Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
vt Pénzért vagy együttérzésből ? ?S — Világszerte keresik a megoldást, hogyan lehetne minden szempontból kielégítően törődni az idős és magányos emberekkel — mondta dr. Nagy Tibor, az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai osztály- vezetője, aki részt vett a megyei tanács végrehajtó bizottságának a szociális gondozás és ellátás Somogy megyei helyzetét tárgyaló ülésén. És bár ezen a téren nem valami rózsás a helyzet, Svédország — ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem háromszorosa a mienknek — szintén küzd olyan gondokkal, hogy nem tud elegendő szociális otthoni helyet biztosítani. Viszont az is igaz, hogy az öregedés nemcsak pénzkérdés. Eleinte úgy látszott, ha mindenki kap nyugdíjat, vége a problémának. Magyarországon azonban a nyugdíjas korú lakosság 30 százaléka magányos. Ha tehát elérnek egy olyan törődöttségi fokot, hogy mozgásukban korlátozottak lesznek, nincs aki rájuk nyissa az ajtót. Addig, amíg — mint mondani szokás — »-jól bírják magukat«, az idős emberek eljárhatnak az öregek napközi otthonába, mely — a nálunk alkalmazott formájában — egyedülálló a világon. Átmenet a szociális otthon és a házi gondozás között. Ez nemcsak azért célszerű, mert kevés a szociális otthoni hely, hanem, mert gyakran maguk az öregek is szívesebben maradnak saját lakásukban, megszokott környezetükben. Csakhogy a házi gondozás módszerei, szervezete egyelőre gyerekcipőben járnak. A Somogy megyei Tanács V, B. egészségügyi osztálya az 1968— 70. években szervező szociális gondozónőket nevezett ki minden járásban és városban, valamint megyei szinten. Ez a siófoki járásban érdekes módon visszaesést eredményezett. A vöröskeresztes aktívák — akik addig dicséretes intenzitással gondoztak kizárólag társadalmi munkában — nem vették szívesen egy körükön kívül álló vezető irányítását. Veszprémben azonban — ahol az Egészségügyi Minisztérium kísérleteket folytatott ez ügyben — sikerült jól összehangolni a társadalmi és a pénzért végzett munkát. Persze nem árt tudni, az az összeg, amelyet egy ilyen rendszeres gondozómunkát vállaló személy kap, legföljebb ötszáz forint lehet, és ez nem áll arányban a feladat, nagyságával. Veszprém megye másfél milliót fordított házi gondozást végzők jutalmazására. Somogybán csak a kaposvári tanács végrehajtó bizottsága szavazott meg tavaly 10 000 forintot hasonló célra. Ebből természetesen nem futja rendszeres fizetésre, és a megye költségvetéséből se telik több akkor, amikor nemcsak kevés a szociális otthoni hely, hanem a meglévők sincsenek a legjobb állapotban. Tekintve, hogy társadalmi felelősség is van a világon, össze kell fognunk a magányos, idős emberek érdekében. A gondozást azonban nem lehet vaktában, ötletszerűen csinálni. Szükséges egy irányító, akinek a kezében összefutnak a szálak. Aki számon tartja, ki szorul segítségre, és azt is, ki vagy kik hajlandók segíteni, továbbá gondoskodik a rendszerességről. Helyenként az ilyen irányító szervező beállításakor voltak hangok: »csinálja ő, aki pénzt kap érte«. Pedig nem kell hozzá nagy fejtörés, hogy megállapítsuk, elég-e egyetlen ember egy város öregjeinek gondozására, különösen, ha állandó fekvő beteg is akad köztük. Mindenesetre tisztázni kell, mit értünk a házi szociális gondozás fogalmán. A házi szociális gondozás — dr. Nagy Tibor tömör megfogalmazása szerint — az a tevékenység, amely az idős ember elemi létföltételeinek megteremtéséhez szükséges. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentése híven beszámol a szociálpolitikai helyzetről, de a tények puszta felsorolása és tudomásulvétele nem elég. A végrehajtó bizottság utasította az egészségügyi osztályt, hogy dolgozzon ki akcióprogramot. Emelni kell a különböző gondozási egységekben folyó szakmai munka színvonalát. Föl kell mérni és megkülönböztetni, ki az, aki alaposabb gondozásra szorul, tehát fizetéses ápolót igényel, és ki az, akit társadalmi úton is el lehet látni. R. Zs. Új üzemcsarnokot épít a kts .......X.,, ___ Üj üzemcsarnokot épít a kaposvári Lakberendező Ktsz. A dunaújvárosi elemekből összeállított, kétezer négyzetméteres alapterületű csarnokban úgy helyezik el a gépeket, hogy megfeleljen a korszerű üzem- és munkaszervezés követelményeinek. S z üts Dénes Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 10. Balátai kétségbeesését jól adta vissza Abzingernek egy másik levele, amit szintén Pávai Vajadtól szerzett meg ... » ... A Duna partján sétáltunk. Egy lehorgonyzott, füstölgő kéményű uszályba raktak ládákat. A munkások vékony deszkapallón egyensúlyoztak. A hajó kormányfülkéje előtt állt a pallér, egy nagy darab, húsos ember. Én még arra is gondoltam, hogy csak Bajorországban lehet látni ilyen hentes formájú, piramis alakú férfiakat... Jenő is őrá szegezte szemét. — Mi lenne, ha én is inkább ide szegődnék? — kérdezte keserű mosollyal. Aztán hirtelen, lázongva: — Mondd, Gyula, hát lehetséges, hogy egy kinSomogyi Néplap eset, amelynek kiaknázása annyi lehetőséget, annyi profitot rejt magában, mindenütt visszadobjanak? Azt még megértem, mert finom formában tudomásomra hozták: nem lényeges, hogy a magyar munkásnak elég kenyere, munkája, becsületes megélhetése legyen. De a profit? Hát a profit sem izgatja őket? Az angolok az olajért véres háborúkat vívtak. A franciák a tuniszi foszfátért, az amerikaiak a perui ónért kormányokat buktatnak meg, embereket mészárolnak le . .. Hadseregek állnak készenlétben ágyúkkal, gépfegyverekkel a nyersanyag védelmében ... A magyar bauxit meg itt hever a lábunk alatt, és nem mozdul érte senki?! ... Nagyon megsajnáltam, és hidd el, kipréseltem agyamból az összes ötletei, hogyan segítsek rajta, de egyszerűen nem jutott eszembe semmi. Dühömben már azt mondtam: I bár a szovjeteknél lennénk, mert ők vízi erőműveket építenek, és valami ötéves tervciklusuk is van, iparosodni akarnak (te jóisten, azonnal égesd el a levelemet!) ... Szóval a legképtelenebb dolgok is elém kerültek .. . Hiába. Aztán pár nap múlva kaptam egy címet. Az illetőnek volt egy aranybánya-érdekeltsége Erdélyben, amelyhez egy elszegényedett gróf révén jutott, egészen alacsony összegért. Ö is évekig őrzött egv darab aranyat a szekrényében, kilincselt vele, de nem tudott vállalkozóra találni. Nem keseredett el. Tudta: egyszer még melléje szegődik a szerencse, és akkor vége a nyomornak. Schaumburg-Lippe herceg hirtelen pénzzavarban őt kérte meg, hogy adja el horvátországi uradalmait. A fezőr el is adna egy nagybanknak, és ezen öt-hat milliót keresett. Elmondtam aTezőrnek a bauxitügyet... Szerinte a bankoknál nincs most keresnivaló,. de ajánl egy ügyes embert, dr. Tetétlcni Annin ügyvédet, aki neki is nagy segítségére volt. Talán rXarap a horogra...« Szász Dániel kipipálta a levelet, azaz átlós irányban, bal beíső sarkától a jobb alsó sarkáig vékony tollvonással át húzta. Ami eddig történt, csak előcsatározás volt. A bauxit és vele együtt Balátai Jenő regénye innen kezdődik. HÍ!SSI-e oz információ ? Tapasztalatok a háromfai tsz-ből Egyetlen termelőszövetkezet sem szakíthatja ki magát az ország összgazdasági tevékenységéből. Közös gazdaságaink a maguk szövetkezeti termelési formájával szerves részei a nagy vérkeringésnek: az állam a maga sajátos eszközeivel szabályozza és segít: őket abban, hogy közösségük és a népgazdaság hasznára eredményes tevékenységet folytassanak. Nos, ennek a célnak az elérése érdekében szükséges, hogy az információ általában és külön részterületenként is kielégítő legyen. Nem véletlenül említettem az imént a vérkeringést, hiszen az információk szerzése, szűrése — szelektálása —, majd továbbítása, és ismét összegyűjtése a gazdasági szervezetnél hadbnlatos a biológiai szervezethez: az egészséges, működés itt is, ott is jelentős mértékben függ — ennek a mechanizmusnak a mikéntjétől. Nyilvánvaló, hogy fontosságára való tekintettel döntött úgy e hét elején a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy a jövő márciusban — alapos, elemző munka során készített jelentés alapján — napirendre tűzi a témát: milyen a mezőgazdasági információs tevékenység helyzet^ Somogybán, és melyek a fejlesztés feladatai. A háromfai Üj Barázda Tsz- ben kerestünk választ a címben szereplő kérdésekre Kopárt László főkönyvelőnél, s a tájékoztatás helyi módszereibe segített bepillantani Martin József párttitkár is. A főkönyvelő: — 1966-tól dolgozom a könyvelésben ennél a tsz-nél, tavaly óta én vagyok a főkönyvelő. A központi, szakmai- információkat illetően gazdag anyagot kapunk a Pénzügyi Közlönyben, a Magyar Közlönyben, a MÍM-ér- tesítőben, a Magyar Mezőgazdaság információs mellékletében, de segítenek eligazodni a napilapok, köztük a Somogyi Néplap is. A Nagyatádon székelő Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ugyancsak számos program szervezésével gondoskodik arról, hogy jól tájékozódjunk különféle dolgokról. Legutóbb például Somogyudvarhelyen rendeztek . tapasztalatcserét, ahol a műhelyek adminisztrációs munkájáról, az eszközök nyilvántartásáról, az anyagfelhasználásról szereztünk sok hasznos információt. A szövetség híradójában gyakran taláAz egyetlen kvalitás — gon- i dolta Szász — az ő hivatásé- i ban, foglalkozásában, ha meg-1 felelően tudja az alakot egy-! más közötti és a világ többi ré-j széhez fűződő viszonyát élőén i ábrázolni. Ám Balátai Jenő! ügyénél nem elvonatkoztatha-♦ tó, költött vagy kitalált sze- í mélyekről van szó, hanem élő, t hús-vér figurákról, történelmi! alakokról, meghalt és élő sze- j mélyekről. Balátai Jenő meghalt. Meg-Í halt úgy, hogy Szász még nem ! ismerhette, hiszen gyerek volt, I tízesztendős, 1938-ban. Nélkü-; löznie kell tehát a személyes ♦ benyomásait, : Arra a kérdésre viszont, hogy! Balátai Jenő öngyilkos lett-e! vagy meggyilkolták, a teljes ésj tökéletes bizonyító anyag hí- í ján csak úgy lehet választ ad- ! ni, ha Balátai jellemét, emberi | habitusát, a világgal és az| emberekkel való kapcsolatát J is a legmélyebben ismeri. At végső következtetés utolsó! aduját két dolog oldhatja meg: ♦ egyik a szemtanú, aki ott volt | azon a napon, abban a lakás- í ban, és bevall valamit, a má- ! sik az áldozat gondolkodásá-! nak ismerete. Annak felisme- » rése: összetört-e annyira a rá-♦ nehezedő nyomás alatt, hogy* saját maga vessen véget életé- í nek, eljutott-e egy olyan vég- ! ső következtetésre, hogy nincs j lehetősége tovább élni, s fel-! adja a harcot. if oly tatjuk.) lünk ésszerű javaslatokat, a Járási bankfióktól és a tanácsi hivatal illetékes osztályát" egyes új rendelkezéskre hív • ják fel a figyelmünket, és ez is jó 'segítség. Az AGROKEFi rendre tájékoztat bennünket a készleteiről, új gépeiről. A párttitkár: — A szövetkezethez érkező információknak nem mindegyikét tiidjuk hasznosítani, ezért kell ezeket megszűrni, s ami nálunk, a mi körülményeink között is megszívlelendő, arra odafigyelünk. Jómagam is több értekezleten, tanácskozáson veszek részt időről időre, legutóbb például Kaposváron, a megyei pártbizottságon az üzem- és munkaszervezésről tartott előadás alatt jegyzeteltem sokat. Itthon aztán meg- beszéltükj hogy nálunk mi a tennivaló ebben a témában... A Lábodi Állami Gazdasággal szerződést kötöttünk arra, hogy a kukoricatermesztéssel — az egyes vetőmagfajtákkal és a vegyszerekkel — kapcsolatban rendszeresen tanácsokat adnak nekünk. A tőlük kapott információk eredménye is, hogy kukoricánkat nem kellett ritkítani, gyomtalanok a táblák, jó termésre számítunk. Vadkerti József főagronómu- sunk minden után érdeklődik, ami korszerű. Állandóan tanulmányozza a hozzánk érkező információkat, s ha valami érdekességre akad, utánanéz. Legutóbb például a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség vezetőivel — sok jó tanácsot kaptunk tőlük például a szabadtartásos marhahizlaláshoz — az Alföldön egv hizlalda építését nézték meg. miután itt Somogybán is megnézett már néhányat. A főkönyvelő: — A zárszámadással és a tervkészítéssel kapcsolatos információk korábban és részletesebben kellenének, mint ahogyan azokat a múlt év végén, illetve az idei év elején megkaptuk. A párttitkár: — A kommunisták taggyűlésein — a munkaterv szérint — időről időre tájékoztatást adnak a szövet-' kezet gazdasági vezetői az éppen befejezett munkákról, vagy a soron következő tennivalókról. Legközelebb, még ebben a hónapban a tsz termelési és pénzügyi tervének időarányos teljesítéséről ad majd információt a párttagoknak a szövetkezet főkönyvelője, s ezután kerül ugyanez a téma közgyűlésen a tsz-tagsag elé. Eközben is azonban a vezetőség minden tagja mindig mindenről tud, úgyhogy a tagság tájékoztatása ezen az úton szintén állandó. A két termelőszövetkezeti vezető így summázta az információval kapcsolatos véleményét. Persze, ezzel korántsem merült ki a tájékoztatási és tájékozódási rendszer egésze még a háromfai Üj Barázda Tsz-ben sem, hiszen a téma ennél jóval nagyobb, szerteágazóbb területet ölel fel csupán egyetlen gazdaságban is. Egy azonban bizonyos — s ez a főkönyvelő és a párttitkár szavaiból is kicsendült — szükség van a jó információkra, igyekeznek azokat jól hasznosítani. S ennek nem kis része van a gazdaság jó »előme- telében«. Hcrnesz Ferenc Ismét egy szakdolgozat a gyakorlat számára MunkaiemÉ a nieziiazdasájlian A nagyatádi járási, városi elméleti és módszertani munkaközösség mezőgazdasági tagozatának legutóbbi munkaértekezletén a tizenkettedik szakdolgozat vitájára került sor. Hegedűs Dezső agrármérnöknek, a járási tanácsi hivatal mezőgazdasági és élelmezési osztálya munkatársának a »Munkanormák a mezőgazdaságban« című tanulmányát vitatták meg a munkaközösség tagjai. Ez a mindennapi gyakorlat számára sok segítséget adó dolgozat jól szolgálja az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i, a munkaszervezés korszerűsítésére hozott határozatának helyi megvalósítását is. A tanulmány bevezetőjében utal rá, .hogy jelenlegi gazdasági mechanizmusunkban az eddigieknél lényegesen fontosabb'a tsz-ekben és az állami gazdaságokban a műszakilag is megalapozott munkanormák kidolgozása. A dolgozat .szerzője tanulmányozta az ide vo- natkbzó szakirodalmat, és a járás termelőszövetkezeteinek jelenlegi gyakorlatát és a továbbfejlesztés módozatait is igyekszik bemutatni, illetve megfogalmazni. A tanulmány tisztázza a munkanorma fogalma:, és történeti áttekintést ad fejlődéséről. Részletesen foglalkozik a munkanormák csoportosításával, felosztásával; elemzi a műveleti munkanorma megállapításával kapcsolatos mozzanatokat és teendőket, tpvábbá tanácsokat ad a becsléssel történő munkanorma meghatározásához. A munkanormák gyakorlati alkalmazását járási tápaszla- latok alapján mutatja be. Az anyag összegyűjtése során a következő főbb kérdésekre keresett és kapott választ Hegedűs Dezső: hogyan és mikor alakult ki a pénzes munkadíjazás; milyen szerepük van a munkanormáknak jelenleg a járás termelőszövetkezeteiben; hogyan érvényesül a végzett munka arányában való bérezés elve; hogyan változnak a munkanormás: ? A járás termelőszövetkezeteiben a pénzes bérezés bevezetése' különböző időpontokban történt, így pl. Háromíán 1932., Segesden 1985.,. Tarany- ban 1972. január 1. óta alkalmazzák. A munkanormák szerepének a megítélésében eltérő álláspontok alakultak ki. Néhány termelőszövetkezet a munkanojma fogalma alatt csak a mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott teljesítménynormát érti. Ezek a darabbért tartják egyedül szükségesnek és használhatónak, mondván, hogy a dolgozók ezt értik meg a legkönnyebben. Megállapítható, hogy a termelő szövet kezetekben alapvetően a munka szerinti bérezés elve érvényesül. A nem munka szerinti bérezési típusok aránya 20 százalék körüli, amely tovább csökkenthető. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is ,hogy a jövőben a normaképzéseknél a gépi szállításokra kell nagyobb figyelmet fordítani. A tanulmány szerzője javasolja a termejőszöve ékezetek vezetőinek, hogy igyekezzenek elsajátítani a mezőgazdasági normaképzés módozatait. A normamegállapítás szakirodaimával ne csak azok foglalkozzanak, akiknek a vezetői szervezetben elfoglalt helyet szerint foglalkozniuk kell, ha- nejn bizonyos mértékig minden szakvezető ismerkedjen meg vele, hogy a normákkal kapcsolatos kérdésekben átgondolt döntés születhessen. Jó. ha az úi bérszabályzat kidolgozásánál a termelőszövetkezetek az állami gazdaságokban alkalmazott módszereket veszik figyelembe. 'GV.ek mellett azonban fokozottan tekintette! kell lenni a hnl'd sajátosságokra, és a saját tapasztalatok feldnlgo’y':,‘á-"eX ír, iob- ban föl kell készülni a bérszabályzatok módosítására. D. S. /
