Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
Ahol nincs uborkaszezon! Barcsi látogatás Az első, ami legjobban szembetűnik, a gondos tisztaság. Felerősödve hallatszik a folyosók kövén koppanó lépések zaja, s egyedül érzi magát az idegen, ha reggel érkezik a barcsi művelődési ház labirint tusába. Talán a nyári uborka- szezonra is gondol a kietlenség láttán. A klubteremben a székek gondosan összerakva, az asztalok mellé állítva, hűvös szellő járja át a helyiségeket, s egy kicsit messzebbről, az egyik teremből hangfoszlányok szűrődnek ki a folyosóra. A művelődési ház igazgatójával, Vértes Györggyel beszélgetünk: — Milyen nyári programot állítottak össze? — A tulajdonképpen három hónapra szóló terv nem sokban különbözik a téli, megszokott rendtől. Július első felében rendeztük meg az öregek napját. A községi tanács közművelődési tervében szerepel, hogy ezentúl minden évben meg kell tartanunk ezt a na-, pót. Egy hónapban egyszer este az öregeké a művelődési ház. A legutóbbit a tanács a szakmaközi bizottsággal ösz- szefogva szervezte meg. Műsort rendeztünk »Séta a régi Barcson« címmel. Egy hete volt a nálunk már hagyományossá vált Anna-bál, természetesen erre is külön műsort állítottunk össze. A jövő vasárnap, .este a Neoton együttes koncertje lesz. | — A téli, talán így is mondhatnánk: folyamatos program miben különbözik a nyári rendtől? — Talán annyiban, hogy kevesebben látogatják. Persze ez sem mondható ki így egyértelműen. Inkább a fiatalok kevesebben, az idősebbek inkább eljönnek egy-egy rendezvényre. Megkezdtük a következő színházi évad bérleteseinek szervezését. Tavaly száznegyvenen vettek részt az előadásokon, az idén előreláthatólag kétszázan lesznek. Tíz előadást már lekötöttünk, nyolcat a Déryné Színház vállalt, kettőt a Csiky Gergely Színház. Az évadnyitás augusztus huszonegyedikén lesz. öt ifjúsági előadást is szervezünk. — Milyen szórakozási lehetőséget biztosítanak az ifjúságnak? — Hetenként egyszer, pénteken ifjúsági klubestet rendezünk, öt éve vezettük he az úgynevezett mopressot. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a barcsi gimnázium és a kö- zéprigóciak kérésére keskeny- filmeket vetítünk, közben kávézni, cigarettázni, beszélgetni is lehet. A filmeket kivisszük a környező falvakba. Néha az ifjúsági klubesteken is vetítünk. Vasárnaponként a művelődési ház kerthelyiségében táncesteken szórakozhatnak a fiatalok. Ifjúsági klubunkat tavaly aranykoszorús oklevéllel tüntették ki. — Mivel zárják a nyarat? — Augusztus utolsó vasárnapján nyárbúcsúztató • bált szervezünk már jó néhány éve, az ifjúság részére... Barcson tehát nincs uborka- szezon. R. G. Megjelent a Művelődés A Latinca Sándor Művelődési Központ új kiadványának harmadik oldalán Mi az ön véleménye? címmel Jéger Ferenccel, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatójával készített interjút olvashatjuk. »Az ipartelepítéssel párhuzamosan évről évre nő a vidékről naponta munkahelyükre bejáró dolgozók száma,' Vajon számuk növekedésével arányosan nő-e a velük való törődés, problémáik megértése? — teszi föl a kérdést »Bejá- rók-lngázók« című írásában Gyenis István. A régi gond most mai köntösben születik újjá cikke nyomán. Biztosítani kell a bejárók számára a kulturált utazás feltételeit, de az utazók részéről is »feltétlenül szükséges egyesek viselkedésének változtatása, javítása« — írja. v Kiss László az üzemekben végzett népművelési munka tapasztalatait fogalmazta meg munkájában. ».fyz üzemi kulturális nevelő munka irányításának, szervezésének alapvető feltétele a jó munkaterv.« Sajnos üzemeink nagy része nem fordít kellő- gondot a művelődési tervek elkészítésére. Sok helyen csak »általánosságokat jelölnek meg-, s ez kevés. A tanulmány rendkívül elmarasztalóan szól az ismeret- terjesztő eladások hiányáról. Általános műveltséget bővítő előadássorozatok csak elvétve szerepelnek a tervben, s ezek jórészt nem kielégítőéin« Ismeretterjesztésre elsősorban a munkásszállásokon nyílna lehetőség, azok azonban jórészt még kihasználatlanok.« A szabad idő eltöltésének és az ifjúság közösséggé kovácsolásának legeredményesebb módja lehet (vagy inkább lehetne!) az ifjúsági klub. Csak kevés helyen teljesíti maradéktalanul feladatát és »hivatását«. Felsőmocsolád közművelődési helyzetébe tekinthetünk a cikkíró Tóth Antal segítségével. ( »Művelődési otthonok az ifjúság szolgálatában« címmel. Német János írását olvashatjuk. ... »A művelődési otthon programjaival, módszereivel és foglalkozási formáival, egész tevékenységével elsősorban a fiatalok szolgálatában álló intézmény« ... írja. Ez azonban csak részben igaz. Valóban alapvető feladatuk a művelődési, házaknak,, hogy az ifjúságot szoktassák falaik közé, de ez csak részfeladatot jelenthet a művelődési ház programtervezetében ! Böhönye művelődési terve a lehetőségekhez képest bizony sok helyen sántít. Többet kellene tenni, jobban összeállítani a programokat — éppen a lehetőségekhez képest. Ezt bizonyítja Szabados Péter »Művészeti munka Böhönyén című írása is. Bár nem szól a művelődési ház terveiről, a végzett munka eredményeiről és eredménytelenségeiről, írásában sejtetni próbálja: nagy hiányosságok vannak még a községben. Szélesebb körű elemző munkát érdemelne a Röpülj páva-körök Somogybán témája. Farkas József kiváló írása nyomán Kapospula közművelődési helyzetét ismerhetjük meg. »Lehet-e heterogén társaságból községet kialakítani? — vetődött fel a kérdés 1969- ben, amikor az ifjúsági klub létrehozását elterveztük« — írja. s csaknem nyolc oldalon válaszol a kérdésre »A semmitől az aranykoszorúig« című írásában. A befejező részben a területi művészeti, csoportok műsorszolgáltatásait olvashatjuk. gyik határszéli kis faluban egy öregasszony Icikott nyolcéves kis unokájával. Mindenki elhalt a családból, rokonságból; csak ok ketten maradtak. Az öregasszony mosni, takarítani járt, ebből futotta a nagyon sovány életre. Jancsi már harmadikos, csendes, szófogadó gyerek volt. A nagy szegénység megtanította a tűrésre. November havában jártak. Egyik este az öregasszony a nagy darab zsíros kenyér mellé egy bögre tejet adott vacsorára a kisfiúnak. Ritkán futotta tejre, de aznap a ta- nitóéknál mosott, és ilyenkor mindig adtak valamit, mert a 'ancsit szerették: jól tanult, oh a nem volt vele semmi ’, 37c 7 1 :" 'I i! ilye : 'w min■ íz „ • l~:n ' " 77 r-b ör8± — - c m 'A tat az öregasszony —, amikor olyan kicsi voltam, mint te, a reggeli jó cd?s malútakávé -olt. Talán azért örültem ’•izn igazin, mert hát egy 1 ’'-•■na bögréből ittam, a ! ar i~ ögre szinte hoz- ■' r.ö ' Nayon szerettem. 1 ?•>•.': vagyok, ha : cd o \ '.o. • a ma'á- — ; meg a A ve. l'/npa mír gyengén r'r'r’ltolt. A falra zjzolódö karikák egyre kibek lettek, majd a szobá- . lassan ráborult az éjszaka. .Másnap reggel Jancsi az iskola után a boltos fiához szegődött. — Nagyanyámnak kará-' csonyra szeretnék venni egy szép barna bögrét. Szegény vagyok, de meglátod, hogy megadom majd az árát. ha kpphatnék egyet hitelbe. A boltos fia először durván leszólta a társát, de egyszerre csak tágra nyílt a szeme, kaján ötlete támadt. — Idehallgass! Nem bánom, megkapod karácsonyra a barna bögrét, de azárt meg kell hogy dolgozzál. — Megdolgozni? De hát hol és mit dolgozhatnék? — A karácsonyi szünidőig minden reggel eljössz a házunk sarkához, és a táskámat elviszed az iskoláig. Ha megteszed, megkapod a bögrét hitelbe. Jancsi lesütötte a szemét. Nagyon is jól értette, miről van szó, de nem habozott egy pillanatig sem, vállalta a feladatot. Nagyanyunak méglesz a barna bögréje. Napról napra cipelte a boltosfiú táskáját, meg a sajátját. Kétszer annyi utat kellett megtennie, mint ezelőtt, mert ők ellenkező irányban laktak. Egy hét múlva szokatlanul nehéznek találta a táskát, a rákövetkező héten még súlyosabbnak. Erezte, tudta, hogy a másik ki akar babrálni vele, de meg sem mukkant. Biztos, hogy tégla van a könyvek között. Szerencsére eljött a karácsonyi szünidő, letelt a súlyos penitencia. Jancsi pedig megkapta a barna bögrét. Szép ünnepi estjük volt. Nagyanya boldogan forgatta a barna bögrét, és kortyolgatta az ízes malátakávét. Csípős hideg karácsonyi éjszaka volt. A körúti taxiállomásnál megállt egy köp-' cös, olyan hatvanas féle férfi. — Jól megfizetek, aki hazavisz Érdre. — Hazaviszem én, parancsoljon. S már indult is a taxi. Az utasból áradt a szó: — Kis házam, gyümölcsösöm van Érden. Naponta busszal járok be a műhelyembe. Maszek vagyok, iparom van ... A sofőr csak hallgatott, nem volt kenyere a sok beszéd. Közben régi sofőrszokás szerint jól megnézte utasát a visszapillantó tükörben. Nem tudta hová tenni ezt az 50 ÉVES A SZOVJETUNIÓ A fölemelkedés évei Irta: Anasztasz Sznyecskusz, a Litván KP KB első titkára Vilnius új lakónegyede — a Lazdinaj. A litván nép történelmébe aranybetűkkel írták be 1940. augusztus 3-át. Ezen a nevezetes napon a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa VII. ülésszaka a litvániai népi szejm kérésének eleget téve Litvániát fölvette a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. Litvánia a testvéri szovjet népek nagy családjának tagja lett. A szovjethatalom győzelméig a litván nép hosszú és nehéz utat tett meg. Még a XIX. század végén a litvániai haladó erők összekovácsolták a népi erőket a szociális és nemzeti elnyomatás elleni harcra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására megalakult a Litván Kommunista Párt, amely 1918. október 1—3-a között Vilniusban tartotta meg I. kongresszusát. 1918. december 16-án a litván ideiglenes forradalmi munkás—paraszt 'kormány, élén Vincasz Mickjávlcsjusz- Kapuszkasszal .kihirdette a szovjethatalmat. A cári és császári hatalom hosszú évei után Litvánia független ország lett, megkezdhette a szocializmus építését, A nemzeti burzsoázia, különösen a német militarizmuS I segítségére támaszkodva, támadásba lendült, és a szovjethatalmat 1919-ben megfojtotta. Megkezdődtek a burzsoá hatalom évei, amelyeket- az 1926-ban végrehajtott katonai arcot. Valami motoszkált az agyában. Hol is látta ezt az embert? De az istennek sem tudott rájönni. — Tudja — dőlt a szó a másikból —, Szatmár megyéből jöttem fel Pestre, ott születtem Kocsordon . :. A sofőr szeméről egyszerre lehullott a hályog. Ez a kocsordi boltos gyereke! Keserű történet pergett le az agyában. Lázas izgalom for- rósította meg a homlokát. Lám, a Varga boltos vásott kölyke most itt ül mellette. Rövid percek alatt formát öltött benne az elhatározás. Már jó ideje futott a kocsi az országúton. — Mennyire van még ide az érdi ház? — Van ez még jó 7—8 kilométer — felelte az utas. A sofőr, mintha csúszna a kocsi, kifutott az országút szélére. Egészen balra fordította a volánt, úgy, hogy a taxi majdnem keresztbe állt meg az úton. A sofőr kikászálódott a kocsiból. — Valami baj van. Leállt a motor ... Szálljon le ön is, együtt jobban boldogulunk. Fontoskodva vizsgálgatta a motort, majd odaszólt az utasának: — Álljon egy kissé hátpuccs után a fasiszta diktatúra időszaka követett. Két évtizeden keresztül Litvánia a legelmaradottabb, agrárország volt. Gazdasági élete teljes egészében a külföldi tőkétől függött. Szinte kizárólag kisipari jellegű üzemekkel rendelkezett. A foglalkoztatottaknak csak 9 százaléka dolgozott az iparban, ennek ellenére a városokban 75 ezer teljes és részleges munkanélkülit tartottak nyilván. A parasztok iS igen nehéz körülmények között éltek, a földet primitív eszközökkel nűvelték. Sok kisgazdaság árverésre került. A burzsoá kormány csak a nagybirtokot támogatta. A viszonylagos túlnépesedés következtében a falvakban 250 ezer rejtett munkanélküli volt. A kenyér és a jobb élet reményében, sok ezren kivándoroltak. Litvániát állandóan fenyegette a közvetlen imperialista megszállás veszélye. A lengyel militarista körök még 1920- ban elragadták Litvánia ősi fővárosát, Vilniust és környékét. 1939-ben a hitlerista Németország elszakította a klaj- pedszki vidéket, az egyetlen tengeri kikötőt. Az 1940-es történelmi ese-' mények során a litván nép kivívta a szovjethatalmat, a népi szejm július 21-én kikiáltotta a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságot, és belépett a Szovjet Szocialista Szörább, két-három méterre. En visszaülök, megindítom a motort, s figyelje majd, hogy forog-e a hátsó kerék? Beült a volán mellé, és csak úgy félvállról kiszólt az ablakon: — Tudja-e, hogy ki vagyok én? Az utas meglepődött. — Nem én! — Hát én is kocsordi vagyok. A Balázs gyerek. Balázs János — és tréfásan hunyorított a szemével. — Maga a Balázs, a Jancsi? — vidult fel a másik. — Hát ez nagyszerű, hogy így összetalálkoztunk. Micsoda szerencse!... — Lehet, hogy magának szerencse. Nekünk azonban van egy kis elszámolni valónk. Sejti, ugye, hogy mi? Egy barna bögrét vettem egyszer magától hitelbe. Varga Imre elvigyorogta magát. — Nahát, ez igaz, milyen jó az emlékezete. — Jó bizony. Idehallgasson Varga úr! A barna bögre ára pontosan annyi, mint amennyit idáig az óra mutat, így hát kvittek volnánk. De ami hátra van az útból, azt a hat-hét kilométert most már a saját lábán fogja megtenni. Jó éjszakát! Beindította a motort, s már futott is visszafelé a taxi. ttömjén Miklós vetségi Köztársaságok családjába. * « * 31 év telt el a történelmi fordulat óta. Az első évek még sok kemény megpróbáltatást hoztak. A fasiszta megszállás, a gyilkosságok és rombolás évei következtek ... 1945. január 28-án a szovjet hadsereg végleg megtisztította Litvániát a fasiszta söpredéktől. Klajpeda kikötőváros is szabaddá vált. A történelem során előszói', egyesíthette Litvánia — Vilniustól a Balti-tengerig — területeit. A litvánok összefogása, a nép és a kommunista párt közös erőfeszítése, a testvéri köztársaságok önzetlen segítsége ragyogó eredményekre vezetett. Nyugaton még dörögtek a fegyverek, amikorra köztársaságok már szerelvényszámra küldték a legszükségesebb dolgokat Litvániába. Öt évvel a háború után az ipar már meghaladta a korábbi szintet. A szovjet gazdasági élethez kapcsolódva a litván ipar olyan mértékben fejlődőit, hogy ma 11 nap alatt annyi terméket állít elő, mint az egész 1940. évben. A mező- gazdaság bruttó termelése kétszerese, a termelékenység háromszorosa a háború előtti szintnek. Az előző ötéves terv éveiben a litván falvakban kivétel nélkül mindenütt megjelent a villany. A köztársaság gazdasági, tudományos és kulturális életében újabb távlatok nyílnak a XXIV. kongresszus célkitűzései nyomán. Litvánia a háború előtt az energiatermelésben Európa egyik legelmaradottabb országa volt, napjainkban tekintélyes energia bázisa Van. A többi között Elektrenajban 1500 ezer kilowatt kapacitású erőmű épült. A berendezéseket 12 köztársaság 200 üzeme szállította. A litván állami körzeti hőerőmű bekapcsolódott az észak- nyugati energiarendszerbe, és a szomszédos köztársaságoknak is szállít energiát. A tüzelőanyagmérleg szempontjából igen jelentős az Ukrajnából ide érkező földgázvezeték. A kilencedik ötéves terv éveiben litván petrolkémiai üzem épül. Ennek tervezésében különböző nemzetiségek fiai vettek részt. A gazdasági eredmények elősegítik a litván nép anyagi fölemelkedését és kulturális fejlődését. A litván nép örökre az egyetlen helyes utat, a szocializmus építésének útját Választotta, amely megfelel nemzete és országa érdekeinek. Ezért ünnepli a litván nép nagy lelkesedéssel a Szovjet Szocialista Köztársaságok megalakulásának fél évszázados jubileumát. Somogyi Néplapl 5
