Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
A tettre kész pedagógust befogadja a falu Erdőket kell tervezni A nyár, az iskolai vakáció ellenére is időszerű témáról írt Kutasról Kiss József nyugdíjas igazgató. Cikkében arról tesz vallomást a falu nevében, hogy milyen pedagógust fogad be szívesen egy-egy település közössége. »A falu egyszerű emberei csakúgy, mint vezetői hamarosan meglátják, hogy ki az, aki szereti a községet, az ott élőket, s a szorosan vett mindennapi iskolai munkán tűi törődik-e a közösség életével; óhajt-e tenni a jobbért, a szebbért. Sajnos, gyakran találkozni olyanokkal, akik azt mondják, hogy ►■■én ehhez nem értek«. Meg sem kísérlik az ilyenek, hogy bekapcsolódjanak a falu életébe. Pedig van rá lehetőség. Olyan sok a tennivaló, hogy mindenki megtalálhatja a magáét. Elsősorban a KISZ- ben.' Határozottan állítom, hogy várják a falusi fiatalok az új nevelő érkezését. A mi falunk könyvtárosa évek óta pedagógus, aki szívesen van Elismerő sorok a brigádnaplóban Sikert eratotf a magyaros vendéglátás Szóval ez a fogadás olyan volt, ahogy meg van írva a nagykönyvben. Egy kocsi virágot hoztak a bár földíszítésére. Két üzletvezető, nyolc felszolgáló sürgött-forgott, s nem számított a kánikula, mindenki talpig feketében volt, osokornyakkendőt kötött erre az alkalomra. A konyhában ugyanilyen gonddal készültek a vacsorafőzésseL Sok bíráló szó hangzik el a vendéglátóiparról, a pincérekről. Érdemes olyan példát is megírni, amikor városuknak, vállalatuknak, éttermüknek, s ezen keresztül hazánknak is elismerést szereznek a kötelességen felül végzett munkájukkal. S helyes, hogy éppen egy szocialista brigád mutat példát ebben. Li. G. *v. •< • a«% y Vacsorát vesz át a brigádvezető a konyhában. együU a fiatalokkal, így a könyvtárban mindig található közülük. Versekről, prózai- zenei művekről gyakran esik szó. Ezek a fiatalok szívesen és eredményesen vesznek részt az irodalmi színpad munkájában is. Ezt a nevelőt befogadta a falu. Kellően meg is becsülik. Vagy ott vannak a nőfil- zottságok — találni tevékenységi területet. Nem is lehet elképzelni szebb feladatot, mint a gyerekekkel együtt, különösen télen, tanítani, nevelni az édesanyákat is. Szívesen ve- , szik. A Hazafias Népfront is várja az aktívákat. A falu szépítésétől kezdve a vöröskeresztesekkel együtt a véradás szervezésén, lebonyolításán át az öregekről, elhagyott- lakról való szociális gondoskodásig sok az olyan lehetőség, ahol mindenki találhat magának való feladatot. De beszélhetnénk az ismeretterjesztésről is. Sajnos, vannak olyan pedagógusok is, akik évek alatt nem voltak a tsz-ben, nem ismerik az ott élő emberek munkáját. Ha a család látogat ásókat nemcsak» hivatali kötelességnek tartják, hanem a gyerekek és szüleik alaposabb megismerése lehetőségének, akkor szeretettel várják és fogadják a pedagógusokat otthon is a szülők. Azt nem fogadja be a falu, aki »bratyi pajtásokat« keresve olcsó népszerűségre törekszik, de azt igen, aki tudásával, emberi magatartásával, szeretettel párosult szerénységgel szolgálja a közösséget. Az ilyen pedagógust magáénak érzi a falu és befogadja, nemcsak az időseket, hanem a kezdő fiatalokat is, mert meglátják benne az igazi nevelőt, aki az iskolában a gyerekek tanítója és nevelője, a szülőknek pedig segítője, munkatársa.«Urbanizáció, természetvédelem Nem maradiság, hogy az emberiség elért sikereit a földön próbáljuk követni? A sikeres holdraszállások után is még kíváncsian keresünk igazolásokat földünkön? Az emberiség alkotómunkája — nyugodtan mondhatjuk — mindig is a föld vonzásában marad. Az urbanizáció során kiderült az, hogy ha az ember ►►belenyúl« a természetbe — honnan vette volna máshonnan a területet az új lakótelepek, városok építéséhez, ha nem a parlagtól, az erdőktől —, akkor úgy kell végeznie e munkát, hogy újra egység szülessék. Éppen ez a szép benne, ez fejezi ki, hogy alkotó folyamat az, melyet az ember környezetátalakító munkájának nevezünk. Az urbanizációval egyidejűleg kell beszélnünk a természetvédelemről, mely sok ágra bomlik. A műemlékek megőrzése, turistahelyek létesítése, az erdők közhasznosítása mind, mind ebbe a széles fogalomba tartozik. Azóta beszélünk például Kaposvár A siófoki Delta étterem nemzetközi sikert aratott azon az estén. Ahogy mondani szokás, jól kijött a lépés, minden sikerült, ízlettek az ételek, taps fogadta a lángoló Gundel- palacsintát. Nem csoda, hogy fölfigyeltek a német, román, csehszlovák, lengyel, szovjet vendégek is a magyaros vendéglátásra. A magyar 'kormánybizottság elnöke megkérdezte az egyik pincértől — nem tudhatta, hogy éppen ő a Ságvári Endre szocialista brigád vezetője —, mi a titka a kitűnő felszolgálásnak. — Az, kérem, hogy mi egy szocialista brigád vagyunk. A kormánybizottság eínöke gondolkodott egy percig, aztán mosolyogva ezt mondta: — Ha itt van véletlenül a brigádnaplójuk, lenne olyan kedves ideadni. Pillanatokon belül ott volt a napló az asztalon, s már írta is a véleményét: "A vaskohászati állandó bizottság magyar kormánybizottságának nevében elismerésemet és köszöne- temet fejezem ki a brigád minden tagjánák abból az alkalomból, hogy a KGST vas- kohászati állandó bizottságának 39. ülésszakán a záróvacsorát és az ünnepélyes aláírást munkájukat elősegítették « Balogh István brigádvezető, Csáti Sándor éjszakai üzletvezető büszkén mondja, hogy minden rendezvényt az ő vendéglátóhelyükre hoznak. Nem sokkal a KGST-bizottság ülése után az Európai Söriparosok Szövetségének árpabizottsága tanácskozott Siófokon, s ők is beírták véleményüket a brigádnaplóba. Dr. Gärtner Károly ny. professzor, Jánossy Andor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja úgy fogalmazta mag mindnyájuk véle - ' : - TC'"~-Ü.'.etünket j ki a figyelmes vencLy. ■ írt, az elsőrangú magyaros vacsoráért, amelyről külföldi vendégeink is elragadtatással nyilatkoztak.« Judith Viorst: A kMfyraí&rfásörsfs&tei A macskánk a múlt nyáron kimúlt, s életem várja azóta is zaklat, hogy most már igazán Vásároljunk helyette valamit. Például egy nyulat. Vagy boa constrictort. Vagy kutyát. A nyulak valahogy nem vonzanak. Kígyókról tárgyalni sem vagyok hajlandó. Marad tehát a kutya. A baj csak az, hogy egy ízem sem kívánja a kutyáf, bár tudom, hogy e magatartásom nyomán embertelen embernek bélyegeznek. Készséggel beismerem, hogy az ember legjobb barátja bájos, szerető, hűséges, szép külsejű és derék, de rendelkezzék mindezen tulajdonságokkal valaki másnál. Tapasztalataimból ugyanis leszűrhettem, hogy könnyebb hármas ikreket nevelni, titkon viszonyt folytatni, megtanulni bridzselni avagy leadni 15 kilót, mint egy kutya anyukájának lenni... Lehet, hogy csupa balszerencsés kutyatulajdonossal hozott össze a sors, de nekem úgy tűnik, hogy ezek mást se tesznek, mint kellemetlen tévedések eredményét távolít- ják el a nappali szőnyegéről vagy épp azt magyarázzák a felháborodott vendégnek, hogy Georgie sosem rágta volna össze az ezüstszőke parókáját és a lila harisnya- nadrágját, ha nem szeretné öt annyira. Továbbia kutyáknak nagyon gyakran ►>érzékeny a gyomra«, S ez magyarán szólva olyan különleges ételek elkészítését teszi szükségessé, amilyeneket a világ híres éttermeivel társít gondolatban az ember. Ismertem asszonyokat, akik a férjüknek sosem főztek bonyolultabb dolgokat, mint babfőzeléket virslivel, de a kutyájuknak olyan eledelt készítettek, ami méltó a Maxim asztalára. S amikor ezek a kutyák épven nem gyomorbajosai:, akkor esetleg idegbántalmaik vannak. Az ilyen betegségek kezelése alig költségesebb, mint az agysebészet, csak a szállítás kérdései csalafin- tábbak. Ha nem értik, mire gondolok, próbáljanak meg rávenni egy taxisofőrt, hogy vigye el önöket és szent bernáthegyijüket az állatorvoshoz! Nem vitás, hogy a nagy kutyák több bajt okoznak, mint a kicsik. S ez különöseit igaz olyankor, ha önmaguk nem vesznek tudomást a méreteikről. Jsmerelc például egy 70 kilós, két méter magas dán dogot, amelyet a kutyaiskolából is kizártak, mert képtelen volt felfogni, hogy ö nem öleb. MaUdnak még az a kedves szokása is megvan, hogy az utcán odalopakodik egy idegenhez, a hátsó lábára áll, a mellsőt pedig köréje fonja, és szájon csókolja az illetőt. Szeretetének tárgya érthetetlen módon azt hiszi, hogy Maud a torkát akarja átharapni, s az egész jelenet nagyon szemérmetlenné túlik, miközben a szerencsétlen áldozat visít, és sikoltozik. Maud pedig ölelget és simogat, és Maud gazdaasszonya, Sunny szidja a járókelőt: "Kérem, ne borítsa fal a kutyám lelki egyensúlyát'.;. És Sunny nem tréfál. Amikor végre túlvagyunk az egészen, hozzám fordul, és tit- kolhatatlan bosszúsággal megkérdezi: »Mi bajuk ezeknek az embereknek? Nem látják, hogy mennyi szeretet sugárzik Maud szeméből?-*. Én még csak nem is tagadom, hogy Maud csupa szeretet. Sőt még azt is megengedem, hogy majdnem minden kutya csupa szeretet, és csupa egyéb is ... Például bolha . . . meg bőrbaj, meg kölyökkutya. Láttam már őrjöngő anyákat, de egyiket sem hasonlíthatom ahhoz a kutyatulajdonoshoz, akinek szűz pulikutyája egy pedigré nélküli korcs csábításának áldozatául esett. .. Jól van. Tudom, hogy nagyon keményszívűnek és kegyetlennek látszom. A férjem folyton azt mondogatja, hogy kisfiú korában az édesanyja nem engedett kutyát tartani, s azt hitte, hogy majd én teszem jóvá ezt a gyerekkori traumát. Ami pedig a gyermekeimet illeti, ők esküsznek mindenre, ami szent, hogy ők majd ellátják a kutyást, nekem az ujjamat sem kell megmozdítani. Hát mit tegyek? ÁllandóaiL egy látomás gyötör, hogy egyszer hazaérkezem éjjel háromkor, odakint hóvihar van vagy mínusz 20 fok. és az én Hűséges Kutyám félreérthetetlenül tudtomra adja, hogy ha csak most rögtön nem megyünk egy kicsikét sétálni, akkor elbúcsúzhatunk a faltól falig érő gyapjú perzsától. A férjem persze boldogan megsétáltatná a Hűséges Kutyát, de — sajnos — már megint fáj a háta. Inkább majd megpróbálok hát némi vonzalmat felfedezni magamban a apuinkhoz, avagy megpróbálom felfedezni, hogy ha közelről belenézünk, a boa constrictor szeméből valóságg-J sugárzik a szeretet. Fordította: Zilahi Judit zöldövezetének kialakításáról, amióta megyeszékhelyünk jelentős fejlődésnek indult, lakosságának száma rohamosan gyarapodik, az iparosodás jeleivel találkozunk, és tegyük hozzá, az emberek városiasabb életmódja — gépkocsi, tv stb. — is arra sarkallja a tanácsokat, a Hazafias Népfrontot, a KISZ-t, az erdészetet, az Idegenforgalmi Hivatalt — sorolhatnánk tovább —, hogy. a város és a természet, az ember és a természet szerves egységet alkosson. De másfelől is meg kell közelíteni ezt a nagyon fontos témát. Dr. Dobos Tibort, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem docensét megkérdeztük: — Mi tette szükségessé az egyetemen az Erdészeti tájrendezés és környezetvédelem című tantárgy bevezetését? — Az urbanizáció, a váró sok terjedése és a falvak városiasodása, valamint a rohamosan fejlődő technika az embereket mindjobban elszakítja a természeti környezettől. Nő a levegő szennyeződése, a zajártalom, a területek zsúfoltsága neuraszténiát okoz. Szennyeződik a víz is. A veszélyek egyes országokban kataszrofális méreteket öltöttek. Ezt szerte a világon fölismerték, ezért is hirdette meg az ENSZ a nemzetközi összefogást az ártalmak csökkentésére, megszüntetésére. Hazánkban is kormányhatározatok, törvények védik környezetünket. Azonban a határozatok, törvények egymaguk- ban nem elégségesek, szükséges, hogy végrehajtásuk is megfelelően történjék. Ehhez viszont új típusú, e témakörben jártas szakemberekre van szükség. A környezet ártalmainak hatásaiból is láthatjuk, hogy rendkívül összetett feladatról van szó. A világon a kutatásokat három irányzat szerint végzik. Vannak, akik az ember és környezetének, a bioszférának a kapcsolatát nemzeti parkok létesítésében látják. Mások szerint a természet világa tabu, sérthetetlen, nem szabad beleavatkozni. A harmadik irányzat szerint amíg fejlődik, iparosodik a falu, a város, védeni kell a környezetet, a meglévő erdőket, fásításokat, vizeinket, tavainkat, a táj megfelelő rendezésével új erdőket kell tervezni, ültetni, gondozni. Ez az utóbbi irányzat az elfogadható a mi számunkra is, hisz ez biztosítja átfogóan egy nép ilyen irányú igényét. Az ez év február 1-e óta a végzett kutatási eredményekre, valamint a hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodva megindult hazánkban első ízben az Erdészeti tájrendezés és környezetvédelem tantárgy oktatása Sopronban. — Melyek a főbb témák? — Erdészeti tájrendezés, a táj és az ember kapcsolata, a zöld felületek mint a tájrendezés alapjai, környezetünk védelmének erdészeti vonatkozásai. Az elméleti fogalmak tisztázása mellett gyakorlati útmutatót, valamint tervezési és kivitelezési irányelveket és technológiai ismereteket is kapnak a hallgatók. A tárgy oktatása lehetővé teszi, hogy a speciálisan képzett szakemberek céltudatosan formálják környezetüket. Az oktatás bevezetésével lehetővé válik, hogy az erdők fatermesztési jellege mellett mindinkább érvényesüljön a jövőben az úgynevezett közjóléti szerepük is. Kaposvár és környéke zöldövezetének kialakítására, a zöldövezeti intéző bizottság megalakítására tervet készített a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Az intéző bizottság megalakult, a terv folyamatos megvalósítása napirenden van. Melyek a megyei feladatok ezek szerint? A meglévő parkok, arborétumok, természeti ritkaságok számbavétele és közjóléti hasznosítása. Az autóturizmus, pihenőhelyek, kirándulótelepek alapjainak a megteremtése, a környező erdők és zöldterületek közjóléti hasznosítása — a Balaton mentesítése —, a szolgáltatások megoldása — közművesítés —, a közlekedés biztosítása, műemlékvédelem. Kaposvár és környéke zöldterületi távlati tervét az Állami Erdőrendezőség és a fásítástervezési osztály — Balatonfüred — e hónap végére készíti el. Szeptember végére a zöldövezeti távlati terv ötéves programja készül el. — Mely területek jöhetnek számításba? — A Gyertyános-völgy, a Ballakút, a cseri erdő, Szarka- vár-Tókaj, zaranyi erdő, a tö- röcskei tó. Érdemes kiragadni néhány létesítményt a tervből. A Gyertyános-völgyben a szauna építését 1973 októberére kívánják befejezni, ugyanitt ródlipályát és lesiklópáiyát, az ifjúgárdistáknak gyakorlótelepet létesítenek. A Ballakút- nál ugyancsak ródlipályát építenek, a cseri erdőben gyermek KRESZ-pályát. A tokaji tavakat közhasznú célra bocsátják. A zaranyi erdőt parkerdővé fejlesztik, itt arborétumot alakítanak ki, a töröcskei tó környékén kempinget és turistaházat létesítenek. Űj házak dugják ki fejüket a városban, gondoskodni kell a lakosok pihenéséről, a természettel való találkozásról. Ezt jelenti az erdők közhasznosítása, a felsorolt terv mindegyike. Az egyénre is jelentős feladat hárul: rendet kell tennie magában, meg kell találnia az új életforma harmóniáját. Horányi Barna Somogyi Néplap
