Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-18 / 194. szám

Fehér csákós karmester Otthon csak a teát... Döntött a Legfelsői Bíróság Nem lehet ráfogni, hogy két lábon járó »rekláma« a szakmának. — A jó sza­kácsok sová­nyak ! — mond­ja nevetve az étterem vezető­je. — Miért? — Mert dol­goznak és így nem jut idejük végigkóstolni a konyhán készük lő összes ételt... — ön hány­féle ételt ké­szít? — fordu­lok most Fog- lyos Jánoshoz, a Kapos fősza­kácsához. — Tizenkét készételt és ti­zenöt frissen sültet. Ez az, ami az étlapon szerepel. — Mindössze ennyi egy sza­kács -reperto­árja?« — Jól is néznénk ki! — ne­veti el magát. — Nyólcszáz féle ételt el tudok készíteni, de másfélezret 'ismerek. Per­sze, ezt -végigzongorázni" nem lehet. Mindenesetre arra jó, hogy ha a vendég valami különleges kívánsággal áll elő és a nyersanyag is megvan hozzá, nem jövök zavarba. A főszakács a konyhában hatalmas üstök, villanytűzhe- hely, lábasok között sürög-fo- rog. Az egyik pulton tábla: Elfogyott ételek. Alatta kréta­írás: rákot burgonya, francia­borda. Nyolc-tíz fehér köpe­nyes nő és férfi szorgoskodik a fazekak között, s a fősza­kács — ahogy azt a kívülál­lók mindig is sejtették — fő­zőkanállal a kezében s fején fehér papírcsákójával karmes­terként irányítja -hadsere­gét" ... és a fűszerek rejtel­mes útját. Egy legényke oda­adó szorgalommal dobálja a palacsintát, amely a levegő­ben megfordulva pontosan a palacsintasütőbe esik vissza. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki főszakács legyen ? — Egyszerűsíteni lehet a választ, azt azonban elöljá­róban leszögezem, hogy a fe­hér sapka nem elég. Elvégez­tem 1963-ban a vendéglátóipa­ri szakközépiskolát, s azóta is állandóan vásárolom a szak­könyveket. Tehát először ta­nulni kell. Szükséges még hoz­zá egy étterem konyhája, és ha már kérdés a főszakácsság- ra vonatkozik, hát kellenek a beosztottak is. — Hányán dolgoznak az irányítása alatt? — Több mint harmincán. Közöttük 14 tanuló is. de a legjobb munkatársam Kovács Mihály, ő már az én tanítvá­nyom volt, most segéd. — Mit készít el a legszíve­sebben? — A hidegkonyhai ételeket. Ezek munkaigényesek, és az úgynevezett szakácsművészet is ezekben domborodik ki. Amikor versenyeken, kiállítá­sokon indulok, akkor is eze­ket készítem. Ha kellő gond­dal és szakértelemmel csinál­ja meg a szakács, a felszolgáló, aki megrendeli tőlem, tréfá­san is megkérdezi: »mi van, új a szakács, hogy ilyen jó a kaja?« És akad a vendégek között is olyan, aki külön is üzen a pincérrel, hogy na­gyon elégedett. Ezt pedig ko­molyan kell venni. Szüts Dénes lllffilillfll !!|!||!| .11! Öngyilkosság 1 a Kaszinó utcábc an? 43. — Halija, Flessburger! — kiáltott Morgan, hogy túlhar­sogja a motor és a víz súrló­dásának zaját. — Maga egy öngyilkos jelölt. — Túloz, Fred — ordított vissza Flessburger. — Szeret­nék még egy-két évet jól el­tölteni. Egy ilyen öreg ember­nek már ... — Ezt úgy, s olyan hangsúllyal mondta, hogy érez­zék, maga sem hisz ebben. Éva a férfira nézett: a ref­lektor visszaverődő fénysuga­rában megcsillant itt-ott őszülő haja. Fehér szmokingjában, kifogástalan ingében, arcán az­zal az enyhe megvetéssel — amivel általában az embere­ket kezelte, és ami korábban még ellenszenvesnek látszott benne —, most olyan volt, mint a Dédi által sokszor meg­rajzolt német katona minta­példánya: erős, bátor, meqész. — Még egyszer kerüljük meg! '— kiabált Fred Morgan Flessburgernek, mert egy érde­kes formájú szigetre bukkan­tak. A gyógyszerész szó nélkül balra fordította a kormányt. — Maga pedig próbáljon meg egy palackot kibontani — Somogyi Néplap szólt Antoniónak. A fiú fölkelt, és majdnem rázuhant a nőkre, akik visítottak. — Aligha lenne jó hajós ma­gából — nevetett a kölni gyógyszerész. — De majd az ital helyrehozza. Az asszony — miközben a csónak szélsebesen repült a vízen, és a többiek hol nevet­ve, hol sikongatva adtak a kellemes szórakozás örömeinek kifejezést — mérlegelt, hatá­rozott, s döntött. Anélkül, hogy becsapta volna önmagát. Még semmi sem alakult ki benne végleges formájában, de azt már tudta, hogy Flessburgert nem ereszti ki a kezéből. Érez­te a férfi pillantásaiból, sza­vaiból, hogy ez az éjszakai ki­rándulás is neki szól, mint az utóbbi napokban minden, s ez a kedves, de könnyelmű tár­saság csak a statisztéria, akik azért kellenek, hogy fénye­sebb legyen az előadás. Flessburger lassított, mert hajó közelébe értek. A társa­ság azt kívánta, hogy nézzék meg közelebbről, s ő szívesen engedett a kérésnek. Nagy ív­ben kanyarodva vágott az út­nak. Mozdulatait reflexsze- rűen végezte; oda sem figyelt, mit tesz, mégis kitűnően ve­zette a kis hajót, akárcsak a Mercedesét. — Hány fajta fűszert hasz­nál? — Körülbelül tizennyolcat. Régen a magyar konyha na­gyon fűszeres volt. Manapság persze mindent már nem al­kalmazunk; ilyen például a rozmaring. De az utóbbi évek­ben megint gyakran használ­ják ízesítőnek a bort, ami el­sősorban az étel házias zama­tét emeli ki. — Hogyan kell a jó tatár- bifszteket elkészíteni? — Ezt a hideg ételt buda­pesti tapasztalataim alapján hoztam Kaposvárra. Kezdetben idegenkedtek tőle, most viszont sokan keresik. Nos, kell hoz­zá a legalább négy napig ér­lelt darált bélszín, ízesítőnek mustár, gyöngyhagyma, fűsze­rezet paradicsompüré, bors, természetesen só, majoránna, piros paprika és vaj. Ha ezek az adalékanyagok megvannak, ízlésének megfelelően kever­heti a vendég és kenheti rá a vajazot pirítós kenyérre. — Szívesen főz otthon is? — Ott a feleségem a kony­ha ura, csak a teát készítem. Ha én főznék otthon is, az egész utca jóllakna, úgy hoz­zá vagyok szokva a nagy mennyiségekhez. Kész anyagi csőd lenne rám bízni a vasár­napi ebéd megfőzésát... — Még egy kérdés: a ked­venc étele? — A milánói makaróni. Per­sze, az én ízlésem szerint el­készítve. Aztán vannak egyé­ni »kreációk" is. Ilyen a ro- polyi vaddisznópecsenye . .. Erről az ételről az egyik vendéglátóipari szaklap is meg­emlékezett (az egyik kiállítá­son Foglyos János ezzel sze­repelt). »Vargányagombával, májjal töltött vaddisznóborda, kitűnően ízesített pecsenyelé­ben, amelyben házi kolbászt pároltak; fűszere a bors és a fokhagyma, a köret sült­burgonya. A bordákat apró, díszes, tájjellegű bicska díszí­ti. Tálalásnál vörösboros, ko­nyakos áfonyamártást kell még külön hozzáadni« — írja a szakértő. Megragadta nekem is a fi­gyelmem. Szívesen megenném Foglyos János »találmányát«, még »apró, díszes, tájjellegű bicska« nélkül is... Azzal a bizonyos mártással. Mészáros Attila Végeredményben neki ’túl sok köze nem volt addig Ba- látai Jenőhöz, Szászné apjához, amíg az az estély Rajnissnál el nem következett. Ludger Westrick nagyon sokat segí­tett neki, és az Auslandsorga­nisation der NSDAP magyar- országi körzetébe tartozók is. Ö azt hitte, amikor Berlin­ből elindult, miután meghall­gatta Werner Daitz és Hugen- berg aggodalmas jóslatát, hogy a magyar ügy pokoli nehéz játszma lesz, nehezebb mint volt például a norvég vagy a jugoszláv. Az úgy indult, mint­ha vajat kellett volna kenyérre kenni, és csak később mérge­sedett el. A többiek nehezen kezdődtek, és könnyebbé vál­tak. . Ám Magyarországon akkor semmiféle ellenállás nem volt, sőt... Emlékszik, Clodius mi­lyen optimistán jelentett Rib- bentroppnak: »Gazdasági kér­désekben a magyar kormány magatartása nem ad okot arra, hogy Németország részéről ko­molyabb kifogások merüljenek fel.