Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
Balfelol üt? Jobbfelol üt? Emberek, zsebek, érdekek Esetek. Látszólag nincs közük egymáshoz. Egyik termelőszövetkezet ag- ronómusa meséli, nem éppen rózsás hangulatban: »Reggel munkáéi osztásra napról napra fáradtabban érkezett az egyik idősebb tsz-tag. Hetek teltek éL, mire kiderült a fáradtság oka. Mielőtt munkába állt, otthon megetette a jószágot, darálta az etetnivalót, almozott, tett-vett. És ez így megy minden reggeL Saját bevallása szerint is, itt a közös munkában piheni ki magát. Mert délben hazamegy itatni, este etetni Nem jól van ez így. A háztáji bármilyen fontos is; nem mehet a közösben végzett munka rovására. Mindenki annyit markoljon, amennyihez elég az ereje...« Egy másik szövetkezetben meg azt panaszolja a »vezérkar« egyik tagja: »Jön az ál- latforgalmis, azt mondja — elvisz ennyi meg ennyi sertést. Mondjuk: hatvanat No már most. A tagság döntő része a szövetkezet segítségével értékesít. Hatvan sertés az hatvan sertés. Én hiába akarok a közösből negyvenet, a tagság háztájijából húszat. Kikönyök- lik, kihuncutkodják a magukéból a negyvenet így aztán a közösből csak húsz kerül ki A többit etethetjük, tarthatjuk. Megéri ez? Kevesebb a nyereségünk. A tsz-t illető kilónkénti egy forintból is elvesztünk harminc fillért a száltí- tásnáL Nem a háztáji ellen beszélek én. Csak azt szeretném, ha végre a közöst és a háztájit egyformán magáénak érezné mindenki Hiszen a saját ujjúnkba harapunk így is, úgy is. Vagy az egyikbe, vagy a másikba...« Ez az eset már nem a háztáji és a közös viszonyával foglalkozik, mégis ide illik: »A tagság néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a traktorosok is legyenek nálunk tsz- tagok. Minden traktoros örömmel lépett be. De ahogy alkalmazottból taggá vált, egyszerre megváltozott néhánynak a munkához való viszonya. Mert most ledolgozza a teljesítendő munkanapokat, aztán már csak kérésre megy ki a földekre. Hiszen tag! Kihagyhat egy-két napot Igen ám, de munkacsúcsok is vannak a mezőgazdaságban 1« Ez is egy traktoros »sztori«: »X.-et elküldtük traktoros tanfolyamra. Fizettük utána a költségeket, megvettük a könyveket, miegymást Amit kellett Aztán vártuk, hogy X. levizsgázik. Vártuk, de hiába. Mert X. csak eltoltötte ott az időt, tanulni nem volt hajlandó. Most aztán csodálkozik és prüszköl, hogy visszaköveteljük tőle a pénzt, melye* rá- költöttünk.. jm Más. Az egyik tsz elnöke ajánlotta, hogy fotóriporter kollégámmal keressük meg az egyik régi, igyekvő szövetkezeti tagot Jó beszédű ember, meg is érdemli, hogy írjunk róla. Megkerestük. Éppen hazafelé tartott a munkából. »Várjanak egy kicsit a fényképezéssel. Leteszem ezt a kis takarmányt Nehogy megtudják, hogy...« És mutatta a kezével, hogy »elcsente« a közösből. Nem lett a riportból semmi Esetek. Látszólag különböző jelenségekre hívják fel a figyelmet De van közös száluk. Föl lehet fűzni őket. Sok olyan szövetkezetünk van, amelyben a tsz-tagok egy része még nem a »balfelől üt — nekem fütyül, jobbfelől üt — nekem fütyül« elvet vallja. Nem érzik a zseVédeni az embert böknek art. amelyikben a kft-1 MAI KOMMENTÁRUNK sas pénze van. Könnyebben gondolkoznak felőle. Legföljebb legyintenek egyet, ha a közös károsodik. S sziszegnek, ha egyszer-egyszer közvetlenül ők. Pedig az év végi eredményekbe nagymértékben beleszólnak ezek az »oda se neki« mozdulattal eltulajdonított takarmánycsomók, vagy az ösz- szegek, melyeket a tsz egy-egy tanfolyamra beiskolázott tagra — sokszor fölöslegesen — költ Senki sem vitatja — az eseteket elmesélők sem tették ezt —, hogy a háztáji: nép- gazdasági érdek. De nem szabad egyetlen szövetkezeti tagnak sem valamiféle »háztáji szemüveget«, vagy inkább szemellenzőt feltenni. Mert a közös ügyét ez csak részben viheti előre. A legtöbb termelőszövetkezetben szükség van a közösben végzett munkájukra. S nem »hullafáradtan« érkező emberekre, akik ímmel-ámmal végig »tengik-lengik« a munkanapot ifi kell alakítani a háztáji és közös munka megfelelő arányát Hogy a »kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon«? Nem kecskéről és káposztáról van itt szó! S nem is kétféle érdekről. Nagyonis egyről. A szövetkezeti tagság boldogulásáról. Leskó László ÜJ TERMÉKEK sorozagyártását kezdte meg a VBKM Kaposvári Villamossági Gyára. Az új műhelyben augusztus óta csillárokat gyártanak a budapesti világítástechnikának. Mint az üzem vezetője elmondta, az ezzel foglalkozó' dolgozók létszámát nemsokára 80—85 főre növelik a korábbi 30-ról. Augusztus óta húszezer lámpatestet (csillárt, falikart, függelékeket) gyártottak. A transzfonnátorműhelyben a háromfázisú hordozható transzformátorokat szerelik a budapesti VILLESZ-nek. Ebből 510 darabot készítenek. Nemrég új próbatermet adtak át rendeltetésének, ahol a nagyfeszültségű oszlopkapcsolókat ellenőrzik. Célprémium a traktorosoknak.... Több mint 1000 hold kalászost vetnek a ságváriak Sorozatban készülnek a csillárok... A ságvári Egyetértés Termelőszövetkezet az idei őszön 1020 hold kalászost vet, s ezzel a munkával a hét közepén 600 holdnál tartottak. Bognár József, a gazdaság főagronó- musa elmondta, hogy a tervezett 900 holdból 500 holdon földben van a búza magja, s ebben a munkában három vetőgép vesz részt. A talajelőkészítési és vetési feladatokat pontosan felosztották a rendelkezésre álló traktorok között, meghatározták a különböző géptípusok napi. területben megjelölt tennivalóit Eszerint október 27-re végezhetnek, ha minden munkanapon mehetnek a gépek. Vasárnapra és ünnepnapra nem terveztek munkát — ez amolyan »biztonsági tartalék« —, azzal számolva, hogy az esős napok miatti kényszerszüneteket ezekkel a napokkal pótolják. Ugyanis jó időbért nincs ünnepnap és hétköznap, mindig dolgoznak a gépek az Egyetértés Tsz-ben. Október 16-án ügy határoztak, hogy a hátralevő időben a szokásos munkadíjon kívül minden, a vetés előkészítésében részt vevő traktoros 800 forintot kap, ha a kijelölt határidőre elvégzi a rábízott munkát Ez a döntés részben az idő sürgetéséből, másrészt onnan adódott, hogy kevés a gépük. A mőtrágyaszórásnál és a vetésnél dolgozó gépfarosok ennek az összegnek az 50 százalékát kapják. Mindez a szövetkezetnek az idei őszön mintegy 15 ezer forint kiadást jelent, de úgy vélik, hogy a cél elérésével ez bőségesen megtérül. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy táblacsere nélkül megvalósíthatja őszi vetési tervét a tsz, s a munka minőségével sincs baj. A módszerrel viszont máris elérték azt hogy az emberek jobban kihasználják a traktorokat, és néhányan — mint például Kasza László és Vass László — a műhelyből is gépre ültek. Nyolcszáz holdnjrt kukorica van a közösben, ennek a betakarítása a csövek magas víztartalma miatt csak meglehetősen későn kezdődhetett Még most is nedves a termés, de ezt már a vállalattól bérelt berendezéssel száríthatják. 140 holdat törnek kézzel, a többi az öt gépre vár. összesen 25 holdas teljesítménnyel számolnak naponta. Ami a hozamokat illeti, a fő- agronómus szerint azt a kiesést mely a nyáron a gabonánál volt, a kukorica pótolja: nagyon jónak ígérkezik a termés, a 100 vagon után most kötöttek további 20 vagonra pótszerződést as átvevő vállalattal. Santa naponta adunk hírt lapunkban az őszi mezőgazdasági munkákról; beszámolunk róla, hogy hol, hogyan igyekeznek megbirkózni a nagy feladattal. Bizony, az időjárást és a tennivalókat tekintve, nem más ez ma már, mint versenyfutás az idővel. Ami ezekben a napokban még viszonylag könnyen elvégezhető mezőgazdasági üzemeink határában, az holnap esetleg már nagyon nehéz lesz: a hideg, a sár, az eső egyszeriben lefékezi vagy teljesen leállítja a mezei munkákat A gépeken emberek ülnek, a technika az emberi akaratnak engedelmeskedik — ezt a tényt a teljesítmények mérésekor egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Ahogyan nyáron arról irtunk, hogy a kombájnotok helytállása mindenkit elismerésre késztetett, és sokáig él még az emlékezetben az akkor tanúsított erőfeszítésük, most az őszi munkákban részt vevő gépkezelőkről mondhatjuk él ugyanezt S ha arról hátiunk, hogy nyújtott műszálé, gondoljuk el: beköszöntő ttok a hideg reggelek, a korán hűvösre forduló esték, amikor a traktorok már, illetőleg még kisst dübörögnek a táblákon. Igaz, fázik a répaszedő asz- szony keze is, miközben fejeli és halomra dobja a kövérre hízott gyökereket, és még sokan-sokan dideregnek ebben a télies októberben * tsz-ek és az állami gazdaságok tábláin, a háztáji parcellákon, de talán egyikükre sem nehezedik olyan nagy súly- lyal a felelősség, mint a traktorosokra, a vetőgépek mögött és a műtrágyaszóró gépen álló farosokra, a kukori- cabe takarításban részt vevő kombájnósokra. ők végzik ugyanis ez idei évet befejező és a jövő évi termést megalapozó munkák dandárját. Hallottam róla, hogy helyenként célprémiumot tűztek ki a feladatok minél előbbi és minél jobb elvégzésére, a technikai munkaeszközök Alaposabb kihasználására. Minden bizonnyal ösztönző hatású ez a módszer, de kell, hogy ösztönözzön a szűkre szabott idő is, hiszen ha »lerobban« az időjárás, ha kifagy az eke a földből, idő előtt a munkák befejezésére kényszerűinek. Ez a gondolat foglalkoztatja az embereket, akik a gépeken ülnek. És ezek az emberek rákapcsolnak, nyújtott műszakban dolgoznak, s munkájukat dicsérik a szép táblák. Megyénk északi részében megkérdeztem az egyik termelőszövetkezet főagronómu- sát: gondoltak-e arra, hogy ezeknek a korán reggel és késő este kint szántó, tárcsázó, vető traktorosoknak esetleg forró teát vigyenek? Nem rummal, pálinkával, csak úgy cukorral és forrón. Azt a választ kaptam, hogy igen, gondoltak erre, s ha tovább tartanak a hideg napok, sort kerítenek rá. Mert ez hozzá tartozik az emberrel való törődéshez... Havasesőről, meg hózáporról és tartósan nulla fok alatti hómérsékletről hallottunk a rádió híreiben, olvashattunk az újságokban. És a jóslatból valóság lett. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy mennyi még a tennivaló a földeken. Ezek a feladatok zömmel a gépekre — a gépkezelőkre várnak. A mielőbbi teljesítés érdekében, és azért, hogy ezek az emberek egészségesen szállhassanak majd le a gépről, miután elvégezték azt, ami rájuk várt — szóval mindezért kell sokat, többet törődni velük. Megérdemlik. a F, Kétszázmillió éves töldminták ».. Kedvezi körülmények között az ország kétharmad részén kitermelhető a porozás rétegeikben tárolt termálvíz, valamint a mély- karsztvíz ,..« (Idézet egy felszólalásból, mely az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangzott eL) Mit rejt a tabi föld mélye? — Ez a kérdés foglalkoztatta hónapokon át a nagyközség vezetőit és lakosságát. A Központi Földtani Hivatal 1971 de... és a hordozható transzformátorok. Országos építésügyi értekezlet Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építők Szakszervezete és az Építésügyi Tájékoztatási Központ holnap rendezi a IV. országos építésügyi tájékoztatási értekezletet. A tanácskozáson a mintegy 400 hazai részvevőn ka'víil külföldi szakemberek is ott lessaagfc s eló*dásí tartanak, Az értekezleten tíz beszámoló hangzik el, egyebek között a szelektív információ-szolgáltatás hatékonyságáról, az automatizált dokumentációs és információs rendszerek tapasztalatairól, a magyar építőiparnak a differenciált tájékoztató-szolgáltatás iránti igényeiről, s annak kieiégitésj lehetőJavult a belső ellenőrzés a szövetkezetekben fTutősitónktól.) A Nagyatádi Városi—Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az áfészek, társulatok és vállalkozások belső ellenőrzési tevékenységét. Megállapította, hogy ezeknél a szerveknél megtették a szükséges intézkedéseket a belső ellenőrzés szervezeti kialakítására és a személyi feltételek megteremtésépe. önálló, függetlenített belső ellenőrt a járás területén a Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ, a TÖVÁL és a Rinya-mentí Vízgazdálkodási Társulat, valamint a csurgói áfész alkalmaz. Az ellenőrök a működési szabályzatokban, illetve a vállalati ügyrendekben meghatározott elvek szellemében, munkatervek alapján végzik ellenőrző tevékenységüket Ezek a vizsgálatok jelentős mértékben járultak hozzá a vállalati tartalékok feltárásához, az üzemi rend és szer- nsaetaáff msgazüafditáséJtoz, valamin* a társadalmi tulajdon védelméhez. Az esetek többségében a hiányosságok feltárását követően a vezetők megtették a szükséges intézkedéseket Ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is — mint például a csurgói áíész- nél a kocsizárüzem utókalkulációs vizsgálata a termékek veszteséges gyártását állapította meg, a 15-ös számú boltjuk pedig egy év alatt három alkalommal zárt leltárinány- nyal —, hogy az intézkedés késik vagy elmarad. A vizsgált időszak alatt azonban több felelősségre vonás*, fegyelmi eljárást is alkalmaztak a belső ellenőr javaslatára.' A nagyatádi áfész 12 dolgozóját vonta fegyelmileg felelősségre, tizenhatot kártérítésre kötelezett, öt ellen szabálysértési, hat ellen pedig büntetőeljárást kezdeményezett A csurgói áfé&z-nél 12, a kutsainál 7, a somogyszobinái §, a íünya-aieatí Társulatnál 26 fegyelmi eljárást folytattak le. A kutasi áfész 43 dolgozóját kötelezte kártérítésre. Az általános, a cél- és utóellenőrzések mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az egy-egy ágazatot vagy üzemrészt átfogó komplex vizsgálatok, melyekre az elmúlt időszakiban a nagyatádi, csurgói és a kutasi áíész-eknél, valamint a Rimya menti Vízgazdálkodási Társulatnál kerül* sor. A NEB a megállapítások alapján javasolta a megvizsgált szervek vezetőinek, hogy a jövőben még hathatósabb intézkedéseket foganatosítsanak a belső ellenőri tevékenység színvonalának, tervszerűségének és hatékonyságának az érdekében. Ajánlotta továbbá, hogy az összefoglaló jelentés megállapításait igazgatósági, intéző bizottsági, igazgató tanácsi és ellenőrző bizottsági úiéta&fis tárgyalják meg. | cemherében raélyfurásos fos- tatásba kezdett. Azt kívánták megállapítani, milyen a föld szerkezete és van-e lehetőség hévíz nyerésére. A két hónappal ezelőtt lezárult kutatások egyértelműen bizonyították: sajnos ebben a térségben termálvíz gazdaságos kitermelésére nincs lehetőség. A Központi Földtani Hivatal főmérnöke, Horn János és Kárpáti Lajos főgeológus elmondta, hogy 1340 méteres mélységig hatoltak a föld mélyébe. A szerkezetkutató fúrás elért* a célját, eljutottak a földtani alaphegységig. Elsőként az úgynevezett pannóniai rétegeket fúrták át, ezek a képződmények általában vize* rejtenek, például ? Alföldön is. Igaz, ott vast ságuk eléri a 2000 métert,n nál viszont csak a 475 r A következő rétegek t voltak, vizadásra ner masak. 1340 méterné" tak az alsó-triászi— korszak határáig. F úgynevezett breccí tártak feL Ez rr volna vizet, é agyag borította a repedéseke* nak — meri miért nem re — nem vizet talá1 kéntí b meg • szakvél lő volt találta A sz is sok gáltat rek : dolgc
