Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

Ki mennyi ingatlant szerezhet? Interjú dr. Balogh Jánossal, a Kaposvári Városi Tanács V. B. titkárával Egy évvel ezelőtt kormány- rendelet szabályozta az állam­polgárok tulajdonában levő, il­letve újólag szerezhető telek- és házingatlan mértékét. E ren­delet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól érdeklődtünk dr. Balogh Jánostól, a Kapos­vári Városi Tanács V. B. tit­kárától. — Mi volt a szabályozás célja? — A kormány a rendelettel a lakosság megnövekedett te­lek, lakás, illetve üdülő iránti igényének kielégítését kíván­ta elősegíteni, — ugyanakkor megakadályozza a munka nél­küli vagyonszerzési törekvése­ket. — Mennyi ingatlan lehet egy csa­lád tulajdonában? — A válaszadás előtt szük­ségesnek tartom megjegyezni, hogy a család fogalmába ebben az esetben beletartozik a szü­lőkkel együtt élő nőtlen vagy hajadon gyermek, de a házas gyermek akkor sem, ha család­jával együtt a szülőkkel közös háztartásban él. Ezek után te­hát: egy család tulajdonában lehet egy lakás vagy egy beépí­tetlen lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek. — A rendelet bizonyos engedmé­nyeket tesz lehetővé. Ezek szerint ki szerezhet ingatlant a fenti mér­téken felül? — Kivételes méltánylást ér­demlő esetekben fölmentés ad­ható a lakótelket, illetve lakást vásárolni szándékozónak egye­bek között akkor, ha a tulajdo­nában levő lakást más használ­ja lakás céljára, ha külterület­ből belterületre kíván költözni, illetve ha magasabb komfort- fokozatú lakáshoz akar jutni, valamint ha lakóhelyéről mun­kahely-változtatás miatt más helységbe kíván költözni. A fölmentés megadásakor tulaj­donában lévő ingatlanát azon­ban két éven belül köteles el­idegeníteni. Üdülőtelek, illet­ve üdülő esetében csak akkor adható engedély újabb vásár­lásra, ha a tulajdonos olyan hányaddal rendelkezik, ame­lyik a birtokba vételt nem te­szi lehetővé. — Hogyan tartják nyilván az érintett ingatlantulajdonosokat? — Akinek a jogszabály ha­tályba lépésekor a megállapí­tottnál több lakóháza, beépítet­len telke, illetve üdülője volt, ez év június 30-ig be kellett jelentenie az illetékes helyi ta­nácsnál. Kaposváron eddig 582-en tettek eleget e kötele­zettségüknek, ami azt jelenti, hogy megközelítőin ennyien rendelkeznek a. megállapított mértéken felüli házingatlan­nal. (A városhoz ugyanis üdülőrész nem tartozik). E szám azonban nem végleges, mert az ország különböző ré­széből még érkeznek jelzések a helyi tanácsoktól egy-egy kaposvári lakos házingatla­náról. A mértéket meghaladó telkek elidegenítési határide­je 1972. december 31. A la­kások és üdülők elidegeníté­séről 1973. végéig kell gon­doskodniuk a tulajdonosok­nak. Meg kell azonban je­gyeznem, hogy ennek kötele­zettsége nem minden község­ben érvényes, a megyei ta­nács vb kijelölte azokat a ki­sebb településeket, amelyek­ben a rendeletben előírt mér­téken felül is megtartható in­gatlan. — A rendelet szerint bizonyos tu­lajdonosok mentesítést, illetve ha­lasztást kaphatnak az elidegenítési kötelezettség alól. Kikre vonatkozik ez? — A mentesítés lehetősége kizárólag lakótelek- és la­kástulajdonosokra vonatko­zik. Gyakoribb méltánylást érdemlő esetek: ha a telek másnak a haszonélvezetében van, illetve elidegenítési ti­lalom alatt áll. A mentesítés a haszonélvezet, illetve elide­genítés tartamára vonatkozik, ami legföljebb két évvel hosszabbítható meg. Lakóház esetében: ha a lakó nyugdí­jas, csökkentett munkaképes­ségű vagy keresőképtelen; ha a lakás más haszonélvezeté­ben és az ő használatában van, illetve elidegenítési ti­lalom alatt áll;' ha a bérlő, illetve használó vagy elővá­sárlási joggal rendelkező nem veszi meg, és így a tulajdo­nos az értékesítési kötelezett­séget nem tudja teljesíteni. Az utóbbi esetben három év­re . adható mentesítés. — Milyen indokokkal érkeznek szerzési, illetve mentesítési kérel­mek? — Az utóbbiakból még csak néhányat kaptunk, mi­vel annak határideje nem járt le. A lakótelek-, Uletve la­kásszerzés engedélyezésére azonban folyamatosan ér­keznek a kérelmek. Az indo­kok túlnyomó többsége: Ka­posvárra költözés, munka­hely-változtatás, illetve a csa­ládból való kiválás. Az ese­tek nagy részében megalapo­zott okokkal találkozott a vb, így — kevés kivétellel — a kéréseket teljesíthetőnek ítél­te. P. L. Minden brigádot patronálnak Űj alapok — tartalmasabb munkaverseny Épületkarbantartás Somogy megyében Kilenc napló. Valamennyi egyforma, piros, bőrkötéses. De csak a külső egyezik, a tartalom különbözik. A lapo­kat forgatva arról vall minden napló, hogy a »tulajdonosok" — a csokonyavisontai terme­lőszövetkezeti gépjavító társu­lás brigádjai — miként fára­doznak azor), hogy kis közös­ségüket szocialistává kovácsol­ják. — Szocialista munkaverseny, szocialista brigádmozgalom volt nálunk régebben is. Csak az volt a baj, hogy munkájuk­ra nem fordítottunk elég gon­dot. Ott is alakultak brigá­dok, ahol hiányoztak a szük­séges feltételek. A munkát sem értékelték mindenkor, így a brigádok kedvüket vesztették, a mozgalom ellaposodott. Az idén új alapokon indultunk... Filipovics Pál, a gépjavító társulás igazgatója mondta e szavakat, s aztán arról beszélt, hogyan is teremtették meg az új alapokat. Az év elején a tár­sulás kommunistái először taggyűlésen tanácskoztak e nagyon fontos feladatról, majd összehívták azokat, akiket közvetlen munkatársaik, a gazdasági és a pártvezetők is alkalmasnak találtak a brigá­dok vezetésére. Közösen állapodtak meg ab­ban, mit is kell tenniük, hogy a szocialista brigádmozgalom a korábbinál élőbb, tartalma­sabb legyen. Sok ötlet, javas­lat hangzott el. S ezen a meg­beszélésen is tolmácsolták a társulás dolgozóinak vélemé­nyét a leendő brigádok kép­viselői: — örömmel veszünk részt a jövőben is a szocialista bri­gádmozgalomban, — de azt kérjük, hogy rendszeres érté­keléssel segítsék munkánkat. Ezért határozta el a párt­szervezet, hogy minden bri­Fejlesztés gépekkel AZ tJJAT TEREMTE« lázá­ban gyakran elfeledkezünk arról, hogy a régit, a meglé­vőt is meg kell óvni, fel kell újítani élettartamának növe­lése céljából. Az igények folytonosan vál­toznak, nem ritkán megsok­szorozva egymást, s korunk embere mind többet ad köz­vetlen környezetére; nem saj­nálva pénzt, időt és fáradsá­got újítja, szépíti lakását. S mivel az igények egyre bo­nyolultabbak, a Csináld ma­gad !-mozgalom, a legtökélete­sebb barkácskészlet mellett sem lehet megfelelő megol­dás. Ugyanakkor az emberek nagy része szereti megtakarí­tani szabad idejét, sokszor ép­pen megtakarított pénze ro­vására. így aztán meglehetősen gya­kori beszédtéma — akár álta­lában, akár csak részletmun­káival, egyes esetekkel (bosz- szúságokkal) kapcsolatban — a lakáskarbantartás kérdése. Külső és belső munkák, fes­tés, mázolás, víz- és gázszere­lés és más egyéb tennivalók sorakoznak egymás mellett, amelyek jelentősége a lakás- kultúra fejlődésével párhuza­mosan nő. Ugyanakkor — a szolgáltatások más fajtáihoz hasonlóan — itt is szorít a cipő. Somogy megyében a lakás­karbantartásnak mintegy har­madát végzik a szövetkezetek és az IKV. De a jelenlegi tervidőszak végére jelentős beruházások fejeződnek be ebben az ágazatban, s három év múlva lényegesen meg­változik a lakásfelújítás, -kai-- bantartás helyzete. Rózsahegyi Lászlót, a KISZÖV ágazati, műszaki fejlesztési osztályve­zetőjét kerestük fel, hogy a várható változásokról érdek­lődjünk. — A megyei tanács szolgál­tatásfejlesztési alapjából 12 millió forintot szántak az épü­letkarbantartás fejlesztésére — mondta. — Szövetkezeteink azonban az első időkben nem siettek ezeket a penzeket meg­pályázás A iakaskarbantartaa ugyanis nem a leggazdaságo­sabb. így először csak két szö­vetkezet pályázott, a barcsi Dráva és a böhönyei vegyes­ipari ktsz-ek. De náluk sem meglevő tevékenység fejlesz­tésére kellett a pénz, hanem a lakáskarbantartás mint új profil jelentkezett. A pályáza­tot elnyerték, s a két szövet­kezet összmunkájában fél-fél­millió forintot tesz majd ki a lakáskarbantartás. A pénzek nagy része tehát kezdetben felhasználatlanul maradt, míg a tartózkodó ktsz-ek mégicsak rászánták magukat. Végül is hat ktsz és egy közös társulás adta be pályázatát, amelynek alapján a tanácstól csaknem hétmillió forintot kaptak az' épületkar­bantartási kapacitás fejleszté­sére. A szerződések alapján 1975-re majdnem 15 milliós kapacitásbővülésre számítha­tunk. Az idén és jövőre fejezi be a fejlesztést a Kaposvári Építőipari Ktsz és a négy ktsz-t tömörítő dél-somogyi céltársulás. 1974—75-ben pe­dig az ádándi, a tabi, a mar­cali és a fonyódi építőipari ktsz-eknél kezdődik meg az új alapokra fektetett munka. — Mi a biztosíték arra, hogy a ktsz-ek jól használják fel a pénzt? — Az volt az elgondolá­sunk, és a szövetkezetek is egyetértettek ezzel, hogy el­sősorban jól és okosan fel­használható kisgépeket vásá­roljanak a fejlesztésre szánt pénzekből. Olyanokat, ame­lyekkel gyorsabban és ponto­sabban lehet dolgozni. Nos, ezzel kapcsolatban már szá­mokat is tudok mondani. A ktsz-ek költségvetésében csak tíz százalékkal szerepelnek az építkezések — csak kisebb, nélkülözhetetlen raktárakat, színeket fognak építeni —, a többi beruházásra szánt pénz­ből gépeket vásárolnak majd! De úgy tervezzük, hogy ennek a fontos szolgáltatásnak a for­máiban is szorgalmazzuk a változást: így például olyan jaxnbo-saolgaüaáb msráegfk js. létesülnek, ahol főként nyug­díjasok fognak dolgozni, akik munkaidő után is a lakosság rendelkezésére állnak. — A FEJLESZTÉSEK orosz­lánrésze tulajdonképpen csak ezután kezdődik, de máris lé­nyegesen javult a helyzet: amíg 1971 első félévében mint­egy 2 millió forint értékű la­káskarbantartást végeztek el szövetkezeteink, addig az idén az első félévben 2,6 mil­liót. S ez nagy különbség! Gs. T. A tmk-brigád társadalmi munkában korszerűsíti az öltözőt. gád mellé patronálót jelöl ki a kommunisták közül. Köte­lességük, hogy részt vegyenek a brigádgyűléseken, figyelem­mel kísérjék munkájukat, s ha segítségre van szükség, tol­mácsolják azt a pártszervezet vagy az üzem vezetőinek. Ezek a patronálok még azt is párt- feladatul kapták, hogy tag­gyűlésen rendszeresen beszá­moljanak a brigádokat segítő munkájukról. Rengeteg tennivaló várt a brigádokra. Vállalásaik telje­sítése — amelyekben a taka­rékosság, a tanulás, a mű­helyekben keletkező hulladé­kok összegyűjtése, a régebben kiselejtezett gépek, alkatré­szek megjavítása éppen úgy helyet kapott, mint a közsé­get gazdagító társadalmi mun­ka végzése, a fiatalok nevelé­se — nem volt könnyű fel­adat. Emellett úgy kellett vé­gezni munkájukat, hogy tekin­Munkában a Peti József vezette autószerelő brigád. MŰSZAKI HETEK A minőség védelmében A boltokat járva szembeszö­kő, hogy az élelmiszerek vá­lasztékát, mennyiségét tekint­ve mennyit fejlődött a keres­kedelem és az élelmiszeripar. Talán sohasem volt mégolyán nagy mennyiségű élelmiszer az üzletekben, mint manapság, és mindenki kedve, illetve ét­vágya és pénztárcája szerint választhat. Nem mondhatjuk el azon­ban mindezt a minőségről. Az Élelmiszeripari Tudomá­nyos Egyesület megyei cso­portja éppen ezért látta al­kalmasnak az időt, hogy Ka­posváron, az ÉDOSZ székház­ban a műszaki hetek kereté­ben megnyíló élelmiszeripari bemutatót — amelyen a me­gyei ipái- legjobb termékeinek teljes választékát láthattuk — minőségvédelmi ankéttel kös­se össze. Az ankétot Fábri István, a megyei tanács elnökhelyettese és az MTESZ társelnöke nyi­totta meg. Juhász Árpád, a Minőségvizsgáló Intézet igaz­gatója vitaindítójában hangsú­lyozta. hogy a gazda&agiranyí- tas ]e|e»iegi rendazeaébea az egyes termékek minőségét a keresletnek kell meghatároz­nia. Amíg azonban a gyárak, üzemek eljutnak az öngaran­ciáig, tehát, hogy önmaguk vigyázzanak nagy gonddal ter­mékeik minőségére, addig szükség van az állami beavat­kozásra is. A minőségvédelem legfontosabb szerve az intézet, ahol szúrópróbaszerűen vizs­gálják az élelmiszeripari ter­mékeket Milyen tényezők alakítják a minőséget? Egy-egy termék összetételé­nél, ízértékénél általánosság­ban a közízlés a döntő. Ennek alapján készülnek a szabvá­nyok, amelyek meghatározzák a termékek nyeresanyagszük- ségletét, s kidolgozásának mód­ját. De amíg a nyersanyagból fogyasztásra alkalmas termék lesz, számtalan tényező befo­lyásolja minőségét. így példá­ul leginkább a termeléstechno­lógia és a kialakult arányok. De hatással van a termékre maga az épület is, ahol készül: milyen az épület állaga, kora. milyen állapotban vannak a taríesékai, hogyan alakul a hőmérséklet, a páratartalom stb. Az sem közömbös, hogy kiír azok, akiknek a keze nyo­mán a nyersanyag termékké válik: mennyire szakképzettek, gyakorlottak, milyen a bérezé­si rendszerük, megfelelően ösztönzik-e a munkást jó munkára? Minőségromlást okozhat a rossz gyártmányösz- szetétel, a kapacitás kihaszná­latlansága vagy túlfeszítettsé- ge, valamint a helytelen szál­lítás és tárolás is. Ahogy az élelmiszeripari üzemek termelése bővül, s fej­lődik a technológiai fegyelem, úgy cső leken a kifogásolt ter­mékek aránya is. Somogyba. 1970-ben az állami iparban 14,9, a tanácsi iparban 32 szá­zalékos volt a kifogásolt ter­mékek aránya, egy év múlva az állami iparban már csak 10,8, a tanácsiban pedig 29,5 százalék. A vitaindító után az ipar és a kereskedelem képviselői mondták el, hogy a további minőségi munkának milyen anyagi, szervezési, gépesítési í-akadályai vasnak. télyt s újabb munkákat sze­rezzenek a fiatal társulásnak. Kétmillió forint értékű mun­kát végezték a Székesfehér­vári KÖFÉM részébe. — Köszönjük kifogástalan munkájukat, nagy segítséget nyújtottak nekünk, hogy az olvasztókemencénk határidő­re és kifogástalan minőségben elkészült. Kérjük, látogassa­nak el hozzánk, ismerkedje­nek meg a mi brigádjainkkal. Ezt írták az Április 4., a Bé­ke és a Ságvári Endre brigád naplójába a székesfehérvári vállalat képviselői. A hónap végén a csakonyavisontaiak eleget tesznek a meghívásnak. A községben szinte minde­nütt találkozni a brigádok munkájának nyomával. A sportpályán az öltöző, a ka­puk, az óvodánál a különböző játékok, az iskolánál díszkapu, több tízezer forint értékű tár­sadalmi munka jelzi, hogy a brigádok komolyan veszik vál­lalásaikat. — Köszönjük a brigád se­gítségét, ez tette lehetővé, hogy a sportpályán kigyullad­hatott a villany — írta a köz­ségi sportkör elnöke, Szöllős Gyula, a társulás Jedlik Ányos nevét viselő tmk-brigád jának naplójába. Ilyen elismerő sorokat ír­hattak volna a Hámán Kató, a Latinca Sándor, a Surányi Endre, a Kossuth szocialista brigád naplójába is. Közi: összefogással támogatják a harcoló , vietnami népet. A nagybaráti viharkárosultak megsegítésére pedig 7000 fo­rintot ajánlottak fel. — Társadalmi munkában es soron kívül végezzük a társu­lás gépjárműveinek javítását. Tizenkilenc autószerelő ipari tanulónk van, nevelésüket is elvállaltuk. Brigádunk szív­ügyének tekinti, hogy jó szak­munkásokká váljanak, s fel- szabadulásuk után is a társu­lásnál dolgozzanak — mon­dotta Peti József, a Surányi autószerelő brigád vezetője. Hasonló törekvést tapasz • talni a többi szocialista brigád­nál is. Az Április 4. brigád nap­lójában minden egyes brigád­tagnak ott a fényképe. Csu­pán a katonai szolgálatra be­vonult Tóth István fényképe hiányzik, helyette ezt írták oda: »Visszavárjuk*. S bizonyára visszatér ő is mint Sostorics László és Bir csák Péter is, akik itt folytat­ták leszerelésük után a mun­kát: »A fiúk visszavártak ber- nünket. Jó kis brigád a mien' szeretünk és tudunk is együt' közösen dolgozni« — írták a brigád naplójába. Amikor a múlt hónapba Antal Lajos párttitkár, Balon'\ F. Sándor szb-titkár és FiHp vies Pál igazgató a pártszer vezet taggyűlésén értékelték • bgriádok munkáját, máj augusztus 20-án ünnepélyese kiosztották az okleveleket, a jutalmakat, arról számolhat tak be: az új alapokra helye­zett szocialista brigádmozga lom néhány hónap alatt is tarta1 masabbá vált a csoko- ■'vavisóntai twroe' tsrövetke- ’■eti gépjavító társulásnál. Szálai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents