Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

XXVIII. évfolyam 163. szám 1972. július 13., csütörtök Ma érkezik hazánkba U he Win burmai államfő U Ne Win, a Burmai Unió forradalmi tanácsának elnöke, miniszterelnök a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának és kormányának meg­hívására ma baráti látogatás­ra hazánkba érkezik. Döntések Egycc markánsabban fo­galmazódik meg az igény nemcsak az irányító szervek­nél, hanem a vállalatoknál, üzemeknél is, hogy a döntési jogkörök és az információ­áramlás között legyen meg az összhang: másszóval azt je­lenti ez, hogy ott döntsenek az egyes ügyekben, ahol a legjobban ismerik a körül­ményeket. Ez világos — és feltétlenül helyes — elv gyakorlati meg­valósulása azonban koránt­sem történik meg egyik nap­ról a másikra: a munkát, a termelést alapvetően befolyá­soló döntési hatáskörök ren­dezése tulajdonképpen a gaz­dasági irányítás mostani rendszerére való átferés óta téma gazdasági életünkben. Első eredménye az volt, hogy a vállalati vezetők a koráb­binál jóval nagyobb önálló­ságot kaptak. Az üzemeken belül azonban sokkal nehe­zebben kapott szabad utat ez a helyes törekvés: a megnö­vekedett felelősséget is fi­gyelembe véve csak lassan adták át egy-egy döntési ha­táskört az igazgatók az üzemegység vezetőjének vagy az osztályvezetőnek. Legutóbb az üzem- és munkaszervezés­ről tanácskozva a megyei pártbizottság így foglalt ál­lást: »A belső irányítási rendszer korszerűsítése érde­kében a vállalatok folytas­sák a hatáskörök rendezését, az önálló elszámolási és érde­keltségi rendszer korszerűsí­tését. Különös figyelmet kell fordítani a gyáregységek és központok közötti kapcsola­tok rendszerének tökéletesíté­sére.-« Ebben a megfogalmazás­ban eddigi eredményeink is tükröződnek: az, hogy a gaz­dasági vezetők jól éllek ki­bővült hatáskörükkel. A mun­ka hatékonyságát a felelős­ség növelését azonban az is biztosítja, hogy ha a vállala­ton belül az egyes egységek vezetői nagyobb önállósággal dolgozhatnak. Kétségkívül c területen is van előrelépés: több vállalatnál kaptak az üzemvezetők, építésvezetők nagyobb fegyelmi jogkört, s döntenek a munkásfclvétclck ügyében. Javaslataiknak mind uagyobb a súlya a jutalmazá­sok, béremelések esetén is. »Ha egy ügy — panasz vagy kérés — elém kerül — mond­ta Nagy Lajos, az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső- gyárának igazgatója —, mi­előtt meghallgatnám az ille­tőt, közvetlen felettese véle­ményéi >s kikérem, mert ő ismeri a legjobban a körül­ményeket, s helyes döntés az ö tapasztalatainak ismerete nclki: aligha születhetne.« Dohány Imre, a Siófoki Kő­olajvezeték Vállalat igazgató­ja igy vélekedett: »A mi vál­lalatunk munkája csaknem az egész országot átfogja. A sió­foki központban lehetetlen lenne minden kérdésben dön­teni. Bennünket az adottsá­gok is arra ösztönöztek, hogy minél nagyobb önállóságot adjunk az egyes részlegveze­tőknek. S ez azzal a ha­szonnal is járt, hogy több időnk marad a vállalat egé­szét érintő kérdések eldönté­se előtt a tájékozódásra, az információ elemzésre.« A vállalati vezetők számá­ra több időt is teremtő he­lyes munkamegosztás eddigi eredményei mindenütt ked­vező tapasztalatokkal jártak. Ezekre építve, ezeket fel­használva kell és lehet tovább lépni. Egymás tapasztalatait hasznosítva könnyebb a mun­ka. Ezért is tartják jónak a gazdasági vezetők, hogy e tárgykörben egyre több he­lyen s gyakrabban cserélhe­tik ki tapasztalataikat. Befejezte munkáját a KGST 26. ülésszaka KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ÍRTAK ALÁ Ezekről a kérdésekről egyhangúlag határozatokat fogad­tak el, és elfogadták a KGST 26. ülésszakáról kiadott közle­ményt. Az ülésszak szívélyes, elvtársi légkörben, a kollektiviz­mus és a barátság szellemében végezte munkáját. Július 12-én Moszkvában befejezte munkáját a KGST 26. ülésszaka. A záróülésen, amelyen Ale kszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács el­nöke, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt, megvitattak a napirenden szereplő kérdéseket. 1972. július 10-től 12-ig Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszakát. Az ülésszak megvitatta az együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagáll^mok szocialista gazdasági integrá­ciójának fejlesztésére irányuló komplex program végrehajtá­sát. Az ülésszak megvitatta a végrehajtó bizottság beszámo­lóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysé­géről a 15. és 16. ülésszak kö­zött. Az erről szóló beszámolót Mihail Leszecsko, a végrehaj­tó bizottság elnöke, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvitatta továbbá a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának, tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságának, villamos-ener- gia-ipari állandó bizottságá­nak, vegyipari állandó bizott­ságának, valamint gépipari ál­landó bizottságának beszámo­lóját a komplex program egyes intézkedéseinek megvalósításá­ról. Az ülésszak megvitatta a Kubai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tagjai közé. Az ülésszak részvevői meleg fogadtatásban részesítették Carlos R. Rodri- gueznek, a Kubai Kommunis­ta Pánt KB titkársága tagjá­nak ezen bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag elhatá­rozta a Kubai Köztársaság fel­vételét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjai közé. szociális-gazdasági fejlődése, a KGST-tagállamok további ösz- szefogása és a szocialista ál­lamok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt hatásá­nak erősödése szempontjából. A KGST-tagállamok gazda­sága továbbra is gyors ütem­ben fejlődik. 1971-ben nemzeti jövedelmük 6,3 százalékkal, ipari termelésük pedig 7,8 szá­zalékkal nőtt, akkor, amikor a fejlett tőkés országokban a nö­vekedés alig 1 százalékos volt. A KGST-tagállamok további eredményeket értek el a la­kosság életszínvonalának eme­lésében. A KGST-tagállamok gazdasági fejlődését egyre in­kább együttműködésük bővü­lése és elmélyülése határozza meg, amely a komplex prog­ramnak megfelelően fejlődött a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok számos kétoldalú és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperá­ciós, valamint tudományos- műszaki együttműködési meg­állapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a külkeres­kedelem, a valuitáris-pénzügyi kapcsolatok formáinak és mód­szereinek, az együttműködés jogi alapjainak, stb. további tökéletesítésére. A KGST-tag­államok külkereskedelmi for­galma 1971-ben körülbelül 60,0 milliárd rubelt tett ki és 1970- hez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt. A kölcsönös kereskedel­mi forgalom ugyanakkor 9 szá­zalékkal emelkedett. Együttműködés a tudomány és technika terén Komplex program megvalósítása Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesíté­sének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejleszté­sének a tanács 25. ülésszakán egyhangúlag elfogadott komp­lex programja a KGST-tagál- lamok kommunista- és mun­káspártjai központi bizottsá­gainak kongresszusain és plé­numain teljes támogatásra tá­lát és jóváhagyásra került. E program a szocialista interna­cionalizmus elvein, az állami szuverenitás, a függetleség és a nemzeti érdekek tiszteletben- tartásán, az országok belügyei- be való be nem avatkozáson, a teljes egyenjogúságon, a köl­csönös előnyökön és az elv­társi segítségnyújtáson alapul. Az elmúlt év igazolta annak a vonalnak a helyességét, amely az együttműködés elmé­lyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztési folyamatának ki­bontakoztatására irányul. A komplex program megvalósí­tására tett első lépesek szem­léltetik. a testvéri országok nemzeti és nemzetközi érde­keit egyesítő szocialista típusú nemzetközi gazdasági kapcso­latok tényleges előnyeit és to­vábbi fejlődését Az ülésszak részvevői nagy­ra értékelték a tagországoknak és a KGST-szerveknek a komplex program megvalósí­tása érdekében végzett munká­ja eredményeit: hangsúlyozták fontos politikai és gazdasági jelentőségét az egyes országok Több speciális intézkedést tettek annak érdekében, hogy a Mongol Népköztársaságban a gazdaság, a vüüc-'iány és a technika fejlődése meggyorsul­jon és hatékonysága növeked­jék. Nagy figyelmet fordítottak az együttműködés további tö­kéletesítésére a tervezés terü­letén. Megalakult és megkezd­te munkáját a KGST tervezési együttműködési bizottsága. Az érdekelt KGST-tagállamok együttes terveket készítettek és megfelelő megállapodáso­kat kötöttek egyes fémforgá­csoló szerszámgép-fajták gyár­tására, valamint a konténeres szállítási rendszer anyagi-mű­szaki bázisának létrehozására. Az ülésszak ajánlotta a KGST tagállamoknak, úgy végezzék el a következő ötéves időszak­ra (1976—1980) szóló tervek koordinálását 1972—1974-ben, hogy biztosított legyen a hosz- szúlejáratú gazdasági megálla­podások időbeni megkötése. Az 1976—1980. évi tervek koordi­nálását mind kétoldalúan, mind sokoldalúan végzik majd el, kölcsönösen összehangolva az 1990-ig terjedő, hosszútávű Szoboravatás ■Le Dúc Tho Pekingben Ma folytatják a párizsi tárgyalásokat Fehérgyarmat főterén helyezték el az 1970. évi Tisza—Sza- mos-közi árvízkárok helyreállítását szimbolizáló emlékmű­vet, amely Szomor László szobrászművész alkotása. affTT Foto — Ütőn Párizs felé, Pekingbe érkezett Le Due Tho, a Viet­nami Dolgozok Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, a pá­rizsi Vietnam-értekezleten részt vevő VDK-küldöttség kü­lönleges tanácsadója. A pe­kingi repülőtéren Csang Csun- csiao, a KKP Politikai Bizott­ságának tagja fogadta. Mint ismeretes, Le Dúc Tho azért utazik Párizsba, hogy — mint Hanoiban bejelentették — részt vegyen a csütörtökön felújuló Vietnam-értekezlet munkájában. tervek koordinációs munkái­val.' Intézkedéseket tesznek az együttműködés és az integrá­ció továbbfejlesztésére a tudo­mány és a technika területén. A KGST-tagállamok illetékes szervei, a komplex program­nak megfelelően 18 tudomá­nyos-műszaki problémáról ír­tak alá együttműködési meg­állapodásokat. Húsz koordiná­ciós központot, hét tudomá­nyos koordinációs tanácsot, két nemzetközi tudóskollektí- vát és egy tudományos-terme­lési egyesülést hoztak létre. Az együttműködési szervezetek közül a legelterjedtebbek a koordinációs központok; mun­kájukban a KGST-tagállamok több mint 500 tudományos-ku­tató és tervező-szerkesztő szer­vezete vesz részt. Bővült az együttműködés a tudományos­műszaki prognózisok kidolgo­zásában, a tudományos és mű­szaki kutatások koordinálásá­ban, a tudományos-műszaki eredmények és élenjáró ta­pasztalatok kölcsönös cseréjé­ben. E problémák megoldását a KGST tudományos-műszaki (Folytatás a 2. oldalon.) McGovern visszatáncol Csaknem a szenátor A párt program kialakítása és az alelnökjelölt személyé­nek kiválasztásával kapcsola­tos színfalak mögötti huzako­dás uralta kedden az ameri­kai demokrata párt elnökje­lölt jelölő konvencióját. Érde­kessége volt a tanácskozás­nak, hogy a hagyományokkal szakítva, programbeszédet tartott az egyik versenyben lévő jelölt, az ellene elköve­tett merényletből csak né* hány napja úgy-ahogy felgyó­gyult Wallace alabamai kor­mányzó. A küldöttek túlnyomó több­séggel leszavazták a pártprog­rammal kapcsolatban beter­jesztett kisebbségi indítvá­nyokat A szavazások után McGo­vern del-dakotai szenátor — Szidki ma érkezik Moszkvába Dr. Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök: ma a szovjet kormány meghívására Moszk­vába utazik. Útja előkészítése­ként két nap leforgása alatt három ízben is találkozott Vlagyimir Vinográdovval, a Szovjetunió kairói nagyköve­tével. Kormányfői minőségben Szidki most utazik először a szovjet fővárosba. Szeptemberben Japán—szovjet béketárgyalások A japán külügyminisztérium szóvivője szerdán bejelentette, hogy Japán szeptember végé­re tervezi a Szovjetunióval kötendő békeszerződésről szóló előzetes tárgyalások megkez­dését. Mint ismeretes, Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és Takeo Fukuda ja­pán külügyminiszter január­ban megállapodott arról, hogy a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat még ez évben megkezdik. Makariosz kontra Luns Makariosz ciprusi elnök kedden epésen bírálta a Jo­seph Luns NATO-főtitkárt, amiért felelőtlen megjegyzé­sekkel beavatkozott Ciprus belügyelbe. A keddi ciprusi lapok sze­rint Luns a BBC-nek adott hétfői interjújában olyan ki­jelentéseket tett, hogy Maka­riosz »nem erős tényező a ke­leti mediterrán térségben«, s hogy az elnöknek jelentős bel­ső ellenzéke van. Makariosz érsek rámutatott: Luns, mint a NATO főtitkára semmiképpen sem tehet olyan megjegyzéseket, amelyek a fe­lelőtlenség benyomását keltik, Luns nyilatkozata — mutatott rá az érsek — bátoríthatja a ciprusi államfő ellenfeleit és így meghiúsíthatja a ciprusi helyzet normalizálására irá­nyuló erőfeszítéseket. Maka­riosz kijelentette: reméli, hogy a NATO-tagállamok rendre fogják utasítani főtitkárukat. bizonyos jelöltsége aki most már biztosan szá­míthat' a párt jelölésére a csütörtökön esedékes szavazá­son — bejelentette hogy meg­választott jelöltként sem fog engedni Wallace és hívei program-módosító törekvé­seinek. Emellett viszont maris néhány lényegbevágónak tű­nő programmódosítást hirde­tett meg. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy, amíg a hanoi kormány szabadon nem engedi az amerikai fog­lyokat, addig ott tartaná az amerikai fegyveres erőket Thaiföldön és a Tonkini-öböl- ben. Korábban McGovern azt mondotta, hogy vissza fogja rendelni Délkelet-Ázsiából az összes amerikai fegyveres erőket «ÍTD

Next

/
Thumbnails
Contents