Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
Gazdag útra való A jó hírért, névért Utoljára egy jó félévvel ezelőtt voltam összevont taggyűlésen a Kaposvári Ruhagyárban. Alikor szenvedélyes vita után hosszú távra szóló határozatot hoztak a kommunisták. Amikor meghívtak a keddi összevont taggyűlésre — ezen választották meg az önálló tagfelvételi és fegyelmi jogkörű pártbizottságot —, azon morfondíroztam: vajon miről ad számot a csúcsvezetőség. hiszen a januári témákat nyilván nem ismételheti meg. S ekkor jött a meglepetés. Egy kicsit a múltba, egy kicsit a jövőbe néző volt a kommunisták fóruma. S nagyon ünnepélyes. Ez persze nem a külsőségekben nyilvánult meg, hanem az érzelem fűtötte visz- szaemlékezésekben. A külső szemlélő is meghatódott, amikor Liliom Lajos, a nyugdíjas Biró Lajos, Epstein Károly vagy Légrádi József szavait hallgatta. Helyénvaló és szükséges beszélni a megtett útról, amikor egy kommunista közösség olyan elismerést vív ki pártmunkája tartalmával, hogy ennek eredményeképpen pártbizottságot választhat. örültem, hogy Farkas Imre csúcstitkár azokról a kommunistákról is beszélt, akik 1950 óta folyamatosan dolgoznak a gyárban. Figyeltem az arcokat. Samte mindenki kihúzta egy kicsit magát, amikor Zsoldos Fer&ncné, lüés József, Liliom Lajos, F. Horváth József, Lengyel Jenő, Légrádi József, Percnyi Miklós, Gyanis Mihály, Horgos Márton, Szedő Pálné, Malik József, Pavlényi Kálmán s a nyugdíjas Epstein Károly, Várnagy Imre, Bíró Lajos nevét említette. S arra a huszonhárom dolgozóra is emlékeztetett, akik szintén huszonkét éve dolgoznak az üzemben. »Tisztelet és elismerés illeti őket, mert bebizonyították, hogy mire képes a munkás, ha lehetőséget kap képességeinek kibontakoztatására. Szorgalomból, akarásból, küzdeni-tudás- ból és hűségből kitűnőre vizsgáztak. Példaként álljanak ők a későbbi és a jelenlegi munkásgárda előtt! Nem kis erőkifejtésre és állhatatosságra volt szükség, hogy a semmiből indulva eljussunk a mába-«. A beszámoló önkritikusan elemezte, hgy még sohasem érte el a párttagság száma a gyár létszámának tíz százalékát, pedig a gyár nagysága, a huszonkét éves múlt mindenképpen indokolná ezt. Elsősorban a központban, a Il-es, valamint a taszári telepen a legnagyobb a lehetőség a pártépítésre, mert itt dolgozik a legtöbb törzsgárdatag, e helyeken alakult ki legjobban a nagyüzemi légkör. A hozzászólók is alátámasztották ezt. Gál Mihály például azt szorgalmazta, hogy egyengessék a legjobb szocialista brigádtagok tagfölvételének az útját- Vértes Elemérné KISZ- csúcstitkár elmondta, hogy két- két fiatal ajánlását készítik elő az alapszervezetek. Arra törekszenek, hogy elsősorban a kiemelkedő munkát végzőket neveljék lcomunistává. Müller László igazgató azért tartotta fontosnak a tervszerű pártépítést, mert minél több »első számú harcosra« támaszkodhatnak, annál könnyebb a határozatokat megvalósítani, mert a kommunistákra az jellemző, hogy az átlagosnál többet tesznek. Sok útravalót kapott a gyár pártbizottsága a munkájához. Az igazgató például arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőtt gyárhoz és a feladatokhoz nőjön fel a politikai munka is. A pártbizottság, mivel nagyobb beleszólása lesz a gazdasági, politikai életbe, olyan politikát alakítson ki, hogy az ne csak Kaposvárra, hanem az egész megyére sugározzon ki. S erősítse a munkásosztály legjobb tulajdonságait a gyárban dolgozó munkásokban. Pap János, a városi pártbizottság titkára elsősorban arra hívta föl a figyelmet, hogy emeljék az alapszervezetek irányításának színvonalát, a gyárban dolgozó lányok és asszonyok számára való tekintettel állandóan tartsák napirenden a nőpolitikái határozatokat. Az üzem- és munka- szervezés javítását szintén szorgalmazzák. Segítsenek nyugodt légkört kialakítani a taszári telenen. mivel ezután hozzájuk tartozik az ottani pártszervezet- A gyár előtt álló fejlődésre, a nagy beruházásra. az új gépek beszerzésére készüljön fel a pártbizottság S a város előtt álló feladatok megoldásában szintén számítanak rájuk. Az összevont taggyűlés huszonöt tagú pártbizottságot választott. Ezután a gyár párt- bizottsága,— Pap János városi titkár elnöklétével — megtartotta első ülését, és megválasztotta a kilenctagú végrehajtó bizottságot, s az öttagú fegyelmi bizottságot. A pártbizottság titkára Farkas Imre, az eddigi csúcstitkár lett. Érdemes megjegyezni, > hogy a oártbizottságban tíz, a végrehajtó bizottságban öt. a fegyelmi bizottságban három nő kapott helyet. Bizonyításra két éve van a pártbizottságnak. Addig még sokat tehet az összevont taggyűléstől kapott útravaló hasznosításával a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Lajos Géza Váltótársa: a nap r Éjfélkor a legmagasabb varos pontján Az utolsó munkás este 6 óra előtt hagyta el az építkezés területét. Lajos bácsi bezárta a kapukat, és megkezdte első ellenőrző sétáját. 1964 óta ö a Kai íny in-városrészben folyó építkezések éjjeliőre. — Éjszakáról éjszakára láttam, hogyan magasodnak a házak. Büszkén mondja ezt, és hogy 100 milliónál is több értéket őriz. Tóth Lajos kiváló dolgozó. Nemrég kapta meg a törzs- gárda-jelvény arany fokozatát. — Ügy szoktuk mondani: bennünket, éjjeliőröket a nap vált le reggel. A legtöbb dolgom éjfél előtt van, míg el nem csendesedik a város. Ne tudtam aludni; fölkeltem, s kinéztem az ablakon. Hát egy alak szaladt talicskát tolva ... Nem jutott messzire, mert úgy, ahogy voltam, pizsamában lerohantam, és még sikerült elcsípnem. Jól megértik egymást Lajos bácsival. Sokat viccelődnek is. — Lajos bátyám, senki sem lop? Én ezt nem értem... Ha már újságíró van itt, miért nem intézkedett? Közel volt az éjfél, mikor néhány nyaktörő tornamutatvány és létramászás után felértünk a tízemeletes sávház tetejére. Az éjszakai Kaposvár látványa a szédítő magasságból lenyűgöző. Kékes homályban úszó házak, fekete templomtornyok és számtalan kis fényes pont. — Ez a háztető akkora, mint egy focipálya. Én valamelyik vendéglátóvállalat helyében presszót építenék ide. Tiszta időben még a pécsi tv-adót is lehet látni — mondta Jeremiás Lajos. Beszélgetés közben eltelt az idő. Lajos bácsi eloltotta a reflektorokat. — Megjött a váltás —mondta, mikor először láttuk meg a még halovány napot az egyik tömbház mögött. S hat órakor jöttek az első építőmunkások: — Jó reggelt, Lajos bácsi! B. F. A sor Balassi Bálinttól származik, 6 szép versében ezt a végvári vitézekről írta, akik a jó hírért, névért, a harci dicsőségért hagytak hátra minden kényelmet és nyugalmat. A mi címünkbe teljesen más okból került a jó hír és név: hazánk jó híréről és nevéről van szó. S nem csatákban, hanem a nyári idegenforgalomban. Azt mondhatná valaki, hogy az idegenforgalom a világ egyik legegyszerűbb és legtermészetesebb üzleti tevékenysége. Nem kell hozzá más, mint autóút, benzinkút, szállodai ágy, meg délibáb minden mennyiségben, s gémes- kút, Hotel Intercontinental, napsugárból szőtt aranytűd a Balatonon, vízi sí, halászlé stb. Mindez megvan. így hát semmi okunk, hogy különösebben problémázzunk az idegenforgalmat illetően, s amíg a tihanyi kéttornyú templom áll és a halászlé rotyog a bográcsokban, bajunk nem lehet. Mindebben kétségtelenül van valami. Vendégeink nálunk tartózkodását ugyanis kellemessé az említett tényezők is eszközök nélkül bajosan tehetjük. Mindez kell hozzá, és mindezen túl is nagyon sok minden kell még. De mindez együtt arra hivatott, hogy képet alkosson a mai Magyar- országról — a hozzánk érkező s bármilyen nyelven beszélő külföldiben. S így válik az egész idegenforgalom szalámieladási és csárdás-muzsikálási témából rangos politikai problémává. Már írtunk róla a közelmúltban, hogy a vendégek fogadtatása nálunk meglehetősen szélsőséges, és nem egyszer a valuta keménysége szerint melegebb vagy hűvösebb. Ez a kétségtelenül megalázó és — sajnos — nem ritka magatartás egyébként sújtja a hazai turistát, a kispénzű magyart is, akinek többnyire ugyanúgy nincs kemény valutája, mint lengyel vagy csehszlovák kollégájának. De most nem erről a kérdésről szeretnék néhány szót ejteni, hanem arról a kétféle hatásról, ÓRIÁS KONTÉNER A konténeres szállítási rendszer rohamos fejlődésnek indult, és szinte forradalmasította a szállítást. Legnagyobb hatékonyságát akkor éri el, ha az áru a konténerben folyamatosan teszi meg útját, a feladótól a címzettig. Ezt a, különleges méretű — 12 méter hosszai — konténert épp most ' »vizsgáztatják«. Homlokajtajait 10 tonna fölötti terheléssel vették igénybe, úgy, hogy a konténert homlokoldalára állítva csak két saroköntvényénél támasztották alá. Ilyen terhelést is deformáció nélkül ki kell állnia. amelyet idegenforgalmunk más-más világtájból érkezőkből kiválthat. Mit akarunk a nyugati turistának 'megmutatni'? Bizonyára nem azt. hogy felkészültünk bármilyen nagy borravaló elfogadására. Bizonyára nem azt, hogy tudunk számlát fölfelé kerekíteni, s vendéglői adagokat lefelé. És azt sem, hogy gazsulálunk — nincs rá hirtelen jobb magyar kifejezés a szótáramban —, miközben értéket, pihenést, jó szórakozást, szép tájat biztosítunk a vendégnek. Nemzeti büszkeség kérdése is. hogy a német, francia, angol, amerikai vendég ne egy baksisért hajlongó »lakáj sereg« emlékével távozzon tőlünk, hanem egyenes gerincű, szocialista hazájuk értékeire büszke, ugyanakkor udvarias és művelt emberekével. Nehéz feladat ez, kétségtelen. De a szokványos, a vendéglátóipari dolgozókat gyakran érő bírálatokat félretéve még kell jegyeznünk: ettől jelentékeny mértékben függ nemzeti tekintélyünk. Mint ahogy mindazon, amit megmutatunk — városokon és múzeumokban, képtárakban és lovasversenyeken, nyári hangversenyeken és gyógyfürdőkön —, ha akarjuk, ha nem, rajta van a »Made in Hungary« jelzés. És egyúttal az is rajta van, hogy »Készült a szocializmusban«. Mert erről is szó van. Hiszen Mr. Smith, Herr Schmidt, illetve olasz, francia és svéd sorstársaik egy másik társadalom szemüvegével nézik a miénket. Eljöttek, elhozták a pénzüket, de esetleg, az előítéleteiket és a fenntartásaikat is. Tetszik a balatoni naplemente, és a Halászbástya is, de lehet, hogy esetenként jobban tetszene nekik egy magántulajdonban levő Halász- bástya és egy fölparcellázott naplemente, játékkaszinókkal ... Azt kell megmutatnunk nekik, hogy ez így a mienk, ahogy van, és bár nem okvetlenül kell nekik szemináriumot tartanunk, a saját két kezünk munkájának eredményeire, szocialista vívmányainkra büszkék lehetünk előttük is. M int ahogy a lengyel, az NDK-beü, a szovjet vagy a bolgár vendég is o mi szocializmusunkat látja — igenis, a vendéglő tisztaságában, a vonat pontosságában, a szállodai portás vagy egy eligazításért megszólított járókelő udvariasságában, illetve az ágynemű fehérségében. Jó hírünk, nevünk óránként vizsgázik július és szeptember között, de tulajdonképpen egész éven át. Es ebből a tárgyból nincs pótvizsga. Baktai Ferenc Somogybán — s később másutt is Az időjárást is megérezte a vasút Magyobb gondot a minőségi munkára! várjon tőlem izgalmas, lopások leleplezéséről szóló történeteket. Igaz, jónéhány »ragadós kezű« embert lefüleltem már, de az eset legtöbbször azzal végződött, hogy amit elvinni készült, visszatettem a helyére. S nem is csak a lopásoktól kell félteni a telepet. Előfordulhat tűzeset, és sajnos, elég gyakoriak a rongálások. Legtöbbször a városrész tömbházaiban lakó, más játszóteret nem találó gyerekek másznak be a kerítésen és okoznak sok gondot. Múltkor a raktárai törték föl valami »harci játék« közben, azelőtt meg egy áram alatt levő elektromos berendezéshez nyúltak. Mikor az életveszélyes játékot megláttam, a hajam is égnek állt. írja meg, hogy a szülők jobban vigyázzanak a gyermekeikre ... Lassan besötétedett. Lajos bácsi felkapcsolta a reflektorokat. Kilenc óra felé megérkezett Jeremiás Lajos motoros rendész is ellenőrzésre. — Alfélé mozgó éjjeliőr vagyok — mondta. — Motorommal a város 15 építkezését járom be éjszakánként. Ez több mint száz kilométeres utat jelent. Jeremiás Lajos a vállalat legrégibb rendésze. Kétszeres kiváló dolgozó.. Ö is számos érdekes történetet mesélt. — Itt lakom az építkezés mellett. Egyik éjszaka nem NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt, amikor a kaposvári vasútállomáson Kézdi László áruforgalmi állomásfőnök-helyet- tessel beszélgettem, félig tréfásan, félig komolyan egy rendkívül finom, érzékeny földrengésjelző szeizmográfhoz hasonlította a vasutat. — Itt, a vasúton mi pontosan megérzünk mindent, a világ- politikai helyzet alakulásától kezdve egészen az időjárás változásáig — mondta. Szavait csak most értettem meg igazán, amikor a MÁV Pécsi Igazgatóságának féléves jelentését olvastam, amely felöleli az 1972-es év első felének szinte minden mozzanatát, változását. A munkáról dr. Szabó Tibor vasútigazgató számolt be, az igazgatóság műszaki értekezletein, Pécsen. Érdekes mindjárt néhány adattal kezdeni. Országosan a MÁV 190,7 millió utast szállított a különböző vonalakon, s ezzel öt százalékkal túlteljesítette a tervét. Növekedett a menetdíjbevétel is, mintegy 80 millió forinttal. Ugyanakkor a pécsi igazgatóság területén csökkent a személyszállítás, mintegy 3 százalékkal. Tavaly az első félévben 16 milliónál is több ember vette igénybe a vasúti szállítást. Ezt a rekordot az idén nem sikerült elérni, noha a személyszállítás minősége javult: többek között jobban betartották a menetrendet a vonatok. (Nem utolsósorban — gondolom — az enyhébb téli időjárás miatt is.) Az utasforgalom kedvezőtlenebb alakulását számos tényező befolyásolta. A több szakaszon folyó vonaljavitás. rekonstrukció, a vonatpótló autóbuszokra való átszállás lassította a forgalmat. A beépített biztosító berendezések több ízben is — áramhiány miatt — működésképtelenné váltak. S mindezeket nem volt képes ellensúlyozni a 62 új személykocsi — köztük 24 modern, négytengelyes — beállítása s a favázas kocsik kivonása a forgalomból. (Tehát az utazás kulturáltságának tényleges növekedése.) A vasútnál mind nagyobb figyelmet szentelnek a személyszállítás kérdésének, s a közvélemény is elsősorban erről az oldalról ítéli meg munkájukat. A tisztaság, a se nem hideg, se nem túl meleg hőmérséklet a vagonokban, a kocsik kar ban tartasa, az állomások állapota — mind, mind egy-egy lényeges szempontja ennek a munkának. A vasút (és a pécsi igazgatóság) nagy ügyeimet és sok pénzt fordít a vasútállomások berendezésére, külső képének, esztétikumának fejlesztésére, de sokszor tehetetlen a szándékos rongálókkal és a notórius váróteremben éjszakázókkal szemben. Egy gyár, üzem kerítéssel zárja körül javait, épületeit, berendezéseit, a vasút azonban erre nem képes, mert ezek az épületek a kulturált ulasáramlást segítik elő. Több segítségre és erélyesebb fellépésre volna tehát szükség e téren. A vasúti munka másiknagy területe az áruszállítás. Az év első felében némiképp visszaesett a belföldi áruforgalom és az import szállítás is (annak ellenére, hogy az áruszállítás feltételei itt is számottevően javultak). Az igazgatóság területén a múlt év azonos időszakában több mint hétmillió tonna árut, az idén azonban 900 ezer tonnával kevesebbet tsaüetottak. Csak»-, kent ugyanis a szénszállítás, a kő és a kavics bevagonírozá- sa. És ami még érdekesebb - Kézdi László szavait igazolva — különösen a gabonaszállítás mennyisége zuhant le nagy mértékben, főként a rossz időjárás és az elhúzódó aratás miatt. Pedig tovább javult a szállítási kapacitás kihasználtsága, a kocsifordulóidő is egyre jobban rövidül, s a tehervonatok utazási sebessége is növekedett. A V ASÜTON s a pécsi igazgatósághoz tartozó vonalokon, állomásokon is tovább tart az új technikai, technológiai változások megkövetelte korszerű szervezőmunka. A MÁV szervezési munkatervének kidolgozása munkacsoportoi' folyik, de eddig is végrehajtottak már néhány átszervezést. így például átszervezték az egészségügyi szolgálatot, decentralizálták az autófuvarozási főnökséget, és módosították az anyagszerkezelési szolgálat ügyrendi és .szervezeti felépítését is. Kedvezményes építési kölcsön a viharkárok helyreállítására is A dunántúli viharos időjárás nyomán az utóbbi hetekben Sombgy megyében viharkárok következtében csaknem 260 személyi tulajdonban lévő házingatlan rongálódott, illetve semmisült meg. A pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — most rendelkezést hozott, amely szerint Somogy megyében (s a jövőben az ország egész területén) személyi tulajdoni házingatlanokban okozott viharkárok helyreállítására és újjáépítésére is folyósíthat kedvezményes építési kölcsönt az Országos Takarékpénztár. Az intézkedés tehát az elemi károk fogalomkörébe a viharkárokat is bevonta, így a korábban csak az ár- és belvízkárok helyreállítására és újjáépítésére nyújtható kedvezményes kölcsön lehetőségét a viharkárok felszámolására is kiterjesztette.
