Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
JCütőlt fiaiéOfr A modell 3 és 3 '/2-es kötőtűvel készült. Alapminta: A mintát páratlan számmal kezdjük: Leírása: színe * egy szemet simán hátulról — mintegy nyolcasként megcsavarva — kötünk le, egy szem sima * ismételjük, végül egy szem a csavart szem, baloldala egy fordított, egy sima, ismétlés, és végül egy fordított. Copfminta: 10 szemmel kötjük; színe: 2 fordított, 6 sima, 2 fordított, baloldalán simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. A kilencedik sorban tovább minden 16. sorban a hat sima szemet keresztezzük, 3 szemet segédtűre veszünk, a munka elé tesszük, lekötjük a következő 3 szemet, majd a segédtűn levő szemeket mind, simán. A szegélyek mintája hárommal osztható + 2 szem; színe: 2 szem hátulról simán be- leöltve simán lekötjük, egy fordított, ismétlés, végül 2 szem hátulról simán beleölt- ve, bal’ oldala 2 fordított, egy sima; ismétlés, végül 2 fordított. A háta: Pontosan a szabásminta alapján kezdjük a szegélymintát 3-as tűvel, majd 3 cm magasság után 3 tűvel az alapmintával dolgozunk, végig azonos szemmeny- nyiséggel. Kb. félkajröltő magasságtól a munkát két részre vesszük, és külön-külön kötjük azokat. OTTHON CSALÁD f gyermek egyénisógo ós a fail srí f, örül menyek Meghatározó — a cs alád A társad űom alapvető pillére a család. Amikor a nevelés szerteágazó és bonyolult kérdéseit vizsgáljuk, a családi •ievelés fontosságát kell az első helyen említenünk. A családból hozza magával a gyermek elsősorban öröklött tulajdonságait és mindezeken túl sok más olyan hatást, amely a A fotózásról Az eleje: A szegélymintát a hátával azonos módon kötjük, az alapminta kezdésénél a középső 10 szemet, valamint a vállszélesség közepétől az ujjak felé két oldalt 10—10 szemmel a copfmintát kötjük. A többi szemmel az alapmintát kötjük, a hátával azonos módon. A középső 10 szemes mintát mellmagasságnál befejezzük. A nyakkivágást pontosan a szabásminta szerint kötjük. Az ujjakat szintén a szegélymintával kezdjük és 5 cm után az alapmintával kötünk tovább. Kidolgozás: Az egyes részeket kifeszítjük, átgőzöljük, majd összevarrjuk. A hátnyílást mindkét oldalon 2 soron szoros szemmel behorgoljuk, és a villámzárat bevarrjuk. A nyakszemeit tűre szedjük, kb. 100 szem, és a szegélymintával 5 cm-t kötünk a 3-as tűvel. Utitár sunk: a kamera Zoltlbab szerb módra Egy kg borjú- vagy baromfihúst kockákra vágunk, mint a pörkölthöz, s annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Megsózzuk, és föltesszük főzni. Az idő alatt, míg a hús fő, megtisztítunk egy kg zöldbabot, hosszú rudacskákra vágjuk; két fej vöröshagymát is apróra vágunk, zsíron világosra pirítjuk, majd hozzáadunk két gerezd zúzott fokhagymát és egy kávéskanálnyi piros paprikát. Ezt elkeverjük; hozzáadjuk a húslé felét és a zöldbabot, s fedő alatt pároljuk. Ha félig megpuhult, hozzáadunk 1—2 darab — szeletekre vágott — zöldpaprikát, és egy egész erőspaprikát (később 2—3 darab gerezdekre vágott para- aicsomot is teszünk rá). Utána 5 deka zsírból és ugyanannyi lisztből rántást készítünk, és ezzel berántjuk. A megfőtt húst a megmaradt lével erre a babra öntjük, és így együtt körülbelül még 5 percig forraljuk. ízét még ízlés szerint sóval, borssal, citromlével vagy ecettel javítjuk, végül vagdalt zöldségzöldjét dobunk a tetejére. Ez az étel inkább leveses, mint sűrű legyen! ÉVRŐL ÉVRE mind több dolgozó jut szabad időhöz a szabad szombatok révén. Nem mindegy azonban, hogyan használjuk ki ezt a szabad időt. Téves az a régi nézet, miszerint az édes s&mlttevés regenerálja a szervezetet. Az orvosi megfigyelések ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Érthetően előtérbe került tehát az úgynevezett aktív pihenés. Bizonyított tény, hogy a munkában elfáradt szervezet legjobban akkor frissül fel, ha a pihenés idejében a napi munkánktól tel- | .lesen eltérő foglalkozást végzünk. Ezért mindenkinek keresnie kell, érdeklődési körének leginkább megfelelő kikapcsolódást. Közülük most a fotózásról, a fényképezésről, annak műhelytitkairól kívánunk szólni. Ha mindenkinek regény- szerű részletességgel mesélnénk el, külföldi vagy hazai élményeinket, az utazás közben látott tájakat, azok természeti szépségét, hosszadalmas, időt rabló dolog lenne. Rendszeresen gyűjtött, albumba ragasztott vagy sorrendben tárolt fényképeinkhez azonban elegendő egy-egy mondatnyi magyarázat. A1 képek szöveg nélkül is a világ minden nyelvén beszélnem. Ez is magyarázata a fényképezés terjedésének, hobby- va válásának. Az iskolai fotókörök már korán megtanítják gyermekeinket arra, hogy meglássák a szépet. A szép felismerése és a fényképezés alapnormáinak elsajátítása mellett a gyermekeiket a kémiai alapfogalmakra is oktatják. Ezekre később, felnőtt korukban is szükségük lehet. A barkácsoló diák és felnőttek sokszor egyedül szerkesztik meg jól működő másoló- és nagyítógépeiket. Sok ember csak későn ébred annak a tudatára, hogy életének sok szép perce maradandó emlék neikül múlt el, holott az errüékeuvct égj jó fénykép az idők távlatában is megőrizhette volna. Tehát j pihenjen szórakozva, s örökítse meg élményeit. Fényképezzen ! Aránylag kis összegért ma már mindenki megszerezheti magának azt az örömet, amit egy-egy jól sikerült felvétel jelent. S így a látott élményfi. rögzítő fényképezőgép is állandó útitársunk lesz. A fotószakboltok igen jó minőségű fényképezőgépeket árusítanak. A SZMENA 8—M ára lehetővé teszi, nogv bárki könnyen beszerezze, s emellett kellemes fogású, modern for- matervezésű, szép fényképezőgép. (Ára a készenléti tokkal együtt 330 forint.) Nagy teljesítményű, igényes fotós számára szerkesztett kisfilmes fényképezőgép a ZORKIJ 4. Az objektív 1:2 fényerejű: tehát szobában is lehet vele fényképezni. Az objektív cserélhető: lehet hozzá kapcsolni speciális, nagy látószógű és teleobjektíveket. Az igényesebb amatőrök bő váln^zték- ből kereshetik ki azt a géptípust, amely számunkra legmegfelelőbb. Természetesen ez r.em jelenti azt, hogy csak drága géppel lehet fényképezni A kózépárú gépek ugyanazt a célt szolgálják. Talán nem a legjobb hasonlat, de elgondolkodtató: az autóvezetést sem versenyautóval kezdjük. A FÉNYKÉPEZÉS mellett megörökíthetjük utazásainkat gyorsan pergő mozgóképen is. Ami az »igazi« filmen hivatásos filmesek műveként la iható, az amatőrök által is megvalósítható. A film igen olcsó, kapható az úgynevezett fordítós film is, amely előhívás után máris kész, vetíthető »műsort« ad. Tehát hasznosan és szórakozva tölthetjük szabad időnket. ha fényképezünk, filmezünk. 1 későbbiekben személyisége formálásához hozzájárul. Kétségtelen azonban, hogy ‘ rohamosan fejlődő korunkban számos más külső hatás is éri a gyermeket. Elsősorban az iskolában, de a játszótereken, baráti társaságokban, ahol egyaránt tapadhatnak rá jó vagy kevésbé jó hatások. Mivel a gyermek életének nagyobb részét a családban tölti el, az ott uralkodó nevelési formák döntő módon befolyásolhatják fejlődését. Mindezek ellenére semm nem menti föl az iskolát alapvető funkciójától: az oktatónevelő munka hatékonyságával formálni a gyermek személyiségét és kialakítani benne mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a teljes em- berréválás követelményei. Ezt a feladatot a család és az iskola csak közösen, összhangban tudja elvégezni. Éppen ezért közös az öröm, de közös az esetleges kudarc is. Sz üts Dénes 1 ill II111111111! I I ! ' I Öngyilkosság a Ka szír iá utcában? 70. Amíg az asszony így töprengett, gondolkodott, a szobában csodálatos dolog történt. A bárónő kinyitotta régóta lehunyt szemét, és féloldalra dőlve íelkönyökölt az ágyon. — Drágám! — kiáltotta Éva. — Ez csodálatos! Nagyszerű! — s letérdelt az ágy mellé, és megragadta nagyanyjának vastagon kidudorodó erekkel átszőtt kezét. — Dédi, te meggyógyultál! A bárónő torz, féloldalas nosollyal válaszolt Éva számira. — Igen, drágám, azt hiszem, /alamivel jobban vagyok. Szász ezekre a szavakra lé- >ett a szobába. Leült arra a székre, ahol corábban a felesége őrködött Dédi fölött. Aztán benyúlt a zsebébe, és egy letörött fejű üvegampullát vett elő tárcájából. Az ampulla gondosan be volt csomagolva. Szász úgy tartotta kezében, mint egy féltve őrzött ereklyét. — Kérem, Dédi! Jól figyeljen rám! Az élete függ ettől! Éva, gyere ide! — szólt hátra, meg sem fordulva, a feleségének. — Dédi! Kérem, itt, az unokája előtt nyilatkozzon: kapott-e ön ilyen ampullából orvosságot tegnap éjszaka Alfred Flessburgertől? Járt-e önnél éjféltájban Alfred Flessburger? Válaszoljon? — Miért kérdezi ezt tőlem? — zuhant vissza Dédi a párnájára, s egyik szemével gyorsabban pislogott. De Szász látta, hogy merően figyeli az ampullát. / — Azért, mert ha adott önnek az éjszaka gyógyszert, akkor magát Flessburger megmérgezte. Csend lett. Fojtogató, rémes csend. Mintha a halál lépett volna be a szobába. Szász rendületlenül folytatta: — Ebből az ampullából mo- torcsóinakjának rejtett helyéről vett ki egyet Flessburger. Meglestem az éjszaka. És Szász elmondta, hogyan követte a férfi útját a szállodától a kikötőig. Arról viszont hallgatott, hopv kihallgatta a beszélgetésüket is. — Az ampullát elvittem a város egyik gyógyszerészéhez — folytatta —, aki megvizsgálta. Teljes képet nem tudott adni róla, mert alapos vegyi elemzéssel sem lehetett megállapítani a tartalmát, de annyi biztos, hogy a szervezetre káros, merevgörcsöt, később szívbénulást okozó szert is tartalmaz. — Heilige Maria! — suttogta eltorzult arccal a bárónő. Szász a déd anyósa orra elé tartotta az ampullát, és arra kérte, szagolja meg. — Ez volt — nyögte a bárónő, és száját kitátva kapkodta a levegőt. — Úristen! Frisch! Segítség! Meghalok... Szász könyörtelen arccal meredt rá: — Dédi! Mondja meg, ki ez az ember? Meg kell mondania, hogy segíteni tudjak még magán. Legalább könnyítsen a lel ki ismeretén ... Az idős nőt heves csuklás gyötörte. Egész feje kivörösödött, a szája rángatózott, a szeme kidülledt. Látszott, hogy egyre erősebbek a rohamai. — Frisch! Átkozott Frisch! — hörögte. — A Gestapo megbízottja volt. Jelentse föl! Fogják el! ö a gyilkos... ök végeztek vele. Nekem semmi közöm . .. Már megbántam, nem akartam én Jenőnek olyan véget... — Frisch és még három másik ember végzett Baiátai- val. Én a lakást csak megfigyelésre adtam nekik ... a Kaszinó utcai lakásomat. De gázt eresztettek le. Fiolákat... elszédült. Utána eresztették rá a másik gázt. Westrick, Clodius, Daitz és Hugenberg... A németek mindig végrehajtják az utasításokat... Gyermekem... Bocsáss meg, Éva .. . Szászné a fürdőszobába tántorgott. Gyomra nem engedelmeskedett akaratának, hiába harapta össze úgy a fogait, hogy lejött róluk a zománc. Fuldokolva hányt. Mire á fürdőszobából visszatámolygott a szobába, a nagyanyja kiszenvedett. Az asszony és a férfi egymásra néztek. Nem szóltak egymáshoz semmit. Szász csüggedten, fáradtan állt a szoba közepén, s aztán lassú léptekkel, lehajtott fejjel elindult az ajtó felé. Még két lépést sem tett, amikor kopogtak, és a nyitott előszobaajtón át a folyosóról egy hang csapott a szobába: — Ébren van bárónő? Szász egy ugrással a fürdőszobaajtónál termett, ahová Évát is berántotta. Szászné- nak ez az utolsó óra olyan volt, mint egy lidérces álom, gonosz erők játéka. Bódultán hallgatta férje suttogó szavait: (Folytatjuk.) Mi pedagógusok, mindennapi oktató-nevelő munkánk során nem egyszer halljuk a már-már szállóigévé lett mondást: »Kire ütött a gyermek«? A kérdésre — így első hallásra — igen nehéz a válasz. De válasz adható rá az adott család környezetének alapos ismeretében. A rendszeres és módszereiben körültekintő családlátogatások, a szülőkkel fenntartott állandó kapcsolat, a tanítási vagy más foglalkozásokon szerzett megfigyelések és ezek pedagógiai rendszerezése megközelítő pontossággal adnak feleletet a kérdésre. Ott, ahol harmonikus, kiegyensúlyozott a családi élet légköre, ritkán merül föl ez a kérdés. Ott, ahol mindkét - szülő naponta és rendszeresen szakít időt a gyermek nevelésére és kialakítják az összhangot, a gyermek életét napsugár ragyogja be. A probléma ott élesedik, az olyan családoknál, ahol az otthoni élet zaklatott, elavult nevelési módszerek uralkodnak, s kialakul az- úgynevezett családon belüli kettős nevelés. Ennek minden salakja az iskolában csapódik le, sűrítve szinte a nevelő gondjait. Szóljunk tehát a családon belüli kettős nevelés néhány közismertebb formájáról, hogy a kérdés világosabbá váljék! Ezek a túlzott apai szigor vagy engedékenység, a büntetés drasztikusan megnyilvánuló eszközei, az anyáskodó ma- jomszeretet, az egymás háta mögötti alakoskodás; a hibák takargatása, elkenése; a megalapozatlan, felelőtlen ígérgetések, az önző példamutatás, a jutalmazás hiánva vagy sok j esetben a család erejét megha- J ladó teljesítése. És sorolhatnánk még a példák tömegét. ♦ ♦ Sok családban vagy nincse- « nek, vagy elavultak a nevelési | elvek, és az a felfogás vált ♦ uralkodóvá, hogy az iskola I feladata a nevelés. Párosul ♦ ehhez az a káros felfogás, hagy | a gyermek fejlődésében tapasztalt rendellenességeket a pedagógus nyakába akarják varrni a szülők. A családi beszélgetések során vagy fogadóórákon szinte mindennapos a siránkozás. Kire üthetett a gyermek? Itthon ezt nem lát- ia, itt csak jót hall és tapasztal. Örökké azt mondogatjuk neki: tanulj, és mégis hazugságokkal, nyegle viselkedésével, apróbb lopásokkal, feleseléssel, hisztériázással, zsarolással teszi pokollá az életünket! A pedagógus előtt nem ismeretlen szimptómák ezek. A kialakítandó nevelési módszerekben helyes, ha ezekre is fölfigyel, de az igazi ok mélyebben keresendő. A panaszkodó, keserű szóáradat algtt kétségtelenül ott lappang egy sokkal mélyebb ok: a szülők pedagógiai ismereteinek hiánya. Erről persze csak kis mértékben tehetnek. Azzal viszont mérhetetlen károkat okoznak — elsősorban saját gyermekeiknek —, hogy például a hibákat palástolják, indokolatlan hiányzásokat igazolnak, vagy — és az ilyen esetek sem ritkák — az ügy alapos ismerete hiányában a pedagógust okolják és lejáratják tekintélyét a gyermek előtt. A legtöbb bajt az okozza, hogy más elveket vall a nevelésben az apa és mást az anya. Ha büntetni kell (és ennek legdurvább módja a verés), ez az apa joga. S ha védeni kell vagy takargatni a hibákat, ezt a szerepet az esetek többségében az édesanya vállalja. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy veréssel nem lehet és nem szabad nevelni, mert ez a durva, erőszakos, személyiséget sértő íenyítési mód jóvátehetetlen kárt okoz a gyermek érzelmi fejlődésében. El- várhatja-e a szülő gyermekétől, hogy őszinte lesz, ha tudja, hogy a bevalott hibáért verés jár? Lehet-e tekintélye annak a szülőnek a gyermeke előtt, aki fedezi botlásait (akár féltésből, akár szeretetből), nem is sejtve, hogy ezzel önkéntelenül is hazugságra neveli? Az elmondottakból önként adódik a válasz: segíteni kell a családokat az otthoni nevelés helyes módszereinek kialakításában. A pedagógus akkor jár el helyesen, ha a problematikus eseteknél szaporítja a szülőkkel való találkozásokat. Ha a gyermek iskolai életének ígéretét kiegészíti a családi otthonokban tapasztalt megfigyeléseivel, s — mindkét szülővel együttesen — kidolgozzák és következetesen végrehajtják az adott eset leginkább kézenfekvő nevelési elveit. Természetesen ez többlet- munkát igénylő feladat. De megéri, hiszen a gyermekeinkről van szó, akiknek kezébe letesszük a jövőt, s ők formálják és alakítják olyanná, hogy még boldogabb nemzedékek élvezhessék gyümölcseit. K. J. Receptek Londoni rakottfiié Hatvan deka bélszínt 4—5 centiméteres darabokra vágunk és puhára verünk. A hússzeleteket forró zsírban hirtelen sütjük ki. Közben egy kis lábasban 15 deka apró kockára vágott füstölt szalonnát üvegesre sütünk. Tűzálló tálban lerakunk egy sor főtt felkarikázott burgonyát, ráterítjük a kisütött húsfiiét, majd meghintjük kevés sült szalonnával, és így tovább, rétegenként. A tetejére zsírban párolt hagymakarikákat rakunk, végül meglocsoljuk 2 deci tejföllel, amelybe kevés lisztet keverünk, majd a sütőbe rakva az egészet rózsaszínűre sütjük. Karaj iglói módra 80 deka karajt kicsontozunk, és éles késsel az egybenha- gyott karajt középen átfúrjuk. ♦ Füstölt kolbásszal töltjük meg. I Sütőben lesütjük, gyakran ! meglocsoljuk, a lábasba rakott, zsírral és egy kevés vízzel. Amikor a karaj rózsaszínű és puha, 6—7 deka reszelt sajtot összekeverünk egy tojássárgájával és 2 tojás keményre vert habjával. Ezzel a bevonattal megkenjük a karajt, és a sütőbe vissza tolva néhány percen át felső lángon sütjük. Párolt zöldséget és vajasmorzsával meghintett tejföllel meglocsolt kelvirágot tálalunk mellé. Karfiolfőzclék Két kiló karfiolt meg- tisztítunik, torzsáját kivágjuk, alaposan megmossuk, és rózsáira bontjuk. Enyhén sós vízben puhára főzzük, utána szitán vagy burgonya- nyomón áttörjük, világos vajas rántással berántjuk, a saját sós levével egy kissé föl- eresztjyk, és 2 deci tejföllel elkeverve felfőzzük. Bármilyen húshoz vagy tojásételhez tálalhatjuk. ■J
