Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
MAI KOM MENTÁRUNK Tanácskozás az erdők közjóléti szerepéről Ki legyen az őrsvezető? Kirándulni, játszani szeretnének Lapunk hasábjain és másutt is sok szó esett már Kaposvár zöldövezetének nem éppen rózsás helyzetéről, a zöldfelületek növelésének fontosságáról. A város környékén több — kirándulóhelynek alkalmas — erdő van. Hogy csak a legis- * mértebbeket említsük. Gyertyános-völgy, a tókaji erdő a halastavakkal, a töröcskei víztároló, a desedai, a nádasdi, a zaranyi erdő. Ezek közjóléti hasznosítására már alakultak különböző bizottságok, készültek különböző tervek. De hogy ki, mikor, miből, mit csinál, annak pontos meghatározása valahogy mindig elmaradt. Hiányzott a felelős »gazda«. Hogyan léphetne tovább az ügy jelenlegi megrekedt stádiumából? Ennek megtárgyalására Németh Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára a múlt hét végén egy szükkörű, vezető szintű tanácskozást hívott össze, ahol Szántó Gábor, a Somogyi Erdőrendezőség igazgatója ismertette a tókaji erdő parkerdővé alakításának tervét. Ez része annak az általános és 15—20 évre szóló távlati tervnek, amelynek készítését a MÉM Állami Erdő- rendezőségek műszaki irodája hamarosan befejezi. Nem várat magára sokáig a Gyertyános-völgy parkerdővé alakításának terve sem. Igaz, tervek hiányára eddig se panaszkodhattunk. összesen hatot csináltattak — egymástól többé- kevésbé függetlenül — a kü- lönböző szervek. A megvalósí- tások azonban egyre húzódtak. Elég, ha csak a cseri park sorsára gondolunk. A már elkészült és készülőiéiben levő terveket összhangba kell hozni egymással Erre egy intézkedési joggal felruhá zott testület lenne a legalkalmasabb, amely felelősséggel határozna a fontossági sorrendről, az anyagi lehetőségek és tervek alapján. Németh Ferencnek ezzel a javaslatával mindenki egyetértett. Tekintve, hogy a Gyertyános-völgy területén már eddig is történt egy és más — forrásfoglalás, menedékház-épí- tés —, első lépcsőként ésszerű a természetbarát szövetség ál- I I tal már megkezdett munkát folytatni Akadályt jelent azonban, hogy a terület a zse- lickislaki termelőszövetkezet tulajdona. Ezért az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója felajánlotta: egy nagyobb fatömeget tartalmazó erdőrésszel elcserélik a Gyertyánost, így a tókaji és a gyertyános-völgyi parkerdőket a gazdaság együtt kezelhetné a természetbarát szövetség közreműködésével. Megoldásra vár a tókaji erdő megközelítésének gondja is, utat kellene építeni a tavakig. Mindez persze egv széles körű összefogás eredményeként jöhet létre, különböző intézmények anyagi erőinek összpontosításával, a társadalmi munkafelajánlások kiaknázásával. A megyei tanácson most szerveződik a tájrendezési és környezetvédelmi tanácsi albizottság, amelynek vezetője a megytí tanács egyik tisztség- viselője lesz. A bizottság tevékenysége nem korlátozódik majd kizárólag Kaposvárra és környékére. Hatáskörébe tartozik a Balaton-part védőfásí- tásánák szemmel tartása is, amit megkönnyít, hogy a somogyi fagazdaság fejlesztésének 20 évre szóló távlati terve messzemenően figyelembe veszi majd az erdők közjóléti rendeltetését. Részt vett a tanácskozás dr. Dobos Tibor, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőtelepítési és környezetvédelmi tanszékének docense is, aki felhívta a figyelmet a somogyi városok s községek belterületének, utcáinak fásítására.' A Vezető szintű tanácskozás tehát minden olyan témát napirendre tűzött, mely a zöldterületekkel kapcsolatban fontos lehet, és minden érintett szerv képviselője résírt vett a vitában. Okos javaslatok kerültek felszínre, amelyeknek eredményeképpen a városi tanácsnál is alakul egy — Kaposvár zöldterületi gondjainak megoldását kézben tartó — bizottság. Továbbá: Kaposvár utcáinak fásítására még az idén 250 000 forintot fordít a tanács. R. Zs. HÁRMAN IS SZORONGTAK egy-egy padban .tegnap délután a kaposvári Bartók Béla úti általános iskolában. Pedig a legnagyobb teremben gyűltek össze az úttörőcsapat küldöttei. Az osztályok, amelyek egy-egy úttörőrajt is alkotnak, legjobbjaikat küldték el a csapatgyűlésre. Es úgy tűnt, hoigy ők a legszókimondóbbak is. A téma itt ugyanaz volt, mint a város és a megye többi általános iskolájában: az úttörőélet demokratizmusa. Csak nem ilyen hivatalosan, felnőttesen, hanem a gyerekek nyelvén. Annál is inkább, mert a vitavezető is gyerek volt. Gál Laci, az iskola csapattanácsának titkára. A demokratizmus a gyéreitekhez közelálló, a mindennapjaikkal kapcsolatos kérdéseken keresztül kapott hangot. Az egyik a legfontosabbak közül: Ki legyen az őrsvezető? Ez a gyerekek egyik legnagyobb gondja, hiszen általában nem mindegy, hogy ki irányítja a kis vagy a nagyobb gyerekközösséget. Különböző vélemények hangzottak el ezzel kapcsolatban: Olyan gyerek legyen, aki, ha őrsvezető is, nem akar a többi fölé kerülni. Aki sok érdekes játékot tud. Ne mindig a jó tanulóitat válasszák meg. (Az utóbbin valóban érdemes lenne elgondolkodni, mert bizony egyáltalán nem biztos, hogy az a gyerek, aki jól tudja a fizikát, a többieknek jó kirándulást is tud szervezni.) Az, amit elmondtak a gyerekek, nagyjából tükrözte az úttörőélet időnként bizony formális voltát. Mert arról is szó esett, hogy legyen-e rő- zsegyűjtő felelős az őrsben. Az egyik kislány kézzel-lábbal tiltakozott ellene, hiszen — amint mondta — rozsét akkor kellene gyűjteni, ha főznének a szabadban. De nem főznek, mert kirándulni is csak nagyon ritkán mennek. így hát nincs szükség rőzsegyűjtőre. KEVÉS A KIRÁNDULÁS, a játék, a mozgás az úttörőben. Ha nem vigyáznak, akkor az olyan foglalkozások kerülnek túlsúlyba, amelyek az iskolai órákra hasonlítanak. Pedig a gyerekek nem ézt szeretnék. Ezért javasolták, hogy ifivezetőkkel elengedhetnék őket kirándulni akkor is, ha a rajvezető tanárok nem tudnak velük menni. Az úttörőélet tulajdonképpen jó dolog — ez derült ki a küldöttek mondanivalójából. Szeretik is. Csak azt kérik, hogy egy kicsit jobban igazítsák hozzájuk a felnőttek. A hét közepén a Bartók iskola tanulóinak képviselői is eljutnak a városi úttörőparlamentre. Okos javaslataiknak — reméljük— ott is hangot adnak. S. M. A szőcsény-pusztaiak karácsonyi ajándéka Nemzetközi szimpozfon a szennyvízgazdáikodás Időszerű kérdéseiről Társadalmi összefogás az üzletházért (Tudósítónktól.) 451 lakos, erdészeti szakiskola, közlekedési csomópont. Ez Szőcsény-puszta. Eddig a somogysámsoni áfész egy vegyesboltja működött itt egészségtelen, nedves épületben, ahol az áruk megóvása sem volt .biztosítható. Mindenképpen javítani kellett tehát az ellátást. A szövetkezeti gyűléseknek gyakran témája volt ez a fejlesztés. Az áfész a IV. ötéves hálózatfejlesztési tervében beütemezte egy üzletház, bolt és italbolt felépítését. A szövetkezeti tagság ez év tavaszi gyűlésein jóváhagyta a fejlesztést. A SZÖVTERV kaposvári kirendeltsége a terveket elkészítette, és a munkákat az áfész saját brigádja márciusban megkezdte. A MÉSZÖV a kölcsönös fejlesztési alapból j 100 000 forinttal segítette a megvalósulást, a tanács in- g/anas telicet és faanyagot adott 27 000 forint értékben, a lakosság és a szakiskola diákjai az alapokat készítették el 6000 forintos társadalmi munkával. Azután az építőbrigádon volt a sor. Horvath László brigádja lelkiismeretesen dolgozott. Meggyőződhettem erről október lö-u.i. All az üzletház a szőcséuy-pusztai útelágazásnál. Minőén korszerű, meglévői a mai icor követelményeinek. Már csak a burkoló munkák vannak vissza. Az áte&z elnökétől, CsctfdáA Györgytől megtudtam, hogy az üzletházat karácsonyi ajándéknak szánják. Az új berendezést Budapestről kapják. A vegyesbolt és az italbolt mindenestől 700 000 forintba került. A kapott segítségen túl az építési költségelvet a szövetkezet saját erőből fedezte. Az olajtartalmú szennyvizek tisztításáról ötnapos szimpo- zion kezdődött hétfőn a Technika Házában hét szocialista ország szakembereinek részvételével. A baráti országok a nemzetközi együttműködés adta kedvező lehetőséget kihasználva közös munkával kívánják a folyók, tengerek vizét a további szennyeződéstől megóvni. A tisztítási módszereket kilenc kategóriába sorolták, s ezeket gondozás céljából egymás között elosztották. Hazánkra a biológiai szennyvízkutatás módszerének és a korszerű levegőztető eszközök kidolgozásának témaköre hárul. Modern hizlalda Mikében A mikes Rákóczi Tsí korszerű. 720 férőhelyes sertéshizlaldát építtetett a balatonboglári TftvÁi tervei aiMMán, * nagyatsUM TÖVÁL kiviieiesésétoen Az oneietö, önitató berendezéssel ellátott 2.8 millió fortpth» tswffté' mfirnuM átadása a napokban volt. Jól előkészíteni a beruházásokat! A jelenlegi tervidőszak egyik legfontosabb témája, és egyben közéletünk napirenden levő kérdése, hogy milyennek kell lennie egy-egy jó beruházásnak? A kérdés nem véletlenül vetődik fel éppen mostanában, hiszen a társadalmi, technikai fejlődésünk mai színvonalán a létesítendő gyár, energiaközpont vagy más egyéb, megtervezése, s korszerű felszerelése hihetetlenül bonyolult, és a tervezőmérnöki munka olyan fokú összehar ~ lását követeli meg, amilyenre eddig még nem volt példa. Beruházási gondjaink — amelyek mindenki előtt ismertek — javarészt is ebből adódnak. Közgazdászok mondják, hogy a beruházások megvalósításának egyes szakaszai között szüntelen változás van napjainkban is, mégpedig úgy, hogy az előkészítés mind hosszabbra nyúlik, a kivitelezési idő rovására. Hovatovább a hatékony beruházás legelemibb feltétele az alapos előkészítés. Másképp inegfo- galmazva: minél hosszabbak és alaposabbak az előzetes számitgatások és a tervezés, annál inkább biztos, hogy hamar készül el, és jól működő, korszerű lesz a létesítmény, melyet az építők átadnak. Egy példára gondolva: ha a lakásépítkezések precíz, kidolgozott ütem- és munkaterv szerint folytatódnak, amelyekben még arra is jut hely, hogy szinte milliméter pontossággal kiszámítsák az ajtók, beépített szekrények és más tartozékok méretét és helyét, akkor az építés során csak. a helyére kell illeszteni a pontosan elkészített szerelvényeket, s nem kell a határidőt szüntelenül módosítani. Ellenkező esetben a munkások idejének java része az apró igazításokkal telik el, s kezdődhet minden elölről; a kivitelező újra és újra szűknek érzi a határidő szorító cipőjét. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a jó beruházás alapvető feltétele a gondos tervezés és a megfelelő területelőkészítés. (Szinte nevetséges például, hogy napjainkban is hogyan huzakodnak egymással a különböző al- és fővállalkozók, mert — úgymond — . a másik nem biztosított a számára építési, felvonulási területet.) A műszaki hetek rendezvénysorozata jó alkalom vőik arra, hogy a somogyi vállalatok életének, a vállalatokat foglalkoztató gondoknak nagy részébe bepillantsunk. Ezek között különösen megragadott az az alaposság, mellyel a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat előkészíti egyik nagyberuházását, a barcsi mészhomok téglagyárat. A mészhomok-technológia viszonylag új nálunk, az út tehát, melyre a vállalat lépett, rendkívül sok fantáziát, bátorságot és kockázatvállalást kíván. S mint az efféle, ismeretlen dolgoknál lenni szokott, az eddig nem tapasztalt, előre alig látható tényezőknek egész légiójával kell számolni a tervek elkészítésénél. A műszaki hetek keretében külön rendezvényen foglalkoztak a beruházás előkészítésének megvitatásával, számítva a nyílt véleménycsere gondolatkristályosító hatására. Az alapvetően kedvező adottságok mellett például még arra is gondoltak, hogy a leendő barcsi gyár félkörivhez hasonló ellátási körzetét hogyan egészíthetik ki a határ másik oldalánf Jugoszláviában) tapasztalható keresletre alapozva. Az elmondottakból is kiderül, hogy az előkészítés-tervezés időszakának egyik lényeges eleme a sokoldalú informáltság; az, hogy a tervezők pontosan ismerjék, mit akarnak, ezenkívül rendelkezésükre álljon a tervezett létesítmény működésére, technikájára, technológiájára, munka- védelmére és még sok egyéb szempontra vonatkozó összes ismeret. Itt elérkeztünk a kiindulóponthoz: széles körű tájékozódás, az összes variálható változat, és a jelenleg ismert eljárások teljes kínálata nélkül ugyanis maga a tervezés is szükségszerűen csak egyoldalú és hibás lehet. T’Cs. ,.T. Várják a fúrósokat Szőlősgyörökön öt évvel ezelőtt kezdtem tisztelni a tóti lankák folytatásának lábainál elnyúló két- utcás községet, Szőlősgyörö- köt. A névleges kalapemelés okául egy — a megyében azóta is példátlan kezdeményezés szolgált: tisztasági fürdőt építettek a faluban. Csak úgy, »saját fejüktől«, zuhanyozni, tisztálkodni. Egy idő óta ismét valamin törik a fejüket a kétségkívül korszerű szemléletű vezetők: vízműépítést határoztak el. A gondolat két éve vetődött fel, mégpedig a községben levő intézménynek, a Fővárosi Tanács Nevelőotthonának vízellátását felülvizsgáló hatósági szakemberek részéről. Ugyanis az otthon fúrt kútjának 130 literes percenkénti vízhozamát kisebb korlátozásokkal elegendőnek találták a község ellátására is. Erre alapozva a tanács terveket készíttetett, és az idén nyáron már megkezdték volna a társulat szervezését, a költségek előteremtését is, ha ... A folytatást Túli Géza tanácstitkártól halljuk. — Ha Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya, a nevelőotthon felügyeleti szerve nem támasztott- volna olyan követelményeket a közös vízellátás megoldásával szemben, mint amelyeket közöit velünk a múlt hónapban. — Cégjeles, bályegzős levelet kerít elő, amelyben tudatják a tanácsosai, hogy a napi 110 köbméter vízfölösleget térítés ellenében átadják a községnek, a kutat és a vízházat azonban nem. Ilyen körülmények között pádig lehetetlen volna a vízmű vállalati úton való üzemeltetése. — Mit mondjak, nem örültünk a válasznak. De nem estünk kétségbe, pedig a DÉL- VIÉP már a falu végén ott tárol egy halom bányakavicsot, kezdené a kivitelezést. De víz nélkül? A keserű szavak után Molnár Géza tanácselnök már valamivel derűsebben folytatja. — Két év múlva mindenképpen szükség lett volna egy másik kútra. Ismerjük választóinkat, ha már ott a víz, szeretnék bevezettetni a lakásba. Az otthon kútja pedig ezt már nem bírta volna. Ezért rendeltük meg még az őszre a fúrást, a komlóiak november végére ígérték a befejezést Bízunk a fúrósokban, és ha lesz elegendő vizünk, akkor kerti csapos rendszert építünk. A titkár szinte önmagának mondja: — Pedig az otthonnal igazan jó a kapcsolatunk. Érthető, hogy a vízműépítés »rajtjának« elcsúszása mardos- sa a vezetők bensőjét, ám az otthon fölöttesei is féltik a 250 fős intézmény ifjú lakóinak létfontosságú vízszükségletét, és kikötéseikkel az ő érdekeiket óvják. Az akadályok tehát félregördültek az útból, a többi a túrósokon, a »fúrás szerencsén« áll. Kívánjuk, hogy két hónapra költözzön a Győrökön vizet kutatók b^d-Ms»1-''! 3
