Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

Befejezte munkáját a KGST 26. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködési bizottsága szervezi, amelyet a25. ülésszak hozott létre. A KGST-tagállamok és a ta­nács szervei a komplex prog­ramnak megfelelően nagy munkát végeznek az anyagi termelés szférájában folyó együttműködés területén. Szé­leskörű együttműködési prog­ramot valósítanak meg a vil­lamosenergetika területén. Az energetikai bázis gyors fejlesz­tésének biztosítása és a KGST- tagállamok népgazdasága nö­vekvő villamosenergia-szük- ségletének kielégítése céljából az ülésszak ajánlásokat foga­dott el az egyesített energia- rendszerek párhuzamos műkö­désének bővítésére, egy 750 kilovoltos villamos távvezeték­nek az érdekelt országok közös erőfeszítésével történő építése alapján, továbbá atomerőmű­vek építésére. Nagyobb munkamegosztás Az Ülésszak felhívta a fi­gyelmet a nagyobb munka- megosztás szükségességére az atomerőművi berendezések gyártásában^ a KGST-tagál­lamok 1980-ig terjedő és az azt követő szükségleteinek meg­felelően. Az érdekelt KGST-tagálla­mok létrehozták az Interatom­instrument nemzetközi önálló elszámolású tudományos-ter­melési egyesülést. Ez a részt vevő országok atomtechnikai készülékek és berendezések iránti igényeit fogják kielégí­teni. Az elmúlt évben folytat­ták a vegyipar további átállí­tását a hatékonyabb petrolké­miai nyersanyagbázisra, javí­tották az ágazaton belüli struktúrát a műanyagok, mű­gyanták, szintetikus szálak, a szintetikus kaucsuk és e£véb korszerű vegyi termékek gyár­tásának növelése útján. Intézkedéseket irányoztak elő a vegyiparhoz és egyéb ipari ágazatokhoz szükséges komplex technológiai beren­dezések gyártásszakosítására és kooperációjára. Előzetes megegyezés jcftt létre arról, hogy a Szovjetunió területén — más érdekelt KGST-tagállamok részvéte­lével — kiegészítő kapacitáso­kat hoznak létre az azbeszt­gyártáshoz. Folynak az előké­szítő munkálatok a komplex programban előirányzott egyéb nagy nyersanyagterme­lő objektumok együttes építé­sére. Konkrét eredményeket ér­tek el a gépgyártás szakosítá ­sában és kooperációjában. A gépipari termékek KGST-tag- államok közötti kölcsönös cseréje 1071-ben 10 százalék­kal nőtt. Első ízben kötöttek sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodáso­kat, a többi között az üveg- és kerámiatermékek gyártásá­hoz szükséges berendezések, továbbá tehei-gépkocsik, trak­torok és mezőgazdasági gé­pek, tengeri hajók és belső ha­józásra szolgáló folyami hajók stb. gyártásáról. Szélesedett Jugoszlávia részvétele a KGST-szervék munkájában a KGST-tagálla­mok és a számára kölcsönös érdeket képező kérdésekben. Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesí­tésének, a szocialista gazdasá­gi integráció fejlődésének tervszerű jellegét még jobban megszilárdítja a szocialista országok államközi és nem­zetközi gazdálkodó szerveze­teinek további fejlesztése. E szervezetek tevékenysége és a KGST-szervek között szoros együttműködés van. A hitelintézetek szerepe Az ülésszak pozitívan érté­keli a létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét, amelyek valamennyi részt ve­vőinek kölcsönös előnyöket biztosítanak. E tevékenység egyik példája az egyesített energia-rendszerek központi teherelosztója, amely fennál­lásának tíz éve alatt hozájá- rult ahhoz, hogy növelkedjék a KGST-tagállamok népgaz­dasága villamosenergia ellátá­sának biztonsága. 1971-ben kölcsönös villamosenergia­csere elérte a 16 milliárd kilo­wattórát. Az ülésszak részt vevői ki­emelték a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősödését a tervszerű szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. A KGST-tagállamok bankjai kö­zött a NGEB-n keresztül le­bonyolított transzferábilis ru­bel-elszámolások összvolume- ne 1971-ben — 1970-hez vi­szonyítva — 11 százalékkal nőtt, Az NGEB által 1971-ben nyújtott hitelek volumene több mint 42 százalékkal nőti. Az NBB által nyújtott hitelek olyan népgazdasági ágazatok fejlesztésére irányulnak, ame­lyek fontos szerepet játszanak az együttműködés további el­mélyítésében és tökéletesíté­sében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Az NBB a KGST-tagállamoknak már 20 ipari objektum felépí­tésére és rekonstrukciójára nyújtott hitelt. A KGST-tagállamok a jövő­ben is fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat a többi szocia­lista állammal, továbbá a fej­lett tőkés és a fejlődő orszá­gokkal. 