« És tényleg, ez az egész bauxitos trupp, a grófjaikkal, gyárosaikkal együtt... Csak pénz legyen! Ezt adták elő a legraftináltabb és a legegy­szerűbb formában, miközben jelentőségteljes szivarfüstfel- hőbe burkolództak. Dr. Werner Daitz a hasát fogta Berlinben, amikor elme­sélte neki, hogy Mayer Ödön azt kérte tőle, hogy tudna-e tíz agarat küldetni Németor­szágból, és ő cserébe hajlandó a Tröszt terveit megmutatni. Egy magántulajdon­han levő, komfort nélküli vi­déki családi ház kétszoba- konyháját egy házaspár bérli. A tulajdonos közölte velük, hogy házát korszerűsíteni akarja, bérleményükben für­dőszobát, valamint vízöblíté- ses WC-t létesít, s ennek kö­vetkeztében — természetesen — lakbérük is magasabb lesz. A házaspár azonban ehhez nem járult hozzá, s erre a háztulajdonos pert indított el­lenük. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen dön­tött: — A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, fel­újításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, feltéve, ha ezek a lakás megsemmisülését nem eredményezik. Erről azonban ez esetben szó sincs. Nem le­het megtagadási ok, hogy a korszerűsítés után a bérbeadó a lakbért fölemelheti. Elsődle­ges közérdek ugyanis, hogy a lakások minél , korszerűbbek legyenek, és ez a közérdek nem sért magánérdeket sem. A bérlőnek is előnyös, ha la­kása az életkörülményeit meg­könnyíti, s a higiéniai köve­telményeknek is jobban meg­felel. Ennek nem mond el­lent, hogy az említett igénye­ket jobban kielégítő lakás bé­re is változik. Mindezekből az következik, hogy a bérlőknek a háztulaj­donos által tervezett és az il­letékes államigazgatósági ha­tóság által engedélyezett kor­szerűsítési munkákat megaka­dályozó magatartása jogtalan. Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet búzatáblájában a szomszédos erdő- és vad gazda­ság állatai súlyos károkat okoztak. A tsz pert indított, és a megyei bíróság a gazdaságot 567 ezer forint kártérítés fize­tésére kötelezte. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is hely­ben hagyta. Törvényességi óvásra az ügy ismét a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyezte, és a megyei bí­róságot újabb eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára utasította. A határozat indoklása szerint a vadkár megállapítá­— Ott nem kellett könyörög-1 ni — gondolta Flessburger —, í minden ment, mint a karika- ♦ csapás. ♦ A bauxitért akkor még fi-1 zettek. S éppen akkor kezdő-1 dött a nehézség, amikor úgy j kellett megszervezni az anyagi átvételét, hogy majd a máso-J dik világháború után egyenlí- ; tik ki a számlát. Amíg pénzt» kaptak, adtak azok mindent,} a Horthy hózentrógerjét is el-} adták volna, de előbb-utóbb; rá kellett térni a lényegre. ♦ Szerencsére addigra sikerült} minden adatot, információt} megkapni. Még a házak belső alaprajzát is ismerték. Min­den készen állt a gazdasági ha­talomátvételre. Neki tulajdon­képpen kiadták az utasí-^ tást... I í Balátairól is megtudott min-t dent. A diplomáciai posta két-| hetenként vitte a jelentést. Itt j járt, ott járt; mit mondott.» mire költött, kivel mit beszélt. t Nem volt nagy munka. És ha} azt az aktatását nem lopja el | tőle az Intelligence Ser- ♦ vice? ... Máig sem érti. Mi ke- } resnivalójuk volt ebben az} ügyben? Persze, súgtak az| amerikaiaknak. Ha most ennek t a tökfilkó Morgannak azt} mondaná: gyűlöli az egész an­golszász bandát, mert 1938- ban a münchenti pályaudvaron I sa nem az- előírt rendelkezé­seknek megfelelően történt. A kiszámítás kiindulópontja I ugyanis annak meghatározása lett volna, hogy — a várhat' terméseredményhez viszonyí­tottan — a kártétel százaléko­san milyen aráríyú. A szakér­tőnek rögzítenie kellett volna azokat az adatokat, amelyekre megállapításait alapozta. Az eljáró bíróságok azonban en­nek feltárását meg sem kísé­relték, noha tanúvallomások is indokolttá tették volna ilyen bizonyítási eljárás le­folytatását. Indokolt lett vol­na annak a vizsgálata is, hogy az egyes gabonatáblákon a tsz — hasonló művelés mel­lett — milyen termésered­ményt ért el. Ilyen adatok hiá­nyában pedig a korábbi évek terméseredményeit — szükség esetén a hasonló adottságú környező mezőgazdasági nagy­üzemek azonos művelési ágú tábláin elért terméseredmé­nyeit — lehetett volna össze­hasonlító adatként fölhasznál­ni. Ez is elősegítette volna a tényállás tüzetesebb tisztázá­sát és a vadkár mértékében megnyugtató alapokon nyugvó ítélet hozatalát. Végül a tör­vényességi határozat rámuta­tott: a vadkár sajátos jellegé­re való tekintettel szükséges lett volna annak vizsgálata is. hogy a tsz mennyiben tett eleget kárenyhítési kötelezett­ségének. Egy vidéki gyár villanysze­relőjét munka közben áram­ütés érte. Ennek következté­ben a villanyoszlopról leesett és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy teljesen mun­kaképtelen lett. Segítséggel,' mankóval és járókészülékkel néhány lépést tud tenni, ön- hajtös kerekesszékkel azonban tud közlekedni. A szerencsét­lenül járt ember a vállalat el­len pert indított. Ebben nem­csak keresetveszteségét köve­telte, hanem azt is, hogy a la­kásában létesítendő fürdőszo­ba költségeit a gyár fizesse meg, továbbá olyan lejárót ké­szíttessen, amelyen kerekes­székével közlekedhet. Végül rokkantak közlekedésére szol-1 gáló Trabant-Hycomat sze­mélyautót is kért. Végső fo­kon az ügy a Legfelsőbb Bí­róság törvényességi tanácsa elé került, amely a következő határozatot hozta: Kórházi igazolás szerint a sérült bél- és veseműködése akaratától független, ezért na­ponta többször kell fürödnie. Így fürdőszoba létesítése irán­ti igénye jogos, mert ez az őt ért sérülés következményei­nek elhárításához szükséges. Mozgás- és munkaképességét nem nyerheti vissza, tehát ezen enyhíteni kell. Ezt szol­gálja a rokkantak részére gyártott autó. A felperes fel­ső végtagjainak mozgása ki­fogástalan, izomerejét meg­tartotta, s így az autót vezet­ni tudja. A vállalat által adott tolószék elenyésző kárpótlás. Nagyobb mozgási lehetőség biztosítása, sőt az életkedv fenntartása érdekében is indo­kolt az autó rendelkezésre bo­csátása. Végül a sérült külön­böző anyagi előnyöktől esett el, többletkiadásai merültek föl, amelyek összege pontosan nem számítható ki. Ezért — a körülmények mérlegelése alapján — általános kár címén 30 ezer forint illeti meg. A Legfelső Bíróság nemcsak ezt az összeget ítélte meg, hanem elmaradt jövede­lem címén további 10 ezer fo­rintot, fürdőszoba létesítésére 28 ezer forintot, ezenkívül kö­telezte a gyárat, hogy a Mer­kur személygépkocsi-értéke­sítő vállalatnál rokkantkocsi vásárlására a villanyszerelő i javára 38 ezer forintot fizes­sen be. H. E. Hasznos szakkönyv a szakembereknek A savanyú talajok javításáról Hazánk mezőgazdasági terü­letének mintegy a negyede sa­vanyú talaj. Ezek javítása, termékenységének fokozása igen fontos feladat, hiszen nagy részük olyan területen fordul elő, ahol a természeti adottságok egyébként is ked­vezőtlenek. Ehhez a munkához szeret­nénk segítséget nyújtani Av- donyinnak, a kiváló kutatónak a könyvével, amely — (A sa­vanyú talajok termékenységé­nek fokozása) — amely több évtizedes kísérleti és gyakorla­ti tapasztalatok alapján — a savanyú talajok termékenysé­gének, valamint az ezeken a ta­lajokon termesztett kultúrnö­vények termőképessége növe­lésének módszereivel foglal­kozik. Részletesen leírja a savanyú talajok tulajdonsá­gait. a műtrágyák hatásfoka javításának módszereit, a ta­lajok meszezésének, szerves trágyázásának, valamint a szántott réteg mélyítésének hatását. A hazai ide vonatkozó ku­tatási és gyakorlati eredmé­nyekről a könyv külön feje­zete számol be, amelyet dr. Máté Ferenc, a hazai savanyú talajok s azok javításának is­merője írt. Megkönnyíti ezzel a magyar szakemberek számá­ra a könyv előző fejezeteinek használatát, illetve a közölt eredmények, megállapítások hazai érvényességének megíté­lését is. A könyv a termelésben, a kutatóintézetekben, talajjaví­tó állomásokon dolgozó mező- gazdasági mérnököknek, tech­nikusoknak hasznos segítőtárs. Növényvédelmi tájékoztató Károsít a szövőlepke második nemzedéke lóvá tették és a legszíveseb-♦ ben vízbe fojtaná őket, ak-} kor... Nos. ez a bárgyú alak; azt hinné, ez egy újabb »vagá-j nyos" tréfa, és nevetne rajta, j Flessburger a hajó kürtjére} riadt föl gondolataiból. Túlsá-1 gosan közel merészkedett.} Megfordította hát a kormányt, ♦ s a partot célozta meg, teljes i sebességgel. i (Folytatjuk.) f Az augusztus második de- kádjában uralkodó rendkívüli meleg idő hatására alig né­hány nap alatt tömegesen ki­keltek a szövőlepke kis - her­nyói. A hernyófészkek házi­kertekben, útszéleken nagy­számban láthatók a fertőzött területeken. A másodig nemze­dék fertőzése erősebb lesz, mi­vel a lepkerajzás és tojásra­kás idején száraz meleg volt az idő. Legnagyobb számban általában a Balaton-parton, to­vábbá a marcali járás terüle­tén és Kaposvár környékén. A védekezéseket haladékta­lanul meg kell kezdeni, mert qz irtás elmulasztása esetén a nagy tömegben megjelenő hernyók tarrágást idéznek /elő. A tarrágot gyümölcsfák ter­mése kárbe vész. A hajtások nem érnek be, télen elfagynak, s a jövő évi termés is elmarad. A szövőlepke elleni védekezést rendelet határozza meg, mely­nek értelmében a fertőzött te­rület tulajdonosa (kezelője) szektorra’ való tekintet nélkül a kártevők észlelése esetén azonnal köteles irtani. A szö­vőlepke ellen leghatásosabb a vegyszeres védekezés. Felhasz­nálható | házikertben, útszéle­ken, nagyüzemben egyaránt: a Safidon 0,25, a Ditrifon, Sevin 0,2, a Fiiból E 0,5, a Bi—58 0,12 százalékos oldata. A növényvédő állomás szak­emberei folyamatosan végzik a magíogásra kijelölt pillan­góstáblák második szemléjét. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a második szemle alkalmával a pillangóstábla arankával fertőzött, a magfogásra kije­lölt táblára termelési, felhasz­nálási és forgalmi korlátozást rendelnek el, és egyben sza­bálysértési eljárást is kezdemé­nyeznek a termelő ellen. Az arankás foltokon és azok 1 m-es szegélyén négyzetmé­terenként 1 liter permetlevet kell kipermetezni az alábbi gyomirtószerekből: Aretit (ki­zárólag nagyüzemben) 2—3, Krezonit E 2, Régióné 0,5 szá­zalékos oldata. A szerek felhasználásánál az előírt munka- és egészségvé­delmi, valamint a hasznos élő­szervezetek és vizek védelmére vonatkozó rendszabályok be­tartása rendkívül fontos.

Next

/
Thumbnails
Contents