Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
Osztrák lapok írják A Losonczi Jonas találkozóról Eszmecsere m biztonsági konferencia létrejöttének szolgálatában-Nagyon szívélyes és baráti légkörű volt az elnökök találkozója- az osztrák kormány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung szerint, amely vasárnapi számában bő terjedelemben első oldalon háromhasábos címmel számolt be a szombati magyar—osztrák találkozóról. Az Osztrák, Szocialista Párt központi lapja, az Arbeiter Zeitung vezető helyen fényképpel ismertette a Losonczi— Jonas találkozó eseményeit. A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja ugyancsak az első oldalon adott tudósítást a nem hivatalos határmenti találkozóról. ■»Losonczi Pál aláhúzta a két ország között kialakult baráti kapcsolatokat — írja a Volksstimme. — A szombati eszmecsere az európai biztonsági konferencia létrejöttének szolgálatában állt«. A hétfői osztrák lapok is előkelő helyen foglalkoztak a szombaton lezajlott, nem hivatalos baráti találkozóval, amelyen Losonczi Pál, az El- ‘ nöki Tanács elnöke és dr. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke vett részt. Szadat tanácskozása a vezetőkkel Anvar Szadat egyiptomi elnök vasárnap este Kairóban tanácskozást tartott az ország politikai vezetőivel. A több óráig tartó megbeszélésen Aziz Szidki miniszterelnök jelentést terjesztett elő moszkvai tárgyalásairól. A MENA hírügynökség szerint szerdán az egyiptomi nemzetgyűlés együttes ülést tart az Arab Szocialista Unió központi bizottságával, és ezen Szadat elnök beszédet mond a jelenlegi közel-keleti politikai és katonai helyzetről, Szidki miniszterelnök pedig beszámol szovjetunióbeli látogatásáról. Képünkön: A két államfő Sopronban városnézésen. ÉSZAK-fRORSZAG Fegyver! raboltak Craig hívei Egy protestáns fegyveres csoport hétfőn betört egy fegyverraktárba a Belfasttól 50 kilométernyire fekvő Lurgan városban. A támadók az úgynevezett Ulsteri önkéntes Erő nevű betiltott egyesüléshez tartoznak, amely Wüliam Craig híve. A támadók hrit’ katonai egyenruhát viseltek. Lefegyverezték a parancsnokság őrgép ségét és 88 karabélyt, 21 fegyvert vittek el. A hajnalban kezdődött ak ció azonban — mint a hadse reg közölte — nem járt teljes sikerrel, mert a raktár őrségének sikerült riadót fújnia. A razziától való féltében az UFF-különítmény autóstól az utcán hagyta zsákmányának nagy részét A török géprablók várnak— a török kormány sem siet Nagy Károly, az MTI szófiai tudósítója jelenti: A vasárnap reggel Szófiába térített török repülőgép tegnap este még mindig a bolgár főváros repülőterének egyik sarkában vesztegelt. A török légitársaság Boeing 707-es repülőgépét vasárnap négy fegyveres eltérítette eredeti útirányától, s a géprablók azóta többször kijelentették, hogy követeléseik elutasítása esetén a gépet önmagukkal és valamennyi 'utassal együtt a levegőbe röpítik. A követelések: izenhárom elítélt társuk szabadon bocsátása, a sztrájkokat tiltó törvény visszavonása, földosztás a parasztoknak, az alkotmány érintetlenül hagyá- n és az egyetemek autonómiá- \aak elismerése. A bolgár ulügyminisztérium vasárnap e és hétfőn reggel jegyzékei sürgette a török kor- ínyt: az eltérített gép uta- inak (71) és személyzetének érdekében az ankarai kormány siessen válaszolni a gépet eltérítő fegyveres személyek követeléseire. A válasz helyett azonban a török nagykövet hétfőn délelőtt olyan jegyzéket adott át kormánya nevében a bolgár külügyminisztériumban, amely egyrészt »minden alkut« visszautasít az »anarchistákkal«, másrészt ;szószerint hangoztatja: »a török kormány kijelenti, hogy az . i. , k és a személyzet életéért, a repülőgép épségben ma radásáárt és a pilóták hazaté- . réséért a bolgár kormány viseli a felelősséget«. Hétfőn délben a szófiai külügyminisztériumban Nenko Csendov külügyminiszter-helyettes tájékoztatta a külföld: ss i -ezetőket ezekről a fej ni ékről, továbbá a bolgái hat "súgóknak a szerencsés ki bői t -zás ériekében tett má; erőfeszítéseiről, s arról, hogy a bolgár külügyminisztérium az említett török jegyzéket elfő gadhatatlannak tartva, azt visszaadta a Török Köztársasá, szófiai nagykövetének. Sztanko Todorov miniszter- elnök a délutáni órákban üzenetet intézett Ferit Melen török miniszterelnökhöz. Üzenetében újra megismétli a bolgár hatóságok legmesszebbmenő készségét a repülőgép-incidens pozitív megoldására, hangsúlyozza az eddigi és ez- utáni erőfeszítéseket. Ugyanakkor azonban meglepetésének ad hangot afölött, hogy a török kormány pozitív közreműködési készség helyett eleve minden felelősséget a bolgár kormányra próbál hárítani az incidens lehetséges kedvezőtlen kimenetele miatt. Sztanko Todorov ezt a kísérletet »abszurdnak« nevezi és sajnálko zását fejezi ki. A szófiai repülőtéren a? egyetlen pozitívnak látszó fej lemény: a géprablók a bolgár hatóságok újabb erőfeszítésének engedve, hajlandók voltak felújítani velük a tárgyalásokat. Ez azonban önmagában még nem azonos a szerencsés befejeződéssel. A török kormány nem egyszerűen az »anarchisták« követeléseit utasítja vissza, hanem az utasok és a személyzet kérését is. Az utóbbiak ugyanis aláírásukkal kérik az ankarai kormányt a tizenhárom bebörtönzött szabadon bocsátására. Törökország jegyzékben kérte fel a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, az NSZK-t, Franciaországot, az ENSZ fő- útkárát, valamint a nemzet- özi Vöröskeresztet, hogy ves- ,ék latba befolyásukat a Szóiába térített török repülőgép utasainak szabadon bocsátása érdekében — jelentette be hétfőn Ankarában Ismail Arar államminiszter, a kormány szóvivője. A tekintélyes Die Presse »Sikeres határcsúcs« címmel számolt be a két szomszéd ország államfőjének baráti találkozójáról. »Ausztria és Magyarország aráti kapcsolatainak demonstrálását szolgálta az a be szélgetés, amelyet a hét végé ' Sopronban és Eisenstaitban folvtatott Jonas szövetségi elnök és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A két államfő ezzel az eddigi határtalálkozókat — Péter János és Kirsclä- ger külügyminiszterek találkozóit — még magasabb szintre emelte« — írta A bécsi Kurier — amelv ha- -OTllöar, a 101» PreS'^he-r fánv- is k*»5it. a ta1é1koz*rö1 — elsősorban az* emelte ki. fő is ho<*-a két á^amelnök az európai ■'iztoeság nroblémáiról is vé 'eményt cserélt. Kongresszus Nyugat-Berlinben Nem szabad eljátszani a lehetőséget »Nem szabad eljátszani azt a lehetőséget, hogy a 25 éves frontvárosi irányvonal és a Nyugat-Berlint körülvevő szocialista környezet ellen folytatott hidegháború után, városunk végre a béke és az európai biztonság faktorává válhat« — hangsúlyozta vasárnap a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt (SEW) III. kongresszusán tartott zárszavában Gerhard Danelius, a párt elnöke. Majd arra figyelmeztetett, • ogy vannak, akik szántszán- 'ékkai meghamisítják a Nyu »at-Berlinről kötött négyolda lú egyezményt, A pártkongresszus szombati és vasárnapi vitája tanúsította, hogv a SEW a fiatalság pártja. Igen sok felszólaló volt ifjúmunkás. A kongresszus ismét Gerhard Daneliust választotta meg a SEW elnökévé. Ezután a kongresszus határozattá emelte a Szovjetunió megalapítása 50. évfordulójával és a vietnami nép hősi anil mperialista harcának támo- (atásával foglalkozó határozati Javaslatot. Délután zárt ülést tartottak, s ezen a kongresszus szavazati Aggal rendelkező 418 tagja túlnyomó többséggel jóváhagyta az új pártelnökség elő- cr ics-tett névsorát. (MTI) Kissinger Saigoni tárgyalásai után A megegyezés Merénylet McG j varrt el ten A választásokat megelőző országjáráson tartózkodó George McGovern demokrata párti szenátor ellen ismeretlen tettes támadási kísérletet hajtott végre Pennsylvania államban. Az elnökjelölt védelméért felelős titkosszolgálati ügynökök ártalmatlanná tették a támadót. Felbolydult méhkasra hasonlított a saigoni elnöki palota, a kormányépületek és az amerikai nagykövetség. S nem a várostól 15—20 km-re fölcsattanó fegyverek zaja, nem az aknák robbanása, nem a népi erők támadása okozta ezt, hanem a saigoni rezsim vezető politikusainak és Kissinger kíséretében az amerikai dipdomatáknak — Dél-Vietnam történetében példa nélkül álló — sürgésforgása A szerda óta Saigonban — majd egynapi kitérővel Laosz fővárosában — tanácskozó Kissinger hétfői elutazásáig hatszor tárgyalt bizalmasan a dél-vietnami rezsim elnökével. Thieu ez idő alatt többször is összehívta a főmunkatársait ; egyfolytában üléseztek a dél-vietnami nemzetbiztonsági tanács, a katonai körzetparancsnokok, a 44 tartomány kormányzói; két rendkívüli minisztertanácsot tartottak, s kormánypárti és e>- lenzéki képviselők nyüzsögtek e konzultációk sorozatán. Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadójának a VDK és a DIFK képviselőivel folytatott tárgyalásai, az amerikai elnök és külügyminiszterének korábbi tv-nyilatkozatai, illetve a párizsi diplomáciai körök világgá röppentett fel- tételezései elég tápot adtak a megegyezés keresése révén a találgatásokhoz. A vasárnap és hétfőn elhangzó nyilatkozatok nem kevésbé. Ecv azonban bizonyos: bár a tárgyalások tényleges tartalma még titok, e rejtelmes megbeszéléssorozatok témája nem más, mint a vietnami probléma rendezése. Pontosabban : a tűzszünet kérdése és a háború befejezését célzó megállapodás valamilyen kompromisszumos feltételeinek kidolgozása. »Haladást értünk el, a tárgyalások folytatódnak« — mondotta tegnap Kissinger elutazása útán az Egyesült Államok saigoni nagykövetségének szóvivője. Nixon pedig már vasárnapi rádióbeszédében (amelyet épp a háborús veteránok napjának ünnepségein mondott) azt bizonygatta: »végéhez közeledik az Egyesült Államok hosszú és nehéz vietnami katonai elkötelezettsége«. Braid’ a Közös Piacról Willy Brandt nyugatnémet kancellár vasárnap sajtóértekezleten nyilatkozott a közöspiaci országok állam- és kormányfőinek ' találkozójáról. Brandt szerint az »eszmecsere több eredményt hozott, mint azt röviddel előtte várni lehetett volna«. A kancellár közölte: bonni kérésre a Közös Piac gazdasági és pénzügyminiszterei »világos nyilatkozatot« tettek, hogy az október végén Luxemburgban sorra kerülő értekezletükön döntést hoznak egy konkrét stabilizációs programról. A legjelentősebb eredménynek Brandt azt a döntést nevezte, hogy az évtized végéig a közösséget »politikai unióvá« alakítják. Ezzel a politikai unió terve — szerinte — hosszú távú elképzelés helyett középtávú terv lett. A valutapolitikai együttműködés érdekében létrehozandó európai alap kialakítását Brandt »örvendetes ténynek« mondotta. } Barikádbontás Reggio di Calabria utcáin Ismét barikádokat bont a rendőrség az olaszországi Reggio di Calabria utcáin. Tavaly és tavaJyelőtt számtalan tüntetés, véres összetűzés tette Ismertté a város nevét. Most vasárnap jobb- és baloldali tüntetők csaptak össze az utcán. (Téileíotó: AP—MTI—KS) Hogy erről valamilyen »döntés született« — vagy valamilyen formában döntésre szeretnék vinni —, arra utal az AFP francia hírügynökség jelentése: a saigoni elnök hamarosan »fontos« szózatot intéz a néphez, s rövidesen tanácskozni fog a dél-vietnami parlament két háza is. Mert végül is dönteni kell. Hogy nem sokáig tarthat a jelenlegi állapot — azt a tárgyalások során túl sok minden — sejteti. A másfél évtizede rendezetlen vietnami probléma, az egyre fokozódó amerikai agresszió, a pusztulás, emberirtás és vérözön, a világ felháborodása, a vietnami nép eltökéltsége, áldozata bizonyítják: ennek meg kell szűnnie. És a népi felszabadító erők sikerei is bizonyítják: a megoldás küszöbén vagyunk. De még a küszöbön innen! A megegyezésre világos és reális programot terjesztett elő Párizsban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége. Ezekkel szemben Nixon »békepontjai« emeltek gátat. S épp vasárnap jelent meg Pham Van Dongna’-ra Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének nyilatkozata a Newsweekben. ö úgy véli, hogy a foglyok szabadon bocsátásával nem kell várni »a megállapodások alkalmazásáig«. S kifeitette a vietnami konfliktus rendezésének — elfogadható — három szakaszát: 1. a telies tűzszünet megvalósítása, amelyet nyomon követnek az amerikai csapatkivonások; 2. a Dél-Vietnamban fennálló két kormányzat, (tehát a DIFK és a saigoni rezsim) közvetlen tárgyalásai a három legfpptosabb politikai irányzatot képviselő koalíciós kormány megalakításáról; 3. s 6 hónappal a tűzszünet megvalósítása után választások az új kormány kijelölésére. »Együttes erővel kell megnyitnunk az új korszakot« — mondotta végül az amerikai hetilap tudósítójának. Erről mondta McGovern: »A legjobb rendezésről van szó, amelyet valaha is elérhetünk — hangoztatta —, s ezt két kézzel meg kell ragadnunk ...« Hamarosan tűzszünet? Ehhez vegyük hozzá a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének tegnap elhangzott nyilatkozatát: A szóvjvő hangsúlyozta kételyeit, hogy a Ni- xon-adminisztráció valóban komoly tárgyalásokat akar-e, vagy még mindig csak mesterkedik. (S a kétely oka nem alaptalan: ennyi tárgyalás után még mindig nincs kézzel fogható eredmény, s az Egyesült Államok kormánya folytatja és fokozza a háborút!) De a tárgyalásokra utalva befejezésként ezeket mondta: »Most adva vannak az összes feltételek a vietnami probléma gyors rendezéséhez. A mi álláspontunk korrekt, logikus és ésszerű. Maximális jóindulatról tettünk tanúbizonyságot.« Valóban. S valószínű, hogy Kissinger saigoni megbeszélésein kölcsönösen tisztázták az Egyesült Államok és a délvietnami bábrezslm az álláspontokat. És bár tényeket nem közöltek, érezhető, hogy szinte a »küszöbön állnak« már a változások ... ... A reményekkel azonban vigyázni kell, nehogy eltúlozzuk. Ügy hírlik, Le Dúc Tho, a párizsi VDK-delegáció különleges tanácsadója így jelezte a jelenlegi helyzetet: ha a békéhez vezető út tíz kilométer, ebből nyolcat már megtettünk (ti. a tárgyalásokon), de a hátralevő két kilométer a. legnehezebb; s a siker és kudarc esélyei is egyenlők. Szeretnénk hinni az előbbiben. K. F.
