi közöm?.. (Tudósítónktól) A Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyár 4. szá­mú Nagyatádi Gyára a negye­dik ötéves tervben jelentősen fejlődik: új üzem születik a volt gépjavító állomás helyén. A vezérigazgatóság döntése alapján ez év elején kezdte meg a 63 millió forintos beru­házás keretében az új szerelő­csarnok építését a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. A beruházás jelentőségéről, a fejlesztés és a gyártmány­struktúra alakulásáról Kismar­ton László igazgatótól kértünk tájékoztatást — Örömmel közölhetem, hogy az építőipari vállalat jó ütemben halad a tervezettől nincs lemaradás. A vállalattal kötött szerződésünk alapján a csarnoknak 1973 októberéig kellene elkészülnie, de az épí­tés jelenlegi ütemének láttán abban bízunk, hogy május vé­gére befejezik a munkát Gon­dot okoz azonban, hogy a ka­zánház építéséhez szükséges gépelemeket a belföldi és a külföldi szállítók csak 1974-re igazolták vissza. Ez pedig azt jelenít hogy a jövő év dere­kára elkészülő szerelőcsarnok­ban beindított munkát a téli időszakra le kellene állítani energia hiányában. Arra kér­tük a szállítókat, hogy a ha­táridőt rövidítsék ’ le, remél­jük sikerül ez. Az üzemnek három fő gyárt­mánya lesz: a körasztal, a szer- számlapsor és a fúrótokmány. A 150—250 milliméteres átmé­rőjű körasztalok előzetes pró­bagyártását már most — a ré­gi szerelőcsarnokban — meg­kezdték. A Jövő évben mit mintegy ötmillió forint érték­ben készítenek ezekből és 1975-ben az évi termelési ér­ték 45—50 millió forint lesz. A szerszámlapsor gyártását csak az új csarnok átadása után kezdik meg. A fúrótok­mány gyártását továbbra is szerepeltetik tervükben. Az NDK-ból vásárolnak ehhez két automata esztergapadot, amelyeket 1973 tavaszán állí­tanak munkába. A gépek be­állításával egy időben átállnak egy új típusú fúrótokmány gyártására. Mivel a hazai és a külföldi igények változatlanul nagyok, 1975-ig nem állnak le a kávé­főző gépek gyártásával sem. A jól bevált hat- és tízszemélyes gépekből évente mintegy öt­venezer darabot készítenek, t nagyobb részét exportálják. Az üzem vezetői számba veit- ték a munkaerő-szükségletet is. Jelenleg az üzemben 320-an dolgoznak — ebből 250 a mun­kás. Ez a létszám 1975-ig meg­duplázódik. A növekvő szak­emberszükségletet saját ipari- tanuló-képzéssel és a felnőttek átképzésével kívánják megol­dani. Most száz ipari tanuló sajátítja el a szakmát az üzem­ben. Elsősorban esztergályo­sok, marósok, köszörűsök, szer­számlakatosok készülnek a szakmára. Az első végzősök 1973-ban teszik le a szakvizs­gát, és mint szakmunkások dolgoznak tovább a gyárban. Az előkészületek biztatóak, és arra engednek következtet­ni, hogy az üzem teljes bein­dításával sem lesz majd gond. (folytatjuk} 1 A népművés; menhitlfi var zeti alkotások ím\\ú ntthnnát [ Kérjük tekintse meg a gazdag választékú I népművészeti lakásdíszítőket és textíliákat, * Tájegységi szőttesek: párnák és fal- 1 védők, futók és szettek, f Népi kerámiák, butellák, gyertya­tartók és faliképek. Kalocsai, kúnsági és matyó hímzésű ? térítők, alátétek és párnák, í Vendéglátáshoz kávés- és italos- t készletek. BONDEN IGÉNYT 1 VÁRJA ÖNT A KIELÉGÍTŐ VÁLASZTÉKKAL Népművészeti bolt I Kaposvár, Ady Endre u. 8, gz. ♦ * (2842)

Next

/
Thumbnails
Contents