1971-ben a világ több országával folytatott kereske­delmük volumene az előző év­hez viszonyítva 8,5 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok aktí­van fellépnek annak érdeké­ben, hogy teljesen megszűn­jék a diszkrimináció a világ­kereskedelemben és a gazda­sági kapcsolatokban, követke­zetesen elterjedjen a legna­gyobb kedvezmények rendsze­re. A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­nak megvalósítása során a KGST-tagállamok a további­akban is minden eszközzel elő fogják segíteni a világkereske­delem és a KGST-tagállamok harmadik országokkal folyta­tott sokoldalú termelési és tu­dományos-műszaki együtt­működésének fejlesztését és kölcsönös előnyök alapján, és előmozdítják a fejlődő álla­mok gazdasági és kulturális felemelkedését. A komplex programban előirányzott in­tézkedésekhez csatlakozhat minden békeszerető ország, s részt vehet a komplex prog­ram teljes vagy részleges megvalósításában. Cellulózkombinát Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság tevé­kenységét, amelyet a tanács 25. és 26. ülésszaka között a komplex program végrehajtá­sával kapcsolatos munkáknak a KGST keretében történő megszervezése érdekében vég­zett. A megvitatott kérdések­ben megfelelő, a komplex program további végrehajtá­sára irányuló határozatokat hozott. Az ülésszak során a köz­ponti tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá egy évi 500 000 tonna cel­lulózt előállító cellulózkombi­nát felépítéséről a Szovjetunió területén, Uszty-Ilimszk kör­zetében — Bulgária, Magyar- ország, az NDK, Lengyelor­szág, Románia és a Szovjet­unió közös erőfeszítése révén. A 2fl. ülésszak munkája a kölcsönös megértés szellemé­ben és baráti légkörben folyt. Ülésezik az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa Szerdán folytatódott az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának 53. ülésszaka. A július 3-án megkezdett ülés­szak eddigi munkaszakaszá­ban megtárgyalták a világ gazdasági és szociális helyze­tét átfogó jelentések alapján, tanácskoztak a regionális bi­zottságok tájékoztatásai és a beiruti iroda jelentése alap­ján a regionális gazdasági együttműködésről. A plenáris üléseken kívül július 5-én kezdte munkáját a tanács ko­ordinációs bizottsága, amely­nek fő témája az ENSZ és szervei közötti tevékenység hatékonyabbá tétele, a szer­vezetek közötti együttműkö­dés új formájának kidolgozá­sa. Július 11-én a tanács má­sik, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága is mun­kához kezdett, s elsőnek a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) és az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) jelentéseit hallgat­ta meg, szerdán pedig a föld­reform kérdéséről tanácsko­zott lengyel határozattervezet alapján. A további munkaprogram szerint ezen a héten a tanács két bizottsága tárgyal. A SZEGÉNYEK NEVÉBEN A szabadságharcssoktüzérséie megtizedelte a saigoni alakulata kát Dél-Vietnamban kedden éj­szaka és szerdán délelőtt a harcok Quang Tri tartomány­ban, főként a tartomány azo­nos nevű székhelye körül összpontosultak. A saigoni kormánykatona­ság szóvivőinek közlései sze­rint a tartományi székhelytől 2—7 kilométeres távolságban a szélrózsa minden irányában kemény harcok folytak. Sza­vaikból kitűnt, hogy a felsza­badító erők két tűz közé fog­va a kormánycsapatokat, rendkívül heves támadásokat intéztek ellenük. A saigoni alakulatokat ebben a viszony­lag kis kiterjedésű térségben kilenc hullámban, mintegy 700 tonnányi