Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
A párizai divat minden évben újít, minden évben talál valami »trükköt«, amivel meghódítja a nőket Az idei nyár egyik ilyen trükkje — s egyben átütő sikere — a matróz- stflus. E ruhák jól viselhetők, különleges szép anyagból tervezték ókét, és más stílusoktól eltérően nemcsak vonalmódosító, hanem fiatalító hatásuk is van. Íme, néhány szép modellje, amely új ruháink tervezéséhez sok ötletet nyújthat. Kovács Mária > \ -sJt i ütó Fehér vászonból készült, bő szárú pantalló és matrózstílusú, rövid ujjú tunika, sötétkék-fehér csíkos, hosz- szú ujjú puléve«""' Matrózegyüttes könnyen kezelhető trevirából. A nagy gallért, az ujjat és az övét kék szegély díszíti. W/iü Tengerész-stílusban készült a két csinos kötött ruha is. Tessék megfigyelni az ötletes díszítéseket! Fehér és sötétkék keresztcsíkos divatmodell, mosható műszálas jcrseyből. Szüts Dénes !llillllll!lilllHIIIIIIIII!!ll!ll!l!lll!!ll!l!llll!!llil!lllll Öngyilkosság a Ka szinó utcában? 29. Áz interpelláció és a következő felszólalás között rendkívül érdekes események zajlottak le, amit eg.y szemfüles újságíró szimatolt ki. Föltűnt ugyanis a riporternek, hogy amikor a parlament következő ülésén a jegyző Rajnlss Ferencet szólította és a képviselő helyére nézett, a pad üres volt. Rajniss Ferenc nem folytatta interpellációját. Az újságíró kutatni kezdte az okokat, és ezt írta: "... Budapesten, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatti bér- Jla első emelére egy kül- ;1 vityilóból új lakó költö- . A lakberendezőket a leg- ;ább szalonokból küldték . íbb műbútorasztalosok ’k, könyvespolcokkal épí- ik be a dolgoz!szobát. Belátták a félbarokk szekré- ~ - -két, a tölgyfa tárgyalóaszSomogyi Néplap talt, a bordó huzatai karosszékeket, aztán az ajtókat párnázták be. Mások díszes he- verőket, fotelokat hoztak. Külön csomagolva érkeztek a drága festmények, csillárok. Négyen felügyeltek a finom porcelánok kicsomagolására. A szőnyegeket egy híres külföldi cég szállította. Teherautóra való nippeket, evőeszközöket, poharakat, metszett tükröket hoztak és tették gyorsan a helyükre, mintha a tulajdonos pálcával kergetné a berendezőket. A telefonszerelők csengőket, titkos telefonvonalakat építettek ki, a lakatosok különleges zárakat, titkos fiókokat szereltek fel. A sürgő-forgó népség a háziurat nem is látta, csak a megbízottját, egy magyarul nagyon rosszul beszélő, de pénztárcájába sűrűn belenyúló, harminc év körüli férfit. Mit gondolnak olvasóink — kérdezte cikkében a riporter — ki lehet a tulajdonos, a boldog ember, a titokzatos és valamiféle-fordított gravitáció BÁTRAN állíthatjuk, hogy a szépség egyik fő követelménye az ép, egészséges arcból. Ez még akkor is érvényes, ha figyelembe vesszük, hogy minden kornak más és más a szépségideálja és az ehhez igazodó kozmetikája. Igen ám, de ha jól körülnézünk, megállapíthatjuk, hogy kevés az a szerencsés nő és férfi, akinek az arcbőre természettől fogva üde, tiszta, nem túl zsíros, nem túl száraz, ránctalan stb. De még ilyen szerencsés esetben sem szabad elbizakodni, mert sajnos a bőr — akárcsak a többi szervünk — idővel elhasználódik, megöregszik. Nagy meggondolatlanság ezt az amúgy is rövid időt túlzásba vitt hiúságból vagy egyenesen lustaságból megrövidíteni. Márpedig a szépsége ellen sokat vét, aki a nyári időszakban is reggeltől estig különféle fe3ték-, púder-, krém- puder-, vagy puderalapozóvai tömített bőrrel sétálgat a tűző napon. (Azokról ne is beszéljünk, akik mag a strandon vagy nyaraláskor a vízparton sem hajlandók megválni sminkmaszkjuktól!) Amilyen szép a tussal kihúzott szemhéj, amilyen hatásos a mű- szempilla este, ugyanolyan mértékben visszatetsző (nagyon (is »mű«!) nappal, kánikulából. izzadtsággyöngyöktől körevévé. A gc/dosan kikészített arcbőrre A rászáll a por a benne levő fertőző anyagokkal. Rárakódik a levegőben szállangó füst, korom, alatta gyűlik a veríték, a faggyú ... Egyszóval, van mit lemosni esténként az arcról! Mert, ugye, esténként bármilyen fáradtak vagyunk, bármennyire ellustálkodnánk is az időt, nem fekszünk le. amíg az arcunkat, bőrünket meg nem tisztítót1 tűk. Ez az arcápolás alapfeltétele. Aki ennél többet tesz, akinek napközben is van ideje, kedve a szépségápolásra, s maga látja hasznát. Akinek egészséges a bőre, mossa meg többször is az arcát szobahőmérsékletű vízze! és pipereszappannal. A kemény kútvíz, amelyben a sok mész és magnéziumtartaiom miatt nem habzik a szappan, nem alkalmas mosakodásra. Ahol ilyen víz van, ott ajánlatos esővizet fogni. Mosako dás után a szappant alaposan le kell öblíteni. Legjobb, ha ez az öblítő víz enyhén savanyú (ecetes vagy citromos) s ez a bőrön maradt lúgr 'Szecskákét közömbösíti. Mosakodás után a bőr kevesebb fagy- gyút tartalmaz, mint előtte, ezt tehát pótolni kell jól felszívódó krémmel. A NAGYON SZÁRAZ vagy túl zsíros bőrűek kozmetikája külön figyelmet kíván. A leghelyesebb tehát, ha ők minden esetben a szakember rájuk érvényes tanácsait követik. A bőr és a szépségápolás sikerének másik feltétele a nyugodt, bőséges pihenés. A legfinomabb rúzs, púder, a legraCfináltabb módon elkészített krém, tej vagy egyéb készítmény sem pótolja a jó alvást. Az az okos tehát, aki szépségével úgy gazdálkodik, hogy azt sokáig élvezhesse. Bőrét már fiatal korban is — és természetesen idősebb k rban is! — rendszeresen ápolja, tisztán tartja, káros hatásoktól védi, frisseségét pedig egészséges életmóddal igyekszik biztosítani. S ha ezgk mellett a megfelelő alkalmakra alaposabban sminken magát, ez a szépségét még jobban hangsúlyozza. F. I. OTTHON CSALÁD Mibe kerül a horgászai? A dolog úgy kezdődött, | hogy egyszer tizennégy napig | nyaraltunk a családdal a Bala- | tonon. Ebből tizenhárom napig esett az eső. A második hét elején — hogy legalább egy lélegzetvételnyi nyugalmam legyen — vettem nyolc forintért egy komplett horgászfelszerelést a fiamnak. — Erigy, fiam, anyáddal, vágjál vesszőt, és fogjatok halat — mondtam. Fogott is, és — remélem egy életre — »beoltódott«. Azután engem is magával rántott, és így az a bizonyos nyolc forintos horgászfölszerelés nekem egy évtized alaR lassanként körülbelül 50—60 ezer forintba került. Nem sajnálom. Először is örülök, hogy a vizen megismertem a teljes kikapcsolódás semmivel nem pótolható regeneráló erejét, evezés közben a könnyű fizikai munka pihentető hatását, a horgásztanya fejlesztésén barkácsolva pedig a nem kényszerből végzett alkotó munka örömét. Az összegek véglctességén pedig ne csodálkozzon senki! útján hirtelen felemelkedett férfi?... Elkalauzolom önöket a lakásszentelőre, ami felér egy lakodalommal is. A ház elé egymásután érkeznek a luxusautók és azokból olyan előkelőségek szállnak ki és sietnek fel a lépcsőn, mint Imrédy Béla, Jaross Andor, Rátz József, Nagy László, Darányi Béla, Hunyady Ferenc gróf, Hardi-Dreher, Andrássv Mihály, herceg Montenuovo Nándor, Schröder Erik. A háziasszony habkönnyű, hófehér keppben borzong a kapuban, aztán forró rokon- szenvvel és olyan hévvel öleli át Mayer Ödön dr.-nak, a Bauxit Tröszt vezérigazgatójának kedves feleségét, mintha száz éve ismernék és szeretnék egymást. Nagy hajbókolással fogadják a háziak Fritz Opel német gépkocsigyárost, Vida Jenőt, a MÁK, s Chorin Ferencet, a Salgótarjáni Kőszén RT tulajdonosát és vezérét, aztán a sok külföldi méltóságot, a német nagykövetség kereskedelmi attaséját és három másik ismeretlen urat. Amikor a vendégsereget elnyelte az ajtó, a házmesterhez siettem. A szállítómunkásoktól már tudtam, de hallani akartam tőle is, ki az új lakástulajdonos. — Rajniss Ferenc képviselő úr — mondta a házmester, áhítattól annyira remegő hangon, hogy még a szivarcsikket is kiköpte a szájából. Várhatta ugyebár a T. Ház • déréit, boglyának a bauxí«ügyben elmondandó újabb interpellációját ...« Szász a golyóstollával aláhúzta az újságcikk két sorát. Eszébe jutott, hogy egy másik _ anyagban olvasta: Rajniss j nemcsak lakást, hanem 40! ezer pengő készpénzt is ka-i pott Mayeréktól, a Bauxit ♦ Tröszttől. Megtörtént tehát a J látszólagos kibékülés a magyart tőkések és a németek, a ma- i gyár tőkések és a jobbolda'J között. i Miben állapodtak meg? Rajniss már jóval előbb megkapta a palota emeletét és a pénzt. Bizonyos megállapodásnak, ha többnek nem. de fegyverszünetnek be kellett következnie. A hallgatás árát kifizették, s ez volt a legfontosabb. De kizárólag a hallgatást vásárolták volna meg? ... Ott, a Rajniss-lakás- ban végeredményben emberi sorsok dőltek el, milliárdos értékek és ennek a párbajnak fogcsikorgató beleegyező!,« győztesei és vesztesei lehet- J tek, ha mindezt diszkrét, ud-j varias mosolyok takarták is. f Miért nem figyelt fel a ri-í porter a nőkre? Miért csak 1 Mayernét említi? Mert jelen-1 létük, a többiek jelenléte tér-1 mészetes volt neki. Cikkében t lakásszentelőt emleget, és Ma-, gyarországon feleségek nélkül | aligha van ilyen. A férfimu-í rikat »házon kívül« szokás j tartani. ♦ (WlutatiukJ _ J Ez ilyen sport. Aki versenyzőnek jelen ikezik, annak összeírnak egy listái, hogy milyen fölszerelést szerezzen be. (A versenyző egy bottal horgászik.) A felírt szerszámok ára összesen kb ötezer forint. Ezzel szemben áll Búza Barna szobrászművészünk sztorija. Ő észrevette, hogy egy szép süllő rabol a stégje körül. Kivonult hát ajándékba kapott, nálunk egyszerűen felbecsülhetetlen értékű japán fölszerelésével, de nem tudta megfogni. Ekkor jött egy kisfiú, kezében suhogós mogyorófavessző, azon volt három méter zsinór és horog, de se úszó, se ólom. Illem- tudó hangon kért egy kisha’at a mestertől, és tíz nerc múlva harevitte a háromirilós süllőt... Mi^ől is áll egy horgász fölszerelése? Kell hozzá mindenek előtt engedély, azután alapfokon bot, orsó, zsinór, horog, ólom és úszó. Később mindez többesszámban. Középfokon már van a horgásznak kiemelő és tartó szakja, seregnyi szerszáma, jó- pár doboza, szakkönyvei, blin- kerei (ebből esetleg száz is). kis halaskannája, kishalfogó hálója. Az igazi horgász már beszerez lámpát, vágóhoraot. csónakot és horgonyt, horgász- öltözéket (vízhatlan kabáttal és gumicsizmával), s épít macának stéget és tartást. (Ez utóbbihoz nem annyira pénz kell, mint inkább barátok, akik segítenek.) És az ec^szre a koronát akkor teszi fel. ha már valami jó víz narthín eev kicsi t”11"’ an»ó házikód is van. Mi mibekerül? Az ifjúsági engedély egy évre alig több, mint száz forint. A felnőttjegy ára nyílt vízi horgászatnál 250 forint körül van. A saját horgászvizeken, ahol a halat telepíteni is kell, drágább a tagság, belekerülhet évi 6— 800 forintba is. Hatvan forintért már kapni szép szál bambuszt, amit a horgász maga szerel föl; a hibája csak annyi, hogy mivel egy darabban van, szállítani körülményes. De 100—120 forintért már fölszerelt, összerakható bambuszbotot is lehet kanni. A mostanában divatos műanyagbotok ára hosszúságtól és minőségtől függően 3— 500 forint. Kétségtelen, hogy a japán teleszkóp rendkívül nraktikus: hosszú, fárasztásinál kitűnően működik, csak egyetlen hibája van: ezer forint alatt nem kapható. Egy keszegező tárolóorsó 24 forint, a legolcsóbb peremfutó 150. Hatvan forintért megbízható pontyozó orsót kapni, de aki nem akar »szégyenkezni«, háromszáz forint körüli áron már kifogástalanul működő peremfutót kap. A legdrágább francia herkenytű: 1300 forint (de állítom, hogy nem lehet vele több halat fogni, mint a 300 forintossal). Az apró cuccok — mint a horog, ólom, úszó, - blinker, szerszám — filléres cikkek, csak akkor emésztenek sok pénzt, ha nagy készletet gyűjt belőlük az ember. Száz méter zsinór ára általában 30—60 forint. Kapni a technika csodájaként hirdetett szúpeczsi- nórokat is, ahol a hajszálvé- konv szál 10—15 kiló terhelést kibír. Ezek ára 3—400 forint, de tapasztalatom szerint nem megbízhatóak. Mérleggel kipróbálva bírják a tizenöt kilót, de kritikus pillanatban esetleg elszakad a technika csodája is. A hal kiemelésére és tárolására, a süllők és csukák ker- getéséhez szükséges kishalak megfogására szolgáló eszközöket házilag is össze lehet barkácsolni. Ám kereskedelmünk itt sem rest, van már majd négyszáz forintos tartószák is. Semmivel nem biztonságosabb, mint az otthon kötött, csak éppen norvég. A csónak kényes cikk, vizenként mások az igények, tanácsot adni nehéz, öreg halászoktól kétezer forintért mór kapni használtat; a kereskedelemben kapható horgásztípusok 4—6 éze. forintba kerülnek, a hajóácsok ennél valamivel olcsóbban készítik. Felső határ persze itt sincs, mert már kapni olyan csónakmotort, ami többe kerül, mint egy kisebb gépkocsi. A telekkel, tanyával hasonló a helyzet. Ha egy víz még nem divatos — tehát olcsónk a telekárak és a tanács nem írja elő a kacsalábat, amin a ház forog —. akkor 20—30 ezer forintból (igaz. hogy sok munkával) megoldható az egész. Summa summárum: félezer forintból a horgászatot el lehet kezdeni, és az első évben művelni is lehet. Egy igazán szenvedélyes horgász viszont csak csalira és etetőanyagra (kukacra, kukoricára, nokéd- lire stb.) elkölt ■ennvii e'ty év alatt. Te«% m'vm-őbálnl. aztán kit-kit elsodor majd a szenvedélye és anyagi helyzete! Csak egyet ne várjon senki. Azt, hogy ez a befektetés valaha is megtérül majd. Egy épen most megjelent, kezdőknek szóló, olcsó kis szakkönyvben — Horgászni szeretnék! — Vígh József ezt a meghatározást alkalmazza: »Horgász az, skl bottal, zsinórral és horoggal — és nem a haszon kedvéért — fogja a halat.« Mélységes igazság ez. Keserves csalódás vár arra, aki erről az alapállásról megfeledkezik ... Földeáki Bélft Matrózdivat Párizsban A sok festék ártnlnna!
