Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

Megvonta a bizalmat a Bundestag (Folytatás a? 1. oldalról.) várakozásokat keltett s kielé­gítésükkel adós maradt. Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti frakciójának vezetője Wehnerhez, az SPD frakció vezetőjéhez hasonlóan, pártja nevében bizalmáról biz­tosította a kormányt. Felrótta a jobboldalnak, hogy a kákán is csomót keres; nagyítóval ke­resi a kormányzat hibáit, de már 1969 óta soha nem volt képes alternatív programot kí­nálni. — Mind a mai napig tisztá­zatlan, hogy az ellenzék mit is akar elérni — állapította meg a vezető FDP-politikus. ben támadták a térségben a szabadságharcosok feltétele­zett állásait. Indokínai hadi helyzet Hét helyen intéztek táma­dást a dél-vietnami hazafiak pénteken Quang Ngai tarto­mányban a saigoni rendszer csapatai ellen. A Xhieu-kor- mány egyik szóvivője a déle­lőtt folyamán bejelentette, hogy a zsoldosok kénytelenek voltak feladni Dúc Pho város külső védelmi állásait. A dél-vietnami katonai kö­rök szerint a Ba To város visszafoglalására küldött csa­patok most válságos helyzet­ben vannak, miután a légi úton szállított — és ejtőer­nyővel ledobott — utánpótlás is a népi erők kezére jutott. Az amerikai B—52-es repülő­gépek pénteken hat bevetés­Este fél hét után szavaztak a képviselők* a bizalmi kér­désről. A várakozásnak meg­felelően »megvonták a bizal­mat«. A jelenlevő 482 képvi­selő közül 233 szavazott igen­nel, 248 nemmel, egy pedig tartózkodott. (A kormány tag­jai a korábbi döntéshez hí­ven nem vettek részt a szava­zásban. A 22 nyugat-berlini képviselő közül 12 mondott igent, tízen nemmel szavaztak A képviselőház állásfoglalá­sa lehetővé tette, hogy a kan­cellár Heinemann elnöktől a Bundestag feloszlatását és a választások kiírását kérje. Szilárddá kell (enni a haladó erők egységét Romes Csandra nyilatkozata Diplomáciái akciók Tanzánia és Uganda ügyében Újabb légitámadás Tűzszünetről adott hírt a nairobi rádió RÖVIDEN Varsói látogatáson tartózko­dik a Libanoni Kommunista Párt KB küldöttsége Karim Mrue-nak, a párt pb-tagjá- nak, a kb titkárának vezetésé­vel. Levélbombákat találtak — írja a Haarec című Tel Aviv-i lap pénteki száma — Sazar államfőnek és Golda Meir miniszterelnöknek címezve egy jeruzsálemi postahivatal­A Tanzánia és Uganda kö­zött keletkezett feszültség nyo­mán megindult a diplomáciai mozgás Afrikában. Hivatalos kairói bejelentés szerint An­var Szadat egyiptomi elnök üzenetet intézett Idi Amin ugandai és Nyerere tanzániai elnökhöz a konfliktussal kap­csolatban. Pénteken az egyip­tomi fővárosba érkezett Wen- ga ügyvezető tanzániai kül­ügyminiszter is, aki Nyerere elnök üzenetét hozza Szadat- nak. A nairobi rádió szerint Tan­zánia és Uganda már meg­egyezett abban, hogy ideigle­nes tűzszünetet kőt, és felhagy az ellenségeskedéssel; Kampa­la véget vet a tanzániai váro­sok bombázásának, Dar-es- Salaam pedig visszavonja csa­patait az ugandai határról. Ugyanakkor újabb ugandai repülőgép támadásról is érke­zett hír. A tanzániai kormány szóvivője szerint ennek két ha­lálos és tizenhét sebesült áldo­zata van. Omar Arteh Chalib Szomá­liái külügyminiszter, aki Kam- palában — útban Dar-es-Sa- laam felé — megbeszéléseket folytatott Idi Amin ugandai államfővel, meglepetését fejez­te ki az újabb ugandai légitá­madás miatt. A viszálykodő felek békére felhívó levelet kaptak Ache- ampong ghanai államfőtől is. — Minden haladó és de­mokratikus erő egységének megszilárdítása az imperia­lizmus, a gyarmati rendszer és a fajgyűlölet elleni harc­ban, a szolidaritás a nemze­ti felszabadulásukért küzdő népekkel; ezek azok a prob­lémák, amelyeknek pozitív megoldása nagyban elősegí­tené az egyetemes béke meg- terémtését, a földkerekség né­peinek biztonságát — mondot­ta Romes Csandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára, a TASSZ tudósítójának adott nyilatko­zatában. — A békéért és az afro­ázsiai szolidaritásért küzdő indiai országos kongresszus most folyó konferenciája ar­ra hivatott, hogy elősegít­se e célok elérését Azt, hogy milyen jelentőséget tulajdo­nítanak a konferenciának, meggyőzően tanúsítja a kül­döttek összetétele: itt vannak Afrika és a Közel-Kelet, Ja­pán és Európa, Vietnam és a Bengáli Népi Köztársaság képviselői. A géprablók ellen új intézkedéseket javasol a szenátus Az amerikai szenátus tör­vényjavaslatot hagyott jóvá, amely új intézkedéseket vezet — Mint ismeretes, a reak­ció ellen harcoló békeszerető erők élcsapatában a Szocialis­ta országok haladnak, élü­kön a Szovjetunióval — mu­tatott rá Csandra. — A Szovjetunió megala­kulásának közelgő 50. évfor­dulója nemcsak a Szovjetunió népei számára nagy jelentő­ségű esemény. A világ haladó erői, Ázsia és Afrika fejlődő népei sokat meríthetnek a Szovjetunióban élő népek félévszázados tapasztalatai­ból — mondotta Romes Csand­ra. (MTI) , ESZAK-mORSZÄG Három gyilkosság A viszonylagos csendesebb napok után újabb három vé­res gyilkossággal hallatott ma­gáról Észak-Irországban a szél­sőséges ír felszabadítási had­sereg. A tizenkét óra leforgá­sa alatt végrehajtott három merénylet utolsó áldozatát pénteken este találták meg át­lőtt koponyával Balfast egyik katolikus negyedének közelé­ben. — A korábbi két gyilkos­ság, amelyet egy brit katona és felesége ellen követtek el, egy kilenc tagú fegyveres cso­port számlájára írandó — kö­zölték á hatóságok. A jelentések szerint az IRA Ideiglenes szárnya ugyanak­kor Belfast Andresonstown ne­vű negyedéből két katolikus túszt szedett, köztük az északír rendőrség egyik tartalékos ál­lományú tagját. Husák Berlinben Ünnepi nagygyűlést rendeztek A Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és kormány- küldöttség tiszteletére berlini Friedrichstadt-palastban ün­nepi nagygyűlést rendeztek. Ezen először Erich Honecker, az NSZEP első titkára mon­dott beszédet. Utána Husák szólalt föl, és hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia Kommunis.a • Pártja ma ismét a marxista—leninista vi­lágmozgalom szilárd tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság á szocialista állam- közönség kitéphetetlen alkotó­részé. Már nemcsak Dánia... be a géprablók elleni küzde­lemben. A 75:1 arányban elfo­gadott javaslat értelmében a szenátus felhatalmazza Nixon Norvégia efula^iíja Pompidou ö telét Trygve Bratteli nyilatkozata ban. Nyugállományba helyezte a chilei kormány Alfredo Cana­les tábornokot. Canales bírál­ta a kormány politikáját, és kijelentette, hogy 60 napon belül államcsínyt hajt végre. «9* - ... z- Négyezer munkást bocsátott el tegnap a spanyolországi Vigo városának húsz magán- vállalata, miután a tizenkét napja tartó sztrájksorozat 16 500 részvevőjéből hatezren fölvették a munkát Angela Davis Prágában Angela Davis, az Egyesült Államok Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tag­ja, aki, a börtönből történt ki- szabadulását követően kör­utat tesz a szocialista orszá­gokban, pénteken, csehszlová­kiai látogatásának második napján Prágában sajtóérte­kezletet tartott. Bejelentette, hogy hazatérése után kommu­nisták és más haladó szemé­lyek összefogásával állandó országos mozgalmat szervez a jogtalanul bebörtönzött személyek kiszabadításáért, az Egyesült Államokban ural­kodó politikai és rendőrsé­gi önkény ellen. elnököt, hogy függessze föl a légiforgalmat az Egyesült Ál­lamok és minden olyan nem­zet között, amely támogatást nyújt a gépeltérítőknek. A tettesekre kiszabható leg­nagyobb büntetést 20 évi bör­tönben, illetve halálbüntetés­ben állapítja meg, és 35 millió dollárt javasol a repülőtéri biztonsági berendezések töké­letesítésére. A javaslat most a képviselőház elé kerül. ESÉLYEK NOVEMBERBEN A közliivatalnok, mint szennyeződés elleni harcra, valamint a munkanélküliség felszámolására. McGovern megígérte a vietnami elköte­lezettség teljes felszámolását is. A hatvanas évek máso­dik felében a balolda­li radikalizmustól volt hangos a nyugati sajtó, ma viszont inkább a szélesebb körű, de ártatlanabb popu- liZmusról beszélnek. A szám­szerűen egyébként is kis lét­számú amerikai radikális baloldal most hallgat. Miért? Az új baloldal kudarca ab­ból adódik, hogy nem tudott forradalmi — tehát megfele­lő — alternatívát kínálni, s '.cm volt képes arra sem, hogy egységes elméletet dol- pzzon ki. Itt elegendő csak Ihány, a radikális diákokat 'pviselő. illetve a velük . catizáló egyetemi tanár r.egjelent • könyvére, illetve véle. -ányére hivatkozni, amely teljes mértékben fel­fedi ezek elméleti gyengesé­gét. Charles A. Reich The Gree­ning of America (Amerika új tavasza) című könyvében például meghökkentő ábrázo­lását adta az amerikai jel- ’emnek, a múltban és a je­lenben gyökerező amerikai sara' temek. A jövőt illetően azonban meglehetősen bi­zonytalan, sőt — úgy látszik — gyermeteg. A szélesebb körű, de sok­kal kevésbé látványos popu- lizmusnak tulajdonképpen egyetlen igazán megragadha­tó jellemzője az elbizonytala­nodás, s az egyén felismert jelentéktelenség a, szürkesége nyomán kiterebályesedő el­keseredés és érzelmi hatóerő. — A populizmus kitermelt egy furcsa hőst — írja a Ti­me. — Ez a hős a közalkal­mazott. Az új ünnepeltek: a tanítók, a rendőrök és a tűz­oltók. A populisták • érzik a társadalmi mozgások lassulá­sát, a hatalmas társadalmi- vagyoni különbségek megme­revedését, a kormányzás ér- zéktelenségét és tehetetlensé­gét, s programjukban szere­pel az adóreform, a lakás­építés, az egészségügy fej­lesztése, de mozgalmuk — ha lehet ilyenről beszélni — meglehetősen homályos. Az amerikai válság — ame­lyet aligha tudott elkendőzni az agyonreklámozott »nixoni aranykor« — másik forrása feudális indítékú: a faji kér­dés. Nixon nyíltan vallja, hogy semmivel nem tartozik a zömmel demokrata érzelmű négereknek, akiknek csak kis hányada szavazott rá 1968-ban. S amikor az isko­lai buszokkal szemben ellen­séges fehérek hangulatát ki­használva Wallace győzött a floridai előválasztáson, Nixon nem is habozott azonnal be­jelenteni a buszoztatás meg­szüntetésének tervét. A faji probléma, úgy látszik, mind­amellett kevesebb szerepet fog játszani ezen a választá­son. Az Amerikát izgató kérdé­sek harmadik csoportja a külpolitika, s ezúttal nem­csak Vietnam. Nixon kétség­kívül látványos utazásai révén tekintélyt szerzett ma­gának. A külpolitikai kérdé­sek iránt rendszerint közöm­bös amerikai közvélemény az elnök kínai látogatását pél­dául a holdutazás jelentősé­gével vetette össze. De ugyancsak külpolitiká­val függ össze Nixon egy je­lentős kudarca is. ígérete és többszöri bizakodó kijelenté­sei ellenére is — a jelek sze­rint — az elnökválasztási hadjárat egyik fontos, ha nem is központi témája lesz a vietnami háború. Az a há­ború, amelynek érzelmi döb­benetét (»amerikai fiúk ha­lála«) csak tompítani tudta Nixon a csapatkivonásokkal, de amelynek véres esemé­nyeit a legtöbb amerikai er­kölcsi és politikai okok miatt elítéli. Ügy látszik, hogy az amerikaiak nagy többsége még nem ismerte fel: Nixon még jobban kiterjesztette a háborút,, mint a Johnson-féle demokrata kormányzat, s a terrorbombázások és a kor­látlan technikai eszkaláció kimeríti a népirtás, illetve a háborús bűntett fogalmát, és ez semmivel sem igazolható. McGovern és a demokra­ták programjukban megpró­bálták az amerikai társadal­mat feszítő legfontosabb problémákat csokorba gyűj­teni, és választ adni rájuk. McGovern programjából egy, a svéd szociáldemokratáké­hoz hasonló gazdaságpolitika bontakozott ki, amelyben a nagyvállalatok adózását jóval progresszívebben képzeli el, mint a Nixon-adminisztráció. Ezzel párhuzamosan csök­kenteni kívánja a hadi ki­adásokat és a világ számos táján a katonai elkötelezett­séget. Az ez által megtakarí­tott összegek egy részét a szegények megsegítésére for­dítaná, a másik felét pedig az oktatás megjavítására, a A demokrata elnökjelölt programja teljes és hithű li­berális—populista program. S ráadásul McGovern vezeté­si stílusában is’ változást ígér. A profi pártpolitikusok­tól eltérően, akik adott sza­vukat mindig pillanatnyi ér­dekeikhez igazítják, McGo­vern az őszinte, sallangmen­tes, véleményét nyíltan ki­mondó államférfiként lépett fel az előválasztásokon, s aratott sikert. Szemben re­publikánus ellenfelével, aki­nek több mint két évtizedes politikai pályafutása során bőségesen volt alkalma ki­járni az amerikai pártpoliti­ka összes iskoláját, és így a régi vágású konzervatív gar­nitúra legraffináltabb képvi­selője. A z idők szavát > paran­csát jelzi, hogy a kon­zervatív indíttatású Nixon négyéves kormányzása alatt nem kevés sikert ért el olyan intézkedésekkel, ame­lyek — tőle feltétlenül — »balra« állnak. Az intézke­dések nagy része azonban csak Amerika bajainak tüne­ti kezelését jelentette. Mégis, Nixon ellátogatott Moszkvá­ba, le merte értékelni a nagy tabut, a dollárt, s a gazdasá­gi helyzet lassú javulásának vagyunk tanúi. Nixon nem újítani akar, programjában nem ígér változást, csak fo­lyamatosságot, »rendet és nyugalmát.« S az amerikai kispolgár szemében ez nagy erény a hatvanas évek köze­pének izzó belpolitikai küz­delmei után. (Vége) Csupor Tibor Trygve Bratteli norvég mi­niszterelnök felhívta az Euró­pai Gazdasági Közösséget, hogy őrizze meg »demokrati­kus jellegét«. A norvég minisz­terelnök nyilatkozatában Ge­orges Pompidou francia állam­főnek arra a kijelentésére vá-' laszolt, hogy Franciaország támogatja Spanyolország fel­A BRIT—IZLANDI VITÁBAN Schumann közvetíteni próbát Maurice Schumann francia külügyminiszter — útban New York felé — egy napot t" Izlandon. Johar.nesson minisz­terelnökkel és Josefsson halá­szati miniszterrel a brit—iz­landi halászati vitával kapcso­latos kérdéseket tárgyalta meg Sürgette őket, hogy minél előbb jussanak végleges meg állapodásra Nagy-3ritanniává a felségvizek határának kér lésében. vételét a Közös Piacba. Jens Otto Krag dán minisz­terelnök is leszögezte már csü­törtökön, hogy Dánia ellenzi — és ha kell vétójogával élve megakadályozza — Spanyolor­szág felvételét a kibővített közös. Piacba. . • ; Á Közös Piac brüsszeli köz­pontjában egyébként megle­petést. keltett Pompidou csü­törtöki kijelentése. A politikai megfigyelők attól tartanak, hogy a francia elnök nyilat­kozata a közöspiaci belépést el­lenzők malmára Hajtja a'vizet Dániában és Norvégiában, ahol a napokban tartanak nép­szavazást a csatlakozásról. LONDON A lordok háza is szavazott A lordok háza 161:21 arány­ban harmadik olvasásban megszavazta a Nagy-Pritannia ’cözöspiaci tagságáról intézke- lő törvényjavaslatot. A törvé-yiava'lat most II. >zsebet királynő elé kerül a'áírásra. Beomlott az épülő híd A nyugat-németországi Koblenz városban összeomlott az épülő autópálya'hídjának egyik szakasza. A szeren esetlen­ség következtében 4 munkás^ meghalt, 17 megsebesült. Ké­pünk az összeomlott Iiídállványzatot mutatja. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents