Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
Kerti törpe helyett Mi okozza? Mitől van... Kerámia a kertben \ Még több ötletre volna szükség AZ EMBER már régen fölfedezte, hogy egy-egy nagyobb zöld pázsitot vagy kertrészt nemcsak virágokkal, de különféle tárgyakkal is lehet díszíteni- Az első megtervezett és «■épített« kert Semiramis királynő függőkertje volt, s az ókori világ hét csodája közül az egyiknek tartották. Azóta minden történelmi korszak hozzáadott valamit a kertkultúrához is. így például a görögök isteneik szobrait helyezték el a ligetekben, a római átriumos lakóházak kertjét vízzel telt medencékkel díszítették. A renenszánsz a szoborral díszített szökőkutakat, a középkor a szentek szobraival díszített kolostorkerteket «-újította«. Sorolhatnánk tovább is, hogyan igyekezett a barokk parkokban, a rokokó kertekben az ember a művészi alkotások összhangját és harmóniáját megteremteni a növények és a szobrok képében is. E téren a századforduló óta nem sok eredménnyel dicsekedhetnek a kisemberek kertjei. Örökül csupán a giccses kerti törpe maradt ránk. •. Ámde mint a rohamosan fejlődő és változó lakáskultúrában, a kertkultúrában is — legyen az bár tenyérnyi családi ház kertje — mindenképpen érvényre kell juttanunk esztétikai igényünket. A modern kert, zöld fűfelületen elhelyezett, színhatásaival érvényesülő virágfoltokat jelent (egy két árnyat adó fával kiegészítve). Ilyen környezetbe — akár családi ház előkert- je, akár sokemeletes szövetkezeti lakóházé — mindenképpen odakívánkozik valamilyen művészi alkotás, valamilyen figurális tárgy, ami azonban nem giccs és nem a hagyományos gipsztörpeCsehszlovákiában a fiatal keramikusok részére pályázatot írtak ki — kerti kerámia tervezésére. Ez szép eredményt is hozott. Főleg nagy méretű, stilizált madarakat és állatfigurákat terveztek. A boltokban így a kerttulajdonosok válogathatnak hosszú nyakú gém, sétáló páva, kutyafigura és elemekből összerakható, építhető térelválasztó jellegű kerámiafalak között. A kerámiatárgyak egyébként jól tűrik az időjárás viszontagságait, és télen sem szükséges a lakásban tartani őket. Hazai vonatkozásban még nincsenek túl biztató eredmények, bár évekkel ezelőtt forgalomba hozták a «görög virágtartó« néven ismert — sa- mottból készített — virágtálat és vázát. Ezek olyan egymáshoz illeszthető virágtartók, amelyekbe cserepes virágot, leandert vagy nagyobb kerti növényt lehet helyezni. Szívesen vásárolják is, mert a lakásokban is megfelel téli virágtartóknak- Ez azonban még nem kerti kerámia. Evekkel ezelőtt a pécsi Zsol- nay-gyár is bemutatott néhány kerti kerámiafigurát. Az egyik (1. kép) «A harcos« — kerek formájú, karddal, pajzzsal »ellátott« kis vitéz, míg a másik nagyobb, bajszos és kerek pajzsos figura- Mindkettő sokkal inkább illik esztétikai arányaival »házőrzőként« — az előkertekbe, mint a régi gics- cses törpefigurák. A másik kísérlet (2. kép) a kerti kerámiára az absztrakt megfogalmazású kakasfigura. Ez talán egy kissé tagoltabb formájú, mint amit a mai közízlés még meg tud emészteni, de mindenképpen jó művészi elgondolás, hogy a háztájhoz tartozó kakast — mint kerámiát — alkalmazza a kert díszítésére. AZ ÜJ KERTI kerámia megteremtésében tehát még a művészek ötleteire, kísérletezésére van szükség. Az utóbbi idők alkotásai közül igen szép Várdeák Ildikó keramikus samott- ból készített rusztikus felületű kerti vázája és a Sarkadi Vera által tervezett kerti amfora. Ezek közül a boltban még kevés kapható. Pedig mindenképpen hasznos volna, ha a városi parkokban vagy köztereken »kamarakiállítást« rendeznének — a közízlés alakítása érdekében — ezekből a művészi alkotásokbólK. M. Szüts Dénes Iliül! Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 35. ... 1938. március 6-án, éjjel fél tizenegykor cseng a lakásán a telefon. — Vizsgálóbíró úr! Itt Kovács Lajos rendőrfelügyelő beszél. Budán a Kaszinó utca 6-ban holtan találták Balátai Jenő geológust, a magyar ba- uxittelepek felfedezőjét. A lakásról beszélek. Itt van velem a járőr két tagja is. Kérem, azonnal jöjjön ide! — Indulok. Értesítsék a rendőrorvost! — Már telefonáltam neki. — Köszönöm. Viszontlátásra! A vizsgálóbíró kocsiba ül, és a helyszínre hajtat. A kapuban a járőr egyik tagja várja. Fölsiet a lakásba. — Itt van, erre tessék — mondja a tiszt, s közben a kezét nyújtja: Kovács felügyelő vagyok. Én telefonáltam önnek. A vizsgálóbíró belép a fürdőszobába. A háromszor négyméteres helyiség embermagasságig fehér csempével kirakva. Fogas, fehér színű asztalka, szék, rajta a mérnök ruhái. Toalett-tükör, mellette szekrényke. Gázbojler, alatta a szintén körbecsempézett kád, tele vízzel. A vízben Balátai Jenő holtteste. — Nem nyúltak semmihez, felügyelő úr? — Nem! A vizsgálóbíró a holttesthez lép, a barna, egyenes szálú hajjal borított fejet megfogja, nagyon óvatosan elfordítja. A szem félig lehunyva, üvegesen mered rá. A száj is egy kicsit nyitva, az arcbőr sápadt, fehér, egyes helyeken szederjes. A vizsgálóbíró ujjpercével ki- tájta a szájat, és a- nyelvet nézi. Normális színű. A test meztelenül fekszik a kádban, mintha a mérnök szokásos napi fürdéséhez készülődött volna. A holttest egyik keze a szappantartónak kiképzett lyuk fölötti fogantyún, másik a kád peremén. — A ruháit átvizsgálták? — Igen. Itt vannak a tárgyai. Tessék! Két igazolvány, fényképek, kulcsok, némi aprópénz. Összesen öt pengő 40 fiúér. Karóra. Még jár. — Rablás lehetetlen -— mondja hangosan a vizsgáló- bíró. — Nem rablás volt — bólint a felügyelő is. — öngyilkosság. Gázzal... Megfulladt. A lakásból nem hiányzik semmi — vallja a cselédlány. — Ki vette észre? — A cselédlány. A házmesteréknél várakozik. Azt állítja ... \ — Majd kihallgatom. Tulajdonképpen kié ez a lakás? — Dr. Vári Andor ügyvédé. Jólmenő prakszist folytat a kerületben. Ha/t hónapja lakik náluk albérletben Balátai Jenő. öt szoba, hall, konyha, mellékhelyiségek. Minden a legnagyobb rendben tartva. Az ügyvéd dolgozószobája zárva volt. Kinyittattam. Könyvek, papírok, az íróasztal háborítatlan ... A cselédlány szerint az ügyvédék külföldön tartózkodnak rendes, szokott időben kivett szabadságukon, Nizzában. Minden évben egy hónapot külföldön töltenek. A cselédlány ... — Köszönöm. Azt hiszem, csöngetnek. Az orvos érkezhetett. — Üdvözlöm, doktor úr! — A vizsgálóbíró átveszi a házigazda szerepét, s a fürdőszobába vezeti a doktort. Az orvos leteszi táskáját, kabátját, és munkához lát. Tüzetes vizsgálódás után jelenti a vizsgálóbírónak: — A halál 19.00 óra és 19.30 között állt be. Semmi külsé- relmi nyomot nem találtam. A szervezetben viszont jó adag gáz lehet, de ezt csak a boncolás után tudom megmondani. — A gázcsapok a cselédlány A csalánkiütés vagy urtikária Ajánlatos fölkeresni az orvost Kinek ne lett volna már része közülünk csalánkiütésben, ha / mindjárt szúnyogvagy csaláncsípés formájában is? A kisebb helyi elváltozások és kellemetlenségek rendszerint nem okoznak goi'dot, de vannak csalánkiütések, amelyek figyelemre méltóak, káros következménnyel járhatnak, s nem árt közelebbről is megismerkedni velük. Csalánkiütés alatt a bőrön keletkező, jellegzetes elváltozást értjük (a legkülönbözőbb úton behatoló anyagok, ártalmak hatására). Ez csak abban az esetben következik be, ha szervezetünk túlérzékenységet, ún. allergiát mutat a külső behatással szemben. Ilyenkor az arcon, törzsön, végtagokon — vagy néha az egész testen — kisebb-nagyobb, körülhatárolt (vagy néha egybefolyó) vörös foltok, dudorodá- sok jelentkeznek. Rendszerint égető, viszketős érzés kíséri, ami igen kellemetlen lehet, különösen ha éjjel, félálmunkban ér bennünket, amikor hajlamosak. vagyunk véresre kaparni a bőrünket. (Gondoljunk csak a szúnyog- vagy rovarcsípésre!) Az akút csalánkiütés rendkívül gyorsan — szinte percek alatt, de legkésőbb egy órán belül — kifejlődik a testen (az ártalmas anyag hatásától számítva). Tartalma különböző lehet. Néha percek alatt elhalványodik, néha napokig is eltart, de egyik esetben sem hagy maradandó nyomokat maga után. Mi minden okozhat csalán- kiütést? Az ártalmakat három nagyobb csoportra oszthatjuk: vegyi és fizikai hatások, illetve élelmiszerek. A VEGYI hatások közé tartozik a szúnyog, méhecske, kígyó és egyéb rovarok, állatok csípése. Ilyenkor ártalmas anyagok kerülnek be a szervezetbe. Úgyszintén ide tartoznak a különféle gyógyszerek és vegyi anyagok, amelyekkel munka közben vagy egyéb úton kerül kapcsolatba szervezetünk. A fizikai ártalmak közé tartoznak a mechanikai, illetve hő és fényhatások. Sokan az első tavaszi napfény vagy hideg levegő, hideg víz hatására kapnak csalánkiütést. (Nem ritkaság a túlérzékenység a napjainkban gyakran használatos műanyag alsóneműre és egyéb ruhaneműkre.) A harmadik, s egyben legnagyobb, leginkább figyelemre méltó csoportba tartozik az ÉLELMISZEREKRE való túlérzékenység. Ez különösen ilyenkor, nyáridőben aktuális, mivel most a legváltozatosabb, leggazdagabb az étrendünk. Bizonyára már sokan tapasztalták, hogy egyes ételek elfogyasztása után piros csalánkiütések jelentkeznek a bőrön. Egyes megfigyelések szerint leggyakrabban a következő sorrendben alakul ki a túlérzékenység az élelmiszerekre: legelőször is a füstölt húsra, majd a konzervre, vadra, halra, rákra, kagylóra, gombára, hagymafélékre, tökre, káposztára, zellerre, dinnyére, szamócára, dióra, paradicsomra, tojásra, tejre, mézre, csokoládéra, kávéra, szeszes italra stb. (Túlérzékenység jóformán minden táplálékra kialakulhat, s ez egyénenként változik.) Mi a teendő tehát, ha csalánkiütést kapunk? Legelőször is gondosan tanulmányozni kell mindazokat a körülményeket, anyagokat, amivel az elmúlt néhány órában kapcsolatban voltunk. A fizikai ártalmak — mint például a meleg, hideg, napfény — rendszerint a közvetlenül érintkező bőrfelületeken okoznak csalánkiütéseket. Az élelem és a gyógyszerek hajlamosak az egész testen kiváltani csalánkiütéseket. Ami a gyógykezelést illeti (kivéve a kisebb szúnyok- és rovarcsípéseket) kizárólag orvosi beavatkozást igényel. Ez azért is indokolt, mert a külső bőrelváltozásokon kívül sok esetben életveszélyes belső elváltozások is keletkezhetnek, mint pl. a nyálkahártyák duzzanata, amely a légcsőutakat elzárja, s fulladást idéz elő. Enyhébb lefolyás esetében is ajánlatos fölkeresni az orvost, mert különböző bőrpróbákkal megállapíthatják az ártalom fajtáját. S annak kizárásával — legyen az akár gyógyszer vagy élelem — soksok kellemetlenségtől és nem várt komplikációtól óvhatjuk meg magunkat. n A tisztaság fél egészség Néhány tanács illemhely- és szemétügyben Vidéken még ma is sok helyen az udvaron van az illemhely. A tapasztalat pedig sajnos az, hogy nagyon kevés az olyan udvari illemhely, ahol a korszerű higiéniai követelményeknek megfelelő tisztaság és fölszerelés található- Még ott is, ahol a lakásban kifogástalan tisztaság és rend uralkodik, néha elképesztő állapotban lévő árnyékszéket találunk. Sok helyen takarat- lan, s így legyek, pókok, bogarak tanyája. A legyek szétviszik a baktériumok millióit, rászállnak élelmiszerre, és megfertőzik azt... A legtöbb helyen egészségügyi papír helyett is újságpapírt használnak. Az ülődeszka elhanyagolt, régen szerint nyivta voltak — mondja a hadnagy. — A gázkályha csapjai. A bojleré nem, mert ahhoz a víznek is folynia kellett volna. — Hány órakor fedezte fel a cselédlány, hogy ... ? — A fél kilences moziba akart menni. Fél tíz körül érkezett a lakásba. — Három óra hosszat jöhetett a gáz a fürdőszobába. Ez elegendő idő arra, hogy halált okozzon ? — Igen — válaszolt az orvos. — Persze. A helyiség ajvolt lemeszelve a fal, vagyis nem fordítanak a tisztántartásra akkora gondot, mint kellene. Milyen legyen a higiénikus udvari illemhely ? Először távol kell lennie — egészségügyi és esztétikai szempontból — a lakástól és a kúttól. (Nehogy a szennylé a kút vizébe szivárogjon, mert súlyos fertőzést okozhat!) J Az udvari WC-t is ugyanúgy gok sokat foglalkoztak a bau- { ^el szerelni mindennel, xittal... Balátainak bírósági | mmt a lakásban levőt. Nem ügye is volt, ha jól emlékszik. ♦ hiányozhat az egészségügyi pa- Perbe került az államkincs- í pírtartó, s lehetőleg a villanyt tárral... Elkeseredhetett. | is vezessük be. Használat — Azt hiszem, tényleg — a| után pedig mindig mosvizsgálóbíró hirtelen a kádra néz, lehajol, egészen közel a vízhez, s olyan arckifejezéssel egyenesedik ki, amit nem lehetett félreérteni. — A víz! — kiáltja. — Szappanos sunk kezet, s erre neveljük rá a gyerekeket is! Az ülődeszkát legalább hetenként egyszer fertőtlenítős vízzel ! mossuk le, és a meszelést és a — Na és? — kérdezi a fel-1 padlózatát se hanyagoljuk el! ügyelő. - Aki fürdik az . • í A WCM rendszeresen tisztít— Éppen ez a bokkeno — * . , , . , , ♦ 1-----’- ki. Elsőrendű kovetel• _ J A WC-t s a vizsgálóbíró gondterhelten J tassuk töpreng. — Aki öngyilkos akar t mény a jól záródó fedő; s irt— taja jól zárt, az ablak be van téve. Még a szellőzőrács nyí- lenni, az nem mossa magát | suk a legyeket, bogarakat (na- 1""": ,’x'" rongyokat dúg- tisztára előtte. : gyon jó vegyszer kapható er— Mit akar ön ezzel mon- ♦ dani? — a felügyelő kutató ♦ re a e szempárja az idősebb férfiéba I Igen sok helyen a szemetta- fúródik. — Talán ... J rolás sem felel meg az egész— Én csak feltételezek. A \ ségügyi követelményeknek- vétkek és bűnök minden el- J Gyakran a lakás közelében raffinériáját fel} tárolják a szemetet. Nem lehet e ognom ... j eléggé hangsúlyozni, mennyire — Igen. Felfogni, megérte- J veszélves e7 az egészségre mini... Ez az — motyogja ma- ; , y ez az eseszs gre, migában Szász. A vizsgálóbíró * ve^ a kacilusok melegágya. A agyának abban a pillanatban i napi szemetet jól záródó az összes elképzelhető variá- I hulladékgyűjtőben ke'l tá- ciót fel kellett dolgoznia. I rolni. ' A szemét gyűjtésé_ De vajon feldolgozita-e? Páni-1 J . el elé a felidézett múlt kény-1re °^> a'10^ nem viszerítő erővel állította a kö- I szik el a szemetet — ás- vetkező kérdéseket: Balátai | sunk mély gödröt (a lakástól Jenőt előbb megölték, majd a t ^távolabb eső helyen), és kadba tettek, es kinyitottak a * t időnként szórjunk a szemetre VaiT. Ldban „«ék „g, *„"«*<» v«y és utána eresztették rá a J Ne engedjük a gyermekeket gázt... Meglepték fürdés köz- j sem szemétdomb vagy a WC ken- ♦ közelében játszani. Nagyon Vagy: valamivel megbéní- | gok fertőzéses betegséget elke- tották, hogy ne tudjon a gáz-j fűlhetünk az egészségügyi sza} bályok következetes megtar- (Folytatjuk.) tásával. F. K. lásai közé is tok. — De miért kellett ehhez levetkőzni és fürdeni?— kérdezte a vizsgálóbíró. — Aki öngyilkos akar lenni, az képes ilyen ...? — Talán a meleg víz hatására gyorsabb a vérkeringés és a gáz hamarabb felszívódhat — szól közbe a felügyelő, aki közben az ujjlenyomatokat vizsgálja. — Lehet — válaszol az orvos. — Én most úgy látom, fulladás, a vérkeringés hiánya okozta a halált. Szabályos ön- gyilkosság, bár bizonyosat csak a boncolásnál... — Igen, ezt már mondta — a vizsgálóbíró az orvos őszülő haját nézi, s arra gondol: rutinos, öreg róka a szakmában, aligha téved. Óvatos ember, nem akar elhamarkodottan nyilatkozni. A vizsgálóbíró kérdéseket tesz még fel, s közben feszülten gondolkodik. Balátai Jenő eléggé ismert ember volt a Szakmáján kívül is. Az újsdzal szemben védekezni.
