Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

Hosszú, horgolt mellény A modell 300 g fonalból 3-as és 3 és feles horgolótűvel készült. A min­ta leírása: 1. sor: 4 láncszem * egy kétráhajtásos pálca, 4 kétrá­hajtásos pálca egyszerre be­fejezve * ismé­teljük végig, végül egy két- kétráhajtásos pálca. 2. sor: 4 lánc­szem * a sza­badon álló két­ráhajtásos pál­cába 5 kétrá­hajtásos pálcát öltünk * ismét­lés, szélszem. 3. sor: 4 lánc­szem * az 5 pálca első pál­cájára egy két­ráhajtásos pálca, majd bi négy kétráhajtásos egyszerre fejezzük be * lés, szélszem. A 2. és 3. sor ismétlésével dolgozunk-. Munkánkat a hátrésszel — 3 és feles tűvel — kezdjük. A megfelelő hosszúságú lánc­szemsort 2 soron behorgoljuk mintával dolgozunk tovább a rövidpálcával, majd a fenti szabásmintának megfelelően. Ha kész vagyunk az egyes a töb- pálcát ismét­részeket kitűzzük, átgőzöljük, majd összevarrjuk a két ol­dalt és a vállakat. Az elejét, a nyakkivágást és a karóitokét 3-as tűvel három soron rövid­pálcával körülhorgoljuk. Az elején a gomblyukakat is ide, a pántba horgoljuk bele. Zsebpántból két darabot horgolunk 17 szemmel és 10 sor rövidpálcával. Átgőzölés után apró öltéssel felvarrjuk a megfelelő helyre. Ezeket is 3-as tűvel horgoljuk. A bsrkemányedés és 3 tyúkszem Mivel testünket a külvilág­tól a bőr védi, érthető, hogy a legkülönbözőbb tényézőknak és ártalmaknak van kitéve. A bőrmegvastagodás tulaj­donképpen a bőr védekezési formája a hosszan tartó me­chanikai, vegyi és fizikai ár­talmak ellen. Sok esetben a foglalkozás és életmód velejá­rója, mint például a kőműve­seknél, kovácsoknál, asztalo­soknál, földműveseknél a bü­työk. Könnyen kezelhető, mert amint megszűnik az oko­zója, fokozatosan eltűnik a bőrkeményedós is. A szaruréteg-megvastagodás másik formája a tyúkszem. Leggyakrabban a talpon, a lábujak ízületei felett vagy a lábujjak között keletkezik a szűk és helytelen cipőviselés miatt. A bőr szarúrétege a tar­tós, mechanikai traumára meg­vastagodik, s ez a megvasta­godott réteg benyomul az alatta levő rétegekbe, más­részt nyomást gyakorol az ott lévő idegvégződésekre, s tűr­hetetlen fájdalmat, égésérzést okoz. Fájdalom jelentkezhet az időváltozásra is nem csu­pán a lábbeli szorítása miatt. A tyúkszemmel legjobb minél előbb bőrgyógyászhoz fordul­ni, hogy az döntse el, szükség van-e sebészi beavatkozásokra vagy más kezelési módszert igényel a baj. Legelső teendő a kiváltó ok megszüntetése, a kényelmes cipőviselet. Ami a nem sebé­szi kezelést illeti, a legjobb eredményt a 20 százalékos szaliciltapasz és a szalicilcol- lodium helyi alkalmazásával érték el, amit a bőrgyógyász által lehet beszerezni. A VILLANYSZÁMLA MINDIG OLCSÓBB Több fényt a lakásbei! | Szüts Dénes i Ullllllilllil! II Öngyilkosság a Kaszi nó utcában? ii. Szász enyhén csípős gúnnyal állapította meg: most ő annak a detektívfelügyelőnek a hely­zetében van, akinek a közvet­len környezetében, legalább is a saját testületében kell ä gyil­kost keresnie, és közben min­den találatból neki is kijut egy-egy szúrás. A kötelesség magasztossága lenne a fő haj­tóerő? Vagy inkább a fájó, égető kíváncsiság? Az eddig feltárt anyag elég­gé plasztikusan megmutatta Balátai Jenő jellemét, szándé­kát,- emberi indítását, ha a le­velek, az iratok és a tanúk hí­ven vallották, az az: az igazat mondták. Ajánlatos azonban saját megfigyeléseit is felso­rakoztatni. Szász Dánielné Ba­látai Éva ugyan két ember tu­lajdonságát viseli magán, de némelyiket apjától örökölt. Ha saját magát is