Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

Az alkotmányt ünnepelte hazánk népe (Folytatás az 1. oldalról.) állításával kell a jövőben nö­velnünk az ipar termelését. — Nagyon fontos az is, hogy mit termel a magyar mező- gazdaság ebben az évben, mi­lyen élelmiszerellátást bizto­sít a lakosságnak, mennyit és milyen áron tud exportálni. Ebben az évben a nyári mun­kák során eléggé későn, már- már váratlanul jöttek a kü­lönböző nehézségek. Mégis bi­zonyos okkal és reménnyel mondhatjuk: az idén Magyar- országon az emberi munka, a jó szervezettség, a helytállás diadalmaskodik. Termésünk nem gyenge, hanem jó lesz. Mondhatjuk ezt a mezőgazda­ság teljes termelésére, de ma már joggal mondhatjuk a ga­bonatermésre is. — Ha van olyan munka, amire mondhatjuk, hogy az alkotmány szellemének meg­felelő, amelyre azt mondhat­juk, hogy munkást—parasztot egyaránt szolgál és éltet, ak­kor az idei nyári betakarítás ilyen munka volt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy volt, mert a mai napig — a rendkívüli erő­feszítések eredményeként — 99 százalékban betakarítottuk a gabonát.. i A nehéz betaka­rításból jelentős veszteségek származnak, ezeknek fedezé­sét részben az érintett gazda­ságoknak, részben az ország egészének kell magára vállal­nia. A veszteségek együttes összegét — beleértve a ter­méskiesést és a ráfordítási többletet — mintegy másfél milliárd forintra becsülhetjük, de a rendkívüli erőfeszítés nyomán még így is viszonylag jó termés kerül végül a mag­tárakba. Az ország kenyere biztosítva van. a tervnek meg­felelően feltölthetjük az álla­mi tartalékkészleteket, és ele­get teszünk államközi szerző­déses kötelezettségünknek is. — Külgazdasági kapcsola­taink a központi elhatározás­nak megfelelően fejlődnék — mondotta ezután. — Amíg hét hónap összesített behozatala a tavalyinál némileg kevesebb, ^ddig a kivitel 23 százalékkal jjiágasabb a tavalyinál. Az ex­' pórt és az irhport aránya a szocialista országok viszonyla­tában kiegyensúlyozódik, ezt legfontosabb kötelességünk­nek tekintjük. A nem szocia­lista országok viszonylatában a tervezettnél kisebb lesz a behozatali többlet, s ez szin­tén fontos tény. • — Minden okunk megvan arra — hangsúlyozta Nyers Rezső evtárs —, hogy az el­múlt évek nyomán, az idei fejlődés alapján pártunk gaz­daságpolitikáját beváltnak te­kintsük. Okunk van persze arra is, hogy a gazdaságpoliti­ka végrehajtását kritikusan és önkritikusan nézzük, a problé­mákkal és fogyatékosságokkal szembenézzünk, kijavításukra hatékony intézkedéseket te­gyünk. 1 — Hazánk további gazdasá­gi fölemelkedése szempontjá­ból különösen fontosnak tart­juk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának erősíté­sét és lényeges továbbfejlesz­tését — mondotta az ünnepi beszéd befejezéseként. — Mint a KGST tagjai a jóváhagyott komplex program végrehajtá­sán munkálkodunk, bővítjük a termelési kooperációt az ipar­ban és a mezőgazdaságban, különös gonddal keressük a lehetőséget a magyar gépipar szélesebb körű termelési koo­perációjára a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, mert ezen a téren el vagyunk maradva, sok a tennivalónk. A Központi Bizottság titká­rának nagy tapssal fogadott beszéde után színes kultúrmű­sor következett. ,1-Iódmezővásárhelydn, a Kossuth térre tervezett nagv- gyűlést az esős időjárás miatt a Béke-szálló nagytermében tartották meg. A város mint­egy félszáz üzemének, intéz- ményének. termelőszövetke­zetének dolgozói mellett el- ■ jöttek az eseményre a kör­nyékbeli falvak — Mártély, Székkutas, Földeák, öföldeák — lakosainak képviselői, a | város több mint 80 000 holdas határában élő tanyai emberek | küldöttei. Részt vett az ülésen Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Ko­mócsin Mihály, a Csongrád megyei Tanács elnöke, Mol­nár Sándor, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Sajti Imre, Hódmezővásárhely ta­nácselnöke és a helyi közélet sok más vezetője. A gvűlésen Apró Antal mondott ünnepi beszédet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke: Évről évre fejlődik dolgozó népiül nemzeti egysége, erősödik a szocialista Magyarország — Augusztus 20-án ország­szerte Népköztársaságunk al­kotmányát ünnepeljük — kezd­te beszédét Apró Antal. — Al- kótmányunkat, amely a dol­gozó nép hatalmának alaptör­vénye, kivívott győzelmeink történelmi okmánya. — Alkotmányunk kifejezi társadalmunk gazdasági, poli­tikai alapját, meghatározza szocialista viszonyok között a hatalom gyakorlásának főbb módszereit, védelmet biztosít a szociálisa termelési viszonyok­nak és a szocialista tulajdon­nak. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság elismeri és vé­di a személyi tulajdont. Az alkotmány világossá teszi, hogy nálunk a hatalmat a munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom valamennyi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Az alkotmány új szövege t— folyatta ezután — egyértel­műen törvénybe foglalja, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály marxista—leni­nista pártja. Barát és ellenfél előtt világossá teszi — Nyuga­ton is —, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a munkásosz­tály, mint társadalmunk veze­tő osztálya miként vonja be a hatalom gyakorlásába a széles társadalmi rétegeket, és ho­gyan fejlődik állami, társa­dalmi életünkben a szocialista demokrácia, hogyan valósul meg dolgozó népünk összefogá­sa, a munkás-paraszt szövet­ség, a népfrontpolitika Változás a parasztság életében — Alkotmányunk új szöve­gében most törvénybe foglal­tatott az a hagy jelentőségű változás is, amely a parasztság életében, gazdálkodásában vég­bement. A milliónyi kisparcel- la helyén kialakultak a szocia­lista szövetkezeti és állami nagygazdaságok, a megművelt földek több mint 94 százalékán 2553 termelőszövetkezet és álla­mi gazdaság dolgozik. Mindez lehetővé tette, hogy létrejöjjön a szocialista szövetkezeti föld- tulajdon, amelyet alkotmá­nyunk véd és erősít — Nagy jelentőségű az a tény is, hogy alkotmányunk törvénybe foglalta: államunk védi. támogatja a család, a há­zasság intézményét, különös gondot fordítunk az ifjúság fejlődésére, szocialista nevelé­sére, oktatására. Népköztársa­ságunk védi népünk szabadsá­gát, az állampolgárok jogait, életét és testi épségét. Ilyen, a nép érdekeit, a dolgozók mun­ka- és életkörülményeit védő alkotmányt semmilyen tőkés­állam nem tud felmutatni. Apró Antal a továbbiakban a tulajdonviszonyok változásá­nak eredményével, az ifjúság helyzetével és népgazdaságunk fejlődésének néhány kérdésé­vel foglalkozott, majd ünnepi beszédét a nemzetközi helyzet­ről szólva fejezte be. — Hazánk szocialista építé­sében elért sikereink és a többi szocialista ország eredményei jogos büszkeséggel, optimiz­mussal töltenek el valameny- nyiünket — mondotta. Évről évre látthatjuk, hogy közös erőink gyarapodnak, politikai befolyásunk a világ különböző térségeiben növekszik, vagyis nincs válságban a szocializmus, ahogyan azt »egyesek« Nyuga­ton szeretnék. — A Szovjetunió, a szocia lista országok összehangolt, kö­vetkezetes elvi, aktív külpoli­tikájának. egységes fellépésé­nek eredményeként a nemzet­közi helyzetben bizonyos eny­hülés tapasztalható. Ilyen szel­lemben foglaltak állást a nyolc szocialista ország kommunista és munkáspártjainak vezetői a nemrégiben megtartott krími találkozón is. E fejlődési folva­matban döntő Szovjetunió Pártja XXIV. meghirdetett jelentőségű a Kommunista kongresszusán békeprogram, amely azt a meggyőződést fe­jezi ki, hogy a vitás nemzetkö­zi kérdések tárgyalások útján megoldhatók, ha az imperialis­ta hatalmak is a béke érdekeit részesítik előnyben a nemzet­közi fészültséget és a háborús veszélyt növelő lépésekkel szemben. Tért hódít a realitások felismerése — A vezető tőkésországok felelős politikusainak körében is teret hódít a mai világ reali­tásainak felismerése. Biztató­nak és előremutatónak tartjuk a Szovjetunió és az NSZK, il­letve a Lengyelország és az NSZK között megkötött törté­nelmi fontosságú szerződéseket a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú megállapodást. Ugyanígy nagy horderejű a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság között megindult tárgyalássorozat .amely remél­hetően elvezet oda, hogy a két német állam államközi kap­csolata a nemzetközi jog, a teljes egyenlőség alapján ren­deződjön. — A világban végbemenő pozitív fejlődési irányzat, a realitások elismerésének erősö­dő tendenciája azonban nem ébreszthet bennünk olyan illú­ziót. mintha az imperializmus természete, alapvető törekvé­sei megváltoztak volna. Napja­inkban azonban csökkentek cselekvési, történelmi lehetősé­ei. Az imperializmus agresszi­vitásának, de egyben lehetősé­gei korlátainak is legfélreért- hetetlenebb bizonyítéka ma az Egyesült Államok vietnami há­borúja. Az Egyesült Államok a vietnami háborút morálisan már régen elvesztette. A té­nyek azt mutatják, hogy kato­nailag is kudarcra van ítélve, hiába terjesztették ki barbár bombatámadásaikat a gátrend­szerekre is. Pártunk és kormá­nyunk, egész népünk szilárd meggyőződése, hogy a vietna­mi nép hősies harca győze­delmeskedik, s ehhez a Ma­gyar Népköztársaság erejéhez mérten, a jövőben is minden politikai, anyagi és katonai tá­mogatást megad. — A világ népei immár ha­todik éve figyelik aggodalom­mal a közel-keleti helyzet ala­kulását, amely egy újabb fegy­veres konfliktus potenciális veszélyét rejti magában. Állás­pontunk változatlanul az, hogy e térség békéje csakis az ENSZ 1967. november 22-i határoza­tának alapján teremthető meg. Kormányunk továbbra is követ­kezetesen támogatja az arab népek harcát a háború követ­kezményeinek felszámolásáért, a közel-keleti helyzet politi­kai rendezéséért. Építő együttműködés — A szocializmus eszméje — zárta beszédét az ország- gyűlés elnöke — mind több or­szágba, mind több nép gondo­latába, szívébe jut el, válik cselekvésének mozgató erejé­vé. Valljuk és hisszük, hogy a világbéke megőrzésének a jö­vőben is legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség, a világ haladó erői­nek szüntelen növekedése, valamennyi imperialistael­lenes erő akcióegysége. Eu­rópában és az egész vi­lágon mindinkább kirajzolód­nak a békés egymás mellett élés jegyében a népek közele­désének baráti, konstruktív együttműködésének távlatai. A Magyar Népköztársaság azon fáradozik ezután is, hogy ak­tív elvi külpolitikájával tovább erősítse ezt a folyamatot. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a helyi Dózsa Tsz és a fennállásának 60. évfordu­lóját ünneplő majolikágyár dolgozói új búzából sütött ci­pót és díszes majolikatálon friss szőlőt nyújtottak át Apró Antalnak. A gyűlés Török József zár­szavával fejeződött be. Magyar parlamenti delegáció utazott Csehszlovákiába (Folytatás az 1. oldalról.) tisztségviselői. Alois Indra meleg szavakkal üdvözölte az Apró Antal vezette delegáció tagjait, majd a nagy üléste- rember megkezdődtek a tár­gyalások. Alois Indra emlékeztetett rá, hogy a magyar delegáció tagjainak személyében testvé­ri és baráti ország küldötteit, a szocialista Csehszlovákia ré­gi barátait köszöntheti. — Or­szágainkat — mondta — szó-, ros szálakkal kapcsolja össze a Varsói Szerződés szerveze­te, a KGST, valamint a barát­sági és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, a közös osztályérdek, a szocialista épí­tés azonos feladatai és törek­vései. Különösképpen fontosnak minősítette Indra azt a tényt,: hogy a magyar delegáció lá­togatására közvetlenül Gustav Húsúknak, a CSKP KB főtit­kárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának pozsonyi találkozója után került sor. Alois Indra a továbbiakban általános tájékoztatást adott az ország belső helyzetéről, a CSKP XIV. kongresszusát kö­vető legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos eseményekről. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a kongresszus óta min­den területen fokozódott a dolgozó tömegek munkakezde­ményezése és aktivitása. Vé­gül részletesen ismertette a szövetségi gyűlés munkáját, az 1969. január 1-vel életbe lé­pett új alkotmányjogi elrende­zés elveit, a föderáció eddigi működésének tapasztalatait. Apró Antal a magyar dele­gáció nevében tájékoztatást adott hazánk belső politikai életéről, az elmúlt időszak leg­jelentősebb eseményeiről, a képviselő- és tanácsválasztá­sokról, valamint a társadalmi szervezetek kongresszusairól. Ismertette a magyar ország- gyűlés tevékenységét, s külön kiemelte a törvényhozó tevé­kenység erősödését, ezen belül részletesen szólott az alkot­mánymódosításról. Az esti órákban az ország- gyűlés delegációja vidéki kör­útra indult. Útjának első ál­lomása Ostrava. Que Son elfoglalása után 0a Hangnál erős összecsapás készül Az óriásbombázók 23 bevetésben — egyetlen éjszaka A dél-vietnami népi felsza­badító erők harckocsizó ala­kulatai déli irányból 24 kilo­méterre megközelítették a Da Nang-i nagy amerikai légitá­maszpontot. A forradalmi erők fokozták nyomásukat a déli országrész második leg­nagyobb városára és a part­vidék katonai objektumaira. A hét végén a népi erők elfoglalták a Da NangtóJ mindössze 40 kilométerre dél­re fekvő Que Son járási szék­helyet, s rohammal bevették a saigoni bábcsapatoknak a vá­ros közelében lévő »Ross« el­nevezésű tüzérségi támasz­pontját. A támaszpont saigo­ni védői fejvesztve menekül­tek arra az egyetlen közeli bá­zisra, amelyet a Thieu-rezsim alakulatai e térségben még el­lenőrzésük alatt tartanak. Que Son elfoglalásával —, amelyet még a nyugati híg- ügynökségi jelentések is a saigoni csapatok egyik legna­Megindult az élet az angol kikötőkben MesrendüK a bizalom Az angol dokkmunkások hétfőn megkezdték ,a hajók kirakását, a harc azonban nem ért véget: szeptember 5-re Nagy-Britannia szervezett dolgozói meghirdették az ipari törvény elleni tiltakozás akció napját. A hét végén — szombaton és vasárnap tartott nagygyűlé- léseken Manchester és Liver­pool dokkmunkásai is a sztrájk befejezése mellett döntöttek. Ez annyit jelent, hogy Liver­poolban például megindulhat ugyan a rakodómunka { a több mint 800 tisztviselő ugyan­csak negyedik hete tartó sztrájkja miatt azonban fenn­akadásokra kell számítani). A londoni dokkmunkásokat kép­viselő szakszervezeti bizalmik pedig bejelentették, hogy to­vábbra is bojkottálják azokat a nagyvállalatokat, amelyek eddig még nem írták alá a Jones—Aldington bizottság ja­vaslatait. A bizottság egyébként két tűz közé szorult: bár a sztrájk felfüggesztésére vonatkozó ha­tározatokkal a dokkmunkások esélyt adtak a szakszerveze­ti vezetőségnek a bizonyítás­ra, bizalmuk mindenképpen megrendült. A munkáltatók vi­szont azért támadják a testüle­tet, mert — szerintük — a ki­dolgozott javaslatokban foglalt feltételek »nem tesaik számuk­ra gazdaságossá« a válialko­Jellemző, hogy ebben a hely­zetben a szállítómunkás szak- szervezet vezetősége saját dol­gozói ellen fordulva »szigorú vizsgálattal« fenyegetőzik és fegyelmi határozatokat helyez kilátásba azok ellen, akik a múlt szerdai küldöttközgyűlés idején tartott elkeseredett tün­tetésekben részt vettek. A kapitalista hírközlő szer­vek — a sajtó, a rádió és a tv is — jelentős szerepet vál­laltak a sztrájk idején a szer­vezett munkások elleni harc­ban. Mint arra Nagy-Britannia Kommunista Pártjának lapja, a Morning Star rámutat: a sztrájkolok ellen indított rága­lomhadjárat, a közvélemény ijesztgetése »az erőszak mu­musával« hozzájárult a dolgo­zók megosztásához és a sztrájk befejezésére vonatkozó döntés kierőszakolásához. Azt azon­ban még a kapitalista sajtó is kénytelen elismerni, hogy a Jones—Aldington bizottság ja­vaslatai nem jelentenek gyöke­re* »segoldást, hisae* — mint p Tirr,oc! — a dokkokban foglalkoztatott munkaerő létszáma az elmúlt öt évben 60 ezerről 40 ezerre csökkent és a következő három év alatt — minden kompro­misszumos indítvány ellenére — további 10 ezer fős csökke­nésre kell számítani. gyobb vereségének tüntetnek föl — a hazafiak előtt szabad­dá vált az út Da Nang felé. A Da Nang-i támaszponton .még mindig mintegy ötezer ameri­kai katona állomásozik. Az UPI jelentése szerint a saigo­ni katonák a népi erők nyo­mására mintegy 8 kilométer­rel visszavonultak, s a Da Nang körüli védelmi állásai­kat a városhoz közelebb épí­tették ki. A saigoni rezsim több ezer katonát indított útnak Que Son térségébe. A szabadság- harcosok ugyanis Que Sont vasárnap elfoglalták. A Que Son völgyében folyó harcokkal egyidejűleg a haza­fias erők heves tüzérségi tá­madást indítottak az északi fronton lévő Quang Tri tarto­mányi székhely térségében is. Egy saigoni katonai szóvivő szerint több mint kétezer tü­zérségi lövedékük csapódott be a Thieu-rezsim alakulatai­nak a város körüli állásaiba.. Sok saigoni zsoldos életét vesztette, illetve megsebesült. A hétfőre virradó éjszakán az amerikai B—52-es légierő­dök három hullámban támad­ták a dél-vietnami szabadság- harcosok feltételezett állásait Saigontól 50 kilométerre északra és északnyugatra. Az óriásbombázók az éjszaka fo­lyamán összesen 23 bevetés­ben vettek részt. A amerikai légierő egyéb­ként folytatja támadásait a Vietnami Demokratikus Köz­társaság gátjai és öntözőrend­szerei ellen is. Brandt vázolta pártja programját Válasz az ellenzék vádjaira Megkezdődött a nagy nyu- | tékát kommunista eszmék ter- gatnémet politikai pártok küz- ! jesztésével vádolja. A kioktatás delme a választók megnyerésé- re Willy Brandt kancellár, az SPD elnöke vasárnap Kűri Schumacher volt SPD-elnök halálának húszadik évforduló­ja alkalmából mondott beszé­dében, vázolta pártja program­ját. Mint Brand elmondotta: »a demokratikus szocializmus« megvalósítására törekszik vagyis erőszakmentességre, szabadságra, egyenjogúságra és szolidaritásra az emberek közti kapcsolatokban. Élesen bírálta Brandt az ellenzéket. — Barzel és Strauss a szo­cializmustól akarja óvni Nyu­gat-Németországot és Nyugat­Európát, és a szociáldemokra­elviseihetetlen olyan emberek részéről —, mondotta a kan­cellár —, akiknek semmi kifo­gása nem lenne a szocializmus fogalma ellen, ha hozzáfűzhet­nék a nemzeti szót is, és mind­azt. ami ezzel jár ... Kari Schiller, az NSZK volt gazdasági és pénzügyminisz­tere kilépett a Német Szociál­demokrata Párt (SPDV orszá­gos vezetőségéből — jelentet­te gyorshírben tegnap este az AFP. A volt csúcsminiszter hét­főn levélben tájékoztatta Willy Brandt kancellárt elha­tározásáról, hogy kiválik a párt országos vezetőségéiből és elnftks0"*1"**1

Next

/
Thumbnails
Contents