Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
Kezdeményezésük követésre talált Ki a legény a somogyi erdőkben? a Petőfl brigád. ro- I „f1! Kérés Kaposváron az óvoda. Tőlünk is azért ment ■ok családanya, mert a gyermekeit nem tudták elhelyezni. Pedig a munkáskézre nagy szükség van. Ha a város munkásai, elsősorban a szocialista brigádok összefognának, bizonyára megváltozna a helyzet Legyünk mi is kezdeményezők, és szólítsuk fel követésre Kaposvár többi üzemének munkásait! Még a múlt év elején kereste föl ezzel a javaslattal Zsi- bórás Ferencné, a húskombinát Petőfl szocialista brigádjának tagja Bognár Józsefet, a vállalat pártbizottságának titkárát Amikor a város párt- és ta- hácsi vezetői elmentek a húskombinátba, és ismertették az óvodai helyhiánnyal kapcsolatos gondjaikat s terveiket, felálltak a Május 1. és a Petőfi brigád vezetői: _ Társadalmi munkában vállaljuk, hogy az óvodaépítéshez szükséges pénz előteremtésére külön műszakot tartunk, s keresetünket erre a célra ajánljuk fel. Felhívjuk a vállalatunk és a város többi szocialista brigádjait is, hogy csatlakozzanak, s kövessenek bennünket... A két brigád vállalása nem egyszeri alkalomra, hanem öt évre szól. S hogy a húskombinát az óvodaépítést félmillió forinttal segítheti, az Kutas Gyuláné. annak köszön- jait is, hogy hető, hogy a két brigádhoz hamarosan csatlakozott valamennyi szocialista közösség — ma már 36 brigád vesz részt ebben —, sőt azok is, akik nincsenek szocialista brigádban. Az ő számuk meghaladja az ötszázat. Adminisztrátorok, műszakiak, a vállalat valamennyi dolgozója felajánlotta, hogy évente egy-két-, illetve háromnapi keresetével járul hozzá egy óvoda felépítéséhez. — A lelkesedés ma éppen olyan, mint amikor az akció elindult. Tavaly átutaltuk a 100 000 forintot, s az idén és a következő években is meglesz a pénz. A különböző munkaterületen dolgozó szocialista brigádok egyre-másra jönnek, s kérik a vállalat vezetőitől az óvodai műszakok megteremtését. Ezt mindenkor úgy hangoljuk össze, hogy ezek a műszakok segítsenek a vállalat gazdasági feladatainak megoldásában is — mondta Bognár József, a húskombinát pártbizottságának titkára. Kaposmérőből jár be már tizenkét éve Kutas Gyuláné, a Május 1. brigád vezetője. Közvetlenül tehát nem érdekelt abban, hogy Kaposváron növekedjen az óvodai férőhelyek száma, mégis brigádjával együtt szívügyének teliinti ezt a vállalást. — Harminchétén vagyunk a Május 1. brigádban, baromfit csomagolunk. Az akció megindulása óta több új taggal szaporodtunk; új asszonyok, lányok kerültek hozzánk, ök, Szép Jánosné, Pintér Katalin, és mások készségesen csatlakoztak a mozgalomhoz, hogy segíthessenek az olyan anyákon, mint Léb Józsefné, aki egymaga neveli három gyermekét. Az idén már két óvoA motorfűrész és a daru eldönti — Kiskorpádról járok be én is, többed magammal. S elmondhatom: a nőtlen fiatalok például Hollósi Béla, aki most vonult be katonának, és az új brigád tagok: Győr fi László, Andok Ferenc és Zana Károly minden óvodai műszakban nagyon lelkiismeretesen dolgoznak, hogy minél több pénzt adhassunk a mozgalom céljára — mondta Vank Lajos brigádvezető. Zsobrák Józseffel együtt ő is kiválójélvényes dolgozó, s többen vannak, akik megkapták a szocialista brigádban végzett munkájukért az ezüst-, illetve a bronzjelvényt. Ez a brigád 1970-ben nyerte el a vállalat kiváló brigádja címet. ... A Május 1., a Petőfi, de a húskombinát valamennyi szocialista brigádja, és mindazok, akik részt vesznek ebben a mozgalomban, nagyon várják, hogy elkezdődjön a munka, és mielőbb felépüljön az új kaposvári óvoda. Kutas Gyuláné és Vank Lajos már arról Is beszéltek, hogy segítenek majd az óvoda berendezésében, a takarításban és a parkosításban is; vállalják annak patronálá- sát, és rendszeresen ellátogatnak majd az óvodába. Az Új Óvoda leendő kis lakói nem is tudják, hogy felnőttek százai, ezrei, szocialista brigádok fáradoznak azért, hogy számukra kellemes otthont biztosítsanak. Szalai László HÉT ÓRA. Reggel. Vörös ruhájú, zöld kalapos fenyők, rezzenetlen tölgyek. A csendnek illata van. Víz, pára, erdő — ezek adják ezt a bódítóan tiszta elegyet. Madarak. Hangosak, mintha a hangjukat próbálnák. A napfény a levelek között tör át; éles fénypengékkel suhintva a földre. Béke. Negyed nyolc. Léptek ropogósa. Ez a »békebeli gépfegyverropogás« felijeszti, riadt röppenésre készteti a madarakat. Kavarog a levegő. Kékruhás férfiak csapata. A tisztásra igyekeznek. A tisztásra, amelyet már nem a természet tett ünnepélyessé, de emberi kezek, kalapács és fűrész segítségével. Szabályos négyszöget alakítanak a korlátok: félkör alakban egymás mellett zászlórudak emelkednek a földből. Csattog a selymük. Az erdészetek »címerei« díszítik ezeket. Fél nyolc. A kékruhás fér- f!ak fölsorakoznak. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hagyományos évi versenyére kerül sor. A fakitermelők hatodszor, a darukezelők először mérik össze tudásukat, ügyességüket. Nyerni akarnak. Németh Vilmos igazgató- helyettes engedélyt ad a verseny megkezdésére. A háttérben — egy fatörzsön — már ott vannak a leendő győzteseknek járó díszes faserlegek. Nyolc óra. A verseny színhelyén, a mikei erdőben, a lá- bodi erdészet területén az esélyeket latolgatjuk Hüber József többszörös nyertessel, aki az idén csak nézőként van jelen. — Szinte lehetetlen jósolni. Annak örülnék leginkább, ha Déri Zoltán nyerne. Az idén ő jött Lipótfáról. »Sorompóba« állnak a versenyzők. Mór szám van a hátukon. Fehéren világít kék munkaruhájukon. Az arcokon feszül a bőr: a figyelem görcsös vcnásai. Az első feladat a láncélezés. A fűrészmotor eiesre »fent« lánc nélkül olyan, mint a kéz nélküli óriás. Képtelen a munkára. Ez a húsz ember tehát a fakitermelés mozzanatait hajtja végre, versenyszerűen. A kíváncsiak nagy tömege gyűlik köréjük. Belül a »bűvös négyszögön« szakértő bírák vizs- gálgatják a kiélezett láncokat. Fél kilenc. Fülrepesztő berregéssel rhar a fába az első fűrész. ívben röppennek az apró szilánkok. — Hajkot — a laikusnak: ékalakú farészt — harap a fűrész. Az idő itt nemcsak pénz, de helyezés kérdése is. Az első verejték- csöppek most pöttyözik az arcokat. A következő helyszín versenyfeladatát így jelöli meg a »hivutalcs« program: »Darabolás motorfűrésszel. Befogóban rögzített, a vízszintessel kb. 7 íokos szöget bezáró fel- feKvéfü, 35 cm átmérőjű, kéreg nélküli bükk hengeres fából 1 db korongot kell lefűré- zzelm nz átmérő feléig — alulról felfelé vezetett alsó, majd felülről lefelé vezetett felső vágással. Hogy is van ?z? A versenyzők— úgy látszik — értik. Ördögi ügyességű mozdulataik, nem remegő kezük erről győz meg. S a »fatányérok« pottya- nása a fűbe. Ez itt új feladat! Az idén vezettél, be a sarangolós — azaz: a fa szabályos gúlába rakása — helyett. Próbáltak már sündisznót harminc másodperc alatt megborotválni? Az lehet a gallyazáshoz hasonlóan nehéz feladat. Hosszú fatörzsből »műgallyak« állnak ki. Pamacsolás nélkül viszi a »borostát« a »borotva«. A versenyző elégedetlen a teljesítményével. A minőséggel és a meny- nyiséggel is baj van. A visz- szamaradó csonkok hossza meghaladja az előírt egy centimétert. Ebből mór nem lesz első helyezés! No, de a célbavágás majd javít a helyzeten! Vízszintes felületen öt célpontot kell átvágni fejszével. Aztán a függőleges lapon ugyanezt. Tenyerek mérik a fejszék súlyát. Választanak. A találatokat a nézők együtt számolják a bírókkal. Távolabb a daruk kezelői bizonyítják szaktudásukat. Rövidebb-hosszabb törzseket Iraknak glédába, illetve a rakodótérre ... Vasfogak szorítják a fát. — Jaj, csak ki ne engedjék! — szisszennek fel a nézők. Németh Vilmos eredményt hirdet. Már tudjuk, kihez kerül a serleg, kik kapják a pénzjutalmakat, érmeket. Ne legyen hót titok ez itt, e hasábokon sem tovább! A fakitermelők versenyében az első helyet Kőszegi Károly iharos- si, a másodikat, Antal József nagybajomi, a harmadikat Keru Béla ladi versenyző szerezte meg. Ezerötszáz, ezer és ötszáz forinttal lett nehezebb a zsebük. A darusok három első helyezettjének — Kardos Imrének (csurgói fűrészüzem), Bakos Sándornak (csurgói fűrészüzem) és Schweiger Istvánnak (Iharos) — ugyancsak ezek az összegek »dukáltak«. A MEDOSZ nevében Sáry Nándor titkár karórákat adott át az elsőknek, Galamb László pedig a KISZ megyebizottsága nevében gratulált, és tárgy- jutalmakat nyújtott át. • NYOLC VERSENYZŐ »edzőtáborban« marad. Közülük kerül ki az a hat, aki majd az országos versenyen is részt vesz. Leskó László Hetivásár Nagybajomban A nevét többféleképp hallottam. így is, hogy hetivásár, hetipiac, piarc, piharc stb. A felszabadulás előtti időben híres volt a nagybajomi disznóhetipiac, csütörtöki napokon. Annyi volt a »borítóval« ellátott kocsi, hogy alig fértek el a piactéren, s még a bevezető úton is álltak. Messze vidékről jöttek a kereskedők, a ku- pecek, a cenzárok. S folyt az alku. A vevő ócsárolta a felhajtott disznókat, az eladó dicsérte, és esküdözött, hogy az övénél szebbeket s jobb fajtát nem lehet találni és látni az egész piacon. Aztán csapkodtak egymás tenyerébe, és ha megvolt az alku, az eladó megkapta a foglalót, mehetett a »cédulaház«-hoz a passzust átíratni, s a közeli kocsmába áldomást inni. Mert az áldomáslvós elengedhetetlen velejárója volt egy jó eladásnak. 4 Öngyilkosság dai műszakot tartottunk, s az elsőn, májusban 129,5 százalékos termeléssel zártuk a napot, akkor kerestük a legtöbbet, és ez a pénz az óvoda építésére ment. . . Nemcsak a brigádvezető szavai, hanem a Május 1. brigád alakulásától eltelt egész tevékenysége bizonyítja, milyen nagyszerű közösség ez. Tavaly elnyerték a vállalat kiváló brigádja címet, sokan kaptak már egyénileg kiválójelvényt, köztük Tőzegi Istvánná, Szabó Istvánná, Varga Ferencné, Császár Vilmosné. Kutas Gyulánét pedig tavaly tüntették ki az élelmiszeripar kiváló dolgozója jelvénnyel. Mindössze két asszony dolgozik a keverőüzem Petőfi brigádjában. És a brigád tizenegy férfi tagja — megértve a kezdeményezés jelentőségét — szinte egyszerre szavazott a mozgalom támogatására (pedig ebben a brigádban is sok a vidéki és az olyan, aki nőtlen, illetve nincs óvodás korú gyermekei. a Kaszinó utcában? Alicé fenntartás nélkül elhitte neki, hogy a férje nagyszerű koponya, de közgazdaságilag, politikailag gyermeteg lélek, és vezetni kell. önérzete viszont visszautasítana a nyílt beavatkoz'ást. Hozza csak el Alice tőle egy-egy órára az írásait, és ő majd megfelelő kezekbe juttatja. Schröder akkor mutatta be neki Ludger Wéstricket és dr. Werner Daitzt, valamint Alfrédot... a Gestapo emberét. Ök fénymásolták a Kaszinó utcai első erpeleti lakásban Balátai jegyzeteit. még a hévforrások tervrajzait is, a fürdőt a Gellérthegy belsejében ... Az idős hölgy félig lehunyta a szemét. Képek, arcok, helyzetek éledtek fel benne. Üjra átélte sikereinek izfeamas óráit, perceit. Veje, a mérnökgeológus, amilyen hanyag volt öltözködésében, annyira precíz a munkájában. Analíziseket csinált, gazdasági számításokat végzett, igazi székely ezermesterként a külszíni fejtéshez gépeket konstruált, emelőszerkezeteket a vagonrakáshoz.., De Balátai gyanút fogott. Egyik este elfulladva, piheg- ve, piros arccal rontott be hozzá Alice: — Öh, Anyám! Elsüllyedek a szégyenben. Tudod, dlültem az időt a Gerbeaudban Andráss- faynéval, s később értem haza, mint Jenő, és a krokodill- bőr-retikülömben megtalálta az iszkaszentgyörgyi bányagép rajzát. — Óvatosabbnak kell ezután lennünk — figyelmeztette a lányát. Aztán egy hét múlva Alfréd más módszert javasolt. Aprócska fényképezőgépet kap Alice, azzal készítsen felvételeket, ha a férje nincs otthon. De a lánya nem volt hajlandó vállalni... Istenem, akkor döbbent rá: Alice tényleg szereti a férjét. Anyja és a férje között kellett választania. — Fontos dolgot teszel, óriási hasznot hajtasz az ügyünknek, és a hazának — ilyeneket mondott Alice- nak, de az sírva fakadt. Szép, keskeny arcán végig folytak a könnyei, keze reszketett. — Nem és nem... A szürke bársonnyal borított pamlagra om- ! lőtt, a hajába túrt, s nyüszí-j tett, mint egy kutya, ha meg-j verik... ! ♦ Példálózhatott volna a sa-; ját életével. Neki talán köny-f nyű volt a hatalmasok között J hajókáznia? Valahányszor,! amikor már összeszedett egy| csomó pénzt, részvényt, ara-j nyat, a férjei elkártyázták, el itták. Az egyik Kaliforniában maradt, a másik, a Kopassy Géza, hiába volt nemesember és huszárezredes, egy nemzetközi szélhámost megszégyení- tő trükökkel csalta ki pénzét! és költötte el. Egy időben, * amikor Londonban volt attasé teletömte a zsebét aprópénzzel és útszéli ivókban, tizedrangú bárokban a prostituáltak közé szórta. »Pipikéim, pi-pi-pi...« És élvezte, ahogy azok a garasokért az asztal alá másznak, csúsznak a padlón. Aztán, amikor a férjeitől végre megszabadult, elhatározta: többé nem köti le magát, hanem önálló életet él, akkor érkeztek el azok a forró napok Németországban. Egy időre lefoglalta a politika, bár ő a politikát csak eszköznek tekintette az érvényesülés és a gazdagodás útján. Schröder a bauxit-üggyel felcsigázta az érdeklődését. Mennyi fáradozása, pénze fekszik a bauxit- ban! Tíz évét áldozta érte, és a lányát... És minden semmivé foszlott volna. — Nem! — összeszorította a fogait. Még egyszer utoljára harcba száll a gazdagságért. Szigetvárról, Sellyéről, Vaj- szlóból hajtották lábon a nagybajomi piacokra a disznókat, majd onnan Marcaliba, Keszthelyre, sőt Sümegre is. Ma már csak a romantikája él az emberekben a híres hetivásároknak. Ezt láttam legutóbb is a nagybajomi disznóhetivásáron. Alig volt 12—14 kocsi, amelyek malacokat, süldőcskéket hoztak. Volt ott kocsi Kutasról, Belegből, Bö- hönyéről, Kiskorpádról. O.tt érdeklődtem, hogy ment a piac, volt-e vásár. Cserti La-: josné belegi eladó elmondta: — Hét darab 28—30 kiló közötti súlyú süldőcskét hoztunk. 4800 forintot kértünk értük, aztán lehagytam 4500-ra, végül 4250 forintért keltek el. — Megvan elégedve a vásárral? — Nem a legjobban. Többet szerettem volna kapni értük... Nem a legjobb piac volt. — Akkor miért adta oda? — Hazavinni, aztán egy hétig újra etetni, s megint hozni, drága fuvarral? Az is sokba kerülne. Meg aztán, ki tudja, mennyit adnának egy hét múlva értük. Deáki József kutasi lakos adott el 50—60 kiló közötti 2 süldőt 3000 forintért. Ezeket egy nagybajomi ember vette meg. Fújsz Mihály kutasi lakos a fogatával fuvarban elég sokszor megfordul a nagybajomi piacon. Akkor is ott volt. Tőle tudom: — Máskor több kocsi szokott lenni... Az árak ingadoznak. Ha az állatforgalmi emberei is veszik a malacokat, süldőket, jobbak az árak. Ha csak egyesek vásárolnak, mindjárt alacsonyabb. Kevés parolázást láttam. Nem volt hangos alkudozás, így nem nagyon volt áldomás- ivás sem. De azért fogyott a sör, a fröccs, mert igazi kánikulai meleg volt akkor, 30 fokon felüli. Kiss József (Foly latjuk.) n Gépírót azonnali belépéssel felveszünk Fizetés: megegyezés szerint. Építőipari Szövetkezet, Kaposmérő (9651)