kivallatná, kihallgatná, mit tudna Évával való megismerkedésükről el­mondani ... »Fiatal, kezdő újságíró vol­tam, egy vidám városban. A színház mellett, a Marx Ká­roly utca 31. szám alatti föld­szintes házban albérletben, de családos környezetben laktam egy idős asszonynál. Egyedül éltem, kielégítő körülmények között: jó ruhám, cipőim, s megfelelő fizetésem volt. Füg­getlen voltam, mert nem sze­rettem és nem gyűlöltem túl­ságosan senkit... Egyik este 11 óra tájban — a nyomda későn zárt, és át kellett nézni még a külpoliti­kai oldalt — gyalogosan sétál­tam hazafelé. A Marx Károly utcában több kis utca vezetett, s az első egy rosszul megvilá­gított, piros téglákkal kirakott utcácska volt. A színház épületét körülve­vő hatalmas fák alatti padok üresen lapultak. December 28. volt. Az új évet vártam ... Közömbös dolgokról gondol­kodtam, a munkától kicsit zsibbadt fejjel ballagtam ha­zafelé. A téglákkal kirakott ut­cácskának a sarkán egy nő bukkant föl előttem ... Két lépést tett, s elesett... Bocsá­nat — mondtam udvariasan, és a hóna alá nyúlva fölsegí­tettem. — Ezek a kiálló tég­lák... — Egy frászt a téglák — mondta arcomba bámulva. — Nem látja, hogy részeg va­gyok? ... Azon az éjszakán velem aludt, a lakásomon. Reggel tudtam csak köze­lebbről szemügyre venni, s kedvtelve nézegettem fiús, A naplemente még a mosta­ni, hoszú nappalokon sem je­lenti a nap végét. Számos munka elvégzése marad most is az esti órákra, s a legtöb­ben csak ilyenkor jutnak hoz­zá, hogy könyvet, újságot, fo­lyóiratot vegyenek a kezükbe. A távoli tanyákat kivéve, azonban ma már a legkisebb falvakban is villany világít. Egyetlen mozdulat csupán, míg a villanykapcsolót felkapcsol­juk máris a nappalihoz ha­sonló fényt, megvilágítást te­remthetünk a lakásban. Olyan fényt, amelyet szemünk a nap­pali, természetes világítás mellett élvezett, megszokott, amilyenre a mesterséges meg­világításnál is szüksége lenne. »Ügy vigyázz, mint a két szemed világára« — mondja a szólás-mondás — egyértelmű­en is és hasorktkénosn :s, ha valami olyan értékes do­logról van/szó, amelye« csajt egyik legértékesebb kincsünk­höz, a szemünk világához, fé­nyéhez mérhetünk, hasonlít­hatunk. Szemünk világának, épségének pedig nincs ádá­zabb ellensége a rossz világí­tásnál, a szemrontó gyenge fénynél. Villany világít a lakásban, a gyakran több szobás, nem is akármilyen családi házban, ahol villany hajtotta háztar­tási gépek egész sorával dol­gozik a háziasszony. A vil­lanytűzhely mellett ott a hű­tőszekrény, a rádió mellett a televízió. Nagyon sok helyen azonban mindezek mellett, vélt takarékosságból egyetlen árva, gyenge égő ad derengő fényt a konyhában — mert oda aztán igazán felesleges pazarlás a nagy kivilágítás, tartják sokan. Gyakran csak 25, vagy legfeljebb 40 wattos égő nyújtotta vaksi fényben készíti a vacsorát a há'ziasz- szony, mosogat és varr, s csak csodálkozik, hogy mire a mun­kájával végez, gyakran a feje is megfájdul és a hangulata is egyre rosszabb lesz. Gyakran —tapasztalható az is ht?sy a szoba közepére füg­gesztett több ágú csillár — mert búréiban az égőket ki­csavarták — mint valami fél­karú, félszemű óriás pislog le a mennyezetről. Ha egyáltalán van, 25 wattos égő ég az ol­vasó, vagy asztali lámpában is. Alig adnak több fényt, mint egy közepes petróleum lámpa, vagy egy vastagabb gyerta. Sok helyen ilyen vaksi barna haját, furcsa vágású sze­mét, erős, de arányosan szép alakját... — Ne ijedj meg — mondta a fürdőszobából kilépve, és egy törölközővel a haját szárítgat- va —, nem maradok a nyaka­don! — Talán bemutatkozhat­nánk? — jegyeztem meg ne­vetve. — Balátai Éva geológus. — A kezét nyújtotta, és erősen, keményen megszorította az enyémet Hirtelen magázni kezdett: — Nem érdekel senki­nek a véleménye. A magáé sem. És nem azért közlöm, hogy rosszat ne gondoljon rólam, de egy vállalati bulin voltam, és megittam hét deci pálinkát. Hat hónap múlva az eskü­vőnkön a vállalati osztályveze­tőt szidta: — Ez a hülye min­dig gúnyolt a lányságomért, s ezért most majd az orra alá dugom az anyakönyvi pa­pírt ... De ne hidd, hogy nem lett volna jobb csak úgy együtt élni... Szíves engedelmeddel Balátai Éva leszek ezután is... És itt, Splitben — vágta el Szász a képet, csak azért, hogy gyorsan Éva makacsságát bizo­nyítandó egy újabbal helyet­tesítse — ...egészen messze be­úszott a tengerbe, ö csónakon követte. — Szállj be! Szállj már be, hiszen alig bírod! Nem. Kiúszott a partig, s ott összeesett. Szász riportot készített egy­szer a bányában. A hatodik szinti vágaton találkozott Évá­val, aki mindennap lejárt, és kőzetmeghatározásokat végzett. fényben tanulnak éveken át a gyerekek is. Nincs ennél meggondolatla- nabb és drágább takarékosság, hiszen egyik legdrágább kin­csünket, szemünk épségét, egészségét veszélyeztetjük ve­le. Szemünk ugyan a szivár­ványhártya kitágulásával, vagy összehúzódásával alkalmazko­dik a gyengébb, illetve az erő­sebb fényhez is, de tapaszta­latból tudjuk, hogy szemünk a rossz világítástól előbb-utóbb károsodást szenved. Ha szem­rontó gyenge világítás mellett erőltetjük a munkát; írást, varrást, olvasást, stb. a hu- nyorgástól, erőltetéstől, alkal­mazkodástól nemcsak a szem fárad ki, de előbb-utóbb a fe­jünk is megfájdul. A lakás általános megvilá­gításánál, mint egészségügyi követelmény, a legfőbb célunk az, hogy a nappalihoz hasonló erejű megvilágítást biztosít­sunk. A közvetett, vagy köz­vetlen fényt adó lámpatestek­nek eléfj, nagy a válasz Laka. Rajtunk múlik hogyan, miként válogatjuk össze a különböző lámpatesteket. Rendszerint a mennyezet közepén elhelyezett központi csillár mellett szük­ség van álló, asztali, vagy fa­lilámpára is, amellyel közvet­len az éppen a kezünkben lé­vő munkadarabot (könyv, var­rás, stb.) világítjuk meg kellő­en, amikor is az általános vi­lágítást (csillárt) akár ki is kapcsolhatjuk. A megfelelő lámpatestek megválasztása mellett nagyon fontos azok célszerű elhelye­zése is. Ha például egy 40-es, vagy 60-as égő 1 méternél tá­volabbról adja a fényt a meg­világítandó tárgyra, már nem kapunk a nappalihoz hasonló fényerősséget, megvilágítást a munkához, olvasáshoz. Ha azonban a lámpatestet 30—35 centire közelítjük a kezünkbe lévő tárgyhoz, egyetlen körté­vel is elegendő fényt, megvi­lágítást kapunk a munkához. A megvilágítást, tehát nem­csak a villanykörte nagysága, hanem a megvilágítandó tárgytól való távolsága is be­folyásolja. Végső soron így még takarékoskodni is lehet az áramfogyasztással. A lakás megvilágításánál azonban mégis arra gondol­junk, ha többe is kerül a meg­felelő lámpatestek felszerelé­se, ha a megfelelő nagyságú égők használata folytán né­hány forinttal több is lesz a villanyszámla, az még mindig olcsóbb, mintha a szemünk épségét, egészségét veszélyez­tetjük, s éri baj. H. J. OTTHON CSALÁD RECEPT Cseresznyés sütemény: Fél kiló lisztet, 1 sütőpor egy RÁMA margarint össze morzsolunk, majd adunk' be egy tojássárgáját, pici sót, evőkanál kristálycukrot c annyi tejfölt vagy joghurto hogy könnyen nyújtható teszt:, legyen. Kinyújtjuk, kivajazol, sütőlapra tesszük, a tojásfe­hérjével megkenjük, meghint­jük bőven apróra vagdalt cukros, fahéjas dióval, végül a kimagozott cseresznyével. Kissé belenyomkodjuk a cse­resznyét a tésztába és meg­hintjük a tetejét kristálycu­korral, villával megszáfkáljuk a tésztát. Közepes tűznél süt­jük. Tennivalók a virágoskertben A virágoskertben ilyenkor számtalan munkánk akad. Lássunk tehát neki. Aki még nem szedte fel a tavaszi vi­rágok, a tulián, nárcisz, já­cint hagymáit és már néhány éve a talajban hagyta, ne kés­lekedjen ezzel, mert a sok csapadék a rothadás és a gom­babetegségek előidézője lehet. A hagymákat , száraz, szellős helyen addig tartsuk széttere­getve, amíg a külső része zör­gésre nem szárad. Ezután tisz­togassuk meg és az őszi kiül­tetésig szellős, száraz helyen zacskóban, vagy kisebb dobo­zokban tároljuk. A magról vetett, egynyári virágok, de a rózsák, muskát­lik, liliomok, pünkösdirózsák növekedését is jól elősegíthet­jük ha az öntözővízbe Fóni- kát, Peretrix-et, vagy más tápsót adagolunk. Az elvirágzott rózsákat met­sszük vissza. A futó és park­Fején a kobakkal, maszatosan.í lábán a lötyögő gumicsizmával} elég ijesztően hatott. Valami! hiba miatt az áramszolgálta-j tás is megszűnt, a több száz! méter mély akna mellett levőt pálcavasból készített lépcsőn! kellett a bányászoknak főimen-1 niük, minden pillanatban* kockáztatva, hogy a vizes, csú-! szós vasakon egyensúlyukat* vesztik, és lezuhannak. Azon! mászott fel Éva is. Amikor föl-! lépett a fénybe, lábai remeg-* tek, a szája lila volt, arca ha-! lottsápadt, de mosolygó. Szász* megdöbbenve bámulta. —| Nemcsak szép nő, hanem bá- ♦ tor, sőt vakmerő ember is. ♦ ♦ Ugyanakkor Éva elájult az; irigységtől, amikor a,főmérnök; feleségének a szobájában meg-} látta a Párizsból hozott füg-! gönyt. Olcsó vendéglőkben et-! tek, és a második emeleti er- } kélyről nézték a színházi elő- * adásokat. Lakásuk nem volt;! egy szőlőhegyi domboldalon,! présházban laktak, havi 900-> ért, ahol télen nem olvadt el aj cipőtalpon bevitt hó ... Szász | néha elvitte Évát kocsival vi-* dékre. Az asszony szinte része-* gén élvezte az autózást és a se-; bességet, s noszogatta a sofőrt:! »Hajtson, gyorsabban hajt-! Két teljesen különbözői anyagból gyúrták Évát. Kara­kánságát, büszkeségét, állhata-: tosságát és naiv becsületessé-: gét apjától örökölte. De mit: hozott és kapott a másik ágról,: az arisztokrata anyától és nagyanyától ? (Folytatjuk.) rózsákat virágzás után ritkít­suk, ha tavaszai elfelejtettük. A vízhajtásokat szintén vág­juk le. A rózsát gyakran ká­rosítja a lisztharmat, ellene 0,2 %-os Thiovitot vagy 0,03 %-os Morestánt adhatunk, vagy ventillált kénporral po­rozzuk be a leveleket. Az évelő és egynyári növé­nyeinket védjük a levéltetvek és a takócsatkák ellen. Az együttes védekezésre 0,15—0,2 %-os Foszfotiont, 0,1 u/o-os Nogost, vagy Vaponát vagy Unifoszt használhatunk. Ha gombategségek jelentkezését (rozsdásodás, stb.) észleljük 0,2 %-os Orthocidot vagy Zi- nebet is tegyünk a permet- lébe. A kertünkben lévő pázsitot rendszeres kaszálással vagy nyírásai és öntözéssel ápol­juk. Aki eddig még nem tette meg és van rá lehetősége, te­gye ki a szobanövényeket a kertbe, az erkélyre, vagy az ablak párkányra, ahol szépen fejlődnek. Vigyázzunk azon­ban mit hova rakunk, mert a napfényt nem mindegyik kedveli. A Monsterát (inkább filodendron néven ismert), a fikuszt, azaleát például fél­árnyékos helyre tegyük, s na­gyon meghálálják, ha a napi öntözéskor levelüket is beper­metezzük. A muskátlik, a kaktuszfélék, a pozsgás növé­nyek nagyrésze, a Sansevieri- ák, klorofitumok a napfényt kedvelik, ilyen helyen fejlőd­nek a legjobban. Kisérjük állandó figyelem­mel a növényeinket, s ha pajzstetűt, takácsatkát, levél- tetűt fedezünk fel, ne várjuk meg amíg elszaporodnak és a növény egyes részeinek, leve­leinek pusztulását okozzák, hanem az első kártevők ész­lelésekor azonnal védekez­zünk. Ez azért is szükséges, mert a zárt tér korlátozza a védekezési lehetőségeinket. A pajzstetűvel fertőzött részeket puha ronggyal dörzsöljük át, így elpusztítjuk ezeket. Ta­kácsatka vagy levéltetű észle­lésekor 1 %-os káliszappanos lével permetezzünk, vagy mossuk le a növények levelé­nek mindkét oldalát, szárát. Ahol az óvórendszabályokat be tudjuk tartani más szerek­kel is védekezhetünk, de na­gyon vigyázzunk, hogy kisgye­rek ne férjen hozzá a kezelt növényekhez, az ehhez hasz­nált eszközökhöz! Dísznövényeink megerősödé­sét. kórokozó-ellenél lóságát nagyon jól lehet növelni, ha 0,2 %-os Wuxal lombtrágyá­zószert öntünk a kórokozók és kártevők elleni permetlébe vagy az öntözővízbe. Sok helyen díszük a nap­fény és vízkedvelő leánder. Hajtásdugványozással mi ma­gunk is késő őszik szaporít­hatjuk. A még nem fás hajtá­sokból 12—15 cm-es dugványt készítsünk, úgy, hogy az also részen rögtön a szem alait vágjuk meg, fent pedig fél-egy centiméteres csonk maradjon. Kivétel, ha hajtáscsúcsot sza­porítunk. Az alsó leveleket úgy távolítsuk el, hogy 1—2 mm-es levélcsonk maradjon. Ezután a dugványokat tegyük vízzel teli kis üvegekbe, s tartsuk ezeket világos, de nem erős napnak kitett helyen. Megfelelő gyökér fejlődése után, cserépbe humuszban gazdag talajba ültessük. A le­ánder jól túri a metszést, így ifjítható is. A felkopaszodott idős szoba- fikuszokat, diffenbachiákat, monstérákat, araliákat ilyen­kor sikeresen ifjíthatjuk meg. Az alsó egészséges levelek alatt vágjunk ki a növény tör- /zséből 2 cm széles gyűrűt, majd a törzs köré kössünk tülcsérszerűen műanyag-fóliát. Ebbe öntsük a jól megnedve­sített tőzeget, majd a tölcsért felül is erősen kössük át. Kö­rülbelül egy hónap múlva a seb felső szegélyén megjelen­nek az első gyökerek. Ha ezek kelleőn megerősödtek, vágjuk le ezt a felső részt az anya­tőről, s ültessük cserépbe. A visszamaradt levéltelen tör­zset a tőrésznél az első vagy második lehullott levél helye felett vágjuk le. Gondos önt- tözés mellett ez kihajt, s eb­ből is egy szép növényt ka­punk. A megmaradt levél nélküli szárrészt se dobjuk el, dara­boljuk fel úgy, hogy mind­egyik részén egy-két levél- hely maradjon és fektessük ezeket egy kis láda nyirkos homokba, s ha fóliával vagy üveggel letakarjuk, egy idő múlva meggyökeresednek és kihajtva szép fiatal növénye­ket nyerünk. Szent-Miklóssy Ferenc RECEPT Töltött paprika: Friss vagy konzerv paradi­csomléből pici* rántással egé­szen híg mártást készítünk, sóval, kevés cukorral ízesít­jük, majd belerakjuk a töltök, paprikákat és kb egy órái., lassan forraljuk. (A para csőm mártásba — ízlés szerio — főzhetünk egy szál zeller e néhány szál petrezselyem le­velet). A töltelék elkészítése: 1 2 kg darált sertéshúshoz adunk 10—15 dkg rizst, 1 kis­fej apróra vágott vöröshagy­mát, egy fél gerezd apróra vagdalt fokhagymát, ízlés sze­rint sót, borsot, kevés majo­ránnát, két egész tojást, pi­rospaprikát egy evőkanál vi­zet. A tölteléket jól összeke­verjük és az elkészített pap­rikákba lazán beletesszük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents