Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
Kuntelepi krónika Útban egymás felé Első világháborús emlékmű. Minden harmadik faluban van ilyen. Kőbe vésett nevek: Bach, Krénusz, Pomozi, Rácz, Teller. Harangok fémállvé- nyon. Házak sora. Minden faluban hasonlóak. Ml okozza hát ezt az otthonosságérzetet? TaLán az, hogy annyi a friss vakolatba öltözött ház. Talán az, hogy a házak előtt meg a kiskertekben annyi és oly sokféle a virág. Nem ismertem Kuntelepet. A neve volt a vonzóerő számomra. A -rejtély«: hogyan került Somogy országba ez a Bács-Kiskunban inkább elképzelhető falunév. (Az iskolában mondják: a pedagógus- állások megpályázol is odaképzelik legtöbbször.) Egy falu — amely mint az Ikerház — »odanőtt« a másikhoz, Görgeteghez. Csak a vasút párhuzamosan csillogó sine a választóvonal. Ügy mondják, hogy ha a bakter a sínközépre állva széttárja a karját: mintha a két falut ölelné Pedig az emlékek inkább távolítanák ezt a két települést. Kálomisták éa pápisták. »Felszabadult jobbágyok« és uradalmi cselédek. A szokásos »két szomszéd vár «-szemlél el Mégis: útban vannak egymás felé. Mérföldeket lépő csizmákkal. Valaki így jellemzi a kapcsolatot: »A kuntelepi óvoda Görgetegen épült, a gör- getegi posta Kun telepen.« Sok mindent mond ezzel még az idegennek is. Egy szép öregember — hóhajú, szelid szemű — mesél a legendává szépüli múltról: »Régen, a század elején Kuntelep helyén a veszprémi püspök uradalma volt. Köröskörül erdő. De olyan rengeteg, hogy ahol kivágtak néhány fát, pár év múlva újak nőttek a helyükbe. Jó makkoltató helyek voltak ezek. Hát tartott is itt a püspök kondát, nyájat, méhest; mindent De egyszer — talán mert gondolt egyet — újságba tetette, hogy eladja. Akkoriban már sokszor járt erre egy sertéskereskedő, valahonnan az alföldi Homokhátságról Elolvasta az újsághirdetést. Tetszett neki a vidék. Józsának hívták őt, kun ember volt A vejével elment a püspökhöz, paroláztak, megvették a földet Aztán felparcellázták, és elhirelték: olcsón lehet itt letelepedni. Így jött ide a marcali járásból az én apám is, így kerültem ide nyolcéves forma gyerekként magam is. Én, Bogdán István. Meg a többi szegényember, innen-onnan, talán még az ország másik feléből is. A szükség hamar összeba- rátkoztatott bennünket. Hiszen akkor — 1902-ben — csak néhány istálló meg cselédlakás volt itt Volt aki földgunyhó- ban kezde az itteni életet. Mások — a nyugtalan vérűek — továbbfutottak innen is. A gyerekkorom — az a nehéz — volt az én legboldogabb időm. Mikor az édesapám esteledvén rám bízott négy-öt legelő lovat. A csönd, a nyugalom hamar elálmosított, sokszor csak | arra ébredtem föl: az apám visz be a házba. Aztán az erdőt megritkították, vágták. Mert a homokon nehéz volt gazdálkodni. Bandákban szegődtünk el a módosabbakhoz. Hát hogyne értettünk volna egyet mi, kuntelepiek. Ha meg a templomban egymás mellé került két szomszéd falusi: messze húzódtak egymástól. Így éltünk mi. Sokszor a parázs izzásánál olvasgattam. Mert nem akartam »sült paraszt« lenni. Na, amikor aztán eljött az idő, és a cukorgyáriak jöttek a falunkba, hogy szövetkezetbe agitáljanak: mondtam én nekik, hogy értem én, miről van szó. Olvastam is róla. át is éltem 1919-et. De hát már koros voltam, tudtam, hogy a nyugdíjig nem futja az erőmből. Nehéz volt belépni. Az első tavaszon összeadtuk a vetőmagot. De alig ért valamit a munkaegység az év végén. Elkeseredtem. Mondtam is magamban, hogy újra vándorbotot fogok a kezembe, és itthagyom ezt a vidéket. Aztán maradtam. Járadékot kapok, nyolcvan év nyomja a váltamat ...« — S a szövetkezet is lábra kapott — veszi át a szót a lánya: Keresztúri Dezsőné. ö csak tudja! Bérszámfejtő az irodán. De még emlékszik a gyerekkorra: klumpában járták a homokot az ágerdői, az öregerdői, a büdöstói dűlőkben, Klumpát — azt hiszem — most hiába keresnénk Kuntelepen. Horváth Imre üzemegységvezető jó összegző ember. — 1970-ben egyesült a tsz a görgetegivei. Rossz talaj ez a mienk, nehéz gazdálkodni rajta. Az egy főre jutó munkadíj — mióta egyesültünk — emelkedett itt. Közös az érdek á görgetegiekkel és a rinya- szentkirályiakka-1. Nagy gépműhelyt építettünk, bővítettük a gépszínt. Szentkirályon új juhhodályt létesítettünk. Több a gép Éppen holnap kapunk két új MTZ-t. Végig többes számot használ. A tudatosból önkéntelenné váló többesszámhasználat ez. A negyvenes években egyszer már Görgeteghez csatolták Kuntelepet. Az utóbbi település ezzel elvesztette a nevét. Kérészéletű egyesítés volt. Nem voltak közös gazdasági érdekek, nem volt érzelmi alap. Akkor: egyesítették a településeket, most: egyesültek. — Nincsenek »mostohagyerekeink« — ezt mondja a tanácsi épületben Bogdán György, a közös tanács elnöke. — Egyik település sincs egyedül. Kuntelepen törpe vízmű létesült, s központi könyvtárat építenek majd. Nemcsak Görgetek szépül. Lesz egy terv, mely 2000-ig »határolja be« a tennivalókat. Bogdán György azt kérte a tervezőktől: olyan »útmutatót« készítsenek, hogy mind a három község jövője benne legyen. Hogy mindhárom gazdagodjon. 2410 emberről van szó! Ügy mondják Kuntelepen, hogy az új úttal szépültek itt meg a házak, a kertek. Akkor rakhatták ki oly sok épület homlakfalára a táblát: »Tiszta udvar, rendes ház«. Ilyen egyenes és széles útról ne lássanak kopottas házakra az érkezők! De: minden simán megy itt? A hétköznapok Kuntelepen is gondok tarisznyáit akasztják az emberek, a felelős vezetők nyakába. A KISZ-életet kellene megpezsdíteni. Próbálkoznak, már egy klub létesítésének gondolatát is felvetették ezek a vezetők. De még nagy vonzerőt gyakorol a huszonévesekre az italbolt... Egy ember a kísérőm, a falu bemutatója — egy azok közül, akik a legtöbbet, talán erejükön felül is vállaltak magukra — Matucza Tibor iskolaigazgató. (És ki tudná még felsorolni, hányféle feladatot lát el egész emberként!) — Tavaly készítettünk egy szociometriái felmérést. Akkor nagyon furcsa dolgot figyeltünk meg. Amikor azonosítottuk a válaszolók számait a nevekkel: meglepődtünk. A gyerekek — akiket mi egy nagy közösségnek láttunk — a felmérés szerint kis csoportokat alkotnak. Görgetegiek, kuntelepiek, szőlőhegyi cigánygyerekek. Akkor döbbentünk rá: sok még a tennivalónk. Olyan izgalmas értekezleten már régen nem vettem részt! Ez a mienk egy jól felszerelt iskola. Tanácsi, gazdasági támogatást egyaránt kapunk. A nyocvan- hat cigánygyerekünket a Vöröskereszten kívül a tanács és az iskola is segíti. Jó a kapcsolat minden vezetővel. Ez a felmérés azonban sok gondolatot indított meg bennünk. Tudom, hogy mit akar mondani. A melegítő lángot nekik, a Matucza Tiboroknak, Horváth Imréknek kell éleszteniük. Hogy csakugyan összetalálkozzanak és együtt menjenek tovább azon az úton a kuntelepiek, görgetegiek, rinya- szentkirál'yiak. Együtt. Leskó László Ötssáseser kilométer után Építkezés — saját erőből Saját erőből bővíti központi irodaházát a marcali egyesült Vörös Hajnal Termelőszövetkezet. A szakipari munkát a szövetkezet cpítőbrigádja végzi, a segédmunka erőt pedig a függetlenített apparátus és az irodai személyzet adja; a központból é.s a kerületekből brigádvezetők, adminisztrátorok, könyvelők vesznek részt az irodabővítésben. — Mi kell a biztonságos vezetéshez? — Kiegyensúlyozott életmód, udvariasság, szerencse. — Vegyük sorba őket! Mit ért az elsőn? — Nem iszom. Nemcsak vezetés közben — ami természetes —, hanem előtte vagy utána sem. A kiegyensúlyozottsághoz tartozik, hogy ha az ember becsukja maga mögött a kocsiajtót, hagyja kívül otthoni vagy egyéb »maszek« gondjait. Igaz, ez nemcsak tőle függ, hanem a családtól is. Szerencse, a feleségem olyan légkört teremt otthon, hogy nem nagyon kell idegeskednem a munkahelyemen. Persze, vannak rosszabb napjaim is, de kinek nincs. — Udvariasság? — Azt hiszem, az országutak legnagyobb veszélye az erőszak. Az ember ott kezdődik, hogy kimarad ebből. Még akkor is, ha vele erőszakosak; ő nem próbál »törleszteni«. — És a szerencse? — Igen, hát ez az, amire akkor is szükség van, ha az ember józan, kiegyensúlyozott, betartja a szabályokat. Tudniillik, a szembe vagy az utána jövő még mindig neklmehet. De nem ez nyugtalanít. — Hanem? — A balatoni forgalom. A siófoki autóbuszpályaudvar- ról naponta négyszázötven járat indul, majdnem annyi, mint Budapesten az Engels- térről. Csakhogy annak az alapterülete jóval nagyobb. A megnövekedett nyári forgalom idején egymást érik a kocsik s nemcsak itt, hanem az úton is. Volt rá példa nyáron. hogy fél óra alatt értem Siófokról Kilitibe. A távolság négy kilométer. Ilyenkor késik a járat, várnak a következő utasai, mindenki jdeges. — Mióta vezet autóbuszt? — Három hónapja. Azelőtt tehergépkocsin dolgoztam. — Melyik jobb? — Mindegyiknek meg van az előnye. A busznak az. hogy nem »csúszik« a munkaidő. A felelősség viszont nagyobb. Az utasok épsége a kezemben van. A munka is több. Jegyeket i* kezelek. — Mivel tölti szabadidejét? — Kocsival. Persze csak azóta, amióta megvan a Zsigulim. Azelőtt kertészkedtem, most a szőlőmetszés mellé bevonult a Zsiguli is. — Szatóri József, a Volán siófoki gépkocsivezetője tizennyolc éve ül a kormány mögött. Több mint ötszázezer kilométert tett meg baleset nélkül. S. M. Kikre terjed ki a kötelező betegségbiztosítás ? az egyéni gazdálkodókra, az önálló szellemi tevékenységet folytatókra, valamint a jövedelemadó fizetésére kötelezett egyéb személyekre (például azokra, akik házuk vagy lakásuk bérbe adásából élnek, és sem nyugdíj, sem munkaviszony révén nem részesülhetnek ingyenes gyógykezelésben.) Akiknek tehát nincs érdekképviseleti szerve (KIOSZ, KISOSZ), azokra a lakóhely szerint illetékes tanács adóhatósága veti ki a járulékot, és adók módjára szedi be. Egyéni gazdálkodóknak egységesen havi 80, általános jövedelem- adó alá esők és az önálló szellemi tevékenységet folytatóknak pedig havi 130 forintot kell fizetniük, 1972. április 1-től kezdődően. A kivetett járulék félévenként két egyenlő részben fizetendő a tanácsnál. A betegségi igazolványt is a tanács tölti ki a biztosított és családtagjai számára. Ki mentesíthető a biztosítási kötelezettség alól? Az az egyéni gazda vagy jövedelemadó fizetésére kötelezett állampolgár, akinek az 1971. évre kivetett mezőgazda- sági vagy általános jövedelem- adója nem éri el az 1000 forintot, vagy aki nyugdíj, szövetkezeti tagság stb. címén — akár saját jogán, akár családtagként — jogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, mentesül a járulék fizetése alól. De nem automatikusan. A mentesítési kérelmeket írásban kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes községi tanácsnál, ahol minden érdekelt bővebb szóbeli felvilágosítást is kaphat. önálló kisiparosokat, kiskereskedőket, egyéni gazdálkodókat, önálló szellemi tevékenységet folytatókat, valamint jövedelemadó fizetésére kötelezett egyéb személyeket érint a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 6/19 2 (11. 29.) számú rendelete. amely a kötelező betegségbiztosítást 1972. április 1-től kiterjesztette. Mit jelent ez a gyakorlatban? önálló kisiparosok, kiskereskedők — önkéntes alapon — eddig is fizethették a betegség biztosítást a kötelező nyugdíjjárulék mellett 1972 április 1-től azonban a betegségbiztosítás is kötelező, ösz- szege pedig kaposváriaknak 110, nagyatádi és siófoki kisiparosoknak, kiskereskedőknek 105, falun működőknek pedig 100 forint. A biztosítás díját minden hónap 15-ig a a KlOSZ-nál vagy a KISOSZ- nál kell befizetni. Ez ingyenes orvosi kezelésre, kórházi ápolásra, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközök s gyógyfürdők igénybevételére, útiköltségtérítésre, valamint anyasági és temetési segélyre jogosítja a biztosított személyt és családtagjait ugyanúgy, mint a munkaviszonyban állókat. Nyugdíjalapot azonban nem jelent, azt továbbra Is külön kell fizetni. Hová tartoznak kötelező betegbiztosítás szempontjából azok a munkaviszonyban nem álló — személyek, akiknek nincs érdekképviseleti szerve? A kisiparosokon és kiskereskedőkön kívül vonatkozik még ’a kötelező betegségbiztosítás Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 68. — Mit kért? Adjak valamit? — Éva széket húzott az ágy mellé, és megfogta a paplant görcsösen szorító kezet. Szász összehúzott szemmel figyelte a bárónőt, s megállapította: nagyon rosszul lehet. Fürkészve nézett körül, és a heverő fölötti polcról leemelt néhány üvegcsét. Hosszan nézegette őket, aztán visszarak ta. Éva közben tovább faggatta a nagyanyját, hogy mikor lett rosszabbul, mikor csengetett az éjszakai portásnak, mit érzett. A bárónő szaggatott mondatokkal felelt a kérdésekre Talán negyedóra telhetett el, amíg megjött az orvos, egy alacsony, pattogó beszédű, kissé túlságosan is pongyola módón öltözött férfi. — Sprechen Sie deutsch? — kérdezte Szászt, mire az bólintott, s közölte vele: mindannyian beszélnek németül. Az orvos a fürdőszobába ment, töröközöt kari» megmosta a kezét, aztán alaposan megvizsgálta a bárónőt. Közben Eva a szobában maradt, de Szászt kiküldték a folyosóra. Az orvos a vizsgálat végén kiment hozzá, röviden közölte vele, hogy vérkeringési zavarok léptek íel. — Mitől? — kérdezte Szász. — Hány éves a nénike? — kérdezett vissza. — No Hat! Aztán még hozzátette: gyenge szívműködés, renyhe tüdőmozgás, talán egy enyhe kis vértolulás is az agyban. Igen, attól merevedik. Hogy kórházba szállítani? Különösebbet ott sem tudnának tenni. S elnézést kért, de mos el kell mennie. Ha óhajtják, deltaj- ban még visszanéz. Ha esetleg rosszabbul lenne, azonnal telefonáljanak. — Gn férfi — folytatta bizalmasan —, megmondhatom: még gyógyszere sincs ennek az állapotnak. Szász már majdnem elfelejtette, mit is akart az orvostól, de idejében még észbe kapott. Elkísérte a doktort a folyósó végéig. A tárcájából elővette » Jicúát, * azea kérte a doktort, mondja meg, mi lehet ebben* az üvegcsében. Az orvos azon-1 ban kitért a válasz elől. Azt! tanácsolta: vigye be Szász a helyi gyógyszertárba, ott talán ... Köszönt, és már sietett Is le a lépcsőn. — Mit mondott? — Éva kijött eléje a folyosóra, és aggódva nézett rá. — Enyhe szélütés — Szász megvonta a vállát. — Sajnos, ebben a korban ... — Amíg kint voltatok, fölemelte a fejét, és a karját is mozgatta. Ez jó jel, nem? — Éva hangjából reménykedés csendült ki. Szász tétován széttárta a karját. — Legyél vele, nekem még egy kis dolgom van. — Szász megszorította Éva kezét. — Nemsokára jövök. Szósz a szálloda előtt egy éppen befutott és vendégeitől már megszabadult taxit kapott cl: — Azonnal vigyen a város legnagyobb gyógyszertárába !$ Sürgősl Siessen!... tF Qlylatjukj Értesítjük kedves vevőinket, hogy Icrakalunknál 1972. nzeptemher 25-től 1972. október 10-ig leltározás miatt az árukiadás szünetel Kérjük, szíveskedjenek megrendelésüket úgy összeállítani, hogy a közölt időszakban ellátási zavar ne legyen. PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 16. sz. Ierakata. Kaposvár, Jutái út. (99085)
