Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓ Tudósítóink jelentik: Gazdag program Lakócsán Iskolát avattak a faluban Az alkotmány ünnepén hagyományos délszláv nemze­tiségi találkozót rendeztek a határmenti Lakócsán. Hagyo­mányos volt az időjárás is, amely most már évek óta igyekszik elmosni e mindig nagy gonddal előkészített ese­ményt. A külsőségekbe ugyan beleszólt az idő, a talál­kozó tartalmi gazdagságát azonban nem tudta csökken­teni. A vasárnapi esemény emlékezetes volt a négy falu: Lakócsa, Potony, Tótújíalu és Szentborbás lakói s a vendé­gek számára is. Ünnepi nagygyűlés vezette be a találkozót. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Az elnökségben helyet foglaltak Ognyenovics Milán országgyűlési képviselő, a Magyarországi Délszlávok Or­szágos Szövetségének titkára, a megye, a járás és a négy fa­lu párt- és állami, tömegszer­vezeti vezetői. Részt vett az ünnepségen Jovetic Milán ve­zetésével a JKSZ Bjelovár te­rületi küldöttsége is. Petényi Antal iskolaigazga­tó megnyitója után Bíró Gyula így üdvözölte az ünnepség részvevőit: — A mai nemzetiségi talál­kozó és iskolaavatás alkalmá­ból, alkotmányunk ünnepén a Somogy megyei Pártbizottság és a magam nevében szeretet­tel köszöntőm a négy falu né­pét; a testvéri egységben ered­ményes munkát végző magyar és horvát dolgozó parasztsá­got. Bíró elvtárs bevezetőjében áttekintést adott a Dráva men­ti népek fölemelkedésének küzdelmes útjáról, majd a napjainkban is folyó, több mint negyedszázados hősi munka eredményeit méltatta. — A munkásosztály legjobb­jai, a magyar kommunisták álltak az "élen és harcoltak a termelőmunkában, az újjáépí­tésben — mondta az előadó. — Lakócsán 1945. május 20-án, a másik három faluban néhány héttel később alakult meg a pártszervezet. Akkor tizenki­lencen vállalták az újért, a szocializmusért való harcot. Az akkor elvetett mag dúsan érleli gyümölcsét. Az első ter­melőszövetkezet 1950 áprilisá­ban alakult Lakócsán. Ma a Dráva menti Egyetértés Tsz négy község dolgozó paraszt­ságának teremt nyugodt, bol­dog életet. Az előadó ezután bemu­tatta a négy falu arculatának változását, felsorolta és érté­kelte fejlődésének eredménye­it, majd nemzetiségi politi­kánk megvalósulásáról beszélt. A Lakócsai Általános Iskola minden osztályában heten­ként háromszor van horvát anyanyelvű oktatás, de ugyan­ezt mondhatjuk a másik há­rom faluról is. A lakócsai köz­ségi könyvtárban sok horvát nyelvű kiadvány található, ezek számát gyarapítani akar­juk. Örömmel látjuk a köz­épületek és üzletek kétnyelvű feliratait. Meg kell találnunk a módját, hogy az utcatáblák is két nyelvűek legyenek. A Magyar Népköztársaság alkot­mánya az ország területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, sa­ját kultúrájának megőrzését és ápolását. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy a fentiek szel­lemében. él és dolgozik a Dráva menti horvát lakosság is. Részt vesz az állami élet­ben, a politikai és a társadal­mi események vezetésében és szervezésében. Erősödik és szilárdul az itt élők és az or­szághatáron túliak internacio­nalista barátsága. Mindezt a szocialista Magyarország irán­ti állampolgári hűség és szere­Színes alkotmány napi ünnepségek a megyében Baráti találkozó, aratóbál Nágocson delmi rendszert. A közöst, a saját munkát, a megtermelt értéket védték az emberek. Segítettek a környéken dolgo­zó munkások, a vízügyi dol­gozók és a szomszédos terme­lőszövetkezetek is. Az összefo­gás révén az ember győzött a természet fölött: sikerült meg­állítani a Dráva pusztulást ho­zó árját. A szónok ezután alkotmá­nyunk ünnepét méltatta, em­lékeztetett államalapító kirá­lyunkra, a kenyér ünnepére, majd megállapította: — Augusztus 20-a ország­iét jegyében érték el az itt élő emberek. Bíró elvtárs ezütán megem­lékezett a déli határvidék la­kóinak az árvízveszély idején tanúsított hősies helytállásá­ról. — A megyei párt- és taná­csi vezetés nevében csak tisz­telettel és elismeréssel emlé­kezhetünk vissza hősies helyt­állásukra. Köszönetünket fe­jezzük ki az Egyetértés Tsz valamennyi tagjának, a négy község valamennyi, a mentés­ben részt vett dolgozójának. A Dráva áradásával csaknem tízmillió forintnyi szövetkezeti vagyon került veszélybe. Az emberek százai és ezrei vitték több száz méterre a homok­zsákokat. és erősítették a vé­szért® a munkás—paraszt ta­lálkozók ünnepe is, amelyek társadalmunk két alapvető dolgozó osztálya, a munkás- és a szövetkezeti paraszti osz­tály szövetségének további erősítését, egymás eredmé­nyeinek, gondjainak megis­merését szolgálják. — Jóleső érzéssel ünnepel­jük augusztus 20-át itt, a Dráva menti Egyetértés Tsz- ben. A szocializmus teljes föl­építése idején eredményeink­kel mi valósítjuk meg honala­pító királyunk gondolatát: az egységes, összeforrott, erős ál­lamot. Mi folytatjuk tovább a magyar kommunisták fél év­százada megkezdett harcát. Mi valósítjuk meg a szocialista Magyarországot, ahol a mun­kások, a parasztok és az értel­miségiek egy célért munkál­kodnak. — A mai nemzetiségi ta­lálkozó alkalmából tisztelettel köszöntőm a Dráva menti négy község lakóit, a magya­rokat és a horvátokat egy­aránt. Kívánom, hogy a meg­szegett új kenyér és ez a ta­lálkozó is adjon további len­dületet mindannyiunknak ah­hoz, hogy a következő évek­ben még eredményesebben munkálkodhassanak a szocia­lista Magyarország felvirágoz­tatásáért. Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Országos Szövetségének titká­ra és Jovetic Milan, a ju' szláviai küldöttség vezetője, majd színes, változatos mű­sorban gyönyörködhettek a találkozó részvevői. A programban fellépett a drávasztárai menyecskekó­rus és tamburazenekar; a ha­zaszeretet gondolatát állította műsora középpontjába a bar­csi művelődési ház együttese, amely Radnóti és József Atti­la verssoraival, virágénekek­kel gyönyörködtetett; és nagy sikert aratott a helyi Dráva együttes táncaival és zeneszá­maival. A tartalmas műsor után még egy emlékezetes ese­mény várta a találkozó rész­vevőit. A művelődési ház szomszédságában Puska Évá­nak, a SOMBER technikusá­nak tervei alapján elkészült az. úi. négvta->termes Vn"- általános iskola. A szövetke­zet építőorigadjának, az ös­szefogásnak eredménye, hogy három és félmillió forintból ilyen korszerű, minden igényt kielégítő és látványnak is nagyszerű iskolát adhatott át Gulyás József tanácselnök Pe­tényi Antalnak, az iskola igaz­gatójának, és rajta keresztül a négy falu apróságainak. Az út­törők rövid magyar és horvát nyelvű műsort adtak, s az épület megtekintésével ért vé­get a hivatalos program. Meggyőződésünk, hogy az új iskola avatásánál szebb és méltóbb eseménnyel aligha fe­jezhették volna ki a párt nemzetiségi politikájának megvalósulását. Az alkotmány ünnepével kapcsolatos rendezvények már 18-án megkezdődtek a siófoki járásban. Így például Balaton­szárszón ünnepi tanácsülést, a Minisztertanács balatonőszödi üdülőjében pedig ünnepélyes pártnapot tartottak. Az utób­bin mintegy százan vettek részt. Ugyancsak pénteken es­te Nágocson szovjet—magyar baráti találkozó volt. Harminc­öt tagú szovjef turistacsoport, főként tanárok, orvosok láto­gattak ide. Müller Béla, a he­lyi pártalapszervezetek csúcs­vezetőségének titkára tartott tájékoztatót a község életéről, majd közös vacsorán vettek részt a vendégek és a vendég­látók. Ugyanitt szombaton egész napos ünnepséget ren­deztek a helybeliek és a pat­ronáló vállalatok képviselői, s a program este aratóbállal zá­rult. Szintén pénteken tartot­ták a megemlékezést Puszta- szemesen, ahol az ünnepi ösz- szejövetelen mintegy nyolcva- nan vettek részt, s az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok köz­ponti művészegyüttese adott műsort. A rendezvényen a szovjet nagykövetség egyik vezető munkatársa is részt vett. Szombaton este Lullán, a munkás-paraszt találkozón mintegy százan voltak jelen, s Csizmadia József, a Hazafias Népfront járási titkára mon­dott ünnepi beszédet. A jelen­levő szovjet vendégek műsort is adtak. Az ádándi rendezvényen is csaknem százan vettek részt; helybeliek és a patronáló vál­lalat képviselői. Itt Szabó Ist­ván községi népfrontelnök mondott beszédet. Zamardi- ban száznyolcvanán vettek részt a gyűlésen és az ezt kö­vető kulturális rendezvényen, amelyre fővárosi művészeket is meghívtak. Vasárnap Nagy- berényben Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, országggyűlési képviselő mondott beszédet. Ebből az alkalomból kiállítást is rendez­tek, melyen a helyi termelő- szövetkezet tízéves fejlődését mutatták be. Siófok város nagyobb üze­meiben — például a Kőolaj- vezeték Vállalatnál, a Dunán­túli Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalatnál ün­nepségeken emlékeztek meg alkotmányunk születésének év­fordulójáról. A kaposvári MEZOGEP sió­foki gyáregysége és a siófoki Űj Tavasz Termelőszövetkezet közösen rendezett ünnepséget. Orvosi rendelőt avattak Pusztakovácsiban A marcali járásban az augusztus 20-i ünnepségeknek három fő központjuk volt. Pusztakovácsiban 20-án fel­avatták a három alapszakmás, egy tanácsadó- és váróhelyisé­ges orvosi rendelőt. Az 1 mil­lió 900 ezer forintos létesít­mény felépítéséhez a lakosság és a helyi tsz 200 000 forintos értékű társadalmi munkával és anyagi támogatással járult hozzá. Az ünnepi nagygyűlést Műdig István megyei tanács­tag tartotta és átadta az intéz­mény kulcsát. Este a műsor­ban fellépett a marcali járási művelődési központ néptánc- csoportja és a helyi általános iskola kórusa. Mesztegnyőn Kovács László, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke nyitotta meg az augusz­tus 20-ra rendezett kiállítást. Az ünnepségen jelen voltak; Kovács Béla, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Király Fe­renc, a Marcali Járási Párt- bizottság első titkára, a helyi Lady János Tsz vezetősége és a Mechanikai Művek marcali gyáregységének képviselői. Ké­sőbb a Lady János Tsz veze­tősége és a Mechanikai Művek marcali gyáregységének képvi­selői munkás-paraszt találko­zón vettek részt. Délután a mesztegnyői néptánccsoport adott műsort. Böhönyén a Hazafias Nép­front községi bizottságának el­nöke nyitotta meg az ifjúsá­gi nagygyűlést, majd Mohácsi Barna, a marcali járás ország- gyűlési képviselője tartotta meg beszédét. Mohácsi Barna beszéde után Nagyfi Ferenc, a böhönyei KISZ-alapszervezet titkára olvasta fel a fiatalok tiltakozó levelét, amely elítéli az amerikaiakat igazságtalan háborújuk és kegyetlenkedése­ik miatt, követeli a háború be­fejezését, az amerikai had­erők kivonását Vietnamból. Ezt a levelet a fiatalok az ame­rikai nagykövetségre küldik. Ezután a Böhönye területi KISZ-alapszervezet irodalmi színpada adott műsort. Este if­júsági bállal zárult az ünnep­ség. Fotókiállítás Nagyatádon Megnyitották as I. bor világversenyt Hétfőn a Budapesti Kerté­szeti Egyetemen ünnepélyes külsőségek között megnyitot­ták az I. borvilágversenyt, amelyen 34 ország vesz részt. A versenyt Váncsa Jenő mi­niszterhelyettes, a főbizottság elnöke nyitotta meg, aki a MÉM. a főbizottság, és a szer­vező bizottság nevében mon­dott köszönetét a nagy nemzet­közi érdeklődésért, valamint az OIV erőfeszítéseiért. Elmondta, hogy a mezőgaz­dasági termőterület 2,5 száza­lékán termesztenek szőlőt, amely a mezőgazdaság összes jövedelmének 7,5 százalékát adja. A hazai szőlőültetvények területe meghaladja a 20U ezer 1 hektárt, a terület 88 százaléka a szocialista szektor tulajdo­nában van. Hazánkban ered­ményesen váltották fel az el­avult kisüzemi termőterülete­ket a nagyüzemi műveléssel, 1971-ben több mint egymillió hektó bort exportált az ország. Az első borvilágverseny sza­bályzata eltér az eddigi verse­nyekétől: a minták száma pél­dául függ az illető ország bor­termelésének nagyságától. Az 1360 bormintát a részvételi szabályzat szerint sorolták be, az italokat három nemzetközi zsűri_ bírálja el. A bíráló bi­zottságok hét tagból állnak, egy bizottságon belül egy or­szágot csak egyetlen szakem­ber képviseltet. A nagyatádi Fegyveres Erők Klubjában szombaton este a fegyveres testületek szocialista brigádjainak rendezésében ke­rült sor az alkotmány napi ünnepségre, amelyen mintegy 200 brigádtag és meghívott üzemi munkás vett részt. Hu­szár Mihályné emlékezett meg az évfordulóról, és méltatta a módosított alkotmányt. Ezt ba­ráti est és táncmulatság kö­vette. Ugyancsak ezen a na­pon nyitotta meg Dezső Lász- lóné, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője a Dunántúli tájak, dunántúli emberek című fotókiállítást, amelyen 57 szerző több mint 100 képét mutatták be. Vasár­nap játékdélutánnal egybekö­tött gyermekrajzversenyt ren­deztek, amelyen 30 versenyző indult. A téma a város fejlő­désének ábrázolása volt. A vá­ros több KISZ-szervezetében ünnepi taggyűlésen emlékeztek meg az évfordulóról. Az alkot­mány tiszteletére az MHSZ, a sportszövetség és a KISZ-bi- zottság alkotmány kupát ren­dezett, amelynek ünnepélyes eredményhirdetése szombaton volt. Csurgón a Napsugár Ktsz- ben tartottak ünnepi megemlé­kezést, ahol Jakab Sándor, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára méltatta az alkotmányt. Az áfész kiállí­tást és divatbemutatót rende­zett, a Zrínyi Tsz lCISZ-szer- vezete pedig szellemi vetélke­dőn emlékezett meg az alkot­mányról. Munkás-paraszt találkozó Barcson Barcson alkotmányunk ün­nepén munkás-paraszt talál­kozót rendeztek. A Vörös Csil­lag Tsz kultúrtelmében gyűl­tek össze a barcsiak: üzemek, vállalatok és a termelőszövet­kezet dolgozói. Gálosi Mihály tanácstitkár méltatta az ünnep jelentőségét, majd Kovács Jó­zsef, a nagyközségi pártbizott­ság titkára Barcs iparfejlesz­tési terveit ismertette. A tsz íőagronómusa a termelőszövet­kezet munkájáról, eredményei­ről adott tájékoztatót. Ezután autóbuszokon végiglátogatták a tsz üzemegységeit, első állo­másként Szilonics-pusztát, ahol 1949-ben a tsz-mozgalom meg­kezdődött.. Majd megtekintet­ték többek között az új sertés kombinátot. A baráti találkozó közös ebéddel ért véget, este bált rendeztek. A járás na­gyobb községeiben a helyi népfrontbizottságok rendezé­sében ünnepi gyűléseken emlé­keztek meg alkotmányunk ün­nepéről.

Next

/
Thumbnails
Contents