bomba robbanó­anyagával támogatták a B— 52-es nehézbombázók, s be­vetették az amerikai vadász­bombázókat is. A leghevesebbnek minősí­tett, Quang Tritől északra le­zajlott csaknem 9 órás össze­csapásban a felszabadító erők nehéztüzérsége és egyik pán­célos alakulata szó szerint megtizedelte az amerikai he­likopterekkel, amerikai hadi­hajókról, amerikai tanácsadók kíséretében partra tett saigo­ni ejtőernyős osztagot. A hi­vatalosan is beismert, de nyil­ván szépített adatok szerint az ezer fős osztagból, mintegy 150-en haltak meg, szenvedtek sebesülést, illetve »tűntek el« ebben az összecsapásban. Még három amerikai helikopter él­vesztését is beismerték, és ki­derült, hogy két amerikai ten­gerészgyalogos is megsebesült. Saigoni katonai körökben, nem hivatalosan még maga­sabbra becsülik a vesztesége­ket. Egy amerikai »tanács­adó«, Terry Griswold had­nagy, az AFP tudósítójával be­szélgetve kijelentette, hogy »a Vietkong« szilárdan tartja ma­gát Quang Tri tartományi székhelyen. Saigoni jelentésekből kiol­vasható, hogy összecsapások voltak a felszabadító erők és a kormánycsapatok között Hűé térségében, Saigon körze­tében, a Mekong folyó delta­vidékén, a központi fennsíkon, és An Loc tartomány szék- helynéL .......................... M egkezdődött EH slcrg pere Miközben Miami Beach-ben a demokrata párt elnökjelölő konvenciója folyt, az ülésterem előtt számosán tüntettek Amerika szegényeinek nevében. A rendőrség több tüntetőt őrizetbe vett. (Telefotó: AP—MTI—KS) Los Angelesben folyik a bí­rósági eljárás Dániel EUsberg és Anthony Russo amerikai tu­dósok ellen, akik bátran állást foglaltak az Egyesült Államok délkeletázsiai agressziójával szemben. Ellsberget és Russot azzal vádolják, hogy összeesküvést szőttek az állam ellen, tör­vénytelenül szerezték meg és továbbították a nemzetbizton­sággal kapcsolatos okmányo­kat A tudósok minden vádat visszautasítottak. Ügyvédeik hangsúlyozták, hogy a hatósá­gok kizárólag azért üldözik Ellsberget és Russot, mert fel­emelték szavukat az amerikai kormány vietnami politikája ellen. A védelem a bírósági eljárást alkotmányellenesnek nevezte, és követelte az összes vádpont elejtését. Ezeket a kö­veteléseket azonban a los- an- geles-i szövetségi bíróság el­utasította. A bírósági eljárás során tett ez az első lépés ékesszólóan bizonyítja, hogy mire készül az amerikai igazságszolgálta­tás. A bíróság olyan határoza­tot is hozott, mely megtiltja a vádlottak ügyvédeinek, hogy részt vegyenek az esküdtek ki- választási eljárásában. Feltételezések szerint az es­küdtszék kiválasztása mintegy két hetet vesz igénybe. japán Balett— diplomácia Japánban rendkívüli érdek­lődés ÖVezi a Tokóiba érke­zett 208 tagú sanghaji balett­együttest, amely pénteken mu­tatkozik be a »Fehérhajú lány« című modern kínai ba­lettel a japán főváros közön­ségének. Tokióban nyíltan beszélnek arról, hogy hasonlóan a kínai —amerikai közeledést beveze­tő: »ping-pong diplomáciához« feltehetően egy kibontakozó kínai »balett diplomáciának« vagyunk tanúi. A japán fővá­ros politikai és diplomáciai köreiben határozottan erre kö­vetkeztetnek abból, hogy a sanghaji balett-együttes veze­tőjeként Szun Ping-hua érke­zett Tokióba, aki széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik japán gazdasági és politikai körökben. A hatalman levő Liberális Demokrata Párt és az ellenzéki pártok vezető po­litikusai máris bejelentették, hogy részletes tárgyalást kí­vánnak folytatni Szun Ping- huaval. i GROMIKO BELGIUMBAN Brüsszelben kedden folyta­tódtak Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter és Pierre Harmel belga külügyminisz­ter tárgyalásai. Ugyancsak kedden V. M. Szobolev, a Szovjetunió brüsz- szeli nagykövete fogadást ren­dezett Gromiko tiszteletére. Részt vett a fogadáson Gaston Eyskens belga miniszterelnök és több más belga személyiség. Burma új utakon Tíz ESZTENDEJE Burmá­ban a Ne Win tábornok által vezetett Forradalmi Tanács vértelen puccsal megdöntöt­te az addigi miniszterelnök, V Nu kormányát és átvette a hatalmat. A Forradalmi Tanács 1962 áprilisában köz­zétette »Burma útja a szo­cializmushoz« elnevezésű programját, amely kizsák­mányolás-mentes, faji és val­lási megkülönböztetés nélkü­li, igazságos szocialista tár­sadalom megvalósítását tűz­te ki célul. A program új sza­kaszt nyitott a Burmái Unió társadalmi és gazdasági fej­lődésében. A katonai kormányzat mindenek előtt felszámolta a külföldi tőke pozícióit. A bankokat államosították; sa­ját kezelésbe vették az or­szág olajkincsét, átvették a külföldi tulajdonban lévő fű­résztelepek és rizsmalmok ve­zetését. Az államosítások eredményeként megszűnt a tőkekiáramlás Burmából és ez jelentős beruházások meg­valósítására adott módot. Űj olajfinomítók, acél- és építő­anyaggyárak, öntözőrendsze­rek épültek; a termelés .1965- től 1970-ig csaknem 50 szá­zalékkal emelkedett. Az eredmények mellett azonban komoly gazdasági nehézségek is jelentkeztek. Ezek forrását a szakértők két okra vezetik vissza: az egyik a monokultúrás gazdaság, a másik a polgárháború, amely gátolja a nyersanyagkiter­melést, akadályozza a bánya­ipar fejlődését. A kormány intézkedései nyomán a mezőgazdaságban 1965-ig jelentős változások történtek. Mintegy 2,8 millió hektár föld került a paraszt­ság kezébe, s a nagybirtok gyakorlatilag megszűnt, de az alapvető problémán, a monokultúrás gazdaságon SIN*-' .**• * ---­: Kalemu® .Myilkyin« >:®b' ( Bawdwin . 1 ) A& VJ TI I r .. ;J A® >»Myingyan© ' ó * Chaukj* „ rAkuab$fi jl (.« U w ’Sonyo/J, \V oóoo/.fj \ «. S :S*NGOŰNm í ««oki ■ Kdsiért A Aranyért A Ezüstére A Cinkére A Ötömére A Önére A A ..... V askohászat \ _ .iwil ■ - Z—-- AMtrg... ^ / — A t inuf - ” • X EV A Aom00 ---------iuwiivIdi \ ti • ViSnUmi — A/fe j- Cépgyártií ® Vogyipar O Faipar __ ® Textilipar z— ö ílairr, star ipar u nem tudtak változtatni. Az ország fő kiviteli terméke és egyben valutaforrása a rizs maradt, amelyet főleg az ázsiai országok vásároltak meg. A legutóbbi években azonban ezekben a körzetek­ben is növekedett a rizster­melés, így Burma exportlehe­tősége csökkent. Ez súlyosan érintette gazdaságát, külke­reskedelmi deficitje növeke­dett. Tehertételként nehezedik az országra a területén dúló polgárháború is. A megbuk­tatott miniszterelnök, U Nu Thaiföldről irányítja az úgy­nevezett Karen Védelmi Szervezetet, amelynek tizen­ötezer fegyverese van. Beval­lott céljuk egy szövetségi ál­lam létrehozása, de a háttér­ben U Nu visszatérési szán­déka húzódd? meg. Hasonló eszközökkel kívánja elérni e kormány megbuktatását s »Fehér Zászló ■ Kommunista Párt« elnevezésű politika* szervezet, amelynek fegyve réséi az ország északi részében tevékenykednek. Ez az ultra baloldali csoport elsősorban a kachin nemzeti kisebbsé­get lazítja céljai elérése ér­dekében. Bár a fegyveres felkelők azonosítása sokszor igen nehéz, annyi, bizonyos, hogy a kormány csapatok ál­tal a hadműveletek során zsákmányolt fegyverek túl­nyomó többségükben ameri­kai és angol gyártmányúak. A FORRADALMI Tanács és a nemrégen életre hívott új párt, a Burmái Szocialista Program Pártja külpolitikai­lag szigorú semlegességre tö­rekszik. Burma élénk keres­kedelmet folytat egy sor tő­kés országgal; hitelt és tech­nikai segítséget is igénybe vesz, tőkebehatolást azenhn nem engedélyez. A szocia' ta ország kkal való együtt működési jx azségét bíz ó­ja egy sor létesítmény, ar az utóbbi években épült fel az ország területén. Ne Win, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnö­ke a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kor­mányának meghívására ba­ráti látogatásra Magyaror­szágra látogat. Látogatása alkalmas lesz arra, hogy köl­csönösen kicseréljük tapasz­talatainkat és a két ország közötti gazdasági és kultúra lis kapcsol:;! i ,t ■ ■ , ’..a fűzhessük. . - 1 a gondo­latokkal Üdvözöljük a távoli Burma hazánkba érkező ve­zetőjét, Ne Win tábornokot. Tolnay László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents