Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
A KISZ a párt iljúsági szervezete Ropog a kukorieatáhla A közvetlen pártirányítás elsődlegessége mellett a közvetett pártirányítás fejlesztésére is törekszünk. Ez az ifjúsági mozgalomban dolgozó párttagok segítségével | valósul meg. A megye XISZ- ázervezeteiben határozott törekvés van erre. A fölvett fiatal párttagok túlnyomó többségét ma már a KISZ -szervezetek ajánlják a pártba, s erőfeszítéseket tesznek arra, hogy minél több ifjú kommun'sla, minél hosszabb ideig az ifjúsági szervezetekben végezze pártmunkáját. Ez azonban még c&ak részben sikeres. Az Ifjúsági szervezet kommunista jellegének további erősítése, a fiatalság körében végzett politikai munka tartalmi javítása megkívánná, hogy azok a fiatalok, akik a párt soraiba lépnek, ne úgy fogják fel, hogy most már kinőttek, kiöregedtek a KISZ-ből, hanem továbbra is viseljék szívükön a szervezet ügyét, tehát, segítsék annak munkáját. Pártszerveink számára pedig mi sem lehet fontosabb a pártmegbiza- tások kiadásánál, hogy az ifjúság életét, gondjait, törekvéseit ismerő, politikailag képzett elvtársakkal erősítsek a szervezet sorait. Hosszabb ideje gondot jelent, hogy nagyon sok pártszervünknek nincs rendszeres kapcsolata a KISZ-ben dolgozó párttagokkal. A kapcsolat- tartás módszere sincs kidolgozva. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a szervezetben dolgozó párttagokat konkrét esetekben nem tudjuk úgy összefogni és aktivizálni, hogy ők a j mozgalom bázisai legyenek Amikor egy adott kérdésben például politikai • kiállás kellene, nincs, áld ezt az erőt mozgásba hozza., mert a KISZ- titkár ebben nem érzi magát illetékesnek, pártszerveink sokszor pedig úgy vannak, hogy a gondot letették azzal, ha a pártmegbizaitást kiadták. Egyszóval a dolog minden szintén'sürgős rendezésre vár. Ä pártirányítás erősítésének legfontosabb föltétele, hogy minden szinten a területileg illetékes pártszervek és alap- szervezetek legyenek a KISZ felelős irányítói. Ennek az irányításnak eszmei-politikai tartalomban és módszerekben kell kifejeződnie, figyelembe véve az ifjúsági szervezet önállóságát, öntevékenységét Ez ma a legfontosabb feladat és ezért elsősorban azokkal a tényezőkkel kell szembenéz-' nünk, melyek gátolják érvényesülését. Néhány pártszervünk és alapszervezeteink egy része nem követte a Központi Bizottság határozatában foglaltakat munkamódszerének fejlesztésével. Nem érzékelték azokat az új vonásokat és igényeket, amelyeket az ifjúság- politikai határozat támaszt a párt- és KISZ szervek iránt. .4 pártirányítás módszerei ennélfogva többnyire hagyományosak, nemegyszer rutinszernek. Gyakran aprólékos beavatkozásokban merülnek ki. S zükséges lenne tehát ebben az értelmezésben is újra elővenni a határozatot Sokszer találkozni olyan testületi állásfoglalással, mely csak annyit mond, hogy »aa elhangzottak figyelembe vételével a KISZ dolgozza ki saját tennivalóit-«. Ez pedig rendszerint oda vezet, hogy másolják a felsőbb szervek határozatát, miután a párt illetékes szerve nem határozza, meg azokat a legfontosabb elveket, helyi politikai célkitűzéseket, amelyeket a munka során az ifjúsági szervezetnek követnie kellene. Tulajdonképpen abban kellene több politikai segítséget adni, hogy a fiatalok jobban megértsék a párt határozatainak elvi-, politikai összefüggéseit, mert csak igy várhatjuk el, hogy azt magukénak ss érezzék. Nem vált teljesen gyakorlattá a KB határozatának az a pontja sem, amely előírja, hogy a KISZ központi szerveinek határozatait a párttagság körében is ismertetni keU. Ennélfogva a feladatok kialakítása nincs egy nevezőn, s ez nagyban fenntartja az irányítás kettőségét A pártirányitás nem kampányfeladat, annak gyakorlása nemcsak akkor fontos, amikor a szervezet választás előtt áll vagy éppen valamilyen politikai akciót hajt végre, hanem annak alapvető formája a munka közben is a rendszeres irányítás. Egyértelmű, hogy ennek megvalósítására a párt vezető szervei a párttagság segítsége, tevékeny közreműködése nélkül képtelenek. Vagyis a vezető szervek munkájának javítására irányuló törekvésekkel összhangban fokozni kell a párton belül a felelősséget ifjúsági szervezeteink munkája, az ifjúság nevelése iránt Arra kell törekednünk, hogy minden párttagunk tartsa fontos feladatának a környezetében élő fiatalokkal való rendszeres foglalkozást. A pártirányitás hatékonysága nem kis mértékben a KISZ vezető szerveiben és apparátusában dolgozó káderektől is függ. A káderállomány kialakítása, nevelése szintén elsőrendű érdeke a pártnak, csakúgy, mint ifjúsági szerveinek. A közös ügy szempontjából helyes és szükséges, hogy a KISZ egyik bázisa legyen a párt káderutánpótlásának. Éppen ezért meg kell említeni a KISZ-apparátus stabilizálásának fontosságát, mert a fluktuáció néhány helyen már meghaladja az egészséges mértéket Ebben nagyon sok az objektív tényező, de az is gyakori, hogy a kádercseréket éppen pártszerveink kezdeményezik, s olyankor is, amikor elkerülhető lenne, nem gondolva arra, hogy az alkalmas kádereknek az ifjúsági mozgalomban való hagyása és munkavégzése ott politikailag ugyanolyan fontos. A pártirányítás közvetlen és közvetett formájának fejlesztenie kell az ifjúság igényét és érdeklődését a közösségi tevékenység, a politizálás iránt. Jobban építsünk tehát az ifjúság természetes törekvéseire, hogy részt vegyen a közösség ügyeinek intézésében, és ahhoz biztosítsunk számára megfelelő lehetőségeket is. Segíteni kell a KISZ-t abban, hogy határozottabban és az eddiginél többet kezdeményezzen az ifjúság érdekképviseletében az állami és társadalmi szerveinknél. M ost, amikor nyilvánvalóan fokozzuk az ifjúság, az ifjúsági szervezeteink iránt támasztott erkölcsi, politikai követelményeket, jóindulatúan, segítő szándékkal bíráljuk hibás vonásait, járjon ez együtt azzal, hogy amiben kiérdemli, kapjon nagyobb elismerést, bizalmat és megértést is. Kapjon több alkalmat arra, hogy kifejlessze képességeit Dr. Latos István, az MSZMP KB politikai munkatársa Aranysárga csövek hullanak a gépkocsiról a szállítószalagra. A hét második felétől több mint ezer katona dolgozik a megye mezőgazdasági üzemeiben. Segítenek gazdaságainknak a kukoricabetakarítás nagy munkájában. Tevékenységük ma még szinte felbecsülhetetlen értékű. Míg megérkezik a teherautó, a góré talapzatán ülve tsz- tagokkal beszélgetnek. Szóba kerül itt minden: a kukorica, a katonaság, a koszt, a szállás. — Osztályon felüli, gyönyörű! — mondják ez utóbbira, s amit dicsérnek, az a lengyeltóti ifjúsági tábor. A lengyeltóti szövetkezetben százöten segítenek a nagy munkában. A hácsi üzemegység eldugott, nehezen megközelíthető tábláin törik napestig a kukoricát. Egy-egy katona három-négy-öt mázsát is betakarít naponta. Egy főtiszttel találkozom, a »fiait« jött meglátogatni. — Megnyugodva megyek tovább. Jól érzik magukat a katonák, szívesen és lelkiismeretesen dolgoznak. Jót hallottam tőlük, és a szövetkezet vezetőitől is jól hallottam róluk. A lengyeltóti szövetkezetben nyolcszázhat hold termést kell betakarítani. Hogy mit jelent ez a segítség? — Nekünk azt, hogy nem kell januárban a hó alól tö- törögetni a kukoricát Egyszerre két teherautó is érkezik. A szállítószalagra aranysárga kukoricacsövek hullanak. A góré lassan megtelik. Három nap alatt öt vagon. A katonák munkájának eredménye. — Ezekről a fiúkról csak jót lehet mondani. — A találkozáskor ezek voltak Csondor Sándornak, a somogyvári szövetkezet elnökének első szavai. ö mondta, de tulajdonképpen egy egész közösség véleményét juttatta kifejezésre. & a megbecsülésről beszél mindaz, ahogy itt Somogyvá- ron fogadták és ellátják a katonákat. Van valami megkapó abban a harmóniában, ami itt az adni és kapni fogalmában kialakult. Nehéz lenne kibogozni az egész indító magvát, azt, hogy azért megy-e ilyen nagyszerűen a munka, mert a katonák érzik, hogy a közösség mindent megtesz értük, avagy azért gondoskodik a szövetkezet a legmesszebbmenőkig róluk, mert olyan példásan dolgoznak. — Egy nap alatt hat fiú betakarít egy hold kukoricát — jegyzi meg az elnök. — Ez még attól is maximális teljesítmény, aki egész életében ezt csinálja. — Pedig hát a katonák között — fűzi tovább Petrcn Ferenc tiszt — bizony vannak olyanok, akik életükben most láttak először közelről kukoricát! Azt kellett volna látni, ahogy nekiálltak botokat faragni, amivel felszakítják a csumát, hogy könnyebb legyen a törés... Azt nem láttuk. De azt láttuk, ahogy elfogyasztva a tízórait percnyi késedelem nélkül siettek vissza a sorok közé. És hallottuk; reggel hétkor már úgy dolgoznak, hogy csak úgy ropog a kukoricatábla. — Verseny van a három brigád között — mondták. A három »vetélytárs« — Csonka Róbert, Soós János, Kovács János —, a három brigádvezető egymás mellett áll. A munka végén a győztesek pénzjutalmat kapnak. Hajtóerő ez? Mindenképpen. Belülről mosolyog az ember, ahogy a brigádvezetők egymás között szelíden vitatkoznak, hogy melyik brigád hány órával élőbb végzett a másiknál a kimért területen. Csonka Róbert Zsig- mond Ferencet, Putnoki Jánost dicséri, és állítja, hogy három nap után ők viszik még a »pálmát«. Soós János arról beszél: szinte csodálatos, hogy itt a kukoricaföldön mennyire együtt dolgozik, együtt van az ő brigádja, pedig nagyon tartott tőle, hogy a vegyes összetétel, a különböző fegyvernemek között hagyományos »ellentét« majd itt is problémát okoz. Talán a leginkább lehangolt — ha egyáltalán ebben a hangulatban lehet erről beszélni — Kovács János brigádja. Maguk között úgy is mondogatják: »peches brigád«. Először nem valami jó területet fogtak ki, nem lehetett úgy teljesíteni, aztán sérültjük is van. így most kétszeres erővel hajtanak. Mint például Marczi Ferenc, Krajr csi György vagy Kolompár Gyula. — Azért is igyekszik az ember, hogy mielőbb végezzen, hogy legelőször ő érjen az új táblába, és a jó részt válassza ki magának. Ezek után már nem volt meglepő, hogy ezek a katonák maguk felajánlották: vasárnap is dolgoznak szívesen fél napot. S hogy a hasznos kellemessel kapcsolódjék, délután a somogyvámosi futballcsapattal barátságos mérkőzést is játszanak. A cél egy: az itt töltött tíz nap alatt a nyolcszáz hold kukoricából kétszázat ők akadnak betakarítani. Aztán jön az áldomás. De addig még egy hét Le kell írnom, szüntelenül motoszkál bennem: tanítani kellene azt a lelkesedést, azt a szorgalmat és azt a szép, harmonikus együttműködést, amivel Somogyváron találkoztam. Szépen dolgoznak a fiúk. Köszönet a katonáknak! Vörös Márta Úttőroparlament Siófokon Mit jelent az önkormányzat? ÁLL A BiTONVÁZ Gyorsult a munka az áruháznál Már reggel nyolckor ott sürgölődött néhány ünneplőbe öltözött úttörő a siófoki KISZ- bizottság nagytermében, pedig a piros és kék nyakkendős pajtások küldötteinek találkozója csak egy óra múlva kezdődött. Az izgalom, a készülődés, a várakozás azonban érthető: először rendeztek úttörőparlamentet ... Kilenckor megszólaltak a harsonák, jelezve a parlament kezdetét, majd KISZ-esek köszöntötték virággal, ajándékkal a küldötteket Hetényi Zsuzsa városi úttörőtitkár számolt be a gyerekeknek arról, hogy mit is végeitek eddig az úttörőcsapatok, és arra biztatta a pajtásokat, hogy ■ az egésznapos tanácskozáson mondják el ötleteiket, javaslataikat. Tanácskozás volt ugyan, de a három csoportra osztott küldöttek itt is, ott is dallal, csatakiáltással oldották fel a hangulatot. Mit jelent az önkormányzat? >— Ez volt az egyik legfontosabb téma. A szó meglehetősen idegenül csengett a gyerekfüleknek, de minden csoportban volt csapatvezető, aki megmagyarázza: »Az önkormányzat azt jelenti, hogy ti, gyerekek tervezzétek meg, mit szeretnétek csinálni; a tervet valósítsátok meg. aztán bíráljátok el hogy miként sikerült végrehajtani.« így már érthetőbb volt. A pajtások el is mondták, hogy •s náluk, bizony, nem tnindäe van így, mert a tervezésnél nem kérik ki a véleményüket. Ezért is látszik úgy, hogy az úttörőéletben sok a »kötelező«, pedig ők a »szabadonválasz- tottat« szeretnék... A próbák is gyakran formálisak. A siófoki pajtások sokat beszélgettek arról, hogy ki legyen a rajvezető. (Most ugyanis az a bevett szokás, hogy mivel egy oszály egy raj, a r»j- vezető általában az osztályfőnök. Ez pedig nem mindig jó.) A gyerekek ennek a gyakorlatnak megváltoztatását kérték. Akadt, aki azt mondta, hogy inkább ifi-vezető legyen a raj élén. mások art javasoTfáV hogy minél fiatalabb pedagógus. A végleges álláspont azonban az volt, fiatal legyen, de ne életkor szerinti fiatal, hanem lelkes, az úttörőmozgalmat szerető tanár. Amúgy lehet ötvenéves is. Délután a városi pártbizottság ■■nagytermében találkoztak a kükEöttekkel a város vezetői. A pajtások játszóteret, úttö- vróparkot, úttörőházat, sporttelepet kértek. Ahogy azonban a válaszokból kiderült, e kérések megvalósítása csak hosszú távon lehetséges. Egyelőre be keU érni azokkal a tehetőségekkel, amik vannak. HL M. A kaposvári bevásárlóközpontot Somogy szempontjából fontos beruházásnak minősítette a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Hogyan áE ez a munka? — A befejezési határidő 1973. december 15. Akkorra elkészül. Bodies Sándor, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese nyilatkozott igy a közelmúltban. Az áruház hatalmas betonvázszerkezete valósággal elnyeli az embereket. Ha a ré- ■gi íparitanuló-ískola felől nézem, a földszint egy emelettel alacsonyabban van, mintha a Május 1. utca felől figyeli valaki az épületet. A talaj kívánta ezt a megoldást — Hogyan áll a munka? — az építésvezetői irodában tettem fel a kérdést Bognár Ferencnek, a Somogy megyei Beruházási Vállalat móss-jki ellenőrének. — A szolgáltató részen az utolsó «snt készül Ide költöznek majd a fodrászok, a. kozmetikusok, a fényképé- ■ ;szek, s itt lesz a KISZÖV irodaháza is. Az áruházi rész zsaluzása már teljes magasságban elkészült Most megjött a betonszivattyú, s ez jelentősen gyorsítja a munkát. Ez a berendezés könnyen viszi a legmagasabb tetőre a betont — Bézik a batáridő betart» . — Én úgy számolom, hogy 1973. december 15-ig elkészül az építészeti rész. Utána kezdődhet a belső berendezések — felvonók, mozgólépcsők — szerelése. Bállá József az ácsok brigád vezető-helyettese : — Egy hónapon belül, ha nem jön köábe semmi, fent lesz a tető. — Kiken áH ez? — Rajtunk, ácsokon. — Hányán dolgoznak most ■itt? — Tizenketten, & két inas. — Elégedett a munkával? — Szerintem jő ütemben megy minden ... A vállalatnál már áttértek a nyolcórás munkaidőre, de éppen azért, hogy minél előbb végezzünk, az ácsok tízóráznak. Reggel hattól háromnegyed ötig tart a munkaidő. Azt is mondhatom, hogy vüágosodástól, sötétedésig ... A betonozok pedig két műszakban dolgoznak. Éjjel a reflektorok világítanak ' nekik. A műszaki ellenőr mondta: — Ha egy hónap alatt tető alatt lesz az épület, akkor a vállalat behozta a lemaradást Én úgy látom, hogy határozottan meggyorsult a munka. — Kérem — mondja az ácsok brigádvezető-helyettese —, én annyit nem találkoztam talán nyolc év alatt sem a mű- satkiakkaL mint a nyár óta -Säfctek saöto anézték, hogy megy a munka Közfvetlen a kapcsolat velük a nyár óta. Ha valami fennakadás volt, akkor megmondtuk. Nemcsak egy ember, hanem sokszor öten-hatan sürgettük ezt vagy azt az any agot... És amit megígértek, hogy elintézik, azt meg is tették. Ezért nem topogott itt senki amiatt, hogy nem volt elég munkája... Szóval: ez a közvetlenebb kapcsolat sokat lendített rajta... Addig sokszor volt az, hogy anyaghiányra hivatkoztak. Gondolhatni: ezt nem is könnyű minden időben biztosi tani ide, hiszen csak egy szintre 600 köbméter fát építettünk be. Aztán a beton, & még ki tudja hányféle anyag... Ma kell tehát ahhoz, hogy zavartalan legyen a munka, tartani lehessen a határidőket? Szakemberek, anyag éa gépek. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat most biztosította ezt az áruházhoz, és a hatalmas betonmonstruro szinte napiról napra változik. Épül — Egy hónap múlva utolérjük magunkat. Ehhez most tényleg adott minden feltétel — mondta a brigádvezető-helyettes. S ha tető alatt lesz az épület, akkor télen is folyamatos lesz itt a munka. EL X. Somogyi Nép'lapl 3
