Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

Szovjet nyári divat -1972 A szovjet di­vattervezők az idei nyárra szebbnél szebb úgynevezett »•romantikus« stílusú model­lekkel jelent­keztek. A ru­hák anyagát és a fazon vonal- vezetését a könnyedség és a szép harmo­nikus színek jellemzik. Vékony, ma­gas nőknek fodros, plisz- szírozott ruhá­kat és erőtelje­sebb színeket ajánlanak. A molettebbek- nek simább vo­nalú, pasztell­színű ruhákat javasolnak, Szoknya-blúz összeállítás estere. (A szoknya kézzel hímzett.) Két nagyon csinos pöttyös, népi motívummal díszített nap­pali ruha fiatal lányoknak. í Szüts Dénes Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 5. — Ez egy nagyon gazdag pasas — mondta neki Éva már a szobájukban és Szász arra gondolt: Évánál újabban az él­mények, érzések önmagukban értéktelenek, ha valamiféle ér­dekkel nem kerülhetnek kap­csolatba. — Hiába, ezeknek mindig jól megy — s az asszony mé­lyet sóhajtott. Szász nem akart erről be­szélni. Éva elaludt. Dániel könyvet vett elő. Olvasott, de az sem hozott álmot a szemére. Leve­gőre vágyott, ezért hát csen­desen fölkelt, és lábujjhegyen kisettenkedett a szobából. A portás a pulton bóbiskolt. Szász hangtalanul elment mel­lette és kisétált a kapun. Gyönyörű csillagos éjszaka volt, a pálmák között enyhe szél sustoraott. A tenger felől friss levegőt hozott a misztrál. Szász a partnak tartott, s a napozókosarakat kerülve érte el a vizet Visszafordulva a magas, sötét hegvek felé né­zett, aztán a parti lámpácskák irányába. A szálló harmadik emeletén az egyik erkély mö­gül világosság szűrődött ki. A D“di pzobáia! N°m tud alud­ni? Mindig kitűnő alvónak tartotta magát. Szász közelebb sétált, és fölkukkantott az üvegezett erkélyajtóra. Az ösz- szehúzott függönyök mögött két mozgó alakot látott a szo­bában. Csak nem lett rosszul a 72 éves matróna? A pincér van bent nála, vagy az éjsza­kai személyzet valamelyik tagja? Szász várt öt-hat percet, de az alak csak nem távozott. Meg kell néznie, ki az. Szász megkerülte a földszinti verandát, belépett a kapun, és fölsietett a harmadik emelet­re. A folyosó csendes és kihalt volt. Nesztelen léptekkel ment az exbárónő szobájáig. Fülét az ajtóra tette. A szobából né­met nyelvű beszédet hallott, de a szavak, sajnos, érthetet­len hangcsomókká álltak ösz- sze. Nem akarta, hogy rajta­kapják, ezért a közeli mosdóba osont. Az aitót kicsit nyitva tartva fi svelte, ki távozik a Dédi szobájából. Negyed óra múlva nyílott az ajtó, s Dédi újkeletű és egy­ben régi ismerőse, Alfréd Flessburger tűnt fel. Némán bólintott a bárónő felé, aztán sietős léptekkel távozott. Alfréd Flessburger, aki leg­nagyobb meglepetésére Jugo­szláviába érkezésük másnap­ján felesége nagyanyja mint KÖNYV ES STRAND Testünk hűsöl, felfrissül, szellemünk felüdül Az aktív pihenés egyik legüdítőbb, leghasznosabb for­mája: a könyv, az olvasás. A könyv a legjobb barátunk. Közhely? Az, de mekkora igazság! Milyen szépen fogal­mazta meg ezt a közhelyet Gorkij, és mások: Minden, ami az életben szép, jó és okos — mondotta Gorkij —, azt a könyveknek köszön­hetem. önéletrajzi regénytrilógiá­jában írja, hogy kora ifjúsá­gában éjszakánként a mécses világánál olvasott, hajnal ha­sadtáig, akkor is, ha megszid­ták. megfeddték ezért. Minden reggel gazdagabbnak érezte magát, mert ismét és ismét fölfedezte a világot. Megismer­te az emberek életét, az embe­rek lelkét, jó és rossz cseleke­deteik rugóját, a szenvedélyek, a szerelem mélységét, az indu­latok hatását. Megismerte az emberek jóságát, gyarlóságát, szenvedéseik okát. Itt, ennél a fejezetnél vallja az író, hogy a könyveknek kö­szönheti a természet szeretetét és ismeretét, holott a könyvek előtt is járt a nagy orosz sík­ságon, a hatalmas tengerek partján. A könyvekből tanulta meg a történelmet, a társadal­mak nagy mozgását és fedez­te fel a nagy mozgásokban mindig, szüntelenül a kisem­ber szerepét. Rájött, mint már sok gondolkodó, ő is, hogy a világot, annak jelenségeit és törvényeit megismerni egy em­bernek saját tapasztalatai alapján — ha még oly okos is — képtelenség. Évszázadok óta ezer és ezer gondolkodó, tapasztalatot gyűjtő ember élt a földön, akik a ma emberének tálfán, illet­RECEPTEK GYÜMÖLCSLEVES Nyáron nagyon egészséges, könnyű étel a hideg gyümölcs- leves. Majdnem mindenféle gyümölcsből készíthetjük. A gyümölcsöt megmossuk, kima­gozzuk, cukros vízben meg­főzzük, ízlés szerint fahéjjal, citromhéjjal ízesítjük, majd két deci tejfelt elkeverünk egy kávéskanál liszttel és a gyü­mölcshöz öntjük, felforraljuk, hidegen tálaljuk. Cukor he­lyett használhatunk mézet is, vagy Corvitalt. régi, kedves ismerősét muta­tott be, egyre nyugtalanabb ér­zéseket kavart Szász Dániel­ben. Az újságíró úgy vélte — különösen az éjszakai találko­zásuk óta —, hogy valami ti­tok lappang Dédi és a nyugat­német gyógyszerész között. Sok képtelennek látszó lehetőség is fölbukkant gondolataiban. De aztán annyira belemélyedt a Kaszinó utcai ügy változatai­ba, hogy még azt sem vette észre, felesége mily sokat tar­tózkodik Flessburger társasá­gában. Szász Dániel a teraszon levő asztalon elrendezte az iratokat és a magnókészüléket, s elha­tározta, most már csak az anyagra koncentrál. Kénye­lembe helyezte magát, és dol­gozni kezdett. A magnóteker­cseket időrendi sorrendbe rak­ta, elővette a legöregebb fel­vételt, és bekapcsolta a készü­léket. — Kedves Dákay professzor úr! Kérem foglaljon helyet! Nagyon régi eseményről és egy feledésbe ment személyről sze­retnék érdeklődni. Tudtommal Selmecbányán ön együtt vég­zett Balátai Jenővel. Itt van a fényképe. Felismeri?... Kö­zépmagas ... Igen? ... Barna hajú, barna szemű, székely fiú volt... Érdekes a szeme állá­sa. Az orrnyergétől nem felfe­lé, hanem csapottan lefelé haj­ló szemív... A száj ugyan­csak lefelé hajlik, és ettől van feszült érdeklődést, állandó koncentráltságot tükröző kife­jezése ... A homlok túlságosan nagy, széles ... Ez Balátai Je­nő, az erdélyi favágó gyerme­ke. Vajon a külső benyomások rávezetnek-e a belső kép fel­ismerésére? Emlékszik ön erre a diákra? — Ezer ember közül is rög­tön felismerném. Emlékeim­ből aona nem tudom- kitörölni. ve könyvekben nyújtják az élet megismerésének kulcsát. Valóban, a legjobb barát, a legokosabb társ életünk végé­ig a könyv. Kinyitja az ember agyát, szívét; tisztázza érzé­seinket, a világhoz, embertár­sainkhoz való viszonyukat. Én és a világ, a világ és én — ha ezt sikerült tisztázni ma­gunkban, már majdnem min­den sikerült. Mindenesetre bölcsebbé, megértőbbé vál­tunk, S az embereket megér­teni nem kevesebb, mint az embereknek megbocsátani. És gondoljunk bele: e vi­szony tisztázatlansága, a kellő önértékelés hiánya hová vezet, mennyi tragédiát okozott már! Talán még a legegyszerűbb, bár ez sem lebecsülendő, hogy az ember kellő értékelés hiá­nyában kisebbségi érzésekkel küszködik, depresszióval küzd. És a másik véglet Dosztojevsz­kij baltás gyilkosa, Raszkol- nyikov, aki egocentrikus nagy­zási hóbortjában gyilkolt mert hitte és hirdette: a zseni joga a gyilkosság, hogy a má­sodosztályú ember pénzét el­vegye, azzal fölemelkedjék és »megváltsa« az emberiséget.. Szóval ismét és ismét: a könyv. A tudás kiegyensúlyo­zott lelkierőt ad, ismereteket, emberséget, intelligenciát. Kérdezhetnénk ezei után, hogy jön ide a strand? A válasz egyszerű és kézenfek­vő. A mai lüktető életben a ma emberének szinte úgy lát­szik, hogy nincs ideje. Munka, társadalmi munka, család, magánélet viszik az embert, s elveszik a könyvektől, gyakran az önműveléstől, sőt a szóra­kozásra is alig marad idő. A mai rohanó tempó diktálja te­hát, hogy ne tévesszük szem elől a régi jelszót: kössük ösz- sze a kellemest a kellemessel, avagy a hasznost a hasznos­sal! Hiszen napi teendőink egymás riválisai lettek, más­képp végezni velük nem tu­dunk. És most nyár van, ká­nikula. Oly jól esik a strand, a hűs víz! Van-e jobb társunk, időtöltésünk még a strandon is a könyvnél? Meguntuk a vizet, már nem bírjuk a napot, és akkor — hónunk alatt az érté­kes könyvvel — elvonulunk a hűs lombok alá. Testünk hű­söl, frissül, szellemünk felüdül a zsivajban, lármában belete­metkezünk a könyvbe, és azon­nal nagy események, nagy sze­relmek tanúi, részesei leszünk. Egy könyvvel, egy történettel, egy érzéssel gazdagodunk. S. A. OTTHON CSALÁD RECEPTEK ÜDÍTŐ ITAL EPERBŐL 25 dkg epret, kb 5 dkg cuk­rot, 1/2 liter szódavizet, ká­véskanál citromlevet mixerben összekeverünk, poharakba tölt­jük, jégkockával tálaljuk. LECSÖS SZELET A hússzeleteket kiverjük, megsózzuk, forró zsírban vagy olajban átsütjük. Egy-két fej hagymát apróra vágunk, zsír­ban üvegesre sütjük, közben hozzáadunk 5—10 dkg húsos füstölt szalonnát, majd bele­vágunk három közepes paradi­csomot és három-négy papri­kát. A hússzeleteket rárakjuk és pároljuk. Ha kész, meglo­csoljuk pár kanál tejföllel. A nyári bélfertőzések ellen Az orvos, az egészségügyi hatóságok minden nyáron külön felhívják a figyelmet a különböző lehetőségekre, amelyek bélfertőzést és ezért hasmenést okozhatnak. Még­is minden nyáron sok ember munkáját, üdülését rontja meg egy-egy ilyen heveny, lázzal járó, de egyáltalán nem elke- rületetlen megbetegedés. Em­lékeztetőül — abban a re­ményben, hogy ezek a sorok segítenek csökkenteni a nyá­ri bélfertőzések számát — so­roljuk fel a legfontosabbakat. És azt is, hogy miképpen vé­dekezhetünk ellenük. A lista A valódi hastífusz már — szerencsére — ritka. Kóroko­zója tej, élelmiszerek és ter­mészetesen piszkos kéz útján terjed. A légy is igen fontos közvetítője. Mivel bacillusgaz­dák — tehát olyan emberek, akik nem betegek, de bélrend­szerükben élősködik a kórokozó — még léteznek, a fertőzött széklet fertőző forrásként lé­tezik. A paratífusz (ami ugyancsak lázzal és hasmenés­sel jár) kórokozója inkább az állatok bélrendszerében élős­ködik. Lázas bélhurutot okoz­hatnak, s bizonyos hús- és ételmérgezés kórokozói. Elég szép számmal fordul még elő a dizentéria (magyarul: vér­has, a véres, gennyes székürí­téssel járó hasmenés). A fer­tőzés forrása itt is a beteg ember széklete, amiről a le­gyek vihetik gyümölcsre, hús­ra és mindenféle élelmiszerre a kórokozót. A védelem A modern, civilizált ember legfontosabb ismertetőjele a tisztaság. (Elmaradott ember az, aki minden étkezés előtt $ és minden székelés után nem | mos kezet.) S törődik a dol- | kozók egészségével az az in- | tézmény vagy termelőszövet- ; kezet; amely még vízvezeték | hiányában is gondoskodik ró­la, hogy a munkahelyen — a mezőn is — szappan és víz álljon kézmosás céljából ren­Az egyik szünidőről visszajő-1 ve, dolgozatot hozott magával I Az öreg Szádetzkynek mutat- } ta meg. Én a laboratóriumban? az öreg kőzet mintáit prepa-♦ ráltam. — Mi ez? — dúgta az öreg* professzor Balátai elé hegyes | delkezésre. A víz — éspedig kecskeszakállát. ♦ elsősorban a folyóvíz — szinte — Gyergyóremete határát. { nélkülözhetetlen feltétele az szülőföldemet kutattam - i igazi tisztaságnak., kezdte Balátai. — A község-; 7 • ­gél párhuzamosan antiklináli-5 Legyek kizárva sok megfúrását szeretném ja-{ .. vasolni és a Kereszthegy kör- * kulon,osen nyékének ércre történő feltá-1 - t J . Jj11 ® 1®en gyakran rását. Az érc jelenléte kétség- l hemzsegő kény­telen - mondta Jenő büsz- I hakat. es szobákat. Az etkeze- kén, és kihúzta magát. - Ara- I ?ekné3 pedl,s a leS>;ek ^yutt nyat és ezüstöt sejtek ott, pro- ? lakmároznak az emberrel Is­fesszor úr f merve a legyek »kulcshelyze­| téu a nyór. hasmenést 0k02Ó Eh, mar maga is. kia-í megbetegedések terjesztésé- bálta Szádetzky. — Nem az | ben> minden lehetőt el kell arany tesz naggyá egy orszá- ♦ követni az irtásukra Ha erre got, hanem az ipar. Az iparhoz J az igény fennáll, viszonylag pedig tömeg fém kell és { kis fáradsággal és kis költség­otthagyta mérgesen a nővén- j gel embert és ánatot meg ie. dókét. I hét menteni sok évmilliós — A professzornak azért i nyári kínzójától. Mindössze kedvére lehetett, hogy nővén-1 csak erre alkalmas rovarirtó déke nem szerelmi kalanddal. | szerrel (az üzletekben több- hanem aranylelőhellyel érke ♦ féle is kapható!) kell időn- zik vissza a nyári szabadság- i ként bepermetezni az istálló ról. | és a konyha falát. Tratsunk — Óh, óh, persze. Az öreg * ezekben a helyiségekben légy­jói tudta, nálunk csak érték-1 fogót vagy légfogó gömböt, s télén, kibányászásra alkalmat-1 ezeket rendszeresen cseréljük lan arany található. Boldog { is. Ne hagyjunk szabadon élel­volt viszont hogy talált egy? miszert ert ezzel csaljuk »megszállottát«... Valamikor* .. . ’ tudniillik ő is kutatott. Azt hi-{ ^piaijuk és szaporítjuk a le­szem, Erdélyben talált is| gyeket! Az istálló- és konyha­gyenge minőségű bauxitot. | ajtókra, a lakások ablakára Nos, ezt a tanulmányt ő átad- ? ta Balátainak. Emlékszem, sokszor láttam őket a park! öreg fái között karon fogva sé-; tálni... — Kedves professzor úr, i tudja ön hogyan halt meg Ba- j ranggal vagy hálós búrával latai; ♦ t . : biztosan vedhetjük őket a le­könnyen szerelhetünk nyárra műanyaghálót vagy sötétítő függönyt. Ha ételeinket nem tudjuk hűtőszekrényben vagy pincében elhelyezni, üvegha­(Folytatjuk.) gyek ellen. Napközben csak az árnyék­ban fekvő ablakainkat tartsuk nyitva. Viszont nyáron te­gyük ki a lakást, a konyhát vagy istállót többször is hu­zatnak. A trágyadombot sem szabad nappalra szabadon hagyni, ha­nem — ha nincs letakarható, beépített tároló— egy cm vas­tag föld- vagy homokréteggel takarjuk be. Ahol vízöblítés nélküli illemhelyek vannak, a légypetéket 2—3 hetenként klórmeszes vízzel leöntve rendszeresen el kell pusztíta­ni. Aki ezeknek a rendszabá­lyoknak a betartására törek­szik, abban feltámadt a tisz­taság és egészség igénye. Egy­magában ez az igény már olyan hajtóerő, amely napról napra, évről évre csökkenteni fogja a nyári hasmenések szá­mát. Csak tiszta forrásból Csökkenthetjük a nyári be­tegségek számát, ha csak el­lenőrzött, tiszta ivóvizet fo­gyasztunk, és ugyanezt hasz­náljuk az élelmiszerek mosá­sára is. A mezőn dolgozó em­berek tehát vigyenek mindig magukkal otthonról tiszta ivó­vizet, mert a még oly tiszta források is szennyeződhettek napközben. Azt talán fölösleges emlí­teni, hogy nyáron romlott vagy romlottságra gyanús nyers vagy főtt ételt sose fo­gyasszunk. Tagadjuk meg ta­karékossági ösztönünket, mért az egészség mindennél drá­gább! Különösen óvakodni kell az olyan konzerv fogyasz­tásától, amelynek a födele megemelkedett és a dobozban gázképződés indult el. Nyáron a tejet is lehetőleg csak for­ralás után fogyasszuk! Steril, csíramentes környe- zetbfen, lakásban sohasem él­hetünk. Tápcsatornánknak, szervezetünknek vannak bizo­nyos védelmi berendezései a különböző fertőzések — köz­tük a nyári hasmenés — el­len is. Tehát a fertőzéstől va­ló rettegésnek sem nyáron, sem télen nincs értelme, vi­szont a könnyelműségnek sin­csen. A kettő közötti arany középút: kínos gonddal ügyel­jünk a tisztaságra! Az egész­ség szeretete csökkenti a fer­tőzési esélyeket, szervezetünk­nek védelmi rendszere köny- nyebben meg tud birkózni ve­lük. És ahol a tisztaságigény létszükségletté vált, ott a ci­vilizáció és a vele járó jobb egészségügyi viszonyok állan­dó vendégek lettek a háznál. Dr. Sz. Á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents