Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

A SZÍNEK MINDEN ÁRNYALATÁBAN Lerázása a meggyet**» A meggysziiretelés új mód­szerével kísérleteznek a Bala- tonboglári Állami Gazdaság­ban. Az amerikai mezőgazda- sági szakemberek által kidol­gozott eljárás lényege és leg­nagyobb előnye az, hogy a meggyet egy gép úgy rázza le a fáról, hogy csak a gyümölcs hullik a ferde síkú ponyvára, a szár marad az ágakon. A ponyváról már egyenesen a szállítótartályokba gurul a le­hullott meggy. Ha az új eljárás beválik és nagyüzemileg is hasznosítha­tó lesz, a konzervgyárakban megváltozik a meggy feldol­gozásának eddig bevált módja. A kézzel szedett meggy eseté­ben az összsúly 3—3.5 százalé­ka volt a szár, a gépi szüret­nél csak 1,5—2. Megváltozik tehát a feldolgozás során a szártalanításra fordítandó munkamennyiség. A gépi szü­retelésre való teljes átállás­nak csak egy feltétele van: meg kell találni a legalkalma­sabb vegyszert, amellyel előse­gíthetik a gyümölcs elválását a szártól. A Nagyatádi Konzerv­gyárban már feldolgoztak 700 kilogramm szár nélkül szedett meggyet. A tapasztalatok ked­vezőek. Ez a hét mázsa azon­ban az eddig feldolgozott 27 vagon cigány- és három va­gon pándimeggyhez viszonyít­va elenyésző. Ezt a mennyisé­get ebben az évben még kézzel szedték. Nagy részükből befőt­tet készítettek. Most csomagol­nak az NDK részére tíz vagon­nal, de a héten ez is befejező­dik. Mint Fodor Árpád, a terme­lési osztály vezetője elmond­ta, végefelá járnak a zöldbor­sószezonnak is. összesen 280 vagon zöldborsószem érkezett a gyárba. Ez a tavalyit megkö­zelítő mennyiség. Többfélekép­pen csomagolt készterméket állítottak elő, nagy hányadban (valamivel több, mint 500 va­gonnal) 2/4-es üvegekbe töltöt­ték. Jelentős része exportra megy, a Szovjetunióba, és más baráti országokba. Felkészült a konzervgyár a paradicsom fogadására is. A terv 1200—1300 vagon, ezt a mennyiséget kell feldolgozni. Július utolsó napjaiban kezdő­dik a munka, akorra várják az első szállítmányok beérkezését. Az elmúlt években csökkent a fogyasztók érdeklődése a kü­lönböző gyümölcsízek, lekvárok iránt. A szakemberek ennek okát a nagysúlyú csomagolás­ban látták. Ez indította a Nagyátádi Konzervgyárat is arra, hogy beállítson géppark­jába úgynevezett Form-packer csomagológépeket. Ennek ered­ményét már a vásárlók is ta­pasztalják, hiszen sokan isme­rik az 5—10—20 dekás, mű­anyag dobozos lekvárokat. A számítások beváltak, az érdek­lődés megnőtt, és a gyümölcs­ízek forgalma emelkedett. Eb­ben az évben a gyárban 60—80 vagonnal értékesítenek, az üveges áru mellett. A Form- packer gépek az NSZK-ból ér­keztek. Folynak a kísérletek arra, hogy — elkerüljék a fentiek megvásárlásához szük- ségse nagy összegek kiadását — magyar gépeket gyártsanak erre a célra. A gyárban tett látogatásunk befejezéseként Fodor Árpád el­kísért benünnket a készáru- raktárba is. Hihetetlen meny- nyiségben sorakoznak a kü­lönböző nagyságú üvegek, a színek minden árnyalatában várnak a fogyasztókra a lekvá­rok, befőttek. Fürge, emelővil­lás targoncák forognak az üveghegyek között, egyre ma­gasabbra rakva a szalagokról lekerülő készáruból a tornyo­kat. Az ország egyik éléskam­rája. — Ki fogja ezt megenni? — kérdeztem az osztályvezetőt. — Azt nem tudom, hogy ön melyiket, de hogy elfogy, azt garantálom. Annak ellenére, hogy ez csak egy része a ter­mékeinknek., M. A. Ifjabb közlemény a fizetővemléglátásrél Kevesebb munkája lesz a jövőben a szártalaní- Egy műszakban 25 000 doboz konzerv készül el. tó gépnek. Talán soha nem terjedt még el közlemény olyan gyorsan a köztudatban, mint a Pénzügy­minisztérium 311/1972. IX. szá­mú közleménye, melyet a Ba- laton-part lakossága egyszerű­en csak úgy emlegetett: »a há­romszáztizenegyes«. Hogy mi­lyen zavart okozott ez a sza­bályozás a „ fizetővendéglátás rendszerében, arról írtunk, már. Fonyódon például töb­ben felbontották a nyaralta- tásra már január—februárban megkötött szerződéseket. Az előlegeket inkább visszafizet­ték. A közleményt májusban ha­tálytalanították. íí gaSwwsükek megelőzéséért Az utóbbi napok hűvös, esős időjárásától eltekintve már eddig is Ízelítőt kaphattunk az idei nyárból. A harminc fokot meghaladó hőmérséklet, a tik­kasztó hőség korábban érlelte a gabonát, s ennek megfelelő­en kezdődhetett az aratás. Jóllehet, még csak július de­rekánál tartunk, de máris ol­vashattunk, hallhattunk az óvó .rendszabályok figyelmen kívül hagyása miatt előfor­dult gabonatüzekről. Szerdán a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának vezetői a Somogy megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak az illetékeseivel találkoz­tak Kaposváron, és az eddig előfordult figyelmeztető ese­tekre való tekintettel (Baranya megyében például két nap le­forgása alatt több százezer forint értékű termény égett el a kipattant mozdonyszikrától keletkezett tűzben!) felhívják a megye termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetői­nek, tagjainak és dolgozóinak a figyelmét a következőkre: Ahol a gabona beérett, ott a vasút menti területeken kell haladéktalanul megkezdeni a betakarítást. A lábon álló ga­bona eltávolítása sem nyújt azonban még kellő biztonságot a tűzkár ellen, éppen ezért a tarló feltörése, a vasút men­ti védőszántás szükséges. A gazdaságok elsőrendű érdeke, hogy termésüket megvédjék, és minél előbb elvégezzék ezeket a tennivalóikat a veszélyezte­tett gabonatáblákon. 1972. június 22-én, röviddel a májusi hatályon kívül helye­zés után, megjelent a »Lakás­nak, üdülőnek üdülés, pihenés céljára történő hasznosítású ról« szóló 21/1972. ÉVM—PM közlemény, amely szerint: »Idegenforgalmi szerv közbe­jötté nélkül, közvetlenül« is bérbe adhatja a tulajdonos akár az egész lakását, erre vo­natkozóan most nincs megkö­tés. Viszont a bérleti díj nagy­sága korlátozott: »Ha a tulaj­donos az egész lakást idegen- forgalmi szerv közbejötté nél­kül, közvetlenül adja bérbe üdülés céljára, ... a bér ösz- szegét legföljebb a lakásra a III. R. 4. paragrafusának (1) bekezdése alapján megálla­pítható lakbér mértékének kétszeresében határozhatja meg ...« Ez esetben »a bruttó bevétel 30 százaléka az adó­alap, amely után 6 százalék­kal kezdődő progresszív adó­kulccsal kell adózni«. Abban az esetben pedig, «ha a bérbe­adó a lakásnak csak egy részét adja bérbe, idegenforgalmi szerv közbejötté nélkül, ... a felek a bér összegét legföljebb a kizárólagosan használt he­lyiségre megállapítható lak­bérhányad háromszorosában határozhatják meg... az adó alapja a bruttó bevétel 80 százaléka, amely után 6 szá­zalékkal kezdődő progresszív adókulcsokkal kell adózni.« Nézzük mit jelent ez a gya­korlatban? Egy félkomfortos lakás 1 négyzetméterre eső havi bére a jogszabály szerint 3,6 forint. Ebben a lakásban egy 4x4 méteres, vagyis 16 négyzetméter alapterületű he­lyiségre eső lakbérhányad 57,6 forint. Ennek háromszorosa, tehát 172,8 forint lehet a bér­leti díj egy hónapra. Egy egész — mondjuk 50 négyzet- méter alapterületű —, fél- komfortos lakásért pedig a szabályokban meghatározott lakbérösszeg — 130 forint — kétszeresét, 360 forintot szabad fizetni, ennél többet nem kér­het a tulajdonos. Ha mégis, akkor »a közleményben idé­zett jogszabályok megszegésé­vel történő hasznosítás eseté­ben a fizetendő adó a bruttó bevétel 80 százaléka.« Ami az idegenforgalmi szer­veken keresztül történő bérbe adást illeti, minden marad a régiben, tehát az eddigi bér­leti díjak az érvényesek, az »adó alapja pedig az idegen- forgalmi szerv által a bérbe­adó részére fizetet havi díj, amely után az adót a 4—20 százalékos adókulcsok alkal­mazásával kell fizetni«. Üdü­lőt vagy hétvégi házat a tu­lajdonosa korlátozás nélkül hasznosíthat, »a bér összegé­ben a felek szabadon állapod­hatnak meg«. De »ha az ide­genforgalmi szerv közbejötté nélkül történik, akkor a brut­tó bevétel 30 százaléka lesz az adó összege, egyébként pedig az idegenforgalmi szerv által a bérbeadó részére fizetett ha­vi díj után 4—20 százalékos adókulcsok alkalmazásával kell adózni«. Felsőrész Burgba Szüts Dér es I Ilii III ..1.ül III I I Öngyilkosság a Ka szinó utcába n? 13. Szász lenézett a lassan ho­mályba burkolódzó tengerre. A sötétség, az éj kedvez min­dig a titkos terveknek, tettek­nek, a szökésnek és a szökte- téseknek. A bűntényeknek szinte csak egy tizede törté­nik nappal, holott a bérhá­zakban, lakásokban nappal néha nehezebb találkozni em­berekkel, mint éjszaka. És ha találkoznak is, nappal semmi sem feltűnő, ami éjjel eleve gyanús lehet. A sötétség elő­nye és egyben hátránya is a bűncselfekményeknek, illetve az elkövetőnek. Szász vissza­emlékezett pár nappal azelőtti vállalkozására, és újra átélte a várakozás szörnyű, lélegzet­visszafojtó, ájulatos perceit. A vacsorát még együtt fo­gyasztotta el a bárónővel és Évával, de azután a whist- játszmából kimentette magát. Föllopódzott a bárónő erkélyé­re. A szálló minden szobájához építettek erkélyt, s ott tartot­ták a napozószékeket, a nyug­ágyakat, a gumipárnákat. Szász feszülten és borzongva figyelt a sarokba húzódva, mi­kor nyílik majd az ajtó. Föl­készült a félelemre, hozzáed­Somogyi Néplap zette magát, s mégis, amikor a lágy, csosszanő, zajt, amit Dé- di cipője okozott, fölfogta, azt hitte megbénul a szíve. — Ha kilépne az erkélyre? Szász megállapíthatatlanul hosszú időnek tartotta, amíg a bárónő megjelent, s még hosszabbnak, ami a halk kopogás és a kölni gyógyszerész megérkezéséig eltelt. Arra meg éppenséggel nem gondolt, hogyan távozik az er­kélyről. Feszült, fájó izgalmat ér­zett, amíg a sarokban kupor­gott, és szája cigaretta után sóvárgott. Néha nem is az or­rán, hanem száján át vette a levegőt, mert azt hitte, még a szuszogás is behallatszik a szobába. A parkolóhelyre beállt egy kocsi, tulajdonosa túráztatta a motort, mielőtt leállította vol­na. Szász hiába fülelt a füg­göny mögül, a Dédi és Fless- burger beszélgetéséből egy szót sem tudott kivenni. De aztán közelebb jöttek. — 1931-ben Münchenben — hallotta Szász a Dédi halk hangját. — Már akkor.., Nem!... Márkában kérem ... — Semmi közöm... — ez Flessburger egy kissé rekedt mollja volt. — ... De, ha ki­jönnek ... mit csinálnak ve­le? ... — Jugoszláviában — jegyez­te meg a bárónő — nem sze­retik túlságosan a németeket. (Ez egészen tisztán hallat­szott.) — ... De én, egyedül... Engedélyt kell kérnem .. . Kü­lönben is holnap pakolhatok, és ... — Nagyon rosszul tenné — s a Dédi olyan fenyegetően mondta ezt, hogy Szász össze­rezzent. — Az unokám férje Kölnben is intézkedhet... Űjságíró... Elég egy mon­dat ... és ott sem szeretik, ha kompromittálják a — egy ha­jókürt búgása megint túlhar­sogta a Dédi hangját... — Nézze, Alfréd, a sors akarta, hogy magával itt találkozzam. Többször nem könyörgök ... — Legyen türelemmel... — Flessburger még valamit sut­togott, aztán becsukta az aj­tót. Hosszú csönd következett, majd egy vízcsap csorgása. Ügy hallatszott, a bárónő a fürdőszobába ment. De kijön- e rögtön onnan? Ha visszalép a szobába? ... Mindegy, ha most nem távozik, akkor haj­nalban itt találják, és lentről észreveszik, akik a parkot söprik össze vagy a teraszt takarítják. Szász tudta, hogy azonnal cselekednie kell. Levetette a cipőjét, és a szobába kukkan­tott. A bárónő még mindig a fürdőszobai vízcsapot engedte. Szász lábujjhegyen a szobába lépett, de ehhez az erkélyajtót jobban ki kellett nyitnia. Az ajtó, akár egy tank hernyótal- pa lenne, kibírhatatlan zajt okozott. Talán most. Elsurrant a fürdőszobaajtó előtt, és kinyitotta a folyosóra nyíló ajtót. Senki. Fölrántotta a cipőjét (az egyiknek a sar­kán a bőr behorpadt, törte a sarkát; semmiség, s fene se bánja! Csak túllenni, túllenni ezen.‘). A földszinten egy fotelba? roskaöt. Az asztalról a Vie? Nouve képeslap egyik régit számát vette föl, és arca elé? tartotta, hogy a portásnak ne? tűnjön föl, ne nézze őt, mint? csorog a veríték a homloké i ról. í — Dániel! | A felszólításra összerezzent ? és rémülten nézett föl a lap-? ból. Éva állt előtte, vörös nyá-i ri nadrágjában, fehér pulóve-? rében. ? — Már annyit kerestelek — : mondta szemrehányóan. — ? Ha tudom, hol vagy, nem iz-? gulok, de azt mondtad, leiek- ? szel. ? — Sétáltam — és kedveske-? dő mozdulattal átkarolta a fe- ? lesége vállát. — Drágám, csak ? egy kicsit sétáltam-... — A vérnyomásom 600-ra szalad fel, ha csak papucs­üzemről hallok — mondta ne­vetve Tomcsarek Antal, a bar­csi Dráva Ktsz cipőfelsőrész­üzemének műszaki vezetője. — Még akkor ragadt ránk ez az elnevezés, mikor a kezdet kezdetén szó volt róla, hogv papucsot is fogunk gyártani. Az NDK-beli Burg cipő­gyárának készítenek német alapanyagból bérmunkában felsőrészeket. A burgí válla­lat öt évre lekötötte egész ka­pacitásukat. Ebben az évben 260 000 pár felsőrészt gyárta­nak, 1975-ig pedig elérik — gépi beruházás és létszámnö­velés nélkül, csupán a terme­lékenység növelésével — a 300 000 párat. Érdekes verseny alakult ki a burgi és a barcsi üzem bri­gádjai között. Két barcsi bri­gád által gyártott felsőrésszel a német brigád elkészíti a ci­pőt, ugyanakkor az NDK-beli gyár önállóan is készíti ugyan­ezt a terméket. Így minőségi versenyben van a »koproduk- ciós cipő« a német gyártmány­nyal. A barcsiak büszkén mond­ták, hogy a partnerek is elis­merik; jobb a közös termék. Bizonyítja ezt, hogy évekkel előre igényt tartanak a Drá- va-partaiak munkájára. A »papucsüzem« 130 barcsi lánynak és asszonynak jelent jó kereseti lehetőséget és ál­landó elfoglaltságot. Az üzem nagyobb része két műszakban dolgozik, de külön — csak nappal dolgozó — részleget hoztak létre a kismamák és a gyermekes anyák részére. Növényvédelmi tájékoztató A tarlóégetés előnyei Szász új szalagot húzott a ? magnóba. — Lássuk talán, mi 5 lett a megtalált bauxit sorsa'? — mondta magának h,ango-| san. ? — Dr. Dénes György ügy-? véd úr! Elnézését kérem, hogy csendes magányában megza­varom. Kérem, ha fáradt, szóljon, és abbahagyjuk a fel­vételt ... Amikor még nagy vonalakban, általánosságban ? beszéltünk a Balátai-ügyról, | ön a főkapitányság egyik tiszt | viselőjének szavait idézte; 1938-ból: — Ne foglalkozzon ? tovább Balátai Jenő ügyével.? Felejtse el, hogy ilyen ügy? egyáltalában volt a világon!? ... Most azt kérdezem öntől:? a sok-sok év után valóban el- ? felejtette-e? ? Szász némi izgalommal és érdeklődéssel hallgatta a több éves felvételt. A reszkető ke­zű és remegő hangú ügyvéd kedves, öreg arca jelent meg előtte: (Folytatjuk.) A kellő óvatossággal vég­zett tarlóégetés jelentősen visszaszorítja a gabonatáblá­kon a kártevőket, a kóroko­zók különféle fajait. Az évről évre terjedő gabonaszár-beteg- ségeknek — torzsgomba, szártörőgomba, fusarium fajok — a monokultúrás gabonater­mesztés kimondottan kedvez, mert a tarlómaradványokon áttelelő kórokozók a következő évi gabonavetést is fertőzhe­tik. A tarlómaradványok elége­tésével nemcsak a kórokozók tömege csökken, hanem a kár­tevők közül a tarlóban áttele­lő szalmadarázs-lárvák, továb­bá a gabonafutrinka-imágók és egyéb rágó és szívó kártevők is elpusztulnak. A tarlóégetés akkor ered­ményes. ha az az egész táblá­ra kiterjed. A tűzrendészeit előírásokat szigorúan be kell tartani: a táblán még kisebb szalmacsomó se maradjon, mi­vel az égő szalmát a felszálló légáram elsodorhatja. A szalma tökéletes letakarítása után a táblát körül kell szántani, és az égetést állandó felügyelet mel­lett lehet csak végezni! A szilvamoly második nem­zedékének a tömeges lárvake­lése 3—4 nap múlva várható. A fertőzés erősödésére kell számítani, miVel a rajzás és tojásrakás idején kedvező (szá­raz, meleg) volt az idő. A per­metezéseket rövid időn belül el kell végezni, mielőtt még a kis lárváit a gyümölcsbe hatol­nának. Különösen a házikerti és szórványterületek védelme fontos, mivel azok állandó. fertőzési veszélyt jelentenek a nagyüzemi táblákra. Nagy­üzemben védekezésre javasolt: Metil.parachion 0,6; Ultracid 0,1; Cusathion 0,2 százaiéit, 800—1600 liter/ha vízben ki­permetezve. Házikertekben: Unifosz; Nogos 50 EC; Lebay- cid; Bi 58 EC 0,1 százalék (100 liter vízbe 1 dl), 200 négyszö­gölre 100—200 liter víz. Az elmúlt napok párás idő­járása foltozta a peronoszpóra- fertőzés veszélyét. Felhívjuk a figyelmet a védekezések elvég­zésére, mert a kórokozó gomba súlyosan károsíthatja a lombo­zatot s a zöld fürtöket. Ez a károsodás végül is nagy termésveszteséghez vezethet. Védekezésre javasolt az Ortho- Phaltan; Dithane M—45 vagy Zineb 0,2 százalékos oldat«. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents