Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

Gazdag útra való A jó hírért, névért Utoljára egy jó félévvel ezelőtt voltam összevont tag­gyűlésen a Kaposvári Ruha­gyárban. Alikor szenvedélyes vita után hosszú távra szóló határozatot hoztak a kommu­nisták. Amikor meghívtak a keddi összevont taggyűlésre — ezen választották meg az ön­álló tagfelvételi és fegyelmi jogkörű pártbizottságot —, azon morfondíroztam: vajon miről ad számot a csúcsvezető­ség. hiszen a januári témákat nyilván nem ismételheti meg. S ekkor jött a meglepetés. Egy kicsit a múltba, egy kicsit a jövőbe néző volt a kommu­nisták fóruma. S nagyon ünne­pélyes. Ez persze nem a kül­sőségekben nyilvánult meg, hanem az érzelem fűtötte visz- szaemlékezésekben. A külső szemlélő is meghatódott, ami­kor Liliom Lajos, a nyugdíjas Biró Lajos, Epstein Károly vagy Légrádi József szavait hallgatta. Helyénvaló és szük­séges beszélni a megtett út­ról, amikor egy kommunista közösség olyan elismerést vív ki pártmunkája tartalmával, hogy ennek eredményeképpen pártbizottságot választhat. örültem, hogy Farkas Imre csúcstitkár azokról a kommu­nistákról is beszélt, akik 1950 óta folyamatosan dolgoznak a gyárban. Figyeltem az arcokat. Samte mindenki kihúzta egy kicsit magát, amikor Zsoldos Fer&ncné, lüés József, Liliom Lajos, F. Horváth József, Len­gyel Jenő, Légrádi József, Pe­rcnyi Miklós, Gyanis Mihály, Horgos Márton, Szedő Pálné, Malik József, Pavlényi Kálmán s a nyugdíjas Epstein Károly, Várnagy Imre, Bíró Lajos ne­vét említette. S arra a huszon­három dolgozóra is emlékez­tetett, akik szintén huszonkét éve dolgoznak az üzemben. »Tisztelet és elismerés illeti őket, mert bebizonyították, hogy mire képes a munkás, ha lehetőséget kap képességeinek kibontakoztatására. Szorgalom­ból, akarásból, küzdeni-tudás- ból és hűségből kitűnőre vizs­gáztak. Példaként álljanak ők a későbbi és a jelenlegi mun­kásgárda előtt! Nem kis erő­kifejtésre és állhatatosságra volt szükség, hogy a semmiből indulva eljussunk a mába-«. A beszámoló önkritikusan elemezte, hgy még sohasem ér­te el a párttagság száma a gyár létszámának tíz százalékát, pedig a gyár nagysága, a hu­szonkét éves múlt mindenkép­pen indokolná ezt. Elsősorban a központban, a Il-es, valamint a taszári telepen a legnagyobb a lehetőség a pártépítésre, mert itt dolgozik a legtöbb törzsgárdatag, e helyeken ala­kult ki legjobban a nagyüze­mi légkör. A hozzászólók is alátámasz­tották ezt. Gál Mihály például azt szorgalmazta, hogy egyen­gessék a legjobb szocialista brigádtagok tagfölvételének az útját- Vértes Elemérné KISZ- csúcstitkár elmondta, hogy két- két fiatal ajánlását készítik elő az alapszervezetek. Arra tö­rekszenek, hogy elsősorban a kiemelkedő munkát végzőket neveljék lcomunistává. Müller László igazgató azért tartotta fontosnak a tervszerű pártépí­tést, mert minél több »első szá­mú harcosra« támaszkodhat­nak, annál könnyebb a hatá­rozatokat megvalósítani, mert a kommunistákra az jellemző, hogy az átlagosnál többet tesz­nek. Sok útravalót kapott a gyár pártbizottsága a munkájához. Az igazgató például arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a felnőtt gyárhoz és a feladatok­hoz nőjön fel a politikai mun­ka is. A pártbizottság, mivel nagyobb beleszólása lesz a gazdasági, politikai életbe, olyan politikát alakítson ki, hogy az ne csak Kaposvárra, hanem az egész megyére su­gározzon ki. S erősítse a mun­kásosztály legjobb tulajdonsá­gait a gyárban dolgozó mun­kásokban. Pap János, a városi pártbizottság titkára elsősor­ban arra hívta föl a figyelmet, hogy emeljék az alapszerve­zetek irányításának színvona­lát, a gyárban dolgozó lányok és asszonyok számára való te­kintettel állandóan tartsák na­pirenden a nőpolitikái határo­zatokat. Az üzem- és munka- szervezés javítását szintén szorgalmazzák. Segítsenek nyu­godt légkört kialakítani a ta­szári telenen. mivel ezután hozzájuk tartozik az ottani pártszervezet- A gyár előtt ál­ló fejlődésre, a nagy beruhá­zásra. az új gépek beszerzésére készüljön fel a pártbizottság S a város előtt álló feladatok megoldásában szintén számí­tanak rájuk. Az összevont taggyűlés huszonöt tagú pártbizottságot választott. Ezután a gyár párt- bizottsága,— Pap János városi titkár elnöklétével — megtar­totta első ülését, és megválasz­totta a kilenctagú végrehajtó bizottságot, s az öttagú fe­gyelmi bizottságot. A pártbi­zottság titkára Farkas Imre, az eddigi csúcstitkár lett. Ér­demes megjegyezni, > hogy a oártbizottságban tíz, a végre­hajtó bizottságban öt. a fegyel­mi bizottságban három nő ka­pott helyet. Bizonyításra két éve van a pártbizottságnak. Addig még sokat tehet az összevont tag­gyűléstől kapott útravaló hasz­nosításával a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Lajos Géza Váltótársa: a nap r Éjfélkor a legmagasabb varos pontján Az utolsó munkás este 6 óra előtt hagyta el az építke­zés területét. Lajos bácsi be­zárta a kapukat, és megkezd­te első ellenőrző sétáját. 1964 óta ö a Kai íny in-városrészben folyó építkezések éjjeliőre. — Éjszakáról éjszakára lát­tam, hogyan magasodnak a házak. Büszkén mondja ezt, és hogy 100 milliónál is több ér­téket őriz. Tóth Lajos kiváló dolgozó. Nemrég kapta meg a törzs- gárda-jelvény arany fokozatát. — Ügy szoktuk mondani: bennünket, éjjeliőröket a nap vált le reggel. A legtöbb dol­gom éjfél előtt van, míg el nem csendesedik a város. Ne tudtam aludni; fölkeltem, s kinéztem az ablakon. Hát egy alak szaladt talicskát tolva ... Nem jutott messzire, mert úgy, ahogy voltam, pizsamá­ban lerohantam, és még sike­rült elcsípnem. Jól megértik egymást Lajos bácsival. Sokat viccelődnek is. — Lajos bátyám, senki sem lop? Én ezt nem értem... Ha már újságíró van itt, miért nem intézkedett? Közel volt az éjfél, mikor néhány nyaktörő tornamutat­vány és létramászás után fel­értünk a tízemeletes sávház tetejére. Az éjszakai Kapos­vár látványa a szédítő ma­gasságból lenyűgöző. Kékes homályban úszó házak, fekete templomtornyok és számtalan kis fényes pont. — Ez a háztető akkora, mint egy focipálya. Én valamelyik vendéglátóvállalat helyében presszót építenék ide. Tiszta időben még a pécsi tv-adót is lehet látni — mondta Jere­miás Lajos. Beszélgetés közben eltelt az idő. Lajos bácsi eloltotta a reflektorokat. — Megjött a váltás —mond­ta, mikor először láttuk meg a még halovány napot az egyik tömbház mögött. S hat órakor jöttek az első építőmunkások: — Jó reggelt, Lajos bácsi! B. F. A sor Balassi Bálinttól származik, 6 szép ver­sében ezt a végvári vi­tézekről írta, akik a jó hírért, névért, a harci dicsőségért hagytak hátra minden kényel­met és nyugalmat. A mi cí­münkbe teljesen más okból került a jó hír és név: hazánk jó híréről és nevéről van szó. S nem csatákban, hanem a nyári idegenforgalomban. Azt mondhatná valaki, hogy az idegenforgalom a világ egyik legegyszerűbb és legter­mészetesebb üzleti tevékeny­sége. Nem kell hozzá más, mint autóút, benzinkút, szál­lodai ágy, meg délibáb min­den mennyiségben, s gémes- kút, Hotel Intercontinental, napsugárból szőtt aranytűd a Balatonon, vízi sí, halászlé stb. Mindez megvan. így hát semmi okunk, hogy különö­sebben problémázzunk az ide­genforgalmat illetően, s amíg a tihanyi kéttornyú templom áll és a halászlé rotyog a bog­rácsokban, bajunk nem lehet. Mindebben kétségtelenül van valami. Vendégeink nálunk tartózkodását ugyanis kelle­messé az említett tényezők is eszközök nélkül bajosan te­hetjük. Mindez kell hozzá, és mindezen túl is nagyon sok minden kell még. De mindez együtt arra hivatott, hogy képet alkosson a mai Magyar- országról — a hozzánk érkező s bármilyen nyelven beszélő külföldiben. S így válik az egész idegenforgalom szalámi­eladási és csárdás-muzsikálási témából rangos politikai prob­lémává. Már írtunk róla a közel­múltban, hogy a vendégek fo­gadtatása nálunk meglehető­sen szélsőséges, és nem egy­szer a valuta keménysége sze­rint melegebb vagy hűvösebb. Ez a kétségtelenül megalázó és — sajnos — nem ritka maga­tartás egyébként sújtja a ha­zai turistát, a kispénzű ma­gyart is, akinek többnyire ugyanúgy nincs kemény valu­tája, mint lengyel vagy cseh­szlovák kollégájának. De most nem erről a kérdésről szeret­nék néhány szót ejteni, ha­nem arról a kétféle hatásról, ÓRIÁS KONTÉNER A konténeres szállítási rendszer rohamos fejlődésnek indult, és szinte forradalmasí­totta a szállítást. Legnagyobb hatékonyságát akkor éri el, ha az áru a konténerben folya­matosan teszi meg útját, a feladótól a címzettig. Ezt a, különleges méretű — 12 méter hosszai — konténert épp most ' »vizsgáztatják«. Homlokajtajait 10 tonna fö­lötti terheléssel vették igény­be, úgy, hogy a konténert homlokoldalára állítva csak két saroköntvényénél támasz­tották alá. Ilyen terhelést is deformáció nélkül ki kell áll­nia. amelyet idegenforgalmunk más-más világtájból érkezők­ből kiválthat. Mit akarunk a nyugati tu­ristának 'megmutatni'? Bizo­nyára nem azt. hogy felké­szültünk bármilyen nagy bor­ravaló elfogadására. Bizonyára nem azt, hogy tudunk szám­lát fölfelé kerekíteni, s ven­déglői adagokat lefelé. És azt sem, hogy gazsulálunk — nincs rá hirtelen jobb magyar kifejezés a szótáramban —, miközben értéket, pihenést, jó szórakozást, szép tájat bizto­sítunk a vendégnek. Nemzeti büszkeség kérdése is. hogy a német, francia, angol, ameri­kai vendég ne egy baksisért hajlongó »lakáj sereg« emlé­kével távozzon tőlünk, hanem egyenes gerincű, szocialista ha­zájuk értékeire büszke, ugyan­akkor udvarias és művelt em­berekével. Nehéz feladat ez, kétségte­len. De a szokványos, a ven­déglátóipari dolgozókat gyak­ran érő bírálatokat félretéve még kell jegyeznünk: ettől je­lentékeny mértékben függ nemzeti tekintélyünk. Mint ahogy mindazon, amit megmutatunk — városokon és múzeumokban, képtárakban és lovasversenyeken, nyári hangversenyeken és gyógyfür­dőkön —, ha akarjuk, ha nem, rajta van a »Made in Hungary« jelzés. És egyúttal az is rajta van, hogy »Készült a szocializmusban«. Mert erről is szó van. Hi­szen Mr. Smith, Herr Schmidt, illetve olasz, francia és svéd sorstársaik egy másik társa­dalom szemüvegével nézik a miénket. Eljöttek, elhozták a pénzüket, de esetleg, az előíté­leteiket és a fenntartásaikat is. Tetszik a balatoni naple­mente, és a Halászbástya is, de lehet, hogy esetenként job­ban tetszene nekik egy ma­gántulajdonban levő Halász- bástya és egy fölparcellázott naplemente, játékkaszinók­kal ... Azt kell megmutat­nunk nekik, hogy ez így a mienk, ahogy van, és bár nem okvetlenül kell nekik szemi­náriumot tartanunk, a saját két kezünk munkájának ered­ményeire, szocialista vívmá­nyainkra büszkék lehetünk előttük is. M int ahogy a lengyel, az NDK-beü, a szovjet vagy a bolgár vendég is o mi szocializmusunkat lát­ja — igenis, a vendéglő tiszta­ságában, a vonat pontosságá­ban, a szállodai portás vagy egy eligazításért megszólított járókelő udvariasságában, il­letve az ágynemű fehérségé­ben. Jó hírünk, nevünk órán­ként vizsgázik július és szep­tember között, de tulajdon­képpen egész éven át. Es ebből a tárgyból nincs pótvizsga. Baktai Ferenc Somogybán — s később másutt is Az időjárást is megérezte a vasút Magyobb gondot a minőségi munkára! várjon tőlem izgalmas, lopá­sok leleplezéséről szóló törté­neteket. Igaz, jónéhány »ra­gadós kezű« embert lefüleltem már, de az eset legtöbbször azzal végződött, hogy amit el­vinni készült, visszatettem a helyére. S nem is csak a lo­pásoktól kell félteni a tele­pet. Előfordulhat tűzeset, és sajnos, elég gyakoriak a ron­gálások. Legtöbbször a város­rész tömbházaiban lakó, más játszóteret nem találó gyere­kek másznak be a kerítésen és okoznak sok gondot. Múltkor a raktárai törték föl valami »harci játék« közben, azelőtt meg egy áram alatt levő elekt­romos berendezéshez nyúltak. Mikor az életveszélyes játékot megláttam, a hajam is égnek állt. írja meg, hogy a szülők jobban vigyázzanak a gyer­mekeikre ... Lassan besötétedett. Lajos bácsi felkapcsolta a reflekto­rokat. Kilenc óra felé megér­kezett Jeremiás Lajos motoros rendész is ellenőrzésre. — Alfélé mozgó éjjeliőr va­gyok — mondta. — Moto­rommal a város 15 építkezé­sét járom be éjszakánként. Ez több mint száz kilométeres utat jelent. Jeremiás Lajos a vállalat legrégibb rendésze. Kétszeres kiváló dolgozó.. Ö is számos érdekes történetet mesélt. — Itt lakom az építkezés mellett. Egyik éjszaka nem NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt, amikor a kaposvári vasútállo­máson Kézdi László árufor­galmi állomásfőnök-helyet- tessel beszélgettem, félig tré­fásan, félig komolyan egy rendkívül finom, érzékeny földrengésjelző szeizmográf­hoz hasonlította a vasutat. — Itt, a vasúton mi pontosan megérzünk mindent, a világ- politikai helyzet alakulásától kezdve egészen az időjárás változásáig — mondta. Szavait csak most értettem meg igazán, amikor a MÁV Pécsi Igazgatóságának féléves jelentését olvastam, amely felöleli az 1972-es év első fe­lének szinte minden mozza­natát, változását. A munkáról dr. Szabó Tibor vasútigazgató számolt be, az igazgatóság mű­szaki értekezletein, Pécsen. Érdekes mindjárt néhány adattal kezdeni. Országosan a MÁV 190,7 millió utast szál­lított a különböző vonalakon, s ezzel öt százalékkal túltelje­sítette a tervét. Növekedett a menetdíjbevétel is, mintegy 80 millió forinttal. Ugyanak­kor a pécsi igazgatóság terü­letén csökkent a személyszál­lítás, mintegy 3 százalékkal. Tavaly az első félévben 16 milliónál is több ember vette igénybe a vasúti szállítást. Ezt a rekordot az idén nem sike­rült elérni, noha a személy­szállítás minősége javult: többek között jobban betar­tották a menetrendet a vona­tok. (Nem utolsósorban — gondolom — az enyhébb téli időjárás miatt is.) Az utasforgalom kedvezőt­lenebb alakulását számos té­nyező befolyásolta. A több szakaszon folyó vonaljavitás. rekonstrukció, a vonatpótló autóbuszokra való átszállás lassította a forgalmat. A be­épített biztosító berendezések több ízben is — áramhiány miatt — működésképtelenné váltak. S mindezeket nem volt képes ellensúlyozni a 62 új személykocsi — köztük 24 modern, négytengelyes — be­állítása s a favázas kocsik ki­vonása a forgalomból. (Tehát az utazás kulturáltságának tényleges növekedése.) A vasútnál mind nagyobb figyelmet szentelnek a sze­mélyszállítás kérdésének, s a közvélemény is elsősorban erről az oldalról ítéli meg munkájukat. A tisztaság, a se nem hideg, se nem túl meleg hőmérséklet a vagonokban, a kocsik kar ban tartasa, az állo­mások állapota — mind, mind egy-egy lényeges szempontja ennek a munkának. A vasút (és a pécsi igazgatóság) nagy ügyeimet és sok pénzt fordít a vasútállomások berendezé­sére, külső képének, esztéti­kumának fejlesztésére, de sokszor tehetetlen a szándékos rongálókkal és a notórius vá­róteremben éjszakázókkal szemben. Egy gyár, üzem ke­rítéssel zárja körül javait, épületeit, berendezéseit, a vasút azonban erre nem ké­pes, mert ezek az épületek a kulturált ulasáramlást segítik elő. Több segítségre és erélye­sebb fellépésre volna tehát szükség e téren. A vasúti munka másiknagy területe az áruszállítás. Az év első felében némiképp vissza­esett a belföldi áruforgalom és az import szállítás is (an­nak ellenére, hogy az áruszál­lítás feltételei itt is számotte­vően javultak). Az igazgató­ság területén a múlt év azo­nos időszakában több mint hétmillió tonna árut, az idén azonban 900 ezer tonnával ke­vesebbet tsaüetottak. Csak»-, kent ugyanis a szénszállítás, a kő és a kavics bevagonírozá- sa. És ami még érdekesebb - Kézdi László szavait igazolva — különösen a gabonaszállí­tás mennyisége zuhant le nagy mértékben, főként a rossz időjárás és az elhúzódó aratás miatt. Pedig tovább ja­vult a szállítási kapacitás ki­használtsága, a kocsiforduló­idő is egyre jobban rövidül, s a tehervonatok utazási sebes­sége is növekedett. A V ASÜTON s a pécsi igaz­gatósághoz tartozó vonalokon, állomásokon is tovább tart az új technikai, technológiai vál­tozások megkövetelte korsze­rű szervezőmunka. A MÁV szervezési munkatervének ki­dolgozása munkacsoportoi' folyik, de eddig is végrehaj­tottak már néhány átszerve­zést. így például átszervezték az egészségügyi szolgálatot, decentralizálták az autófuva­rozási főnökséget, és módosí­tották az anyagszerkezelési szolgálat ügyrendi és .szerve­zeti felépítését is. Kedvezményes építési kölcsön a viharkárok helyreállítására is A dunántúli viharos időjá­rás nyomán az utóbbi hetek­ben Sombgy megyében vihar­károk következtében csak­nem 260 személyi tulajdon­ban lévő házingatlan rongáló­dott, illetve semmisült meg. A pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — most rendelkezést hozott, amely szerint Somogy megyé­ben (s a jövőben az ország egész területén) személyi tu­lajdoni házingatlanokban oko­zott viharkárok helyreállításá­ra és újjáépítésére is folyó­síthat kedvezményes építési kölcsönt az Országos Taka­rékpénztár. Az intézkedés tehát az ele­mi károk fogalomkörébe a vi­harkárokat is bevonta, így a korábban csak az ár- és bel­vízkárok helyreállítására és újjáépítésére nyújtható ked­vezményes kölcsön lehetősé­gét a viharkárok felszámolá­sára is kiterjesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents